A
jogviszony jellegzetességei:
– a 88/2010.(III.26) Kormányrendeletben meghatározott növények termesztése, gazdaságon belüli anyagmozgatása, csomagolása
– határozott idejű jogviszony
– azonos felek között az egybefüggő 31 napot meghaladhatja
– azonos felek között 1 naptári évben maximum 90 napra köthető
| A jogviszony létrejöttének írásbeli dokumentumai | |
| Egyszerűsített munkaszerződés (1. sz. melléklet) |
Jelenléti ív (2. sz. melléklet) |
|
NEM: főszabályként |
IGEN (Figyelem! A jelenléti ívre a 88/2010. (III.26.) |
|
IGEN: – ha a munkavállaló kéri – ha egybefüggően 30 napot meghaladja a foglalkoztatás |
NEM
|
Bejelentési kötelezettség (APEH):
Utólag, következő hó 12-ig
– Ügyfélkapun keresztül elektronikusan, vagy
– telefonon (185), vagy
– SMS-en (2010.07.01-től)
Közteherviselés:
Kedvezményes (nettó, kifizetett bér 30 %-a)
Közteher-előleg:
– csak akkor, ha évi maximum 10.000 munkaórában alkalmaz idénymunkásokat, és
– a közteher-előleg szabályainak választását tárgyév május 15-ig az APEH-nek bejelentette
– mértéke: közteher-előleg alap 12%-a
– fizetés határideje: tárgyév július 12.
– különbözet: utólagos korrekció
Az egyszerűsített foglalkoztatás alapvető szabályainak táblázatban összefoglalt dokumentuma (DDRMK összeállítása) letölthető formátumban:
[Nem található a letöltés](Az összeállítás a 2009. évi CLII. törvény és a Dél-Dunántúli Regionális Munkaerő Központ segédlete alapján történt.)
Tisztelt Könyvelőiroda!
Van egy vendéglátói helységem amit bérlek, és annyira összegyűltek felettem a gondok, hogy másképp nem is tudom megoldani, hogy egy héten alkalmazok 2-3 nap ezzel az egyszerűsített munkaszerződéssel munkavállalót. Az anyagi helyzetem is úgy összejött, hogy felhalmoztam 325.000 Ft adótartozást, de apránként próbálom befizetni 50-70 eFt-okat, de még mindig nem akar csökkeni, mert azért havonta csak rámegy az én járulékom is. És a következő kérdésem lenne.
Ez a pont hogy fog érvényesülni, ha a munkáltatónak adótartozása van?
(6) Az a munkáltató, aki a tárgyhónapban 300 ezer forintot, vagy ezt meghaladó összegű adótartozást halmoz fel a 8. § (2) bekezdésében és/vagy a 8. § (3) bekezdés a) pontjában szereplő adók tekintetében, további egyszerűsített foglalkoztatásra nem jogosult mindaddig, míg adótartozását ki nem egyenlíti.
Én csak egy kis picike vállalkozó vagyok, de mi van a nagyobb cégekkel?
Kedves nycsili!
A 2010. évi LXXV. törvény 11. §. (6) bekezdése szerint: “Az a munkáltató, aki a tárgyhónapban 300 ezer forintot, vagy ezt meghaladó összegű adótartozást halmoz fel a 8. § (2) bekezdésében és/vagy a 8. § (3) bekezdés a) pontjában szereplő adók tekintetében, további egyszerűsített foglalkoztatásra nem jogosult mindaddig, míg adótartozását ki nem egyenlíti.”
A 8.§ (2) bekezdésében a közteherről van szó (a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalóként mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén 500 forint, alkalmi munka esetén 1000 forint munkavállalónként).
A 8. § (3) bekezdés a) pontjában a következő adó- és/vagy járuléknemekről van szó: “a munkáltatót társadalombiztosítási járulék, szakképzési hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás és rehabilitációs hozzájárulás, valamint az Szja.tv.-ben a munkáltatóra előírt adóelőleg-levonási kötelezettség…”
Magyarul: jól meg kell nézni, hogy milyen adó- és/vagy járuléknemből van tartozása, a listából kihúzni azokat, amelyek a fenti felsorolásban nem szerepelnek (pl. az áfa nincs a listában). Ha az összeg 300ezer forint feletti, akkor nem foglalkoztathat egyszerűsített foglalkoztatással, csak rendes munkaszerződéssel, megbízási szerződéssel, stb.
