Adó | Járulék | IlletékSzemélyi jövedelemadóTársadalombiztosításTársasági adó

Az önkéntes egészségpénztárak adójogszabályainak összefoglalása 2011.

Az önkéntes egészségpénztári befizetésre és szolgáltatásokra vonatkozó 2011. december 31-ig érvényes adójogszabályok
Munkáltatói hozzájárulás A hozzájárulás teljes összege értékhatár nélkül a vállalkozás érdekében felmerült költség, munkavállalónként havi 23.400,- Ft-ig, (a havi összeg a mindenkori minimálbér 30%-a). A hozzájárulás teljes összege után a munkáltató további 19,04%-os adót fizet.
Egyéni befizetés
  1. A befizetés 20%-a SZJA-kedvezményben részesül (az önsegélyező pénztárral együtt 100.000 Ft, a nyugdíjpénztárral együtt 120.000 Ft) oly módon, hogy az összeg közvetlenül a patikakártyára kérhető jóváírásra, a 2020 előtt nyugdíjba vonulók esetén az igénybe vehető adókedvezmény 150 ezer Ft.
  2. A pénztártag által az adóévben prevenciós céllal igénybevett szolgáltatás összegének 10%-a SZJA-kedvezményben részesül.
  3. A pénztártag által az adóévben legalább 24 hónapra lekötött összeg 10%-a SZJA-kedvezményben részesül.
Egészségpénztári szolgáltatások Adómentes (kiegészítő egészségbiztosítási) szolgáltatás

  1. Gyógyszertár: gyógyszer, csecsemőápolási termékek, illetve minden OGYI, MEEI engedélyszámmal ellátott termék
  2. Optika
  3. Gyógyászati segédeszköz
  4. Orvosi ellátás, fogászat
  5. Gyógyfürdő, gyógyüdülés, fitness
  6. Nem kártyával ? keresőképtelenség idejére táppénz

Adóköteles (életmódjavító) szolgáltatások

  1. Rekreációs üdülés, sporteszközök
  2. Életmódjavító kúrák (léböjt, fogyókúra), természetgyógyászat
  3. OGYI engedélyszámmal nem rendelkező gyógyhatású termékek, gyógyteák
Adomány Az adomány adómentes támogatás, legfeljebb az adózás előtti eredmény 20%-a erejéig az adomány teljes összege csökkenti az adózás előtti eredményt (közérdekű  kötelezettségvállalásként ráfordításnak minősül).
Forrás: Patika Egészségpénztár
Címke
Továbbiak

Kapcsolódó bejegyzés

18 hozzászólás

  1. Tisztelt Könyvelőzóna!

    Az alábbi kérdésre keresek választ:

    2011-ben beléptem az önkéntes nyugdíjpénztárba, befizettem 700.000.- Ft-ot.
    Most szeretném felmondani a tagsági viszonyt, a kiküldött adóvisszatérítéssel nem kívánok élni, visszakaphatom-e a 16 % és 27 % megfizetése nélkül a befizetett összeget, amit természetesen magánszemélyként adózott jövedelemből fizettem be.

    Válaszukat várva tisztelettel: Pálffy György

  2. Tisztelt Könyvelő iroda !

    Az a kérdésem, hogy van -e arra bármiféle szabály, előírás, hogy az Apeh által visszautalt adóviszatérítés (max 100 illetve 130ezer forint) minek minősül a pénztárak által. A egészségpénztáram ezekből nem von le semmit, tehát az utalt összeg megegyezik a jóváírt összeggel viszont az önkéntes nyugdíjpéztár ezt is egyéni befizetésnek veszi láthatóan.

    köszönöm

    1. Kedves érdeklődő!

      Az egészségpénztári egyéni tagdíjbefizetésekre 2011-től 20%-os adókedvezmény vehető igénybe (maximum 100 000 Ft/év, a 2020 előtt nyugdíjba vonulók esetén 130 000 Ft/év).

      Amennyiben az egészségpénztári tagságon kívül önkéntes nyugdíjpénztári és/vagy önsegélyező pénztári tagsággal is rendelkezik valaki, a magánszemélyi adókedvezmény mértéke összesen 120 000Ft, a 2020. előtt nyugdíjba vonulók esetén 150 000Ft lehet.

