Adó | Járulék | IlletékEgyszerűsített vállalkozói adó (EVA)Személyi jövedelemadóTársadalombiztosítás

Újabb bizonytalan adóztatási forma: TJK (tevékenységre jellemző kereset)

A szerző hozzájárulásával – utánközlés.

A fenti három betű nem egy újabb adónem, mint a legutóbb megbukott ingatlanadó, hanem egy cselesen összegyúrt, magasan adóztatott adóalap, amit az osztalékfizetésnél és járulékszámításnál kellene alkalmazni. A járulékalap szélesítése ismét a jogszabály-idézgető propagandán múlik, ugyanis a rendelkezést az érintettek könnyedén kikerülhetik, miközben árgus szemekkel figyelik, hogy az Alkotmánybíróság mit tesz az ügyben?

A pénzügyminiszter kifejezetten harcosan állt ki a mellett, hogy az 1 millió minimálbéres országát megváltoztassa és szélesítse, tágítsa a járulékfizetés alapját. A szabályok azonban ismét hézagosak és kiskapukat kínálnak. A tevékenységre jellemző kereset (TJK) több sebből vérző, de mégis látványos próbálkozás, ami alaposan felzaklatta az érintettek körét. Az érintettek azon egyéni vállalkozók és társas vállalkozók (cégek tagjai), ahol van osztalékfizetés és a személyes közreműködés nem szüntethető meg. Ilyenek az ügyvédi irodák, az egyéni ügyvédek, az egyéni orvosok, vagy olyan szerződött szakemberek, ahol a szerződésben előírták a közreműködésüket, vagy kénytelenek egyéni vállalkozóként működni (ők most már egyéni céggé alakulhatnak, ott már nem kötelező a közreműködés).

Mit tesz a többi vállalkozó? Kiáramlanak a kiskapukon, vagyis munkaviszonyra, megbízási viszonyra lépnek a cégükkel, ahelyett, hogy közreműködnének. Az egyéni vállalkozóknál ez nem megy, ők igyekeznek majd azt a joghézagot kihasználni, azzal hogy veszteségessé teszik az egyéni vállalkozásukat, persze mindezt lehetőleg legálisan.

A járulékfizetésnél is alkalmazni kell a TJK szabályait, itt azonban nagyon sok a félreértés a laikusok között. Szó sincs kötelező alkalmazásról, az a vállalkozó, társas vállalkozó valljon a TJK alapján járulékot, aki így dönt! Mindenki más vallhat a minimálbér szerint!

A TJK alapvetően SZJA szabályokra vonatkozik, vagyis a közreműködő tagok és az egyéni vállalkozók osztalék szabályaira. Ezt azonban nem alkalmazzák eva és ekho alá tartozók. Összekeveredhetett a laikusok fejében a dolog azzal, hogy megváltozott az a TB szabály, ahol a korábbi minimálbér dupláját ajánlották a járulékminimum-alapjának. Ezekben az előírásokban szerepel az a fenyegetés is, miszerint fokozottabban ellenőrzi az APEH azokat a vállalkozásokat, ahol nem a javasolt szint szerint vallják a járulékokat. A változás szerint 2010-től már nem a minimálbér dupláját, hanem éppen a TJK szerinti ajánlott limitet kell alkalmazni. Itt valóban alany az evás is, de csak ajánlás szintjén, a TJK-t egyáltalán nem kötelező alkalmaznia, ha akar, vallhat a minimálbér szerint. Ennek az utóbbi evásnak sincs az APEH vizsgálat kapcsán félnivalója, hiszen az eva által minden jövedelme legális, vajon miért is vallana több járulékot, ha ebből nem származik előnye? (Előny lehet, ha pl. a nyugdíjat fog hamarosan igényelni.) Az APEH egyébként nem is szokta az evásokat társadalombiztosítási járulék okán ellenőrizni, hiszen az esetükben ennek nem sok értelme lenne.

Az érintettek ügyeskedése korántsem hiábavaló, hiszen a gyakorlatból okulva a szabályokat a trükkökhöz lehet igazítani és finom-szabályozással utánamenni a kiskapuk bezárásának és a hézagos jogszabály befoldozásának. Az Alkotmánybíróság (AB) legutóbbi határozata azonban jelzi, hogy a jogalkotó ismét kifut az időből. Bár az ingatlanadó bevezetése is időszerű lett volna, az elkapkodott és a felkészületlen hatósági háttér miatt minden megállapítási, nyilvántartási feladatot az adózóra lőcsölő jogszabályt az AB ismét megsemmisítheti. Hivatkozásában éppen az lehet az érdemi elem, hogy ismét túl sok kockázatot nyitott ki a jogszabály és az adóbevallást így nem biztos, hogy a megfelelő összeggel fogják tudni az érintettek kitölteni és benyújtani.

