Drága a könyvelő, vagy meghajszolt emberke?

Mennyibe kerül a könyvelés egy könyvelőirodában, 2017-ben? Vigyázat! Ez egy szubjektív könyvelőirodai önriport, a helyzet ennél azért rosszabb és jobb – csak nézőpont kérdése…

Valljuk be őszintén, hogy nagyon kevés kisvállalkozás végez egészen pontos számítást arról, hogy mennyibe kerül egy vállalkozás indítása, fenntartása, üzemeltetése.
Nagyságrendileg megsaccoljuk, aztán zsupsz, be a mély vízbe, és úszunk az árral, az árral szembe, és úszunk keresztbe-hosszába ? reméljük, csak túléljük az egészet.

Mi, a számviteli- könyvelési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók, rendkívüli módon el tudunk csodálkozni azon, amikor a kedves Ügyfelünk közli, köszöni, hogy eddig kiadtuk a szívünket-lelkünket-belünket érte, de talált olyan könyvelőt, aki 5-10ezer forintért megcsinálja a könyvelését.
Hogy a búbánatos, kékséges egekbe lehet ennyiért elvállalni a munkát? Tudja a kolléga, hogy mit vállalt?

Mivel régóta csípi már a kérdés a csőrünket, összeállítottunk egy kis beszédes kalkulációt ? hátha az Ügyfelek, és a kollégák is elgondolkodnak rajta; mennyibe kerül ma egy könyveltetés.

1. A könyvelő bére:

Egy legálisan működő vállalkozásnál legalább egy alkalmazottnak/vállalkozónak rendelkeznie kell a megfelelő szakképzettséggel és hatósági regisztrációval (okleveles mérlegképes könyvelő), akit a vállalkozásnak be kell jelentenie.
Többféle módon lehet valaki bejelentett vállalkozó könyvelő, így pl.
a.) alkalmazottként
b.) egyéni vállalkozóként
c.) társas vállalkozás tagjaként

1/A. Az alkalmazotti állományú könyvelő:

Egy szakképzettséget igénylő munkakörben dolgozó alkalmazott garantált bérminimuma 2017-ben bruttó 161.000,- Ft/hó (amiből kézhez kap 107.065,- Ft-ot, ha semmilyen kedvezményt nem vesz igénybe), ami a munkaadó számára havi 198.835,- Ft bérköltséget jelent.

Egy 25 éves munkavállalónak 21 nap alapszabadság jár (ez ? akárhogyan is nézzük ? kereken 4 munkahetet, azaz, majdnem egy egész hónapot jelent, 45. életévtől már 30 nap az alapszabadság, ami 6 hét, másfél hónap, távollétet jelent. Ki a bánat csinálja, és mennyiért a távollét alatt a könyvelést?).
Minden munkavállalót 15 nap betegszabadság illet meg a betegsége esetén (ez is 3 hét?), aztán van még a gyerekek utáni pótszabadság, a gyed-gyes, meg miegymás ? csak a miheztartás végett mondjuk?

Tehát, ha nem kell helyettesítési díjat fizetni a szabadság, betegszabadság, táppénz idejére, mert a melót egy láthatatlan fantom meggyártja a távollévő helyett is, nincs cafeteria, nincs utazási bérlet, nincs jutalom, nincs túlóra, elsumákolva az üzemorvos, stb. egy alkalmazott éves bérköltsége:

2.386.020,- Ft

1/B. A vállalkozó könyvelő:

Sokan nem is értik igazán, hogy mi a különbség egy vállalkozó és egy alkalmazott között, de mindenesetre az egyik legfontosabb a különbségek közül, hogy (munkajogilag) a vállalkozónak van joga látástól-mikulásig dolgoznia jogszerűen. Hívhatja vasárnap este az Ügyfél, hogy holnapra be kell jelentenie valakit, töltheti le esténként a folyószámla kivonatokat, adhatja fel a bevallásokat, stb. 🙂
A garantált bérminimum vonatkozik a vállalkozóra is, csak egészen csavarosan, másképpen kell számolnia a közterheket. Amit kézhez kap, az 104.303,- Ft, amibe kerül, az havi 198.835,- Ft. (Hurrá! Máris látszik, hogy mennyivel jobb a vállalkozónak; nem kerül többe, csak kevesebbet kap kézhez, vagy rossz a kalkulátor.. )
Nincs fizetett szabadság, nincs fizetett betegszabadság, ha megbetegszik, az első naptól táppénz (aminek 1/3-át fizetheti be a költségvetésbe), ha sokat betegeskedik, előbb zárhatja be a boltot, mivel az Ügyfél nehezen tolerálja, hogy nem találkozik a könyvelőjével, és nincs feldolgozva határidőre az anyaga. A vállalkozó éves ?bérköltsége?
2.386.020,- Ft

