Adó | Járulék | IlletékAdózás rendjeÁltalános forgalmi adóHelyi iparűzési adó (HIPA)KATASzemélyi jövedelemadóTársadalombiztosítás

Adó- és TB-változások 2020

Csak a jogszabályok változása az állandó...

2020 már a kapuban toporog, és a tegnapi napon végre bólintottak a salátatörvények módosítására, így összefoglalhatjuk dióhéjban, hogy 2019. december 31-ét követően milyen változásokban gondolkodhatnak a vállalkozások:

— Talán mondhatjuk, hogy az egyik legfontosabb változás, hogy a felreppent hírekkel ellentétben nem lesz 2020-ban lényeges változás a katás adózók életében; 2019. november elején robbant a kacsamadár, hogy jelentősen szigorítanák a katások életét. Időközben tisztázódott, hogy készült a Pénzügyminisztériumban olyan, akár “meredeknek” is mondható munkaközi anyag, ami szinte drákói szabályokat helyezett kilátásba (és ezzel, lényegében, majdhogynem halálra ítélték volna ezt a rendkívül népszerű adózási formát), de a pénzügyminiszter megnyugtatta a kedélyeket, hogy erről nincs szó. Tény, hogy léteznek visszaélések is mind a munkaadók, mind a vállalkozók részéről, de ezt nem anullálással kívánják megoldani, hanem elemzéssel, vizsgálatokkal, pontosításokkal, célzott ellenőrzésekkel.

Legkésőbb a teljesítést követő 8 napon belül kötelező kiállítani a számlát a partner felé! Eddig ez a határidő 15 nap volt.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a nem kötelező elem az önálló/különálló teljesítés igazolás okirat az adózásban (bár, kétségtelen, hogy eggyel több dokumentum egy vizsgálat során, még akár a javunkra is szólhat), de ha ilyent kötnek ki a felek, akkor tessék úgy szerződni, hogy tuttira érkezzen meg az okirat időben, hogy lehessen számlázni.

— Gyakorlatilag szinte minden, belföldi adóalany között ügyletről online módon adatot kell szolgáltatni, függetlenül attól, hogy az áfa tartalom a 100e Ft-ot elérte-e, avagy nem. Ebből már értelemszerűen következik az is, hogy minden számlán a vevő adószámát fel kell tüntetni.
FIGYELEM! Nem lehet minden számlakiállító mögé helyességet ellenőrző, számla-adatszolgáltatást teljesítő szakembert (könyvelőt) állítani, ezért – kivéve, ha valaki szeretne tetemes, elcseszett számlánként (!) akár 500e Ft-ot is elérő, mulasztási bírságot fizetni – javasoljuk, hogy aki még nem tette volna meg, sürgősen regisztráljon egy online számlázó rendszerbe (pl. szamlazz.hu), és regisztráljon a NAV online adatszolgáltató rendszerbe még most, majd a kettőt ne feledje összekötni (ami 4 adat bemásolását jelent)!

— Bővülnek azok a lehetőségek, amelyeknél utólag is meg lehet tenni bizonyos bejelentéseket abban az esetben, ha ez nem befolyásolja az adófizetési kötelezettséget, még néhány közösségi művelet esetén is. (Például, ha egy ingatlan bérbeadással foglalkozó cég elfelejt adókötelezettséget választani a tevékenységére, holott minden számláját áfásan állítja ki, akkor utólag is bejelentheti ezt a választását mindaddig, amíg nem indít ellenőrzést a NAV a cégnél.)

2020. január 1-től megszűnik az EVA, 2020. január 15-ig nyilatkozni kell, hogy milyen adózás szerint kíván adózni. Nyilatkozat hiányában besorolják a rá irányadó, általános szabály szerint.

— A 2019. december 31-ét követő jövedelem megszerzésekor a négy- vagy többgyermekes anyáknak nem kell személyi jövedelemadót fizetniük. Ez a kedvezmény adóalap-kedvezmény, a nem önálló tevékenységből származó jövedelem (ide nem értve a végkielégítés törvényben előírt mértékét meghaladó összegét), továbbá bizonyos önálló tevékenységből származó jövedelemtípusok tekintetében érvényesíthető, és azokkal egyenlő mértékű.

Minden dolgozó nyugdíjasra (nem csak munkaviszonyosokra) kiterjesztik a járulékmentességet 2020.07.01-től, a személyi jövedelemadó (ami, ugyebár, nem járulék) marad 15%.

Egyetlen járulék lesz, amelynek a (régi)-új neve: Társadalombiztosítási járulék. Mértéke: 18,5%. Összevonják a Nyugdíjjárulékot (10%) és az Egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot( 4% + 3% + 1,5%). Itt csökkenés nem lesz, csak a “két” járulékot összevonják egybe. Az egészre igénybe lehet venni a gyermekek után járó családi kedvezményt.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7.710 forintra (napi 257 forint) növekszik

Aki nem fizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékát, három hónap után elesik az egészségügyi szolgáltatás térítésmentes igénybevételének lehetőségétől. Az a tartozás számít bele a háromhavi elmaradásba, amelyik 2020. július 1. után keletkezik.

Az egészségbiztosítási- és munkaerőpiaci járulékot 2020. július 1-től a minimálbér összege után kell fizetni. Eddig egyéni vállalkozóként vagy társas vállalkozói jogviszonyban emelt alap után kellett fizetni az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot, azaz a minimálbér vagy garantált bérminimum 150 %-a után kellett megfizetni a 8,5%-ot, ezt eltörlik, nem kell majd felemelni az alapot.