Hiányzik a rendszerből a gyors és egyértelmű visszacsatolás. Az ingatlanadó kapcsán ahelyett, hogy egy egyszerű módszertannal indítottak volna, ezerparaméteres műveletté fejlesztették az ingatlan értékének megállapítását, amely csak akkor lett volna pontos és támadhatatlan, ha a Merkúr és a Vénusz éppen együttáll. Az ilyen és hasonló kozmikus tudásanyagot igénylő adózói becslések esetén visszacsatolást kell kifejleszteni az azt elbíráló APEH részéről, ami ? valljuk be ? az ingatlanadó esetében nem sikerült tökéletesen, ezért a sajtó jogosan lihegett az adóhivatal nyakában számon kérve a kalkulátor minden apró gyerekbetegségét.

A TJK esetében is egy olyan módszer lenne szükséges, amely véglegesíti a járulékalapot. Ha az adóhatóság számára be kellene vallani azt a nyilvántartást, amiben kikalkulálásra kerül az illető TJK alapja, akkor azt az APEH adott idő alatt megvizsgálva reagálna, reagálás hiányában pedig azt elfogadottnak lehetne tekinteni, így a jogbizonytalanság megszűnne. Most már csak azon kellene elgondolkodni, hogy az érintettek esetében ez nem jár-e túlzott adminisztratív kötelemmel, hiszen a nyilvántartást évente kellene elkészíteni és bizony tipikusan olyan dologról van szó, ahol a 2X2 néha 5. A TJK nyilvántartás elkészítési szabályait ettől még nem kell rögtön elvetni, csupán a formai elemek alapján, a hatósági honlapokon lévő kalkulátorokra, automata nyilvántartás-gyártó alkalmazásokra lenne szükség, és célszerű lenne elkerülni, hogy a csavaros észjárású szakértők agyonbonyolítsák azt.

Miután az alapelvek jók, de annak tartalommal való feltöltésén múlik minden érthetetlen, hogy miért nézi tétlenül a pénzügyi kormányzat, hogy a vállalkozói réteg szenved a TJK megállapításán és miért nem kerültek garanciális és visszacsatolási szabályok a törvénybe annak kapcsán, hogy ne lehessen senkit se megbüntetni a téves, de egyeztetett becslés alapján. Éppen ezzel húzhatja ki a gyufát a jogalkotó, és ezért mehet majd a TJK szabályrendszere a süllyesztőbe.

 

Ruszin Zsolt

Címke
Továbbiak

Kapcsolódó bejegyzés

34 hozzászólás

  1. A TJK tehát bukott, főállású EVA-s egyéni vállalkozóként immár biztosan nem kell vele foglalkozni 2010-re, igaz? Ruszin úr javaslata nyomán eddig a minimálbér szerint adtam be a havi bevallásokat azzal, hogy a decemberre vonatkozót majd kiegészítem, ha végül úgy döntenek. Már csak egy kérdésem maradt, ami nem világos: 2010-re a minimálbér vagy a bérminimum alapján kell járulékalapot fizetni?

    1. Mi az a “bérminimum”? Netán a garantált bérminimum? A 2010-es szabályokban meg se említik a garantált bérminimumot.

      2011-től csak akkor kell ezen 94.000 Ft alapulvételével TB járulékot vallania az egyéni- vagy társas vállalkozónak, ha a főtevékenység igényli a középfokú végzettséget. Jelenleg például a 6920-as tevékenységről se lehet eldönteni, hogy igényel-e középfokú végzettséget (pl. egyéni vállalkozást végzettség nélkül lehet könyvelni).

      1. Nagyon köszönöm a gyors reagálásokat!

        2010:
        Ezek szerint még mindig nincs tiszta helyzet, biztonság helyett ismét elbizonytalanodtam, pedig azt gondoltam, hogy akkor túl vagyunk mindenen, s egyértelmű szabályok szerint lehet vallani és fizetni.

        Most átolvasva további cikkeket, ez a helyzet, ha jól értem: 2010-re még él a TJK a járulékok megállapításánál. Ha az APEH revizor nem úgy gondolja, ahogyan Ruszin Úr, akkor a főállású EVA-snál is megállapíthatja, hogy nem megfelelően alkalmazta a TJK-t. Azaz megállapíthat járulékhiányt, s azt kamatostul befizettetheti, csak plusz bírságot nem róhat ki emiatt.

