Adó | Járulék | IlletékKATA

Kedvező változások a KATA adózási mód esetén 2014. január 01-től

Kisadózó vállalkozások tételes adója 2014. január 1-tőlBár, még meg kell várni, hogy megjelenjen a jogszabály-változás szövege a Magyar Közlönyben, de ez technikai kérdés lehet (igaz, hogy a jogszabály szó szerinti ismerete elengedhetetlen), de az Országgyűlés már szavazott arról is, hogy 2014-ben miként változik a KATA adózási módot választók élete.

Két fontos változás történik 2014. január 01-től:

  1. Módosul a főállású és nem főállású kisadózó vállalkozó fogalma
  2. A főállású kisadózó a magasabb összegű ellátási alapok érdekében választhat magasabb összegű havi KATA fizetést

A főállású kisadózó és nem főállású kisadózó fogalom esetében az a rendező elv, ha valaki egy alkalommal már megfizette valahol a minimális járulékalapot, akkor ne legyen főállású kisadózóként kötelezve a magasabb összeg megfizetésére. (Mondjuk: ez így teljesen normális dolog.).

Nagyon fontos változás, hogy a heti 36 óra foglalkoztatást nem egy munkaadónál kell figyelembe venni, hanem a több jogviszonyban töltött órákat össze lehet adni, és így kell elérni a 36 órát.

Ugyancsak fontos és kedvező változás, hogy a módosítás, lényegében, a heti 36 órás jogviszonnyal azonos módon kezeli a másik vállalkozásban egyéni vagy társas vállalkozóként történő biztosítotti jogviszonyt.

2014-től a főállású kisadózó a magasabb összegű ellátási alap érdekében választhat magasabb összegű havi KATA fizetést, szemben a jelenlegi “50 ezer forintért  81.300 forintos ellátási alap”-megoldással.

Ezzel kapcsolatos – igen jelentős – újdonság, hogy az erre vonatkozó nyilatkozatot év közben is meg lehet tenni, illetve vissza lehet vonni.

Nézzük egy kicsit a részleteket is:

 Az a kisadózó sem minősül főállásúnak (vagyis. az 50ezer Ft helyett 25ezer Ft KATA-t kell fizetnie), aki:

  • legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, azzal, hogy a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani,
  •  a Tbj szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül,
  • a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek minősül,
  • a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban biztosítottnak minősül,
  • olyan magánszemély, aki 2011. december 31-én ? a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított ? I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32-33. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül,
  • rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság kz2016uj minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű,
  • a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak vagy társas vállalkozónak minősül, ideértve más kisadózó vállalkozásban fennálló főállású kisadózó jogállást is

Ezt a jogszabály-módosítást – úgy gondoljuk -szabad és kell akként értékelni, hogy valóban a vállalkozások életének könnyítését, a való élethez közelítést szolgálja. Jó lenne, ha a többi jogszabály is hasonló módon, nagyon belátható időn belül változna! 😉

Továbbiak

Kapcsolódó bejegyzések

ozzászólás

  1. T.Cím!
    KATA-s egyéni vállalkozó vagyok,szolárium-szépségstúdiót m?ködtetek.Tevékenységi körömben a szolgáltatás szerepel.Kérdésem az lenne,hogy szoláriumgépet szeretnék eladni,kiállíthatok-e róla számlát,vagy adásvételi szerz?dést úgy,hogy a vev? le tudja írni a vásárolt gépet,illetve az ÁFÁT vissza tudja igényelni?Vagy mit ajánlanak,hogy a vállalkozásának és az enyémnek ebből ne legyen kára?
    Köszönöm,szép napot!

    1. Kedves cseer!

      Amennyiben az említett eszköz a vállalkozás tulajdonában van, úgy adásvételi szerződés mellé kötelező kiállítani az értékesítésről a számlát, amennyiben magánszemély tulajdona, úgy adásvételi szerződés kell csak. Utóbbi esetben a vevő nem igényelheti vissza a számlát, míg az első esetben akkor, ha ön, mint egyéni vállalkozó, áfás, és a számlában a 27 %-os áfát tünteti fel.
      A részleteket a könyvelőjével kellene egyeztetni, hisz’ ő ismeri alaposabban a körülményeket.

