H
a a jövedelmet nem forintban szerzi meg a magánszemély (pl. napidíj), akkor milyen szabályok szerint kell az átváltási árfolyamot meghatározni 2010-től…
Az szja törvény 6. § (1) bekezdése alapján a külföldi pénznemről történő átszámításhoz az árfolyamot attól függően kell meghatározni, hogy milyen gazdasági esemény történik.
Azaz:
– bevétel esetében a bevételszerzés időpontjában – kiadás esetében a teljesítés időpontjában,
– dolog, pénzügyi eszköznek nem minősülő vásárolt jog, vásárolt követelés átruházása esetén a szerzési érték tekintetében a megszerzéskor,
– értékpapír átruházása esetén a szerzési érték tekintetében az értékpapír tulajdonjogának megszerzése, a dematerializált értékpapír értékpapírszámlán történő jóváírása napján,
– egyéb pénzügyi eszközre kötött ügylet esetén az ügylet teljesítésének (lezárásának) időpontjában érvényes árfolyamot kell
alkalmazni.
A külföldi pénznemben megszerzett kamatjövedelemből az adót ugyanazon külföldi pénznemben kell megállapítani, levonni és a kamatjövedelem megszerzésének időpontjában érvényes árfolyamon átszámítva, forintban kell megfizetni.
Ha a magánszemélynek ezen árfolyamok előnytelenek lennének (pl a kiadását nem térítik meg olyan mértékben, mint amilyen árfolyamon neki felmerült), akkor alkalmazhat ettől eltérő árfolyamot: – a külföldi pénz eladása esetén követő 15 napon, illetve – a külföldi pénz vétele esetén megelőző 15 napon belül pénzügyi intézmény által az adott külföldi pénz eladását/vételét igazoló, a nevére kiállított bizonylattal, a figyelembe vett árfolyamot a bizonylat szerinti összeg mértékéig alkalmazhatja a forintra történő átszámításhoz.
Tehát ha ő bizonyítottan például 280 Ft-os árfolyamon vette az eurót a kiadásai fedezetére, viszont a kiadás teljesítésekori árfolyam már csak 270 Ft, akkor a nevére szóló átváltási bizonylattal kérheti a magasabb összeg megtérítését.
A magánszemély bevétele esetében (pl. ha napidíjat fizetünk ki) kérheti továbbá, hogy ne a főszabály szerinti árfolyamot (a bevételszerzés időpontja szerinti árfolyamot) alkalmazzák, hanem a megszerzésének napját megelőző hónap 15. napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamot. (Korábban ez volt a főszabály, most viszont ezt csak nyilatkozattal lehet alkalmazni.)
Erről viszont a magánszemélynek a kifizető felé nyilatkoznia kell, és ezzel vállalja, hogy az adóévben külföldi pénznemben megszerzett valamennyi bevételének forintra történő átszámításához ezt az árfolyamot fogja alkalmazni.
Tisztelt Könyvelőiroda!
Nem ide tartozik a kérdésem, de nagyon szeretném ha válaszolnának rá.
Kérdés: telefonköltségek elszámolása.
Alanyi áFA mentes a vállalkozásom, teljes egészében elszámolom a telefon költségeimet, nincs hivás részletezés, ezért a 20 %-ot készpénzes számlán befizetem a vállalkozásba.Egyéb bevételben számolóm el.
Kérdésem az lenne, hogy ezután a 20 % után kell -e nekem még SZJA-t fizetni , és ha igen akkor mennyit ? iil mennyi %-ot ( 25 vagy 32 % )
Várom válaszukat: xxxxxxxxxx email cimemre
Sajnos nem találtam ilyen kérdésre válaszokat és ezért itt tettem fel.
Köszönöm a segitségüket
Hirt Béláné
Tisztelt Iroda!
Svájci banknál 2010. év folyamán OTC devizakereskedést (FOREX) végzek. Az egész év folyamán szinte naponta keletkezett nyereséget vagy veszteséget USD-ben írják jóvá a svájci számlámon. Milyen árfolyamon kell ezt majd a jövő évi adóbevallásomban feltűntetni, átszámolni forintra? Milyen módon kell majd az adót megállapítani és bevallani?