        Nem joghézag: fizethet a vállalkozó
        https://www.fn.hu/ado/20101207/nem_joghezag_fizethet_vallalkozo?action=nyomtat

        De tételesen akkor is végig kell vennünk majd a revizorral, hogy mennyi is a TJK ebben az esetben, s mennyi az elmaradás, ez a fenyegetettség elviekben az 5 éves elévülésig él. Persze lehet, hogy nem életszerű, hogy ezzel bajlódjanak, ha nincs is egyértelmű módszertan, de arra épp elég, hogy legyen bizonytalanság a rendszerben. (Most tehát remélve Ruszin Úr igazát, de feltételezve, hogy az APEH nem fogadja el a főállású EVA-s egyéni vállalkozótól a minimálbér szerinti járulékfizetést. Nincs valakinek olyan ügyfele, akinél 2010-ben már volt revizor, s lenne tapasztalata?)

        2011:
        A garantált bérminimum: akkor jövőre 94 ezer forint, ez lesz a járulékalap a középfokút igénylő tevékenységnél. Nálam fő tevékenység a 821901 Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás – mivel a dokumentum-előkészítés, szövegszerkesztés, korrektúra ebben van benne. Ez idén kb. 35-40% a bevételnek, kb. 55-60% lesz ehhez kapcsolódva a 900305 Független újságírói tevékenység, mert kz2016uj munkákat csinálok. Előbbihez nem gondolom, hogy kell középfokú, utóbbihoz gondolom igen, s gyanítom jövőre is hasonló lesz a bevételek megoszlása, hiába a 821901 szerepel első helyen, a másik a fő tevékenység, majd 2011 végére kiderül. De nem bánom én ezt már, ha 94 ezer, akkor annyi, csak nyugodt lehessek, hogy befizettem, amit elvárnak tőlem.

  2. Ezen a címen Álmosy Judit is ír a témáról.

    Érdemes elolvasni! Mindenesetre én is csak megköszönöm Ruszin Zsolt segítségét, mert Ő az egyedüli a sok neves közül, aki érdemben foglalkozik a témával. Nem tudom a többiek miben bíznak. Szerintem a könyvelők nagy része is most lesz bajban, mert egyenként elmagyarázni……………….
    Ráadásul néhány társasági szerződés is olyan, hogy minta szerződés, amiből meg ki nem derül, hogy ki végez személyes közreműködést, és mit.
    Na hajrá, hátha összehozunk valamit.
    Viszont én még mindig nem kaptam választ arra, a szerzőtől sem, hogy a korábban ezen az oldalon ajánlott táblázatok használatában nincs-e valami “bibi” X- Akták. Jó lenne, ha valaki azt is megnézné, és a korábbi írásomat, hogy miért is gondolom, hogy nem sok jó jön ki belőle.

    1. Támogatom Judit összefoglalóját, de sajnos tuti receptje neki sincs, ami nem az ő hibája.

      A kormányzati szándék világos és támogatandó, a módszerek tekintetében kétségeim vannak. Sajnos nem elégséges a módszertan, és nem lenne szabad visszaélni az AB engedékenységével, ha már megágyazott a TJK elterjedésének, hanem meg kellene ragadni az alkalmat és törvényi felhatalmazást kialakítva részletes NGM rendeletnek kellene szabályozni – a szakmai szervezetekkel egyeztetett módon az ágazati és területi jellemző kereseteket és a “feljegyzés” formai szabályait.

      Pl. azt, hogy mikor is kell azt elkészíteni?

      Ahogy írtam még februárban: TÉJÉKÁZNI tudni kell, aki meg olyan szerencsés az tóduljon ki a kiskapun

  3. Egyfolytában próbálom és mindenáron szeretném magamévá tenni Ruszin Zsolt Úr azon gondolatát, mely szerint az EVA-s főállású egyéni vállalkozóknak nem kötelező foglalkozni a TJK-val, mint lehetséges járulékalappal. Miért is nem? A logikáját még nem vezette le? Ha havi szinten nem tudom bizonyítani, hogy a járulékalapom a TJK-tól kevesebb, akkor úgy gondolom, kötelező. Ez az alap, ebből kell kiindulnom!
    Szilágyi Magdolna
    könyvvizsgáló

    1. 27. § (1) A társas vállalkozás a biztosított társas vállalkozó után a 19. § (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulékot a társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem, de havi átlagban legalább a társas vállalkozó tevékenységére jellemző kereset után fizeti meg. Ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a tevékenységre jellemző keresetet, a foglalkoztató az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban – a tényleges járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével – bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg. Ha a járulékfizetési kötelezettség nem áll fenn egy teljes naptári hónapon át, egy naptári napra az előzőek szerinti összeg harmincad részét kell figyelembe venni.

      Vagyis: A társas vállalkozó a járulékokat blablablablablablabla szerint, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg.

