Adó | Járulék | Illeték

Egészségügyi szolgáltatási járulék 2016 – meg a passzív jog

Figyelem! Figyelem! Ezennel közhírré tétetik, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulék mindenki által kötelezően megfizetendő, a renitensektől a hátralék összege behajtattatik!

Az majdnem mindenkinél megvan, hogy a magyarban a -tatik, -tetik, nem használtattatik, és az -andó, -endő kerülendő, de elsőre nem mindenkinek ugrik be, hogy mi a csuda az az egészségügyi szolgáltatási járulék.

Az a személy, akire Magyarországon a társadalombiztosítás szabályai kiterjednek és nem biztosított, valamint egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére köteles. A járulék fizetését az adóhatóságnál kell kezdeményezni (T1011 számú nyomtatvány)

Minden Magyarországon élő személynek kötelező fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot (közismertebben: tb), akkor is, ha nem szorul orvosi kezelésre.

Egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésével az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásaira lehet jogosultságot szerezni.

Egészségügyi szolgáltatási járulékot csak annak kell fizetnie, aki semmilyen más jogcímen (ellátás Magyarországon/jogosultság az ellátásra/egészségbiztosítás szolgáltatásaira jogosultak/kizárólag egészségügyi ellátásra jogosultság), és szociális rászorultság alapján sem jogosult egészségbiztosítási szolgáltatásra.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettség az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megszűnését követő naptól áll fenn, azzal, hogy 15 napon belül kell bejelentkezni az adóhatósághoz a járulékfizetés céljából.

Az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság a társadalombiztosítási szempontból belföldinek minősülő személyek részére a biztosítási jogviszony, illetve az alapul szolgáló jogosultsági feltétel megszűnését követően még meghatározott ideig fennáll, ez az ún. passzív jogon való jogosultság.

A passzív jogra is tekintettel a járulék fizetési kötelezettség a következők alakul:

 – biztosítási jogviszony megszűnését követő 46. naptól keletkezik, amennyiben a belföldinek minősülő személy korábbi jogviszonya legalább 45 napig fennállt, vagy a 45 napnál rövidebb biztosítási jogviszonyt megelőző 30 napon belül volt 45 napnál hosszabb időtartamú biztosítási kötelezettség alá tartozó jogviszonya,

Pl. a biztosítási jogviszony 2015.01.01-től 2016.10.25-ig állt fenn, akkor ez több, mint 45 nap jogviszony, ezért a járulékfizetési kötelezettsége a 46. naptól – 2016. december 10-től keletkezik.

Ha pl. valaki 2016.10.01-től 2016.10.25-ig biztosított volt, akkor 45 napnál kevesebbet töltött biztosítási jogviszonyba, ezért meg kell nézni, hogy 2016.10.01-ét megelőző 30 napon belül volt-e biztosított jogviszonya, és amennyiben volt, az meghaladta-e a 45 napot. Tehát, a példa szerinti előző biztosítási jogviszony megszűnési időpontja 2016.09.01. vagy azt követőnek kell, hogy legyen (a 30 nap miatt), és a szeptember elsejei időponthoz képest megvolt-e a 45 nap biztosítotti jogviszony, vagyis július 17-ét meg kell, hogy előzze a példa szerint:

előző biztosítási jogviszony:  2016.07.17 – 2016.09.01. (45 nap)

jelenlegi biztosítási jogviszony: 2016.10.01-2016.10.25. (25 nap)

a két jogviszony közötti időszak: 2016.09.01-2016.10.01. (30 nap)

Tehát, ebben az esetben 2016.10.25-ét követő 46. napon (2016.12.10) áll be a járulékfizetési kötelezettség.

–  amennyiben a belföldinek minősülő személy biztosítási jogviszonya 45 napnál rövidebb volt a megszűnését megelőzően, akkor az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság azzal az időtartammal hosszabbodik meg, amennyi ideig a jogosultsági feltétel fennállt, és a járulékfizetési kötelezettség a megszűnést követő naptól kezdődik (pl. ha a biztosítási jogviszony 30 napig állt fenn, akkor a járulékfizetési kötelezettség a biztosítási jogviszony megszűnését követő 31. naptól áll fenn),

 –  a biztosítási jogviszony szünetelése esetén a szünetelés első napjától fennáll.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2016. január 1-jétől 7.050,- Ft (235,- Ft/nap), amelyet havonta, a tárgyhót követő hónap 12-ig kell megfizetni.

A járulékfizetést a kötelezett helyett, annak hozzájárulásával más személy vagy szerv is teljesítheti (pl. a jövedelemmel nem rendelkező személy után a családtagja).

A járulékfizetésre kötelezett személynek a járulékfizetés átvállalását az állami adóhatósághoz 15 napon belül be kell jelenteni, mert csak az állami adóhatóság jóváhagyásával válik érvényessé az átvállalás/befizetés.

Ha a járulékfizetést átvállaló nem fizeti be a járulékot, a járulékfizetésre egyébként kötelezett személy lesz köteles megfizetni azt, az átvállalástól függetlenül.

Az egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetők jogosultságot szereznek az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásai teljes körére.

Továbbiak

Kapcsolódó bejegyzések

"Vissza a tetejére" gomb