Adó | Járulék | IlletékÁltalános forgalmi adóHelyi iparűzési adó (HIPA)KATAKIVA

Hamarosan: a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról

Kisadózó vállalkozás: tételes adó, vagy kisvállalati adó?Jelen pillanatban az Országgyűlés Elnökének aláírására várakozik a T/7954. számú törvényjavaslat a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról. A kisvállalati adózói kör adózásának egyszerűsítése jegyében két új adónem kerül bevezetésre a törvény elfogadása és hatályba lépése nyomán: a két új adónem a kisadózó vállalkozások tételes adója és a kisvállalati adó.

Mivel – feltételezhetően – hamarosan kezdhetjük törni a fejünket azon, hogy válasszuk, vagy ne válasszuk, ezért úgy gondoljuk, jobb elkezdeni időben, és az alapoktól… 😉

Amit el lehet bonyolítani nálunk, azt a bürokrácia el is bonyolítja; rögtön úgy kezdődik az egész, hogy a rögtön három különböző hatályba léptetési időpontot jelöltek meg a jogszabályban; maga a törvény, a kivételektől eltekintve 2012. november 1-től, a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság választása, és a bejelentkezés feltételeiről történő nyilatkozás szabályai 2012. december 1-től, míg az összes többi 2013. január 1-től lép hatályba.

Kisadózó vállalkozás: a kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó

  • egyéni vállalkozó,
  • egyéni cég,
  • közkereseti társaság, és
  • betéti társaság

Kisadózó: a kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó

  • egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozó mint magánszemély,
  • egyéni cég esetén annak tagja,
  • közkereseti társaság és betéti társaság esetén a társaság kisadózóként bejelentett tagja


A tételes adó havi összege a bejelentett főállású kisadózó után 50 ezer forint, főállásúnak nem minősülő kisadózó után pedig havi 25 ezer forint. Amennyiben a kisadózó vállalkozás bevétele meghaladja a 6 millió forintot, az azt meghaladó rész után az adó mértéke 40 százalék, melyet a tételes adótól függetlenül kell megfizetni.

A kisvállalati adó alapja az adózó pénzügyi vagyonának realizált változása, növelve a személyi jelleg kifizetésekkel, mértéke az adó alapjának 16 %-a.

A kisvállalati adóalanyiság megszűnik, ha

  • a vállalkozás bevétele az adóalanyiság választására jogosító 500 millió forintot meghaladja;
  • végelszámolás, felszámolás esetén vagy, ha az adóalany felszámolás, végelszámolás nélkül szűnik meg;
  • ha az adóhatóság az adózónál jogerősen számla vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztása, illetve be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása jogcímen mulasztási bírságot állapít meg;
  • ha az adóhatóság az adózó adószámát jogerősen felfüggesztette;
  • ha valamely naptári negyedév utolsó napján az adózó végrehajtható adótartozása meghaladja a 10 millió forintot;
  • valamint átalakulás, egyesülés vagy szétválás esetén; vagy ha
  • a foglalkoztatottak létszáma meghaladja az 50 főt

Őszintén szólva, nem is tudjuk mire vélni, ha első olvasatra nem csillan fel valamelyik kolléga szeme, ha pl. azt a gyöngyszemet olvassa, hogy “…a kisvállalati adó alapja az adózó pénzügyi vagyonának realizált változása…”. Bizonyára pár “örömkönnyet” el fogunk még morzsolni a szemünk sarkában, amíg a hátralévő, mintegy 2 hónapban “kitököljük”, hogy vajon érdemes-e, hogyan, miként, miért.

És ugyanezen időn belül értelmesen, érthetően el is kell tudnunk magyarázni az Ügyfeleinknek, rá is kell készülnünk, saját magunknak is fel kell homályosulnunk, miközben már csak a feltöltési kötelezettségek, beszámoló előkészítések, meg 23.238 jogszabály változását kell figyelemmel kísérnünk…

Ígérjük, a jogszabály közzétételét követően azonnal folytatjuk a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról a szükséges tudnivalók ismertetését.