      Ebben vajon mi a nem világos?
      A probléma általában az, hogy ez a szöveg olyan bonyolult, hogy a mondat közepére elfáradunk és a végéig el se jutunk.

      Az egész félreértést az alábbi fenyegetés táplálja:
      50.§ (8) Az állami adóhatóság a járulékkötelezettség teljesítése érdekében a 20. § (2) bekezdésében, a 27. § (1) bekezdésében, a 29. § (1) bekezdésében és a 29/A. § (1) bekezdésében meghatározott bejelentés valóságtartalmát – különösen a vállalkozásból származó jövedelmekre figyelemmel – vizsgálja.

      Ekkor az APEH felteszi a kérdést, hogy miért nem vállal magasabb járulékfizetést az adózó? A helyes válasz az, hogy nem kötelező. Ha kötelező lenne, az nem lehetne alkotmányos. Miután az EVA alany mindenképpen felveheti az összes bevételét az EVA megfizetése által a magasabb járulékfizetés által semmilyen vizsgálati kockázatot nem kell kivédenie, mivel nem keletkezhet “jogszerűtlen”, vagy hamis költség.

      Remélem így már világos.

      1. EVA-s főállású egyéni vállalkozóként magamnak könyvelek, Ruszin Zsolt valamennyi megnyilatkozását kinyomtatom, s elteszem, köszönet érte sokunk nevében, én eszerint járok el. Igyekszem felkutatni más szakértők nyilatkozatait is, ám nemigen találok.

        “Ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a tevékenységre jellemző keresetet, a foglalkoztató az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban ? a tényleges járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével ? bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg.”

        Világos, hogy “legalább a minimálbér alapulvételével…”, viszont ott a mondat elején a kitétel, hogy mindez akkor lehet, “ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a TJK-t…”
        Érteni vélem, hogy az EVA-nál nincs értelme osztalékról beszélni, ez a TJK adó részére vonatkozik. A járulékalap vonatkozásában viszont még nem egészen értem, hogy mivel is védjük az álláspontot, hiszen a minimálbéres járulékalap lehetősége akkor él, “ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a TJK-t”, azaz ha ezt bizonyítani tudom, akkor mehet csak a minimális járulékalap. Egy cikkben volt már szó arról, hogy EVA-s egyéni vállalkozónál nincs értelme a járulékalap ellenőrzéséről beszélni, ám elvesztettem a fonalat, hogy miért is nincs?

    2. Namégegyszer:

      “Ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a tevékenységre jellemző keresetet, a foglalkoztató az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban ? a tényleges járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével ? bejelentést tehet …”

      Ha a társas vállalkozó nem vesz ki jövedelmet (márpedig EVA esetében ez a logikus, hiszen osztalékágon mindent felvehet), akkor a járulékalapot képező JÖVEDELEM (tehát pénz amit megkap) nem fogja elérni a TJK-s szintet. Ez ekkor ténykérdés, mert a NULLA JÖVEDELEM az biztos, hogy nem éri el a TJK-s szintet, viszont ha ez a szint nincs meg, akkor simán bejelenti, vagyis beírja a 1008-as bevallásba, hogy ő minimálbér szerint fizeti a járulékokat. Ezt a lehetőséget adja meg neki a Tbj.

      Tehát a levezetés csupán annyi, hogy a NULLA az nem éri el a TJK-t, és ekkor a minimálbér szerinti bejelentési lehetőség adott. Ha nem lenne adott, akkor a szabály nem lenne alkotmányos, mert a vélelmezett járulékalap nem lehet kötelezően több, mint más foglalkoztatási jogviszonyokban alkalmazott minimum. Ezt az AB többször kimondta.

      Az teljesen más kérdés, hogyha van osztalékja a tagnak, akkor az miként adózzon. Annak a módszertana ugyanis lehet alkotmányos, igaz a jelenlegi silány, jogbizonytalanságot okozó alapelvi szint, ami TJK-ként ismert ehhez kevés. NGMrendelet-re lenne szükség, de ott is kell majd egy ultimátumszerű becslés, ami lehetne a minimálbér duplája.

      Remélem ezzel is közelebb jutottunk a közös állásponthoz.