      A visszaigényelhető adót az adóhatóság, az adóbevallásában megjelölt önkéntes pénztárba utalja, a pénztár pedig 100%-ban jóváírja egyéni számlán, a visszautalt adókedvezmény ? költséglevonás nélkül ? a pénztári megtakarítást fogja gyarapítani.

  3. Megszüntettem egészségpénztári tagságomat melyre csak az adózott munkabéremből került egyéni befizetés, az elszámoláson mégis levonásra került a 16%-os adóteher a hozammal és kilépési díjjal csökkentett összegből. A munkáltatóm soha nem fizetett be semmit a számlámra.
    Az egyéni tagdíjbefizetéseim is adókötelesek lennének??

    Válaszukat előre is köszönöm

    1. Kedves Jurák Attila!

      Az egyéni befizetést Ön az adózott jövedelméből teljesíti, így annak összege nem terheli jövedelemadója adóalapját. Adó-visszatérítés a befizetett összeg 100%-a után (nem csak a fedezeti tartalék javára jóváírt összeg után) igényelhető. Az adó-visszatérítés mértéke a 2010-ben teljesített egyéni befizetések 30%-a, 2011-ben teljesített egyéni befizetések után 20% adó-visszatérítés vehető igénybe.

      1. A megszüntetett számlámról az egészségpénztár által levont adóelőleget az adóbevallásban hogyan (mely sorokat töltve) igényelhetem vissza??

        1. Kedves Jurák Attila!

          Az 53-as, személyi jövedelemadó bevallás nyomtatvány kitöltési útmutatójának megfelelő részét szíveskedjen elolvasni és alkalmazni. Egyedi esetekben nem végzünk tanácsadást, illetve igen, de abból élünk… 😉 🙂

  4. Tisztelt Könyvelőiroda!

    Én a saját cégemben nem munkavállalóként, hanem tagként dolgozom. Szerződést kötött a cégem egy egészségpénztárral, hogy fizet utánam az SZJAtv. szerinti adómentes felső határ alatti összegű tagdíjat. (cafetéria). Olyan hírt hallottam, hogy 27% EHO-t kell fizetni a cég tagja utáni egészségpénztári befizetés után, mert az EHO törvény nem minősíti munkavállalónak a cég tagjaként dolgozó személyt.

    Ugyanakkor azt mindenki elismeri, hogy az adómentes felső határ alatti értékű melegétkezési utalvány és üdülési csekk után nem kell fizetni EHO-t és társadalombiztosítási járulékot sem.

    Az EHO törvényben semmilyen különbséget nem látok az egészségpénztári befizetés és a többi cafetéria juttatás között.

    Kérem szíveskedjenek kifejteni álláspontjukat, hogy kell-e EHO-t fizetni a cég tagjaként dolgozó személy részére a cég által nyújtott
    a) egészségpénztári befizetés után
    b) melegétkezési utalvány és üdülési csekk után?

    (A fenti ismertetés szerint csak SZJA-t kell fizetni)

    1. Kedves orlanda!

      2011-től az alapvető fogalmak (is) megváltoztak. Kérdéseire a válaszokat az szja-törvény 69-71. §-aiban és az 1 sz. mellékletben találhatjuk.

      69. § (1) Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [70. §], valamint a béren kívüli juttatások [71. §] után az adó a kifizetőt terheli.

      Az szja-törvény 71. §-ában (többek között) az alábbiak olvashatóak:

      71. § (1) Béren kívüli juttatásnak minősül – ha a juttató a munkáltató – a munkavállalónak
      a) személyére és közeli hozzátartozói személyére tekintettel
      aa) üdülési csekk/csekkek formájában juttatott jövedelemből – több juttatótól származóan együttvéve –
      vagy ….
      az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész;