És ne is haragudjon meg ránk; de ki a radai rossebet érdekel, hogy mi a helyzet egy Tesco-nál, Metro-nál, vagy bármelyik lenyúlós multinál?…. 😉
Kedves pécsi könyvelők! Elnézést az előző e-mailért, csak teljesen analfabéta vagyok internet közelben, és első körben nem találtam a “vélemény” kockát!
Lenne egy munkavállalónk, a főnökkel megbeszélték, hogy akkor jön amikor akar, úgy szervezi a munkáját, ahogy akarja, eszerint kap fizetést. Elvileg a munkaszerződés kötelező eleme, hogy meghatározzuk hány órát dolgozik egy héten, ha nincs beleírva a szerződésbe, automatikusan 40 órát jelent. Ha nincs munka állásidőt kell fizetni neki, ha többet dolgozik mint 40 óra túlórapénzt 50% pótlékkal? És ha azért nincs 40 óra munka mert nem szervezi le, hogy legyen mivel dolgoznia? Az ő dolga leszervezni az alapanyagot, a főnök csak kifizeti.
Ha pont 40 órát dolgozik valaki és minimálbérben van, lehet havi bérrel számolni, vagy kötelező fizikai munkásnak az órabér?
Mi történik ha valaki csúsztatással túlórázik? 8 órára van felvéve, egyik nap 6 órát dolgozik . másik nap 10-et, utána meg 4-et, stb.
Eladónál, pultosnál péknél portásnál, milyen korülmények között lehet alkalmazni azt, hogy hétvége helyett kaphat hétközben is pihenőnapot.?
Kedves Syámasundari!
Nincs gond, örülünk, hogy webmesterünk tudott Önnek (is) technikai segítséget nyújtani. 🙂
Kérdései jellemzően munkaügyi, munkajogi kérdések és nem is kétmondatos válaszokat igényelnek, de azért, hogy tudja, hogy merrefelé induljon, néhány dolgot elmondunk:
Egy heti 40 órában foglalkoztatni szándokozott munkavállalóval munkaszerződés megkötése írásban kell, hogy történjen, és ott is eléggé szigorúan meghatározott azon dolgok köre, amelyet bele kell venni a szerződésben. Hiányuk, adott esetben, a szerződés semmisségét is jelentheti, és/vagy jó vastag bírság kiszabását is megalapozza.
Azt, hogy a 40 órát miképpen töltik ki tartalommal, szinte teljesen a munkaadó és a munkavállaló megállapodásának megfelelően zajlik, bár vannak erős szabályok; létezik munkaidőkeret, folyamatos üzem, és még ezeregy dolog. Nem ártana tudni, hogy mi a munkakör. (A célt azt értjük; az alkalmazott dolgozzon látástól-Mikulásig, amikor van meló. Minimálbért fizessünk számára, akkor is, ha éjjel nappal dolgozik, de akkor nem, ha valami oknál fogva nem dolgozik….)
A fekete munka elleni küzdelemmel egyetértek. De a törvényt- gondolom Önöket sem kérdezték meg- felületesnek, a valóságtól elrugaszkodottnak tartom. Miért mossák össze a vállalkozásokat a segítségre szoruló magánemberekkel. Miért lesz a 80 éves “Feri bácsi” munkáltató, ha én átmegyek és lenyírom a füvét, vagy segítek neki a fáról az almát leszedni. És miért lehet másnak több milliós értéket közteher nélkül termelni. Hogyan lehet egy hatósági engedélyhez kötött építkezést azonosan kezelni egy udvari járda néhány órás betonozási munkáival, amit a szomszéddal baráti sörözés mellett végeznek. Jogállamban nem elfogadható érv, hogy azt majd úgysem veszik olyan szigorúan.
A kérdésem nem ez. Én évente egyszer szüretelek. Ez szintén nem mosható össze a buszos szüretelőket foglalkoztatók problémájával. Nálam a szüretelők rokonok, barátok, szomszédok. Némelyik kíváncsiságból, némelyik szívességből jön. Az 500 Ft-ot személyenként szívesen kifizetem, ki mondja meg hova, hogyan fizessek? Vegyek fel egy könyvelőt egy napra? Miért kell adószám, TAJ-szám ha valaki nem igényel szolgáltatást nem is kér bért. Hogy vallja be a semmit. Ha egyébkét 100000 Ft-os nyugdíj mellet nem bevallásra kötelezett, az egy napi szívesség miatt majd bevallásra kényszerül? Nekem természetesen lesz bevételem, de az nem éri el az őstermelőknél megjelölt küszöb értéket.
Kedves Őstermelő!