      1. Köszönjük szépen kedves Ruszin Zsolt!

        Szerintünk e kérdésben a segítségeddel kezd egyre jobban derengeni, ami – úgy gondoljuk – nem biztos, hogy a törvény megalkotóinál is világos. 😉

      2. Sokunk nevében köszönöm fáradozását! E levelét is iktatom. 😉

  4. Egyfolytában próbálom és mindenáron szeretném magamévá tenni Ruszin Zsolt Úr azon gondolatát, mely szerint az EVA-s főállású egyéni vállalkozóknak nem kötelező foglalkozni a TJK-val, mint lehetséges járulékalappal. Miért is nem? A logikáját még nem vezette le… Ha havi szinten nem tudom bizonyítani, hogy a járulékalapom a TJK-tól kevesebb, akkor úgy gondolom, kötelező. Ez az alap, ebből kell kiindulnom!
    Szilágyi Magdolna
    könyvvizsgáló

  5. Úgylátom itt már mindenki nyugdíjba akar menni. Lassan külön oldalt kellene nyitni a nyugdíjas kérdésekre, legalábbis, ha a legutóbbi hozzászolásokat nézem!
    Remélem azért még van akinek dolgozni kell, vagy akar és vállalkozó, mert ez a téma szerintem nagyon is érinti, de hiába vetem fel sehol semmi………..

    Miután elmélyedtem, ujabb kérdésekre keresem a választ, szeretném ha jönne is rá:
    -A tevékenységre jellemző kereset szempontjából figyelembe kell-e venni,
    már e szerint adózik-e, a 2009 évi eredmény terhére jóváhagyott, 2010
    juniusában kifizetett osztalék?
    – Egyéni vállalkozó esetében, ha a tv. által “felajánlott” módszer közül a
    2-3 -at /árbevétel – ktg. vállalkozói kivét nélkül/ választja és kiveszi
    pl. az “eredmény” 80 %-át, akkor már a maradék 20 % nem ad fedezetet a TJK
    járulékaira! Pl. 100 egys. az eredmény, akkor 80 egység a TJK, ennek terhe
    80 * 0,27 =21,6, tehát a 80 +21,6 = 101,6, tehát veszteséges lesz, nem
    hogy még marad 20 egység haszonként.
    – Ha megfelel a TJK követelményeinek, és teljes egészben járulék teherrel
    veszi ki a vállalkozásból, akkor hogy fog megfelelni a vállalkozásoktól
    elvárt minimum jövedelem követelményeknek? Az elvárt nyereség utáni
    minimum adót is meg kell fizetni, annak ellenére, hogy csak meg akart
    felelni a törvény elvárásainak, hogy a teljes jövedelmét járulékköteles
    jövedelemként vegye ki, adózza le?

  6. Nálam ismét előkerült a téma sajnos -vártam a pozitiv döntésre- de most már tennem kell valamit. Megnéztem és próbáltam értelmezni az X-Akták javaslatát. Nekem is sok időmbe került mire sikerült kikeresnem, megértenem az egészet, hát még annak aki összeállította. De most odáig jutottam és várom a véleményt
    – logikus-e, hogy ezekkel a különbőző táblázatokban található indexekkel összeszorzom az átlag alapbért? Annál is inkább, mert minél több táblázatot veszek figyelembe, annál kevesebb lesz a kereset, nem találom benne a logikát, annál is inkább mivel pont a minta szerint a 101.582 Ft-os fodrász jellemző keresete Baranya megyében -nem a legelmaradottabb- 42.991 Ft lesz, ami már nekem is nonszensz, hát még egy ellenőrnek.
    Nekem itt logikailag nem stimmel valami, pedig szivesen használnám a táblát.
    Valószinű én vagyok a korlátolt, de matematikailag nem sikerült azt sem felfognom, hogy mit is jelentenek ezek a szórások pedig megpróbáltam. Ráadásul tényleg még most sem lehet találni semilyen irányadó átlagszámot megyénként szakmánként, vállalkozói szférában csak 2008 -ra, pedig egésznap “lógtam” a ksh és a afsz. oldalán és próbáltam keresgélni.
    Várom a véleményt

  7. Még egy segítséget szeretnék kérni. Sajnos, ilyen éjszakai bagoly vagyok, mert nappal az unokáimmal foglalkozom, sőt elfoglalják a számítógépemet, néha négyen lökdösődnek érte (a legkisebb is, aki 3 éves). Szóval, nem vettem észre időben azt a változást, hogy az egyéni vállalkozó a költségek között már nem számolhatja el a saját képzési költségét, ha iskolai rendszerű. Már zsibbadok a jogszabályoktól, ezért kérek egy velős segítséget, hogy a képzési költség átvállalásáról szóló átmeneti rendelkezés vonatkozik-e az egyéni vállalkozó költségelszámolására és melyik évre? (Elismerem, hogy ebben kuka vagyok, és félek, hogy valami büntetendőt cselekedtem.) Egyébként – szinte hasonlóan a rokonszenvemet bíró Tantos Tímeáékhoz – tényleg még egy darab irodai papírt sem számolunk el költségként, és jócskán adózunk, járulékozunk. Köszönöm a válaszokat, és tisztelettel üdvözlöm a válaszadókat!