      b) étkezőhelyi vendéglátásnak, munkahelyi étkeztetésnek vagy közétkeztetésnek minősülő szolgáltatás keretében megvalósuló ételfogyasztás vagy fogyasztásra kész étel révén juttatott jövedelemből (ideértve a kizárólag az előzőek igénybevételére jogosító utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz formában az adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi 18 000 forintot meg nem haladó rész;
      ….
      (3) Béren kívüli juttatásnak minősül a magánszemély javára átutalt munkáltatói/foglalkoztatói havi hozzájárulásból
      a) az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba a minimálbér 50 százalékát,
      b) az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba/önsegélyező pénztár(ak)ba együttvéve a minimálbér 30 százalékát,
      c) foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézménybe a minimálbér 50 százalékát
      meg nem haladó rész akkor, ha a magánszemély nyilatkozik, hogy az adott jogcímen bevétele az adott hónapra más juttatótól nem volt, továbbá akkor, ha a juttató a hozzájárulást havonta, vagy – az adott hónapokra vonatkozó összegek közlésével – több hónapra előre, vagy utólagosan legfeljebb három hónapra utalja át egy összegben. Egyösszegű utalás esetében azt a magánszemélynél a közölt összegeknek megfelelő hónap(ok) szerinti juttatásnak kell tekinteni. A megállapított adót a kifizető a közölt összegeknek megfelelő hónapokra vonatkozó szabályok szerint és mértékkel, előre történő utalás esetén a juttatás közölt hónapjának, utólagos utalás esetén az utalás hónapjának kötelezettségeként vallja be és fizeti meg.

      És az idézetek befejezéseként tekintsük meg az szja törvény 71.§ (6) bekezdését:

      (6) E § alkalmazásában
      a) munkáltatónak minősül a társas vállalkozás is;
      b) munkavállalónak minősül a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a munkáltatóhoz kirendelt munkavállaló és a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is;

      Mindezeket idáig összefoglalva: Az adott juttatás esetén azt kell vizsgálni, hogy azok megfelelnek-e (esetünkben) a béren kívüli juttatások fogalmának és összegszerűségének. Ezek a juttatások Önnek is, mint tagnak, ezen feltételek mellett adhatóak.

      A béren kívüli juttatások kedvezményes adója 1,19 x 0,16 = 19,04 % szja. További járulékterhek nem vonatkoznak ezekre a béren kívüli juttatásokra.

  5. Elnézést , megint én vagyok, elfelejtettem bejelölni az” email-t”

  6. Tisztelt Könyvelőiroda!
    Öcsém fia tavaly (2010.januárjában) fiatalon autóbalesetben elhúnyt. A munkáltatója elkészítette az adóbevallását arra a kis töredékidőre, de mivel Patika Eg.Pénztári tag volt és igénybevett SZJA köteles szolgáltatást is, mely igazolást természetesen az idén küldtek ki. Most mi a megoldás? Az “örökösnek” kell önrevíziót beadnia a saját nevében (öcsém), vagy más lenne a teendő ????
    Vagy maradjon csendben,lapuljon? Ez nem szimpatikus,öcsém megfizetné
    azt a 12 ezer nagyságrendű adót !!! Fogas kérdés számomra !!!

    1. Kedves Edit!

      Az adókötelezettség az adózót terheli, azonban az elhunyt személy helyett nem adhat más személy (hozzátartozó, örökös, stb.) adóbevallást. A elhunyt személy adóját (adótartozást, vagy túlfizetést) az adóhatóság hivatalból állapítja meg a rendelkezésre álló adatok (kontroll információk, adatszolgáltatás) alapján.

      Esetben az elhunyt magánszemély túlélő házastársa, örököse kérheti az adóhatóságtól az elhunyt (soron kívüli) adó-megállapítását. Ennek formája egy egyszerű levél, melyhez csatolják a szükséges, rendelkezésre álló igazolásaikat.

  7. Tisztelt Könyvelő iroda !

    Gumiabroncs javítással foglalkozom. Szeretnék gumiabroncsot is forgalmazni. Kiegészítettem a vállalkozást “Gépjármű alkatrész kiskereskedelem”-el. Milyen végzettség szükséges a tevékenységhez, vagy elég az eredeti karosszéria lakatos szakma, ami a gumiszereléshez is szükséges volt.
    Köszönettel!

    Erdész Gábor

    1. Kedves erdeszgabi!
      Kedves Erdész Gábor!

      Megtisztelőnek tartjuk, hogy nekünk teszi fel kérdését! Ugyanakkor nagyon halkan jegyezzük meg, de csak úgy, hogy Ön hallja: az ilyen kérdéseket a könyvelőjével kell(ene) megbeszélnie. Amennyiben nem tudja, vagy a könyvelő nem akarja, akkor sürgősen váltania kellene… 😉

      Addig, amíg a gumiabroncsokat úgy értékesíti, hogy a javításra szánt gumi helyett építi be (egy alattomosan előugró járdaszegély annyira felsérti az abroncsot, hogy az acélszálak kissé kilógnak belőle, akkor nyilvánvalóan nem javítható, cserére szorul), nem kell külön engedély a forgalmazáshoz, csak egyszerűen a felhasznált anyagok közé sorolható.