A behajthatatlan követelések áfája visszakérhető, de elég kemények a feltételek…

Természetesen, van még több, kisebb-nagyobb jelentőségű változás, pontosítás, módosítás, egyértelműsítés, stb., amelyek igazán a szakemberek számára mond valamit, illetőleg – adott esetben – az ő kötelezettségük lesz majd az alkalmazásukra, hatásukra felhívni az érintettek figyelmét.
Ahogyan azt mondani szokták volt, a köz figyelmét nem keltik fel, de azért fontosak tudnak lenni.

Mint ahogyan azt szinte minden évben megszokhattuk, jó előre nem tudhatjuk a minimálbér, illetőleg a garantált bérminimum összegét, így a tervezgetésnek is annyi, mint a németben a nix… 🙁
Információnk szerint mintegy 8 % mértékű változás várható, ami azt vetíti előre, hogy a minimálbér várható összege 161ezer Ft lehet (149ezer volt idén), a garantált bérminimum (a szakmunkás bérminimum) várható összege 211ezer Ft lehet (195.000,- Ft volt idén).

Kockázatok és mellékhatások elkerülése érdekében vegye igénybe könyvelője/adótanácsadója szolgáltatásait!

Továbbiak

Kapcsolódó bejegyzések

ozzászólás

  1. Tisztelt Könyvelőzóna!

    Segítségüket szeretném kérni abban, hogy egyéni vállalkozás indítása során hol lehetne utánanézni, hogy milyen végzettség szükséges a tevékenységhez. A 433902 és 477801 ÖVTJ számokhoz kerestem ilyet, azonban eddig nem találtam egyértelmű választ.
    Segítségüket előre is köszönöm.

    Tasiné Zsuzsa

    1. Kedves Tasiné Esztári Zsuzsanna!

      Örülünk neki, hogy nem azt kérdezte: mi a fityfenének rejtegetik azt az adatbázist az érdekeltek elől?
      Levelet kell írni a 1818@1818.hu kormányzati oldalnak, ott feltéve ezt a kérdést, és ők írásban válaszolnak; van amikor egy órán, 1 napon belül, van amikor pár napon belül, de válaszolnak. És amit ők mondanak, az a frankó. 😉

  2. Tisztelt Könyvelőzóna !
    Kérdésem arra vonatkozna,hogy saját tulajdonú panzió üzemeltethető e KATA-s kisadózóként? Jelenleg magánszálláshely vagyok,adószámos magánszemélyként működök,alanyi adómentes és átalányadózás alá tartozom (38.400 Ft/szoba).KATA-s kisadózóként kell e fizetnem továbbra a 38.400Ft/szoba SZJA-t vagy a havi 50.000 Ft-al ezt is kiválthatom? Magam mellé szeretnék egy alkalmazottat is,vele kapcsolatosan milyen kötelezettségeim lesznek a havi 50 000 Ft befizetése mellett? A forgalmam 12 millió alatt van éves szinten,a szálláshely panzióvá minősitése folyamatban van,új működési engedélyt kapok panzióra.Válaszukat és tanácsaikat előre is nagyon köszönöm!

    1. Kedves Péter Martina!

      A “kata-biblia”, azaz a 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról vonatkozó 4. §-a szó szerint így hangzik:

      (4) Nem választhatja az adóalanyiságot az a vállalkozás, amely az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke, illetve a TEÁOR 2008 szerint 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenységből az adóalanyiság választásának évében bevételt szerzett.

      A Központi Statisztikai Hivatal hivatalos weboldalán, az Osztályozások menüpont alatt találhatjuk meg a TEÁOR’08 szerinti 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenység leírását, tartalmát:

      Ebbe a szakágazatba tartozik:
      – a saját tulajdonú, bérelt (lízingelt) ingatlan bérbeadása és üzemeltetése:
      – lakások, lakóépületek
      – nem lakóépületek, beleértve a kiállítási csarnokokat, a kiállítótermeket, a bérbevevő saját árujának tárolására szolgáló létesítményeket és a bevásárlóközpontokat is
      – föld, lakótelek
      – a lakóházak és bútorozott vagy bútorozatlan lakások vagy apartmanok bérletbe adása tartós használatra, jellemzően havi vagy éves jelleggel

      Ebbe a szakágazatba tartozik még:
      – az épületberuházás saját üzemeltetés céljából
      – a lakásként használt lakókonténerek és egyéb mobil lakóterek telepének üzemeltetése

      Ebbe a szakágazatba tartozik – magyar kiegészítés:
      – a használatban lévő állami, kormányzati tulajdonú ingatlan bérbeadása és üzemeltetése
      – a lakás bérbeadása, amennyiben önálló lakásként funkcionál, azaz a lakószobán felül saját kizárólagosan használt mellékhelyiségekkel (konyha, fürdőszoba) rendelkezik

      Nem ebbe a szakágazatba tartozik:
      – a szállodák, apartmanszállodák, panziók, kempingek, kamionparkolók és egyéb nem lakóépületek vagy rövid tartózkodásra szolgáló szálláshelyek üzemeltetése, lásd: 55 ágazat

      Nem ebbe a szakágazatba tartozik – magyar kiegészítés:
      – a lakrész kiadása fürdőszobával, főzőhelyiség nélkül, illetve szobák kiadása közös használatú fürdőszobával, rövid időtartamra, turisztikai célra, lásd: 55.20
      – a lakrész kiadása fürdőszobával, főzőhelyiség nélkül, illetve szobák kiadása közös használatú fürdőszobával, nem turisztikai célra, lásd: 55.90

      Az összes többi kérdésével forduljon könyvelőjéhez, leendő könyvelőjéhez, és egy tanácsadás keretében beszéljék át az összes felmerülő kérdését.
      Sajnos, konkrét adatok hiányában nem lehet messziről helytálló tanácsot adni, mert sok minden sok mindennel összefügg(het).

"Vissza a tetejére" gomb