  2. Tisztelt Könyvelőzóna!
    Nyugdíjas( 65 éves) vagyonőrként dolgozom vállalkozásban.(sajnos,mert devizahitelemet csak így tudom fizetni)Adóim amit fizetek:eü.járulék 6810Ft havonta,16%szja,10%nyugdíjjárulék,iparűzési adó.Könyvelőt természetesen “tartani”kell.
    A kérdésem,hogy jól van-e így ,mert már hallottam olyat is,hogy csak havi 6000Ft-ot kell fizetni?!
    Válaszukat előre is köszönöm.

    1. Kedves János!

      Az bizony szerintünk sincs jól, hogy egy nyugdíjasnak a megélhetésért kelljen dolgoznia, hogy pihenés helyett dolgoznia kell. (Persze, az más kérdés lenne, ha azért dolgozik, hogy a tapasztalatait átadja, hogy idejét eltöltse, hogy valamiből többet, jobbat szeretne…)

      A 6.810,- Ft az bizonyos, 6ezer Ft nem lehet jó, akárki is mondta.

      A többi számszakilag jó, és attól függ, hogy van-e vállalkozói kivétje, vagy nincs. A részleteket, a hogyanokat a könyvelőjével egyeztesse, hiszen azért fizet neki, és nem nekünk. 🙂 🙂

  3. Tisztelt könyvelőzóna!
    Mi a feltétele annak hogy valaki a KATA-t válassza?

    1. Kedves Zoltán!

      Honlapunkon több írásunkban is foglalkoztunk már a KATA adózási mód választásával, módosulásával.
      Írja be a honlapunk keresőjébe a KATA kifejezést, vagy kattintson a megadott hivatkozásra, és az elejétől a napjainkig végigkísérheti a változásokat is.

  4. Szeretném megkérdezni, hogy szolgálati járadékban részesülök, és lehetek-e vállalkozó /katás/, és így,hogy számolják ki a minimálbér 18 szorosát.

    1. Kedves VÍGH István!

      A szolgálati járandóság mellett az adott személy; – munkaviszonyban áll, – egyéni vállalkozó, – társas vállalkozó, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes minimálbér tizennyolcszorosát (a 2014. évi összeg 101.500,- x 18 = 1.827.000,- Ft)
      akkor ezen “keretösszeg” elérését követő hónap első napjától a tárgy év végéig a szolgálati járandóság folyósítását szüneteltetni kell.

      Tehát, lehet társas, vagy egyéni vállalkozó, ennek keretében választhatja a KATA adózási módot is. (Arra ügyelni kell, hogy főfoglalkozású vállalkozóvá válik, mert a szolgálati járandoságot kapó személy nem minősül nyugdíjasnak).

  5. Kedves Könyvelőzóna!

    Egy egészségügyi intézmény főállású alkalmazottja vagyok.
    Ugyanezzel az intézettel vállalkozási szerződésben is állok, a főállásomhoz képest más, de helyileg ugyanott végzett tevékenységre. Van vállalkozói szerződésem és bérelek egy helyiséget az intézménytől e célra.
    Lehetek KATÁ-s, vagy rejtett munkaviszonynak veszi a helyzetet a NAV?

    Köszönettel:
    László

    1. Kedves László!

      Az ön által feltett kérdésről lassan egy éve egy egész cikket írtunk “A kata és a munkaviszony” címmel.

      Véleményünk szerint, abból a kevés dologból, amiről írt, úgy tűnik, hogy nincs akadálya a katás foglalkoztatásnak; nekünk úgy tűnik, hogy a cikkben idézett törvényhelyek c.), e.) és f.) pontja, nagy valószínűséggel megvalósul. Erről a könyvelőjével kellene egyeztetni, hiszen ő ismer minden körülményt alaposan – önön kívül. 🙂

  6. A jövedelem most akkor igy alakul? A minimálbér 101.500 HUF, tehát a jövedelem nem lehet több, három hónapon keresztül , az egy havi átlag 152250 HUF?

