EKHO

  • KATA
    könyvelőzóna - KATA változások 2017-2018, a tavaszi adócsomagból távirati stílusban

    KATA változások 2017-2018, a tavaszi adócsomagból távirati stílusban

    A KATA adózási módot választók – leginkább a látszólagos egyszerűsége, kedvező tételes adóösszege miatt – úgy törnek fel, mint a harkányi gyógyvíz. 🙂 A látványos fejlődés már olyan mértékű, hogy egyes fórumokon már arról is beszélnek, hogy azért a sok-sok kedvezmény, hogy minél többen válasszák, majd meg lehet kopasztani őket, mint ahogyan az EVA-tól is elvették a kedvet. Mindenesetre, most ott tartunk, hogy az elfogadás alatt álló tavaszi adócsomagban néhány KATA adózást érintő változás is bekerült. A változások – jellemzően – inkább egyértelműsítések, mint újdonságok, és a vállalkozások szemszögéből nézve több pozitívum is van. Szemezgessünk távirati stílusban a várható változásokból:…

    Bővebben »
  • Magánnyugdíjpénztári tagdíj 2010. november 1-től

    Nem csoda, hogy a könyvelő kollégák feje is kóvályog a törvényváltozások okozta értelmezésektől és többletmunkától; most a magánnyugdíjpénztári tagdíjak okozzák a kalamajkát. 🙁 Közérthetőbben: a jövő év végéig a munkaadók a nyugdíjpénztárakat megillető járulékot is arra az APEH-számlára kell befizetniük, aminek a bevételei az állami nyugdíjbiztosítót illetik meg. Szakszerűen: A magánnyugdíjpénztári befizetésekhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 2010. évi CI. törvény rendelkezései alapján módosul a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.). A Tbj.  19. § új (7) bekezdése szerint a magánnyugdíjpénztári tag után fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 9,5 százalék, ezzel egyidőben…

    Bővebben »
  • Újabb bizonytalan adóztatási forma: TJK (tevékenységre jellemző kereset)

    A szerző hozzájárulásával – utánközlés. A fenti három betű nem egy újabb adónem, mint a legutóbb megbukott ingatlanadó, hanem egy cselesen összegyúrt, magasan adóztatott adóalap, amit az osztalékfizetésnél és járulékszámításnál kellene alkalmazni. A járulékalap szélesítése ismét a jogszabály-idézgető propagandán múlik, ugyanis a rendelkezést az érintettek könnyedén kikerülhetik, miközben árgus szemekkel figyelik, hogy az Alkotmánybíróság mit tesz az ügyben? A pénzügyminiszter kifejezetten harcosan állt ki a mellett, hogy az 1 millió minimálbéres országát megváltoztassa és szélesítse, tágítsa a járulékfizetés alapját. A szabályok azonban ismét hézagosak és kiskapukat kínálnak. A tevékenységre jellemző kereset (TJK) több sebből vérző, de mégis látványos próbálkozás, ami…

    Bővebben »
"Vissza a tetejére" gomb