Ha munkavállalónkat olyan továbbképzésre küldjük, melyben a részvételi díj az ebédet is tartalmazza, és ezt a számlában külön sorban le is számlázzák, akkor ezután adófizetési kötelezettség keletkezik. A kérdés, hogy kinek és mennyit kell ezután fizetni.
1. variáció
Ha a kifizető nem vállalja ezt a költséget, de a számla a nevére szól, így azt ki kell fizetnie, akkor megteheti, hogy a munkavállalóval ezt megtérítteti. Ennek módja, hogy a számára kiszámlázott díjat a munkavállalóknak továbbszámlázza, természetesen áfa felszámításával.
Ebben az esetben az szja szempontjából juttatás nem valósult meg, tehát adófizetési kötelezettség nem keletkezik.
2. variáció
Ha a kifizető a magánszemély felé étkezési hozzájárulás címén juttatja ezt a szolgáltatást. Amennyiben a havi 18 ezer forintos keretet dolgozónk még nem használta ki, akkor ez is beleférhet a 19,04%-kal adózó részbe. Elképzelhető, hogy ha az étkezési utalványokat utólag osztják, akkor emberünk erre a hónapra már csak kevesebbet kap, hiszen ő a keret egy részét már kihasználta.
Ha kimerítettük a béren kívüli juttatási keretet, akkor ez az étkezés az szja-n kívül eho kötelezettséggel is jár a kifizetőnek, így összesen 51,17% adót kell fizetni utána.
3. variáció
Adó szempontjából ugyanez az 51,17% adó terheli, de más a jogcíme, ha az étkezést kiküldetéshez kapcsolódó étkezésnek tekintjük. Ezt az első forinttól ?egyes meghatározott juttatásnak? kell tekinteni.
Összefoglalva:
Ha a juttatás megvalósul, mert a magánszeméllyel azt nem téríttettük meg, akkor a kifizetőnek kell az adókötelezettséget megállapítani a tárgyhónapra leadott 08-as bevallásában. Ha az étkezési hozzájárulás keretösszegébe beleférünk, akkor csak szja-t, ha nem, akkor pedig szja-t és eho-t is kell fizetni.
