számla

  • Adózás rendje
    PDF-szamla-nem-veszelyes

    Számlázás simán PDF-ben, papír nélkül, email-ben továbbítva

    “A PDF-ben elküldött számla továbbra sem jelent veszélyt sem a számla kibocsátójára, sem a befogadójára. Sőt! Ha adhatok tanácsot: a PDF számlát ne is nyomtassák ki!” – mondja Ruszin Zsolt úr, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke, ismert adótanácsadó, a Verlag Dashöfer kiadónál közzétett írásában Annyiszor, de annyiszor elmondtuk már ügyfeleinknek,ismerőseinknek és barátainknak, partnereinknek, hogy az elmondhatatlan, ezért örömmel fedeztünk fel ma a Facebookon egy bejegyzést, amelyik az említett írás alapján, az idézett úriembertől származik; azonnal úgy gondoltuk, hogy ezt minden vállalkozónak olvasnia kell! “A papíralapú számla „kibocsátása” és „befogadása” azonban nincs szabályozva, ahogy a „nyomtatás” nevű folyamat se, de…

    Bővebben »
  • Általános forgalmi adó
    KÖNYVELŐZÓNA - a számlákról, számlafajtákról nagyon egyszerűen

    Számlákról egyszerűen – proforma számla, előlegszámla, rész-számla, számla, végszámla

    [print_link] [email_link] Előre is nagy bocsánatokat kérünk kettő dologért: Olyan témát tűztünk a klaviatúra hegyére, amelyet biztos, hogy sokan ismernek Olyan egyszerűen mondjuk el mondandónkat, mint a százas szög Nem bonyolult törvényi helyeket sorolunk fel, hanem nagyon egyszerű szavakkal mondjuk el, hogy mi az alapvető különbség a proforma (díjbekérő)-, az előleg-, a rész- és a végszámla között, és milyen áfa, illetőleg adófizetési hatása lehet egyiknek, vagy másiknak egy-egy vállalkozás életére. Nagyon fontos, különösen a kezdő vállalkozások esetén, hogy ezekkel az alapfogalmakkal tisztában legyenek, hogy egy nyelvet beszéljen mindenki – a vállalkozás, a könyvelő, a megrendelő, és – naná, hogy persze!…

    Bővebben »
  • Adó | Járulék | Illeték
    könyvelőzóna - a vállalkozói költségelszámolásról nagyon-nagyon egyszerűen

    Vállalkozói költségelszámolási alap tudnivalók – nagyon-nagyon egyszerűen

    [print_link] [email_link] Az új vállalkozások létrehozása előtt, de sokszor még a régi vállalkozásoknál is a kérdések listáján előkelő helyen szerepel a “Mit számolhatunk el költségként?” mondat. Mivel – szinte – minden újszülött vállalkozónak minden vállalkozási elem új, kreáltunk egy mini magyarázó történetet, amivel képszerűen próbáljuk elmagyarázni az alapvető szabályokat. Mindenki vésse alaposan az eszébe azt az ökölszabályt, hogy költségként kizárólag a vállalkozás érdekében felmerült költségeket lehet/szabad elszámolni, olyan számlával, amely a vállalkozás nevére és címére szól! Tudjuk jól mindannyian – és a NAV-os ellenőrök sem biciklibelsőben élnek -, hogy vannak olyan költségelemek, amelyekről néha nehéz eldönteni, hogy a vállalkozás használta-e…

    Bővebben »
  • Adózás rendje
    egyeni-vallalkozo-adatai-belyehgzon-konyvelozona

    Mi legyen az egyéni vállalkozó bélyegzőjén?

    Amikor a vállalkozásunk hőskorszakában Németországban voltunk, és egy benzinkútnál számlát kértünk a tankoláskor, a benzinkutastól kértük, hogy legalább nyomjon egy bélyegzőt a pénztárgép által kiadott számlára, akkor nézett ránk, mint borjú az új kapura; a “Wir sind ein Stempelland” (Bélyegzőország vagyunk) kifejezésre felcsillant a szeme, és nyomta stemplit, amelyen ugyanazok az adatok voltak, mint a pénztárszalag fejlécén. Annak idején így fogadták el az üzemanyag elszámolást. Ha volt stempli, akkor az rendben volt, hivatalos volt. 🙂 Valamilyen rejtélyes okból kifolyólag, mai is nagy kultusza van egy bélyegzőnek, de tisztázzuk gyorsan; Magyarországon egyetlen törvény sem írja elő a bélyegző kötelező használatát a…

    Bővebben »
  • Adó | Járulék | Illeték
    KÖNYVELŐZÓNA - logó

    Nyugta helyett számla 2015

    Év elején nagy port kavart a pénztárgépet nem üzemelőkre kivetett adatszolgáltatási kötelezettség. Aztán március 1-jétől sok cég mentességet kapott, de ez a mentesség csak átmeneti. Nézzük mi a teendő január 1-jétől! Előzmény Az 50/2013. (XI. 15.) NGM rendelet új 9/A.§-ának értelmében a nyugta helyett számlát adó cégeket úgy kell tekinteni, mintha nyugtakibocsátási kötelezettségüknek gépi nyugtakibocsátással tennének eleget. Ha nekik nincs pénztárgépük, akkor a nyugta helyett kibocsátott számlákról adatot kell szolgáltatniuk. Nem kell adatot szolgáltatni tehát az olyan számlák után, melyet nem nyugta helyett állítunk ki, hanem a törvény eleve számlakibocsátást ír elő. Ezért van az, hogy ha pl. adóalanynak állítunk…

    Bővebben »
"Vissza a tetejére" gomb