    Köszönettel

    1. T. Cég!

      Kérném válaszukat!
      Köszönettel!

      A jövedelem most akkor igy alakul? A minimálbér 101.500 HUF, tehát a jövedelem nem lehet több, három hónapon keresztül , az egy havi átlag 152250 HUF ?

      1. Kedves László!

        A rokkantsági ellátásban részesülő személy ellátását meg kell szüntetni, ha keresőtevékenységet folytat és a jövedelme 3 egymást követő hónapra vonatkozó havi átlaga meghaladja a minimálbér 150 százalékát.
        A minimálbér 2014. január 01-től 101.500,- Ft, annak a 150 %-a 152.250,- Ft.

  7. T. Könyvelőzóna!

    2011 december 31-én rokkantsági ellátásban részesültem.
    III. kategoria, összkárosodás mértéke 55 %.

    Ezek szerint én lehetek nem főállású KATA adozó, 25000 HUF/hó adó megfizetésével? Mást nem kell fizetni? Egyéb járulékokra gondolok.
    Mert nálam a fenti példához kapcsolódóan a ( e ) pont
    kritériumának megfelel, de a ( f ) pont krtitériumánbak nem.
    Ha az egyik megfelelel akkor lehet vagy mind a kettőnek meg kell felelni?
    És a jövedelem , Három egymást követő hónapra vonatkozó havi átlaga nem haladhatja meg a minimálbér 150 százalékát.
    Várom válaszukat!

    Köszönettel

    1. Kedves László!

      Igen, felsorolás jellegű, és nem az összes pontot kell teljesíteni… 😉

      Ön megfelel az e) pontnak, tehát lehet 25ezres.

      A keresetkorlát valóban nem változott, de az nem a katára, hanem a rokkantsági ellátásra vonatkozó keresetkorlát.

      1. Köszönöm a gyors választ!
        Jó éjszakát!

  8. Tisztelt Könyvelőzóna!

    Kérdésem a következő:
    2012. május 27-től vagyok rokkant ellátott. A kz2016uj minősítés alapján az egészségi állapotom 20% és a D minősítési osztályba soroltak.
    Én is választhatom 2014-től a nem főállású kiadózó KATA-t, vagy csak az, akinek 2011. december 31-ig állapították meg a rokkantságát.
    Köszönettel

    1. Kedves Marcsi!

      Az nem minősül (többek között) főállású kisadózónak, aki

      e)… aki 2011. december 31-én – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított – I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32-33. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül,

      Leírása alapján az ön esete nem sorolható ide, hiszen 2012-től vált jogosulttá a rokkantsági ellátásra, az pedig mindenképpen később van, mint a 2011. december 31-i állapot.

      A másik jogszabályi pont azt mondja, hogy:

      f) rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság kz2016uj minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű,

      A leírása szerint rokkantsági ellátásban részesül, tehát a szempontunkból megfelel ennek a kitételnek, a kz2016uj minősítés alapján az egészségi állapota 20%, míg az idézett törvényhely azt mondja, hogy az egészségi állapotának 50 %-osnak, vagy annál kisebb mértékűnek kell lennie az elbíráláshoz. A 20 % kisebb, mint az 50 %, tehát, ennek a feltételnek is megfelel.

      Összefoglalva: A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló módosított 2012. évi CXLVII. törvény 2. §. 8. pont f) pontjában foglaltaknak megfelelően ön nem minősül főállású kisadózónak.

  9. Szíves válaszukat kérem azzal kapcsolatban, hogy lesz-e változás 2014. évtől a KATA-nál a bevételi nyilvántartás vezetésében?

    1. Kedves Homoki János!

      Biztosan megírtuk volna, ha változott, volna, de nem változott… 🙂

"Vissza a tetejére" gomb