Folyamatban lévő törvényjavaslatok

Kedves mapali!

Valóban nagyon óvatosan kell bánni a kérdéssel, mert az Ön által elmondott tényeknek lehet más vetülete is, ha a nem említett kérdéseket alaposan megvizsgáljuk, pl. azonos címen van a telephelyük, mondjuk mindkét cég emberei egy vasdarabot püfölnek, amiből egy vasorrú bábának kell kijönni a végén. Önök alakítják ki az orrát, a másik cég a seprűjét, mivel a megrendelő 2 cégtől rendelte meg, előírva, hogy melyik mit csináljon, mit szállítson.
A munka elvégzéséhez mindkét helyen vaslapütő diploma és x év gyakorlat kell. Mégis jogos, hogy a két cég úgy foglalkoztassa saját szakembereit, ahogy gondolja, még ha a banya derékkötőjét felváltva püfölik, akkor is.
Magyarul: annak nincs törvényi akadálya, hogy 2 cég külön mértékben díjazza munkavállalóit, még ha azonos projekten is dolgoznak.

A továbbiakban felsoroljuk a hivatalos lehetőségeket a jellemzőikkel együtt, de nem szabad elfeledni: az ördög mindig a részletekben lakozik:

A. Kiküldetés

Kiküldetésnek minősül, ha a munkáltató gazdasági érdekből ideiglenesen, a szokásos munkavégzési helyén kívüli munkavégzésre kötelezi a munkavállalót. Feltétel, hogy a munkavállaló ezen időtartam alatt is a munkáltató irányítása és utasításai alapján végezze a munkáját. (Mt. 105. §)
A kiküldetés elemei tehát:
– munkáltató gazdasági érdeke,
– a szokásos munkavégzési helyen kívül munkavégzés,
– tartama ideiglenes,
– a munkavállaló ezen időtartam alatt is a munkáltató irányítása és utasításai alapján végzi a munkát.

B. Kirendelés

Kirendelésnek minősül, ha a munkavállalót a munkáltatók között létrejött megállapodás alapján, más munkáltatónál történő munkavégzésre is kötelezi a munkáltató.

Ennek feltétele, hogy a munkavállaló kirendelésére
– ellenszolgáltatás nélkül kerüljön sor és
– a munkavállaló a kirendelés során olyan munkáltatónál végezzen munkát, amelynek tulajdonosa – részben vagy egészben – azonos a munkáltató tulajdonosával, vagy a két munkáltató közül legalább az egyik valamely arányban tulajdonosa a másik munkáltatónak, vagy. a két munkáltató egy harmadik szervezethez kötődő tulajdonjogi viszonya alapján áll kapcsolatban egymással.

A kirendelés elemei tehát:
– ellenszolgáltatás nélkül (ingyenesen) létrejött megállapodás alapján történő munkavégzés,
– csak meghatározott ideig, ideiglenesen,
– meghatározott munkáltatónál kerül sor rá.

Kirendelés esetén a munkavállaló foglalkoztatása során alkalmazni kell a kirendelés helye szerinti munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződés munkaidőre és pihenőidőre, valamint – ha a munkavállalóra kedvezőbb – a munka díjazására vonatkozó rendelkezéseit.

Ha a munkavállaló kirendelése ellenérték mellett történik, akkor nem kirendelésről, hanem munkaerő-kölcsönzésről van szó.

Közös a kirendelésben és a kiküldetésben, hogy a munkavállaló munkavégzésére mindkét esetben a szokásostól eltérő helyen kerül sor, de míg a kiküldetés során ez az eltérő helyen történő munkavégzés továbbra is az eredeti munkáltatónál történik, addig a kirendelésnél a munkavállaló másik munkáltató részére – rendszerint annak irányítása alatt – végez munkát.

C. Munkaerő-kölcsönzés

Munkaerő-kölcsönzésnek minősül az olyan tevékenység, amelynek keretében a kölcsönbeadó a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót ellenérték fejében munkavégzésre a kölcsönvevőnek átengedi. Ez tehát egy olyan háromszemélyes foglalkoztatási forma, ahol létezik egy kölcsönbeadó, egy kölcsönvevő (aki tulajdonképpen a megrendelő) és egy munkavállaló. A munkáltató szervezet, vagyis a kölcsönbeadó kifejezetten azért jön létre, hogy a munkavállalóval munkajogviszonyt létesítsen és közben egy polgári jogi szerződés által a munkavállalót egy másik cég (megrendelő, kölcsönvevő) rendelkezésére bocsássa. A kölcsönvevő és a foglalkoztatott munkavállaló között jogi kapcsolat nem létezik. (Mt. XI. fejezet)

A munkaerő-kölcsönzés elemei tehát:
– a kölcsönbeadó a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót
– ellenérték fejében
– munkavégzésre a kölcsönvevőnek átengedi.

A kölcsönvevőnek és a munkavállalónak a munkaviszony létesítésekor a munkaszerződésben rögzíteniük kell, hogy a jogviszony kölcsönzés céljából jött létre, mert ha ezt nem tartalmazza, illetve a felek nem ebben állapodtak meg, utóbb a munkaszerződés nem módosítható ennek érdekében. A kölcsönzés időtartama nem korlátozott, az szólhat pár napra, de akár évekre is. Az elvégzendő munkák köre sincs behatárolva.