Személyi jövedelemadó
-
Széchenyi Pihenőkártya 2011.
A 2011-es év újdonsága a Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP-kártya), melyről korábban még nem sokat lehetett tudni. Alkalmazásához a kormányrendelet késve jelent meg, de most már a célegyenesben úgy tűnik július elejétől kézbe vehetők az első kártyák. A témával kapcsolatban Szatmáry Kristóf államtitkát is nyilatkozott, ami azonban pontosításra szorul. A kormány 2011. március 30-i ülésén fogadta el és a Magyar Közlöny 2011.04.12-i számában megjelent az 55/2011. (IV. 12.) Korm. rendelet a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól. Ezt az új cafeteria elemet a munkáltatók évi 300.000 forint értékben adhatják a munkavállalóknak. A Széchenyi Pihenő Kártyával szálláshely-szolgáltatással együttesen vehetők igénybe azok a…
Többet olvasni... -
Kiküldetéshez kapcsolódó étkezés elszámolása 2011-ben
Ha munkavállalónkat olyan továbbképzésre küldjük, melyben a részvételi díj az ebédet is tartalmazza, és ezt a számlában külön sorban le is számlázzák, akkor ezután adófizetési kötelezettség keletkezik. A kérdés, hogy kinek és mennyit kell ezután fizetni. Nézzük végig, milyen lehetőségeink vannak egy kiküldetéshez kapcsolódó étkezés leszámlázásának elszámolásához. 1. variáció Ha a kifizető nem vállalja ezt a költséget, de a számla a nevére szól, így azt ki kell fizetnie, akkor megteheti, hogy a munkavállalóval ezt megtérítteti. Ennek módja, hogy a számára kiszámlázott díjat a munkavállalóknak továbbszámlázza, természetesen áfa felszámításával. Ebben az esetben az szja szempontjából juttatás nem valósult meg, tehát adófizetési…
Többet olvasni... -
Vállalkozóvá válási támogatás
A Munkaügyi Központ igazolása alapján a magánszemélyek szja bevallásában kell szerepeltetni a vállalkozóvá válási támogatás, még akkor is, ha azt a megalapított társaság bankszámlájára utalják? Vállalkozóvá válási támogatást az az álláskereső, vagy rehabilitációs járadékban részesülő személy kaphat, aki munkaviszonyon kívüli tevékenységgel gondoskodik önmaga foglalkoztatásáról. Azaz vállalkozást indít, vagy vállalkozáshoz csatlakozik. A vállalkozóvá válási támogatást a magánszemélynek kell a bevallásában feltüntetnie még akkor is, ha azt a Munkaügyi Központ a társas vállalkozás bankszámlájára küldi el. (Ekkor érdemes azt rögtön a magánszemélynek továbbadni.) Ha a magánszemély egyéni vállalkozás alapításához kapott támogatást, akkor az szja törvény 19 §-a szerint kell kezelni a támogatás…
Többet olvasni... -
Az önkéntes egészségpénztárak adójogszabályainak összefoglalása 2011.
Az önkéntes egészségpénztári befizetésre és szolgáltatásokra vonatkozó 2011. december 31-ig érvényes adójogszabályok Munkáltatói hozzájárulás A hozzájárulás teljes összege értékhatár nélkül a vállalkozás érdekében felmerült költség, munkavállalónként havi 23.400,- Ft-ig, (a havi összeg a mindenkori minimálbér 30%-a). A hozzájárulás teljes összege után a munkáltató további 19,04%-os adót fizet. Egyéni befizetés A befizetés 20%-a SZJA-kedvezményben részesül (az önsegélyező pénztárral együtt 100.000 Ft, a nyugdíjpénztárral együtt 120.000 Ft) oly módon, hogy az összeg közvetlenül a patikakártyára kérhető jóváírásra, a 2020 előtt nyugdíjba vonulók esetén az igénybe vehető adókedvezmény 150 ezer Ft. A pénztártag által az adóévben prevenciós céllal igénybevett szolgáltatás összegének 10%-a SZJA-kedvezményben…
Többet olvasni... -
Családi adókedvezmény 2011.
A nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőségei után a családi kedvezmény átalakult rendszere ami sokakat érint, és értelmezési gondokkal tűzdelt – legalábbis az érintettek körében nagy számban. A családi kedvezmény nem adókedvezmény, hanem adóalap-kedvezmény! Magyarán szólva: a kedvezmény összegét nem az adóelőlegből kell levonni, hanem az adóalapból. Az ugyan igaz, hogy a foglalkoztató kötelezettsége, hogy tájékoztassa a munkavállalót az adókedvezmény igénybevételének feltételeiről, de a családi kedvezmény igénybevételére vonatkozó nyilatkozat leadása a munkavállalók kötelessége, és egyben jól felfogott érdeke is! Még jóval a januári bérek számfejtése előtt célszerű eljuttatni a munkaadók számára a nyilatkozatot, hogy már a januári bérekben érvényesíthessék az érdekeltek…
Többet olvasni... -
Bérszámfejtés-, TB-változások 2011 ? távirati stílusban
Nyakunkon a változáshegyek! 2011-ben – minő meglepetés ? tengernyi módosulás lesz a szabályozásban, próbára téve a programozók, könyvelők, adótanácsadók, könyvvizsgálók és nem utolsó sorban az Ügyfelek idegrendszerét. A következő összeállításunkban segítséget kívánunk nyújtani azzal, hogy vázlatosan, mintegy távirati stílusban, összefoglaljuk azokat a tudnivalókat, amikre oda kellene figyelni (reméljük, hogy a kollégáinknak segítséget, támpontot adunk munkájukhoz, az Ügyfelek pedig elszörnyülködtek, hogy mennyi mindenre oda kell figyelnünk ? jaaa! és ezek ?csak? a változások? 🙁 Új, egykulcsos, 16%-os személyi jövedelemadó (szja). Az összevont adóalapba továbbra bele kell számítani az adóalap kiegészítést, azaz az adott kifizetés után számított tb járulékot vagy százalékos egészségügyi…
Többet olvasni... -
Magánszemélyek ingatlan bérbeadása 2011-ben
Mintegy két hete kaptunk kedves partnerünktől, az Adónavigátor Kft-től egy hanganyagot, amely a legutóbbi konferenciájukon készült. Örömmel vettük a felvételeket, és azonnal arra gondoltunk, hogy milyen jó ötletnek tűnik, hogy néhány írásunkat kivonatoljuk, hanganyagra rögzítjük és közzétesszük honlapunk Hangos adótanácsok című oldalán. Már készülnek is a felvételek, induló anyagnak pedig kézenfekvő volt, hogy az Adónavigátor Kft. engedélyével az ő felvételeiket tesszük közzé. És megint egy újdonság! Partnerünk elindította az Adónavigátor TV-t, amiről úgy gondoljuk, hogy Magyarországon mindenképpen újdonság. Nagy ötletnek tartjuk – naná, hogy azonnal át is vesszük az anyagokat honlapunkra is! 🙂 Első anyagként a Magánszemélyek által történő ingatlan…
Többet olvasni... -
Adó- és járuléktörvény-változások 2011. gyors összefoglaló
Tegnap az Országgyűlés elfogadta a 2011. évi adó- és járuléktörvény-módosításokat. (Kihirdetve: 2010. november 19. Magyar Közlöny 177. szám) A legfontosabb tudnivalókról készítettünk egy gyors összefoglalót – a későbbiekben még úgyis foglalkozunk a részletekkel is: A magánszemélyeknek valamennyi jövedelmük után 16 százalékos kulccsal kell adózniuk, a külön adózó jövedelmek (osztalék, ingatlan-átruházásból származó jövedelem, árfolyamnyereség, kamatjövedelem) után is 16 százalék az adó. A külön adózó jövedelmek esetében továbbra sem kell adóalap-kiegészítéssel (szuperbruttósítással) számolni. A nem pénzben történő juttatások kifizetőjének adóalapja ugyanakkor a juttatás értékének 1,19-szerese lesz. A szuperbruttó 2012-ben a felére csökken, majd 2013-tól megszűnik. Az adójóváírás megmarad, mértéke 2011-től csökken: a…
Többet olvasni... -
Külföldi szakértő, művész, sportoló magánszemélyek magyarországi adózásának érdekességei
Nagy szerencsénkre legyen mondva, a világ kapuja mindkét irányban nyitott, így nem csak mi jutunk el valahová, hanem hozzánk is gyakran látogatnak el külföldiek – és most nem a turisztikai iparra gondolunk, hanem egy-egy művészre, sportolóra, vendégelőadóra. Nem véletlen ugyanakkor, hogy egy gazdasági vállalkozásnál, társadalmi szervezetnél a könyvelő haja szála az égnek mered, ha külföldi magánszemély részére kell kifizetést elszámolni, mert az adózási szabályokon belül is a külföldi jövedelemszerzés az egyik legrázósabb kérdéskör: Az egyes országok adószabályai és a kettős adóztatást elkerülő egyezmények a magánszemélyek illetőségétől teszik függővé, hogy az egyes jövedelemfajtákat mely állam(ok) adóztathatja (adóztathatják). A külföldi illetőségű magánszemély…
Többet olvasni... -
Szja köteles-e az alkalmi munkabér?
Nem szokásos az idei év az alkalmi munkavállalással kapcsolatban. Az idén már a harmadik törvény van hatályban ezek szabályozására. De kell-e a magánszemélynek adóznia az alkalmi munkavállalás során kézhez kapott “nettó” fizetése után? Nézzük az idei év kronológiája szerint a törvényi szabályozást: 2010. január 1- március 31. 1997. évi LXXIV. Törvény az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetésérő 8. § (6) Az (1) bekezdésben említett bérjövedelmet nem kötelező bevallania annak a magánszemélynek, akinek ez a jövedelme kevesebb, mint a munkabér mindenkori legkisebb összegének (minimálbér) éves összege, és az Szja alkalmazásában adóterhet nem viselő járandóságnak…
Többet olvasni...
