Egyes sajtóhíresztelésekkel ellentétben a főállású katás időszak 100%-a számít be a szolgálati időbe a résznyugdíjhoz szükséges legalább 15 éves, a teljes nyugdíjhoz szükséges legalább 20 éves szolgálati idő megállapításakor. Ugyanakkor az öregségi nyugdíj összegének kiszámításakor esetükben arányosítani kell. Tehát a főállású kisadózó nyugdíjának számításakor havi 81300 forintot lehet keresetként figyelembe venni, és ? mivel az kevesebb 2013-ban, mint a minimálbér ? arányosítást kell alkalmazni rá a leendő nyugdíj összegének kiszámításakor.
Úgy tartjuk korrektnek, ha az Országos Sajtószolgálat közleményét, amely az NGM-re hivatkozik, szó szerint tesszük közzé.
Úgy tűnik, hogy a “Főállású kata adózási mód esetén mennyi a szolgálati idő?” című, 14 nappal ezelőtti írásunk címére kaptunk egy választ.
Tudjuk azt is jól, hogy egy olyan kicsike könyvelőiroda vagyunk, mint a bolha fenekén egy pattanás, mégis: némi hiányérzetünk van a közlemény olvasása során. Mi nem ezt olvassuk ki a törvényből, pontról-pontra levezettük a mi álláspontunkat, de a közleményben nem tértek ki arra, hogy az NGM mi alapján mondja azt, amit mond.
Nem gondoljuk, hogy egyetlen kormányhivatal, fő- avagy alsó soron, egy törvénynek ellent mondhat, vagy sajátos módon értelmezhet. Ha egy törvény nem egyértelmű, akkor a jogszabály-alkotási folyamatban elfoglalt helyének megfelelő módon kötelessége a törvényt úgy módosítani, hogy az teljesen egyértelmű legyen.
Az idézet közleményt “csak” az Országos Sajtószolgálat oldalán találtuk, az NGM honlapja még a hírek között sem említi. Nem adnak magyarázatot arra, hogy mire alapozzák az ő értelmezésüket.
Nincs arra vonatkozóan semmi információ, hogy pl. az ONYF is így gondolja-e, és mi alapján gondolja így, ha így gondolja. Szóval, a magunk részéről egy kis szakmai magyarázatot is örömmel vennénk, mert szívesen tanulunk bármit, akár jogértelmezést is.
Őszintén reméljük, hogy nincs igazunk, és 5-6 év múlva sem lesz igazunk: 1 katás év egyenlő lesz akkor is 1 teljes szolgálati évvel. És örülnénk egy teljesen hivatalos, szakszerű magyarázatnak is.
Tisztelt Szakértők!
1. Korbetöltött mezei öregségi nyugdíjas, ha másodállásúként kiváltja a vállalkozóit és Katázik, befizeti a 25 ezer ft/hó adót, akkor bármennyit kereshet a havi 500 ezer Ft-ig? Tehát ha kap egy nagyobb megbízást, a nyugdíját semmi sem veszélyezteti bármilyen módon?
2. a.) Korában Evás, most áfás Katás egyéni vállalkozónak ugye csak negyedévenként, tehát először ápr. 12-ig kell áfát bevallani és megfizetni?
b.) Ha az áfa ellenébe költségszámlát állít, azokat ugye ugyanúgy meg kell magyarázni hogyan kötődnek a vállalkozási tevékenységhez (pl. vidéki munkánál szállásdíj vagy irodaszer, bútor, villanyszerelés, stb.), mintha teljesen költségelszámoló lenne?
c.) Benzinköltség, autópálya számla, vonatjegy áfája levonható?
Őszintén köszönöm!
Kedves kbrig!
ad 1.) A saját jogú öregségi nyugdíjas (ahogyan ön mondja: korbetöltött öregségi nyugdíjas) a vállalkozói tevékenységét kiegészítő tevékenységként folytathatja (a másodállás egészen más fogalom), és a kata adózási mód választása esetén havi 25ezer Ft közterhet kell fizetnie, valamint a választott helyi adózási módnak megfelelő összegű helyi iparűzési adót.
A bevételi határa évi 6millió forint (ami átlagosan 500ezer Ft-ot jelent) lehet szankciók nélkül. A bevétel nem egyenlő a keresettel, hiszen költségek is vannak általában.
Ad 2.
a.) Elvileg igen.
b.) Nem az áfa ellenében állítunk költségszámlát, hanem a felszámított adótartalmat csökkenti a levonható adótartalom (a kettő különbözet jelenti a fizetendő, vagy visszaigényelhető adót általában). Ha arra gondol, hogy az ökölszabály az, hogy kizárólag a vállalkozás érdekében felmerülő kiadásokat szabad elszámolni költségként, és ha a költségnek van áfa tartalma, akkor általában ez levonható a fizetendő áfa adóból – akkor jól gondolja.
c.) Nem, nem, esetleg. 😉
Nem járna jobban, ha könyvelőt fogadna? Pl. ajánljuk távkönyvelési szolgáltatásunkat havi 5ezer pénztől… 🙂 🙂
Köszönöm válaszukat, elnézést, ha nem definíciószerűen használtam egyes fogalmakat. Az első kérdésnél a kérdésem lényege arra vonatkozott, hogy ha egy nyugdíjas kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozóként szabályosan KATÁ-zik, az a neki járó nyugdíjat (saját jogú, öregségi) semmilyen módon nem érinti-e. Tehát nincs olyan, mint más jogállású nyugdíjasoknál, hogy ha túl sok bevétele lenne, akkor csökkentik a nyugdíját. Az öregségi esetén a nyugdíj tehát minden esetben adómentes marad, nem vonják össze semmivel, nem nézik a jogosultságát vagy az összegét, bármennyi bevétele is keletkezik mellette az egyéni vállalkozásából, a nyugdíj az változatlan összegben jár.
Kedves kbrig!
Nem oktatni akartuk, hanem tanítani… 🙂
Honlapunk felvállalt küldetése, hogy a jogi bikfanyelvet lefordítjuk magyarra, közérthetőre, hogy aki vállalkozni szeretne, méginkább, aki vállalkozni kényszerül, az ne hasaljon el ilyen nyakatekert megfogalmazásokon.
Igenis, szinte definíció-szerűen kell tisztában lenni egy vállalkozónak az alapfogalmakkal, ha nem akarja azt a kevéskét is – egy hibás elképzelés miatt – elúszni hagyni, az állam feneketlen mélységű zsebébe vándoroltatni.
Másik nyugdíj kevés van, korhatár előtti ellátásra változott nem csak a neve, hanem az ellátás is, és annak jogalapja is.
Amire ön gondolhat, az a keresetkorlát; általános esetben nincs korlátozva ilyen értelemben az ön által említett vállalkozó.
Sziasztok, egész más témában kérnék útmutatást.
Napokban jött elő ez az egyszerűsített készpénzfizetési számla 100euro/25e FT korlát probléma. Mi az amit erről tudni lehet, milyen megoldást javasoltok helyette?
Én úgy gondolom elég életszerűtlen a történet és csak viharkavarás megy jelenleg..
1. eset
2. eset
3. eset
Kedves kérdésem van!
Ha a 3 esetet végigolvassa valaki, akkor – úgy véljük – nincs különösebb gond, szerintünk csak a felesleges energiákat hivatott lekötni. 🙂 🙂
Nem értjük pontosan, hogy mire irányul konkrétan a kérdés; mit kellene javasolnunk? mi helyett? Lehetne példaszerűen?