Több információ

Kapcsolódó bejegyzések

11ozzászólás

  1. Tisztelt Könyvelőiroda!
    A kérdésem az volna,hogy jár-e a szociális hozzájárulási adókedvezmény az 55 éves kort meghaladó,a társas vállalkozásban munkaszerződéssel foglalkoztatott alkalmazottjának, ha a Kft-ben egy minimális tulajdonrésze is van.(vagy a tagi viszony ha kicsi is kizáró tényező)

    1. Kedves G.Zoltán!

      Az említett adókedvezményt a kifizető kizárólag az adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban foglalkoztatott személyek után érvényesítheti.
      Tehát, amennyiben a kft önt munkaviszonyban foglalkoztatja, akkor annak ellenére, hogy résztulajdonos is, a kedvezmény igénybevehető. Ebből következően, ha ön tagi jogviszonyából fakadóan kap díjazást, akkor nem vehető igénybe.

      1. Köszönöm a választ,így egyértelmű.
        Sokat segített.
        Üdv:G.Zoltán

  2. Ha a kiegészítő tevékenységet végző vállalkozó KATA-s lesz, kell-e fizetnie az egészségbiztosítási hozzájárulást ( 2013.január 01-től 6.660:- Ft)???
    Milyen kötelező továbbképzés van biztonsági őröknek 2013-tól ??

    1. Kedves Veres Ferencné!

      Katásnak nem kell fizetnie ezt a hozzájárulást.

      A biztonsági őrök továbbképzéséről még halvány lila elképzelésünk sics; elvégre mi könyvelőiroda vagyunk, sokat tapasztalunk, de ennyire nem merülünk el a poklok mély bugyraiban… 🙂

  3. Tisztelt Válaszadó(k)!

    Evásként (BT) “bújom” a Katát, tanakodom, vajon áttérjek-e rá 10 éves evás bt-ként. Mindent hozzáolvastam, amit lehet, de mégis vannak fehér foltok:
    1) a beltag 2012 óta a barátnőm, aki tényleges öregségi nyugdíjas. Én voltam az ügyvezető, de visszaminősítettek korhatár előtti ellátásra. Öregségi nyugdíjas 2013. szeptember 1-én leszek. Az időpontig kültag vagyok, aki jogosult a cég képviseletére (ügyfélkapun bevalló, banknál aláíró stb.)Úgy gondolom, hogy a beltagot (öregségi nyugdijas) jelentem be nem főállásúnak minősülő kisadózónak havi 25 000 Ft tételes adóval. Én kültagként csak akkor tudok személyesen közremüködni, ha van lehetőségem vetőmagot exportálni (ez egy évben max. 3-4 hónap. Ha van módom számlát kibocsátani “mg-i termék ügynöki nagyker” címen, akkor bejelentem magam arra a hónapra főállásúként, ha nincs munka, akkor nem vagyok bejelentve. Lehet-e egy évben többször be-, ill. kijelenteni magam (bejelentkezés, kijelentkezés módja még nem tiszta előttem, nem láttam az erre vonatkozó NAV nyomtatványt.) Lényeg, lehet-e szezonális jellegtől függően többször bejelenteni ugyanazt a személyt (ill. kijelenteni).
    2) Evásként áfás számlát bocsátottam eddig is ki. Ha Katába jelentkezem, hogyan lesz az áfával? A 6 millió Ft bevétel áfamentes összegre vonatkozik? (Mindenhol csak szimplán “bevétel” szó szerepel.) Evásként nem kellett áfát bevallani, csak számlázni kellett. Mi lenne a teendőm az áfa-ügyben? Egy helyütt azt olvastam a KATÁ-val kapcsolatban: “ha áfa körbe tartozik, akkor jusson eszébe, hogy az áfa bevallást össze kell állítani és beküldeni”. De vajon lehet a B.T. áfa mentes 4611 tevékenységi kóddal?
    Erős a kísértés, hogy inkább kivárom a szeptember 1-et, amikor betöltöm a 62. évemet. Addig talán a KATA is kiforrja magát.

    Jelenleg társasházi intéző bizottság elnökeként a megbízásért havi 74 627 Ft bruttó díjat kapok, ez viszont nem 36 órás munkaviszony. Beleköthet az adóhatóság abba is, hogy a bevallásokkal, számlázásokkal, banki ügyintézéssel viszont belefolyok a B.T. működésébe.

    Tanácsukat előre is köszönöm. Sajnos, a gyorsan született törvény nem sok gondolkodási időt hagy a vállalkozóknak.

    Üdvözlettel:
    Halász Irén

  4. Tisztelt Könyvelők és Rokkant Társak!

    Tud nekem valaki segíteni az alábbi kérdésekben?