    1. Kedves Mama!

      Közöttünk is vannak Mamák, Papák, Nagymamák, sőt, éjszakai baglyok is:

      Képzéssel összefüggő kiadásokat az egyéni vállalkozó a költségei között elszámolhatja az azzal összefüggésben megfizetett közterhekkel együtt, amennyiben az más magánszemély képzése érdekében merült fel, vagy ha az a saját ? a vállalkozási tevékenység folytatásához szükséges ? szakismeretének megszerzése érdekében merült fel, ide nem értve az iskolarendszerű képzéssel összefüggő kiadást.

      A képzési költségek tekintetében változás, hogy az alkalmazottak iskolarendszerű képzési költsége ugyan elismert költségnek minősül, de 25 százalékkal kell adózni az e címen elszámolt összeg után az Szja-törvény 70-71.§-aiban foglaltak szerint. Elismert költségnek minősül az e címen felmerült közterhek összege is.

      A továbbképzéssel kapcsolatos kiadások elismert költségnek minősülnek az alkalmazottak és egyéni vállalkozók esetében is azzal, hogy az alkalmazottak tekintetében ez nem jelent adóztatható körülményt [Szja-törvény 4.§ (2) bekezdés]

      Az iskolarendszerű képzés átvállalt díjának adókötelezettségét a képzés megkezdésekor hatályos szabályok alapján kell megítélni. Átmeneti rendelkezés mondja ki, hogy
      ? a 2006. január 1-je előtt megkezdett iskolai rendszerű képzések átvállalt költségét adóalapba nem számító tételként kell figyelembe venni;
      ? a 2005. december 31-e után, de 2009. február 1-je előtt megkezdett iskolai rendszerű képzések esetében az adóévben átvállalt költségeknek a 400 ezer forintot meg nem haladó részét kell adóalapba nem számító tételként figyelembe venni;
      ? a 2009. január 31-ét követően, de 2010. január 1-je előtt megkezdett iskolai rendszerű képzések esetében a képzési díj térítéséből a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó részt kell adóalapba nem számító tételként figyelembe venni.

      Ugyanazon képzés átvállalt díja az átmeneti, illetve a hatályos szabályok egyidejű alkalmazása céljából nem osztható meg.

      (Forrás: Önadózó)

  8. Kedves Mindenki! Hiszen Mama létemre mindenkitől tanulok egy kicsit, és örülök, hogy ide tévedtem, mert egy kicsit későn ébredtem fel, és meg is ijedtem, hogy év elején rosszul értelmeztem az új dolgokat.
    Ha mindenképpen szükséges, jó hasznát veszem a kereset megállapításához adott segítséget és hálásan köszönöm. Viszont szeretnék megerősítést kapni arról, hogy a másodállású egyéni vállalkozó esetében nemcsak a járulékokra vonatkozik a tényleges jövedelem szerinti kötelezettség. Ugyanis év elején egy tájékoztatóban és most ezen a honlapon is azt olvastam, hogy a tevékenységre jellemző kereset szerinti szja. kötelezettség csak a főállású egyéni vállalkozókra vonatkozik. A törvény szövegét olvasva azonban nem találok ilyen kitételt. (Vagy már szemüveggel sem látok!) Őszintén szólva, nincs olyan egységes és egybefogó tájékoztató, ami segítené akár a vállalkozókat, akár a könyvelőket, és a jogszabályok között bolyongva már teljesen elszédültem, de jogász legyen a talpán, aki ki tudja hámozni, és tudja értelmezni a lényeget. A lényeg pedig az, hogy az eddig is bonyolult és adminisztráció igényes cirkusz még cifrább lett egy egyszerű – és ahogy egy szintén ijedt hozzászóló írta – kényszervállalkozó számára. Előre is köszönök minden választ!

  9. Szép napot kívánok mindenkinek! Tudom, hogy sok dilemma van a TJK körül, igyekeztem el is olvasni mindent, amit a honlapon találtam. Két konkrét kérdésben érdekelne a meglátásotok mint magának könyvelő főállású EVA-s. Nem eresztem hosszú lére, de a kérdésekhez muszáj beidéznem.

    Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke okfejtését idézik a legtöbb kapcsolódó, laikusok számára is elérhető szakmai oldalon, itt is találkoztam vele.