      Amennyiben már “választékot” kínál, azaz bárki bejöhet a műhelybe, kiválaszthatja a neki tetsző gumi(ka)t, akár beépítteti, akár nem, akkor már kereskedelmi tevékenységet folytat, és ahhoz már kereskedelemre vonatkozó engedélyek szükségesek.
      TEÁOR’08 4532 – Gépjárműalkatrész-kiskereskedelem
      Ebbe a szakágazatba tartozik:
      – a gépjármű-alkatrészek, -tartozékok, -felszerelések kiskereskedelme, úgymint:
      – gumiabroncs és gumibelső
      – gyújtógyertyák, akkumulátorok, járművilágítás, elektromos alkatrészek stb.
      Nem ebbe a szakágazatba tartozik:
      – a gépjármű-üzemanyag kiskereskedelme

      Ebben az esetben a vonatkozó jogszabály a 2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről (üzlethelyiség!), 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet
      a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről
      – Személygépjármű és egyéb gépjármű-alkatrész és -tartozék,
      – Motorkerékpár, motorkerékpár-alkatrész és -tartozék termékkörök tekintetében.

      A 21/2010. (V. 14.) NFGM rendelet az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről rendelkezik arról, hogy a járműalkatrész kiskereskedelem esetén a választható szakképesítések az Országos Képzési Jegyzék szerint:
      -Autó- és motorkerékpár-kereskedő
      – Autó- és motorkerékpár-eladó,
      – kölcsönző
      – Járműalkatrész-kereskedő
      – Járműalkatrész-eladó
      illetőleg a még megfelel a régi rendelet szerinti előírt szakképesítés, a Vas-műszaki kereskedő.

      Látható módon hatalmas adminisztrációs terhen túl azt is a nyakába veszi, hogy (amennyiben szabályszerűen akar eljárni) egy üzletet (boltot) kell nyitni, engedélyeztetni, hatóságozni. Amennyiben családi léptékű vállalkozásról van szó, akkor mi azt tanácsolnánk, hogy fel kellene venni a tevékenységi körbe a
      4799 – Egyéb nem bolti, piaci kiskereskedelem
      Ebbe a szakágazatba tartozik:
      – bármely termék kiskereskedelmi értékesítése bármely, az eddigi szakágazatokba be nem sorolható módon :
      – közvetlen értékesítés, házaló ügynök útján
      – árusító automatán keresztül
      – a fűtőanyag (tüzelőolaj, tűzifa stb.) közvetlen értékesítése, házhozszállítással
      – a nem aukciósházi árveréses kiskereskedelmi tevékenység (az internetes értékesítés kivételével),
      – a nem bolti bizományosi, ügynöki kiskereskedelmi tevékenysége
      tevékenységet, amelyhez semmi más nem kell, mint az eddigiek.

      1. Tisztelt Könyvelő iroda !

        Köszönöm válaszukat ! Még az lenne a kérdésem, ha felveszem a tevékenységi körbe az “Egyéb nem bolti, piaci kiskereskedelem” kiegészítést, akkor a “Gépjárműalkatrész-kiskereskedelem”-et ki kell-e töröltetni?

  8. Nyugdíjazás miatt 2010. november illetve december hónapban megszűnt az önkéntes nyugdíj- illetve egészségpénztári tagságom. A napokban megkaptam az adóigazolást az egyik pénztártól, de a másik pénztár megtagadta az igazolás kiadását, mert már nem vagyok tag.
    Kérdésem a következő: rendelkezhetek-e az adóbevallásomban legalább az igazolt befizetésem 30%-ról?

"Vissza a tetejére" gomb
Bezárás

Ez a weboldal a megfelelő működés, és a felhasználói kényelem érdekében, más oldalakhoz hasonlóan, websütiket (cookies) használ.

Kérjük, hagyja jóvá, hogy elfogadja a követő sütiket. Amennyiben elutasítja a követést, úgy ön továbbfolytathatja a honlapon történő böngészést anélkül, hogy a weboldalunk bármilyen adatot továbbítana harmadik szolgáltató felé.