A
szerző hozzájárulásával – utánközlés.
Beltagok, kültagok figyelem! Az adóhatóság úgy is szélesítené a járulékfizetők körét, hogy erőből, vagy a nyilatkozatok alapján átminősíti az addigi jogviszonyt tagi közreműködéssé. A művelet következményeképpen tönkre is mehet a vállalkozás.
Vélelmezett átminősítés, brutális bírsággal
Az APEH legszívesebben átminősítené az ingyenes megbízás, segítő családtagi viszonyt társas vállalkozói jogviszonyra, mondván az illető tag a tevékenységben ténylegesen és személyesen működik közre. Az ilyen jogviszony esetében a tagsági jogviszony kezdetétől (akár az alakulástól) kiszámítják az elmaradt járulékokat, arra 50% adóbírságot állapítanak meg és persze némi késedelmi pótlékot is, de ami a lényeg, hogy az ilyen mulasztás esetén az APEH már nem saját mérlegelése alapján, hanem kötelezően 1 mFt bírságot szab ki (2009.06.01-től). Ezen felül az APEH közzéteszi a honlapján is ez ilyen ?kvázi? feketefoglalkoztatáson kapott adózók adatait, az minden egyes esetben két éven keresztül lesz az interneten olvasható. Előfordulhat, hogy egy ilyen betéti társasággal éppen azért nem szerződnek, mert látták a feketefoglalkoztatók listáján.
Feketén foglalkoztatók az APEH honlapján
Az adózás rendjéről szóló törvény szerint egy új rovat jelent meg az APEH honlapjának jobb szélén. Itt kerül közzétételre azon foglalkoztatók adata (név, székhely, adószám, és a döntés adatai), ahol a jogerős és végrehajtható határozat megállapította, hogy nem tettek eleget a foglalkoztatottjaik bejelentési kötelezettségének. Ha az adóhatóság határozatának bírósági felülvizsgálata iránt keresetet indítottak, akkor a közzététellel ki kell várni a bírósági döntést. Az adóhatóság csak akkor törli a közzétételtől számítva két évben belül az adatokat, ha azt ismételten nem követték el.
Az APEH álláspontja
Az adóhatóság hivatalos véleménye az, hogy az ellenőrzései során az eljáró revizoroknak nemcsak joga, hanem kötelezettsége is, hogy a szerződés adójogi vonzatát annak valódi tartalma szerint minősítsék. A szerződés tartalmát a felek a polgári jog szabályai szerint szabadon állapíthatják meg, a tartalomalakítás szabadsága azonban az adójogban ? tekintettel a jogág kógens jellegére ? nem érvényesülhet. Ezért az adóhatóság a szerződést adott esetben a felektől eltérő módon is minősítheti. Az ellenőrzés során a tényállást az adóhatóság köteles tisztázni és bizonyítani. Ennek során a teljes körű bizonyítás érdekében minden felet nyilatkoztathat. Az ilyen módon feltárt bizonyítékokat egyenként és összességében értékeli, és ezek alapján állapítja meg a tényállást.
Mindez a gyakorlatban
A gyakorlatban az átminősítés úgy történik, hogy az APEH ellenőrzést tart pl. egy betéti társaságnál. Az ellenőrzés során a gyanútlan beltagot nyilatkoztatják arról, hogy ki végzi a bevételszerző tevékenységet. Ő naiv módon úgy nyilatkozik, hogy ő, saját maga. A nyilatkozat nem kérdez rá a foglalkoztatás választott módjára. Az érintett nem tudja, hogy megindult az átminősítési procedúra, amely során a megbízási jogviszonyát minősíti át az adóhatóság személyes közreműködéssé. Az adóhatóság általában úgy irányítja a nyilatkozatot, hogy abban kizárólag azt hangsúlyozzák, hogy az illető nem határozta meg, hogy milyen módon működik közre, nem tudja bemutatni jogviszonyának elemeit. Sajnos a tapasztalatlan vállalkozók szeretnek bő lére eresztett beszédjükben hosszasan ?mesélni? a tevékenységről, nem tudván azt, hogy a nyilatkozatuknak milyen következményei lehetnek. A nyilatkozat eredményeképpen az adóhatóság azt állapítja meg, hogy megbízási, segítő családtagi jogviszony nincs, helyette van közreműködés és van járulékfizetési kötelezettség, és ezzel elkövették a bejelentési mulasztást is. Az erről szóló határozat nem csak arra hivatkozhat, amit a tulajdonos nyilatkozott. Vagyis, ha a tulajdonos nincs észnél, akkor komoly slamasztikába kerülhet.
Az APEH betolakodna a felek jogviszonyába
Az APEH úgy vélekedik, hogy a gazdasági társaságokról szóló törvény nem zárja ki azt, hogy a vezető tisztségviselő e megbízási jogviszonya mellett a társaságban más tevékenységet közreműködésben, vagy mellékszolgáltatásként tagi jogviszonyban végezhessen. Ebben az esetben a főfoglalkozású társas vállalkozó vonatkozásában a személyes közreműködés alapján kiosztott jövedelem, illetve a minimálbér vagy a minimálbér kétszerese (2010-től a tevékenységre jellemző kereset szerinti összeg) után a járulékfizetési kötelezettség fennáll, függetlenül attól, hogy a vezető tisztségért külön díjazásban részesül-e, illetve, hogy tagi jövedelem kifizetésre kerül-e. Az APEH gyakorlata nem egységes a tekintetben, hogy miként kérik az ügyfél nyilatkozatát, és az ügyfél tudatában van-e a közreműködésének a tartalmával.
Jogsértő lehet a járulékelkerülők, de az APEH módszere is
Ha létezik ingyenes megbízásra, segítő családtagra építő adózói gyakorlat és van ugyanezt közreműködéssé átminősítő, majd brutálisan bírságoló APEH gyakorlat, akkor mindkettő joghézagra épít. Az adózói oldalról érthető a törekvés, hiszen ha foglalkoztatottként kell járulékot kell fizetniük, akkor a cégük tönkremegy, ezért inkább csak a havi 4950 Ft-os egészségügyi szolgáltatási járulékot vállalják és azt igyekeznek fizetni ? ha tudják. A másik oldalon az APEH pedig vindikálja magának a jogot, hogy túlterjeszkedjen a törvény adta lehetőségeken és erőből, pusztán a járulékbevételek megállapítása érdekében kizárólag az adózó hatáskörébe tartozó, önfoglalkoztatására vonatkozó döntést felülbíráljon! Most, hogy a tevékenységre jellemző kereset (TJK) miatt a figyelem ráirányult a foglalkoztatási jogcímekre, fokozottabban érdemes figyelni a joghézagok alapján adózói és hatósági oldalon a jogsértések tettenérésére, kivédésére.
Ruszin Zsolt