    (?)
    A járulékfizetésnél is alkalmazni kell a TJK szabályait, itt azonban nagyon sok a félreértés a laikusok között. Szó sincs kötelező alkalmazásról, csak az a vállalkozó, társas vállalkozó valljon a TJK alapján járulékot, aki így dönt! Mindenki más vallhat minimálbér szerint!
    (?)
    A társadalombiztosítási járulékok terén tehát 2010-től már nem a minimálbér dupláját, hanem éppen a TJK szerinti ajánlott limitet kell alkalmazni. Itt valóban alany az evás is, de csak ajánlás szintjén, a TJK-t egyáltalán nem kötelező alkalmaznia, ha akar, vallhat a minimálbér szerint. Ennek az utóbbi evásnak sincs egy APEH ellenőrzés kapcsán félnivalója, hiszen az eva által minden jövedelme legális, vajon miért is vallana több járulékot, ha ebből nem származik előnye? (Előny lehet, ha pl. a nyugdíjat fog hamarosan igényelni.) Az APEH egyébként nem is szokta az evásokat társadalombiztosítási járulék okán ellenőrizni, hiszen az esetükben ennek nem sok értelme lenne.?
    (?)

    Helytálló ez az érvelés? Mi erről a revizorok véleménye? Az ügyfélszolgálatokon, könyvelők között ahány ember, annyiféle tájékoztatás…

    2.
    Ha mégis számon kérhető a TJK-s járulékalap az EVA-s vállalkozón is, akkor:
    az APEH ezt írja:

    A tevékenységre jellemző keresetről a tbj-szabályok szempontjából célszerű olyan döntést hozni, amelynek következtében a bevallott járulék-alap várhatóan megfelel majd az adóév végén megállapítható értéknek. Ha ugyanis ez utóbbi alacsonyabb lenne az év közben választottnál, a megfizetett járulékok emiatt nem kérhetők vissza, míg ellenkező esetben a különbözet után az Eho törvény rendelkezései szerint ehot kell fizetni, amely ellátásra nem jogosít.

    Ez az EVA-sra is vonatkozik?

    Mert ezt írja az APEH:
    Társas vállalkozás ? kivéve az evás ? 27%-os ehót fizet azon összeg után, amelyet a számvitelről szóló törvény szerint a vállalkozás tevékenységében személyesen közreműködő tag részére osztalékként, részesedésként meg lehetett volna állapítani, ki lehetett volna fizetni, de legfeljebb a pozitív adózott eredménynek a tag részesedésével arányos része után. Az így megállapított egészségügyi hozzájárulás-alap nem lehet több, mint a Tbj-ben meghatározott tevékenységre jellemző kereset azon része, amely meghaladja a vállalkozói jogviszonyra tekintettel bevallott nyugdíjjárulék-alap és az összevont adóalapba tartózó személyes közreműködői díj-kiegészítést terhelő egészségügyi hozzájárulás-alap együttes összegét.

    Tehát ha egy EVA-s vállalkozó januártól-novemberig 100 ezer Ft/hó-t vesz járulékalapnak, majd az éves bevételt látva úgy kalkulál, hogy a havi átlag 150 ezret adjon ki, ezért decemberre beír 700 ezer forintot, akkor ezért jár ?szankció? (EHO-fizetési kötelezettség vagy valamilyen késedelmi pótlék) vagy nem jár?

    Köszönöm a türelmeteket, bízom benne, hogy másnak is hasznosak lehetnek a konkrét válaszok.

    1. 1.
      A revizorok álláspontjáról a revizorokat kell megkérdezni, de mintha az lenne a helyzet, hogy egy joganyagból dolgozunk, és ott nem tilos a minimálbér szerinti járulékfizetés és a TJK csupán ajánlás. Ezt kifejezetten az EVA alanyokra írom.

      2.
      Nem ez az EVA alanyra nem vonatkozik, mert ez már az osztalék-szabályozás és ugye az EVA alany meg az EVA által mindent osztalék utáni adót megfizet. Tudom, hogy nehéz elhinni, de a bevételből csak EVA-t kell fizetni (+ahol van iparűzési adót).

      Olyan jó lenne, ha pont a jogkövető EVA alanyokat nem a jeges borzongás kerülgetné, ha a TJK-ról olvasnak. Meg lehet nyugodni, a TJK nincs semmilyen érdemi hatással az adózásukra.

  10. Kedves Iroda!

    Férjem evás egyéni vállalkozó (operátorként dolgozik). Eddig mindig én készítettem az adóbevallásait, és soha nem volt semmi gondom. Most először bajlódom, hiszen számomra még mindig nem világos, hogy kötelező-e alkalmznunk a TJK-t, vagy továbbra is vallhatunk a minimálbér duplája szerint. /Pont azért lett evás vállalkozó, mert ez egy egyszerűsített adózási forma, ami egy egy fős vállalkozás számára teljesen megfelelő./ Sajnos már az is gondot okoz, hogy milyen számlákat őrizgessünk az APEH-nek, ha egyszer számítógépen dolgozik otthon, a közös lakásunkban.ott készíti el a kapott munkákat, és igazából nincsenek vonatkozó költségei. Maximum a villanyszámlát, meg tankolási számlákat lehetne őrizgetnünk, vagy ha nagy ritkán veszünk A4-es papírt, de ez egy évben egyszer van.
    Köszönöm előre is a segítségüket, amelyet nagyon várok!

