Gyermeknevelési támogatás, a GYET ("főállású anyaság") és járulékfizetés 2012.

A következőkben közzétett bejegyzésünk – amely egy mai napon érkezett kérdésre keresi a megoldást – úgy gondoljuk, hogy közérdeklődésre tart számot, ezért egy rövid írásban foglaljuk össze a lényeget.

Kérném szíves segítségüket a következő kérdésben. Egy Bt-ben egyedüli beltag vagyok. Eddig egy Kft-ben dolgoztam alkalmazotti státuszban – ügyvezetőként – GYET mellett részmunkaidőben. A Kft-ből szeptember 1-től eljövök, itt sem tag, sem tulajdonos, sem alkalmazott nem leszek.
A Bt-ben eddig 1 alkalmazott volt, de július 1-től elbocsátottuk, jelenleg semmilyen tevékenység, bevétel nincs a Bt-ben.
Kérdésem, hogy én mint GYET-en lévő Bt beltagnak kell-e majd járulékot fizetnem, ha a Bt-ben nincs tevékenység.
Ha igen, akkor esetleg kiválthatnám-e egy alkalmazott részmunkaidős bejelentésével (hogy ő végzi a ?nemlétező? tevékenységet). Előre is köszönöm segítő szándékukat.
Sajnos sehol nem kapok egyértelmű választ.

Az 1998. évi LXXXIV. törvény – a családok támogatásáról a gyermeknevelési támogatással kapcsolatban, a gyermeknevelési támogatás melletti munkavégzésről, az alábbiakat mondja [A gyermeknevelési támogatást a köznyelv “főállású anyaság”-nak is szokta nevezni, hiszen azok jogosultak rá, akik a saját háztartásukban három, vagy több kiskorú gyermeket nevelnek. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár.]:

24. §
A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy kereső tevékenységet heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés otthonában történik.

Ha jól megfigyeljük a fogalmazást, akkor láthatjuk, hogy a törvény a kereső tevékenységet említi, és nem munkaviszonyt.
Ugyanezen törvény 4.§-ának d) pontja el is mondja, hogy esetünkben – ezen törvény értelmezésénél – mit kell értenünk a kereső tevékenység fogalma alatt:

kereső tevékenység: munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban bírósági, ügyészségi, igazságügyi szolgálati jogviszonyban, a Magyar Honvédség, rendvédelmi szervek, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos és szerződéses szolgálati jogviszonyában folytatott munkavégzésre irányuló tevékenység, továbbá szövetkezet tagjaként vagy egyéni vállalkozóként, illetőleg társas vállalkozás vagy egyéni cég tagjaként folytatott – személyes közreműködést igénylő – tevékenység;

A kérdésre akkor egyszerű a válasz, ha valakinek van egy munkahelye, ahol foglalkoztatják, azaz munkaviszonyban van: a munkaideje nem haladhatja meg a heti 30 órát. [Figyelem! Nem azt mondja ki a jogszabály, hogy a napi munkaideje nem lehet több 6 óránál, és csak így lehet meg az 5 munkanap/hét  x 6 óra/munkanap = 30 óra/hét. A napi munkaidő lehet egyenlőtlen is, amikor napi 4 óránál kevesebb, és 12 óránál nem lehet több a napi munkaidő.]

A betéti társaság beltagja egy társas vállalkozás tagja. [A betéti társaság legalább egy beltagból, és legalább egy kültagból áll. Alapesetben – hacsak a társasági szerződés másképpen nem rendelkezik – a kültagnak nincs más dolga, mint a vagyoni betétet befizetni, és hátradőlve várni az osztalékot, azaz a kültagnak nincs személyes közreműködési kötelezettsége. 🙂 ]

Egy betéti társaság teljesen működőképes a beltag személyes közreműködése nélkül is. A 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról (Gt.) a 89. § (2) bekezdésben kimondja:

Nem minősül személyes közreműködésnek az üzletvezetés és a képviselet ellátása, valamint a munkaviszonyban, illetve polgári jogi szerződés alapján történő munkavégzés.

Magyarán szólva: a betéti társaság egyetlen beltagja, aki az üzletvezetésre jogosult, önmagában nem minősül személyes közreműködőnek, a társaság képviselete önmagában nem személyes közreműködés.

Akkor most foglaljuk össze, hogy meddig jutottunk ezidáig: A betéti társaság egyedüli beltagja munkaviszonyban nem lehet a társasággal, ez alapján nem folytat személyes közreműködői tevékenységet, azaz kereső tevékenységet az egyébként GYET-en lévő tag.

A társasági szerződés nem kötelezi személyes közreműködésre (pl. adminisztrációs munkák elvégzésére), így ez alapján sem végez kereső tevékenységet.

Tehát, a fentiek alapján nem végez a GYET-en lévő beltagunk kereső tevékenységet, nemhogy harminc órában, hanem egyáltalán nem – a GYET-re jogosult.

Node, mi a helyzet a járulékfizetési kötelezettséggel?

2012. január 01-től az 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről (Tbj). 4. § d) pont 5. alpontja a következőket mondja:

d) Társas vállalkozó:
…

5.a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve, ha az 1. alpont szerint társas vállalkozónak minősül,

És mit mond ez a bizonyos 1. alpont?

1.a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagja, ha a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony),

Az előzőek szerinti gondolatmenet mentén fordítsuk le ezt a részt magyarra: A betéti társaság üzletvezetője társas vállalkozónak minősül, amennyiben nem munkaviszony keretében látja el az üzletvezetői teendőket.

Tehát, a Gt. előírásai alapján nem személyes közreműködés ugyan az üzletvezetés, a Tbj. említett előírása alapján mégis társas vállalkozónak tekintendő, így ennek megfelelően – sajnos – járulékfizetésre kötelezett.