2. A könyvelő felszerelése

?Menj el édes lányom irodába dolgozni, és legyen neked könnyebb, mint nekünk?- mondja a szülő a csemetéjének, és van is benne valami; azt felesleges boncolgatni, hogy mit tartunk könnyűnek, mit tartunk nehéznek, melyik a rosszabb, ha a fizikai terhelés miatt megyünk tönkre, vagy a szellemi terhelés okán leszünk egy idő után zizisek?
Ami egészen biztosnak tűnik, egy könyvelőt ?fel kell szerelni?, hogy ellássa munkáját:

2/A. A könyvelő környezeti felszerelése

Láttunk már olyan ?könyvelőirodát?, ahol a kismama a kezében tartotta a csecsemőjét, az Ügyfél anyaga a kredenc sarkán, leülni sem volt hely, és a megbeszélés kedélyességét növelte, hogy a síró-gügyögő gyermeksírást kellett csak túlkiabálni, meg a kis pincsikutya akarta mindenáron meghágni a lábadat…

Természetesen, találkoztunk olyannal is, ahol külön Ügyfélváró van, recepcióssal, szuper stílbútorok, hiper-modern eszközök. A szükséges és elegendő ? feltehetően ? a kettő között van valahol. Mi egyszerűen körülnéztünk a saját irodánk egyik íróasztalán, minden rajta, alatta és felette lévő eszközt megfogtunk egyesével, minősítettük, hogy feltétlenül szükség van-e rá, majd egy középkategóriás ár-minőséget kiválasztva kalkuláltunk:

2/B A ?gépesített? könyvelő

Minden elismerésünk azoké a kolléganőké és kollégáké, akik dolgoztak az átíró könyveléssel (nem mellesleg, legalább egy fél évet kellene minden könyvelőnek egy kisebb kft-t így könyvelni, számfejteni feladni, stb., és biztosan megtanulnák a könyvelés alapjait, nem csak a programokra hagyatkoznának. Egy rossz kódolás, aztán annyi?), de ? sajnálatos módon ? a ?kézi buherától? javasoljuk az Ügyfeleknek a menekülést.
Ma már, vitathatatlanul, hatékonyan, gyorsan, áttekinthetően csak számítógéppel lehet dolgozni.

2016-ban a Magyar Közlönynek 221 száma (2015-ben 211) jelent meg, 86.578 (2015-ben 28.776) oldalon; na, aki ezt végigolvassa, annak legalább hat anyja volt, és hernyótalpas az öreganyja? és még ott vannak az ágazati, helyi stb. előírások.
Tehát, tüzet internettel oltunk. 😉

2/C A ?felokosított? könyvelő, azaz a szoftverek

Kétségkívül a legnagyobb gondot a megfelelő könyvelő-programcsomag kiválasztása jelenti egy könyvelőiroda életében; beszerzési ár, erőforrás-igény, frissítések (naprakészség), kezelhetőség, sokoldalúság, kapcsolódás más rendszerekhez ? mind, mind megannyi fontos szempont.

A programcsomagot a legritkábban vált egy iroda, tehát nem árt előzetesen, alaposan tesztelni minden elérhető szoftvert, minden elemét.

Előrebocsájtjuk, hogy mikró-, kis- és középvállalatoknak 99.9%-ban ?csak? Windows operációs rendszer alá lehet vásárolni szoftvercsomagot. Hiába ingyenes pl. a Linux rendszer, nincs programcsomag alá (még üzleti, fizetős, komplex csomag nincs), de ezt lehet elmondani a Mac rendszerről is, hogy csak a nagy, ismert rendszerekről ejtsünk szót.