    Munkaviszonyban álltam 3,5 évig, 6 órás állásban bruttó 150 eFt-ért, egy önkormányzatnál. 2012. július 31-én megszűnt a munkahelyem, azóta várom a rehab határozatot, amit még nem kaptam kézhez.
    Van egy Bt-m, ahol én vagyok a beltag, de már 5 éve nem folytat tevékenységet a Bt. Nem fizettem járulékot a Bt-ben, mert beteg vagyok, és nincs bevételem, és még nem kaptam kézhez a határozatot, de megtudtam, hogy 80%-os egészségkárosodás, ?D? osztályba soroltak.
    Arra gondolok, hogy a jövőben hátha valami otthon végezhető munkát tudnék vállalni, és ezért egyelőre nem akarom felszámolni a Bt-t. De nincs miből fizetnem az NAV-nak a jelenlegi 0-s tevékenység után.

    Nem volt heti 36 órás munkavégzésem, csak 30 órás? Elismeri-e ilyen esetben a BT ? beltag vonatkozásában NAV a munkaképtelenséget?

    1.) Kötelezni fog-e utólag a járulékok megfizetésére?

    2.) Van-e valamilyen járható kiskapu arra, hogy megtartsam a Bt-t és megkapjam a rokkant ellátást is, lehetőleg adó és járulékmentesen?

    3.) Az új KIVA, KATA szabályozza-e a rokkantak munkavállalását?

    Minden segítséget hálásan köszönök előre is

    Üdv Szeréna

    1. Kedves Horváth Szerén!
      Kedves Szeréna!

      ?D? kategóriába tartozó az, aki 70 %-nál nagyobb betegségi vagy baleseti eredetű egészségkárosodásban szenved, csak folyamatos támogatással foglalkoztatható megváltozott munkaképességű munkavállaló (30% alatti egészségi állapot).

      A heti 36 órát el nem érő munkaviszony mellett nem minősül kiegészítő tevékenységet végző vállalkozónak, így – sajnos – a NAV be fogja vasalni a tartozást, amelyet felhalmozott. 🙁
      2011.12.31-ig akkor minősül kiegészítő tevékenységet folytatónak, amennyiben saját jogú nyugdíjas vagy özvegyi nyugdíjasként a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt elérte.
      Sajátjogú nyugdíjasnak volt tekintendő, aki:
      – öregségi nyugdíjban (korengedményes nyugdíjban, előnyugdíjban, bányásznyugdíjban, egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítványtól öregségi nyugdíjban, szolgálati nyugdíjban, Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól, felekezettől nyugdíjban), vagy
      – rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban (Magyar Alkotóművészeti Közalapítványtól rendszeres rokkantsági segélyben, növelt összegű öregségi munkaképtelenségi járadékban) rehabilitációs járadékban;
      – valamely EGT tagállamtól nyugdíjban
      részesül, azzal, hogy amennyiben a vállalkozó nyugdíjának a folyósítása szünetel (mert például jövedelme meghaladta a kereseti korlát összegét) továbbra is kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül.

      2011-ben havi 5100 (napi 170) forint egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére volt kötelezett, illetve kellett volna fizetni utána a társaságnak.

      2012. január 1-jétől a rehabilitációs és a rokkantsági ellátás nem nyugellátás, ezért a foglalkoztatottak nem minősülnek nyugdíjasnak, az egyéni vállalkozói engedéllyel rendelkezők, illetőleg a társas vállalkozás tagjai pedig nem minősülnek kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozónak!

      A KIVA, a KATA egy új adónem, egy új adózási mód, amely nem szabályozza külön a megváltozott munkaképességűekre vonatkozó kedvezményeket, arra más jogszabályok vannak hatályban.

      1. Nagyon szépen köszönöm a választ.
        Az egyéb kérdések és válaszok sokat segítenek az eligazodásban.
        És, hogy mindezt szakértelemmel és nem pénzért teszik, ezért külön köszönet.

        Üdvözlettel
        Horváth Szerén

  5. Huh, a 7-es adószámosokra is érvényesek ezek a változások?

    Üdvözlettel és várakozással:
    Maráczyné Éva

    1. Kedves Maráczyné Éva!

      Tudjuk jól, hogy szeretné behajtani már rajtunk azt a fránya 7-es adószámos cikket…. 🙂

      A 7-es adószámos adózó az írásunk első részében lévő bármelyik vállalkozásra ráillik? Nem. Önmagában nem. Ahhoz a többi feltétel egyikének is meg kell felelnie.

"Vissza a tetejére" gomb