Abban teljesen egyetértünk Önnel, hogy ez a törvény is el van keffentyűzve. 😉
Őszintén szólva, nehezen tudnánk azonban meghúzni a határt az udvari járdákat, vagy ácsolatokat, vagy falazatokat sorozatban gyártó kisiparosok (vállalkozók) és a kaláka munka között úgy, ha éppen nem ott él az ember. 🙁
És a “buszos” szüretelők, valamint a rokon, barát, szomszéd és ismerős esetén ki tudná megmondani a különbséget, hitelt érdemlő módon?
Javasoljuk, hogy olvassa el az augusztus 1-től hatályos összefoglalót ez ügyben, mert a hozzászólását ahova megtette, az a lemez már lejárt… 😉
Tisztelt Ügyintéző!
Kérem szíveskedjen válaszolni nekem , hogy vállalkozásom mellett őstermelő is vagyok. Az alkalmi munka foglalkoztatással kapcsolatban szeretném kérdezni a következőket! Egyszerűsített foglalkoztatás, növénytermesztési idény munka.
1, A jelenléti ív használható-e öt napos munka végzésre, vagy 2-3 napot lehet-e ráírni? Apeh nyilvántartott sorszámozott jelenléti ívre gondolok.
2, Minden hónap 12-g kell a könyvelésre adni az összesített adatokat?
3, Ebben az esetben nem kell bejelenteni, mindenkit előre csak rögzíteni az adatokat és megőrizni?
4, Mikorra várható egy más jellegű, használható és mindenki részére jobb megoldás ebben a foglalkoztatási ágban, a mostani kormány módosító szabályai alapján?
Köszönettel:
Kiss Lénárdné
Kedves Kiss Lénárdné!
Ne haragudjon meg, de mi nagyon nehezményezzük, hogy “leügyintézőznek” bennünket! 🙁 Mi egy pécsi Könyvelőiroda vagyunk, amelynek dolgozói ingyenesen, szabad idejükben igyekszenek egy színvonalas miniportált üzemeltetni – mondhatni: igyekszünk közérthetőre fogalmazni a kesze-kusza szabályokat.
Javasoljuk, hogy tanulmányozza át azt a kis táblázatunkat, amihez írta a kérdéseit, vagy ha bővebbet akar az egyszerűsített foglalkozásról, akkor honlapunkon találhat róla írást, pl. ezen a helyen, vagy ezen a helyen, esetleg innen letölthető egy táblázatos összefoglaló.
Mivel nem állami brutálszervezet jól fizetett alkalmazottai vagyunk, halvány gőzünk sincs arról, hogy miképpen és milyen módon fogja megoldani a Kormány a miniszterelnök bejelentésében elhangzott egyszerűsítéseket. Reméljük, hogy komolyan veszik a Főnököt, és ezt az eszement marhaságot rendesen gatyába rázzák! 🙂 🙂
Növénytermesztési idénymunkára van dolgozóm és nem tudom
ez munkabérnek minősül?
Választ előre köszönöm.
Kedves Hornyák Zoltánné!
Nem teljesen értjük a kérdését. Arra gondol, hogy hova könyveljük?
igen
Köszönöm a segítséget.
Hornyákné
Kedves Hornyák Zoltánné!
Bérköltség, megy az 54-esbe. (Munkaviszony alapján fizetett munkabér.)
Gyors és kimerítő válaszukat köszönöm, igazán megnyugtató.
Továbbra is maradok hű ” látogatójuk”:
Alvin
Bocsika, de nem találtam más címszó alatt kérdezési lehetőséget.
Férjem nyugdíjas, de mellette 4 órás állásban dolgozik. Minden évben 1 évre hosszabbítják meg a munkaszerződését. Idén, 2010. januárban üzemi balesetet szenvedett, ennek ellenére februárban lejárt szerződését ismét egy évre 2011. februárig meghosszabbították. Jelenleg is 100%-os táppénzt kap, de mivel a balesetéből nehezen épül fel – előre láthatólag július végén lesz munkaképes – felbonthatják-e a munkaszerződését annak lejárta előtt.ű
Válaszukat várva, maradok tisztelettel:
alvin
Kedves alvin!
A határozott idejű munkaszerződést egyoldalúan – normális körülmények között – egyik fél sem bonthatja fel következmények nélkül.
Amennyiben a munkaadó bontja fel (leszámítva a jogos fegyelmit – azaz rendkívüli felmondással) a szerződést, akkor a szerződés végéig járó díjazást az utolsó munkanapon ki kell fizetnie.