Mi a minden szempontból legjobban megfelelő Baloghy Szoftver Kft. programcsomagjait választottuk, jó húsz éve, és még nem volt nap, hogy egyszer is megbántuk volna. (Addig is, azóta is vagy kéttucatnyi mást próbáltunk, teszteltünk, de számunkra megfelelőbb még nem akadt.)

2/D A könyvelő, könyvelőiroda ?üzeme?

Kellően összetett ahhoz egy könyvelőiroda működése, üzeme, hogy a működés költségeit egzaktul meg lehessen adni; van aki saját lakásban, irodában működik, akad, akik csillogó üvegpalotában kapnak helyet, van ahol külön telefonközpontos kezeli a bejövő hívásokat, akad, ahol minden iratot saját kezűleg fénymásolnak, van ahol zötykölődős mobilnet szolgálja a kapcsolatot, akad, ahol saját weboldalon keresztül konzultálnak az ügyfelekkel.

Jobb híján a saját, és partnerirodáink körülményeit tekintettük meg, és bontottuk le 1 személyre, és egy személy által kiszolgálni képes ügyfelekhez kapcsolódó átlagköltségeket határoztunk meg:

2/E A könyvelő szociális ellátása, avagy az egyéb költségek

Ha jön egy Ügyfelünk a zimankóból, és egy forró teát kér, biztosan készítünk neki is, ha ásítozik, és egy kávéra vágyik, akkor biztosan főzünk neki.
Ugyan el lehet egy darabig szendvicseken élni, de egy idő után jól esne egy kis főtt táplálék,amit vagy hozatunk egy ételkihordó szolgáltatással, de amikor szombaton és vasárnap is benn esz bennünket a fene, akkor nem baj, ha valami alkalmatosságba össze tudunk ütni egy gyorsételt.
Az irodát tisztán kell tartani, amihez felmosóvödörtől a gumikesztyűig, sok apró-cseprő izé is szükséges.
Lássuk csak ezeket a költségeket, amelyet ritkán szoktunk méricskélni:

Ami kimaradt, az nem került bele, ami benne van, azt -egyéni elképzelések szerint ? ki lehet venni, esetleg jól hozzá is lehet tenni, ami nem jutott eszünkbe?

Nézzük, hogy mire jutunk:

3.365ezer Ft/fő/év

Amikor ennyit termel egy könyvelő, akkor nem marad pénze a helyi adóra, meg a társasági adóra…

Tehát, átlagosan egy kezdő könyvelő mintegy 3.365ezer Ft-ba (havi kb. 280ezer Ft) kerül egy vállalkozásnál, és a bérköltségek a teljes költségek kb. 70 %-át teszik ki.

Ha pedig a másik fél, az Ügyfél szempontjából nézzük, akkor a könyvelőnek, ahhoz, hogy a saját költségét megtermelje kb. 10-15 olyan céget kell találnia, akitől havi 20-30ezer Ft-os havidíjat lehet elkérni.
(Érdekességképpen: nálunk egy ilyen cég nagyjából 900-1.000 tételszámmal, kb. 1.300 T-K párral bír, mintegy 60 kimenő számlája (?csak 4-5 kimenő számlánk van havonta!?), 160 bejövő számlája (?csak 10-15 bejövő számlánk van havonta!), 120-130 banki kivonata ?csak 8-10 banki utalásunk van havonta!? Van – ugye kollégák, mindenki hallja az Ügyfél hangját, amikor árajánlatot kér? 🙂 .)

Magyarán szólva: nagyjából 12-15 kisebb, izmosabb céget lehet egy személynek könyvelni, és akkor jó esetben, kissé több is marad, mint a minimálbér nettó jövedelemtartalma, és fel lehet kötni a magyar fehérneműt?

Idegbaj, ha hirtelen kiesik egy-két Ügyfél, mert tönkremegy, vagy nem fizetik ki, vagy jön az 5-10ezer Ft-os sufnikönyvelő.
Idegbaj az is, ha jönne 2-3 új cég, mert akkor új kolléga kell(ene), de még több Ügyfél is a 2-3-nál; ez, amolyan mókuskerék.
(Persze, a 2. kollégánál már nem kell megvenni a komplett könyvelőcsomagot, elég invesztálni a hálózatos verzió felárba.)

Párosan már kicsit könnyebb az élet, de nem egy rózsaszínű leányregény? 😉