Megtisztelő válaszukat előre is köszönöm.
Üdvözlettel: V. Gábor
Átszámítás forintra
Új előírás 2010. január 1-jétől. Bevétel megszerzésekor, kiadás teljesítésekor, dolog, értékpapír, vásárolt jog, vásárolt követelés esetében a megszerzéskor, pénzügyi eszköz esetében az ügylet teljesítésekor érvényes MNB-árfolyamot kell alkalmazni.
[Lásd az 1995/CXVII. törvény 6. § (1) bekezdésében.]
Változás 2010. január 1-jétől. A magánszemély eltérhet az MNB-árfolyamtól, ha az adott külföldi pénz más árfolyamon történt vételét, eladását pénzügyi intézmény igazolja, a magánszemély nevére kiállított bizonylattal.
[Lásd az 1995/CXVII. törvény 6. § (3) bekezdésében.]
Nem változott. A külföldi pénznemben megszerzett kamatjövedelemből az adót ugyanazon külföldi pénznemben kell megállapítani, levonni és a kamatjövedelem megszerzésének időpontjában érvényes árfolyamon átszámítva, forintban megfizetni.
Bevétel esetében továbbra is választható a bevételszerzés időpontját, kiadás esetében a teljesítés időpontját megelőző hónap 15. napján érvényes árfolyam.
[Lásd az 1995/CXVII. törvény 5-6. §-aiban és a 2009. november 9-én elfogadott adómódosító törvény 134. § 5-7. és 9. pontjaiban.]
Tisztelt Zsolt!
Nagyon köszönöm részletes és korrekt válaszát.
Tehát, ha jól értem, akkor a 2010-es év folyamán USD-ben keletkezett napi árfolyamnyereséget vagy veszteséget az MNB adott napi árfolyamán kell Ft-ra átszámítani.
Példa: Ha mondjuk az év folyamán van 100 kereskedési napom (nyereség vagy veszteség), akkor a nyereséget és a veszteséget is az aktuális napi MNB árfolyamon kell átváltanom Ft-ra. Így az év folyamán az akár naponta elvégzett forintosítás az év végén összegezve, kiadja Ft-ban a tényleges 2010. évi nyereséget vagy veszteséget.
De! Mi van akkor, ha mondjuk 06. 01-én van 220 Ft-os árfolyamon 10 USD nyereségem (220 Ft*10 USD=2.200 Ft), viszont 06. 04-én van 10 USD veszteségem 225 Ft-os árfolyamon (225 Ft*10 USD=2. 250 Ft) . Ilyen esetben (- 50 Ft) akkor veszteséges vagyok? Holott egyébként az USD devizát nézve nullán állok. De a forintosítás miatt veszteségem van.
Köszönettel!
Tisztelt Iroda!
Szeretném megtudni Önöktől: A fiam kint dolgozik egy német cégnél már két éve,tavaly a jövedelméről kellett Németországban és Magyarországon is adóznia.Úgy tudom,hogy egy jövedelemről csak egy helyre kell adózni.
Kérem segítsenek! Tisztelettel:H.Istvánné
Kedves linda!
Egyszerű kérdésére nincs egyszerű válasz a körülmények részletes ismerete nélkül.
A magyar állampolgárok külföldi adókötelezettségének meghatározásához először azt kell megállapítani, hogy van-e az adott országgal a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezményünk. Ezek az egyezmények ugyanis azt határozzák meg, hogy a két szerződő állam közül melyik adóztathatja az egyes jogcímeken megszerzett jövedelmet, valamint megszabják, hogyan kell a kettős adózást elkerülni. Amennyiben van egyezmény, akkor az abban foglaltak az irányadók – és csak ezt követően kell vizsgálni a magyar adózási szabályokat -, ha nincs, akkor a jövedelem Magyarországon és külföldön is adózik.
Kedves Linda,
Bár nem ismerek minden részletet, az a német-magyar egyezményben is világosan szerepel, hogy a nem önálló munka (merthogy a munkaviszonyt így hívják) az csak egyik országban adóztatható.