    1. Kedves tantos.timea!

      A tevékenységre jellemző keresettel több alkalommal is foglalkoztunk honlapunkon, legutóbb még egy hónapja sincs: éppen oda írta hozzászólását, majd két héttel az előző cikkünk előtt: itt, és itt is van egy írásunk róla, még tavaly év vége felé.

      Miért vall éppen minimálbér dupláját, és fizeti a drága járulékokat, meg miegymásokat? (Ok, tudjuk, és nagyon egyetértünk vele, ha megteheti, akkor talán a nyugdíjnál, hitelfelvételnél, stb. jól fog jönni. Ha szorul a kapca, akkor miért?)

      A TJK lényege éppen az: Nem kötelező vallani a minimálbér kétszeresét! A 2010. évi minimálbér 73.500,- Ft. A főfoglalkozású vállalkozónak ez a minimum, ami után járulékokat meg kell fizetnie, akkor is, ha egy büdös kanyi forint bevétele sincs. Miért is fizetne 147ezer Ft után?
      A TJK nagyjából, egyszerűsítve azt mondja: Saccold meg, hogy az évben várhatóan mennyi lesz ez a jövedelmed havonta, és arra valljál és fizessél. A saccolásodat támaszd alá valamilyen módon: pl.: kérdezz meg 10 konkurensedet a közeledben, hogy ők mennyit keresnek, vagy nézd meg a hivatalos országos statisztikát, találd ki, hogy mennyivel vagy jobb, vagy rosszabb helyzetben (vagyis, mi a valóságos kereseted), és valljál meg fizessél azután.
      Ezt a saccolást vessed papírosra, tedd a könyvelésedbe, üljél rajta öt évig, ha kéri egy arrajáró adóellenőr, akkor told az orra alá. Arra ügyelj, hogy a hivatalos statisztikától lefele ne ugorj el kirívóan, meg a szomszédaidtól sem.
      Ha ez az összeg történetesen nálad 106ezer Ft-ra jön ki, akkor annyi után kell bevallanod, fizetned. És pont. 😉

      Számlaőrzési kötelezettség: minden számlát. Mindenről számlát kell kérni, és megőrizni az elévülési idő végéig. És miért felejti ki a számítógép beszerzését, a CD-k, DVD-k, pendrive-ok árát, a szakkönyvekét, az internet előfizetését, a Chip magazinét, a mobiltelefonét, a takarító- és tisztítószerét, a hangrendszerét (amin a hangfájlokat vágja), az LCD-tv-jét (amin a képfájlokat vágja és ellenőrzi), az energiatakarékos izzók árát. Tovább is van, mondjuk még… ? 😉

      1. Kedves Iroda!
        Köszönöm szépen a segítséget, kétféle statisztika (kor, valamint a régió) alapján átlagot vontam, így megállapítottam a férjem TJK-ját 🙂 Sajnos a számlákkal kapcsolatban (ugyan most kaptam Önöktől ötleteket) van némi gondom: a lakás, kocsi az én nevemen van már nagyon régóta, így mindenféle számla az én nevemre szól (még az internet is, hisezn a cégemtől cafeteria útján utalványt kapok rá.). A számítógépünket ajándékba kaptuk már sokkal régebben, mint a törvény, ami behozta a számlák őrzését. A mobiltelefon költsége, valamint a takarítószer meg eszünkbe sem jutott, de akkor ezt gyűjteni fogjuk, remélem, az APEH-nek is elég lesz. Csak megjegyzem, ez egyre kevésbé tűnik egyszerűsített adózási formának. azt is hozzáteszem, hogy luxus lenne könyvelőt fogadnunk egy egyszemélyes vállalkozáshoz, mert akkor tényleg beadhatnánk a kulcsot, de végleg, és az LCD tv-t (amin vághatná a képfájlokat) egyelőre még csak áruházban láttuk közelebbről 🙂 Amúgy is az APEH-nak már nem kell több “érdekességet” kitalálnia, mert az a számítógép, amelyen jelenleg a férjem dolgozik, előbb-utóbb úgyis kinyír mindkettőnket, a lassúságával 🙂 Nem lehetne már egyszer, hogy az APEH esetleg azoknak kreáljon ilyen klassz, frappáns adózási formákat (de jó sokat), akik iszonyú pénzeket mozgatnak és élveznek, de nem adóznak egy fillért sem? Ha a férjem péládul strici lenne, akkor nem lenne adózási problémánk, az tuti, viszont lenne több pénzünk. Úgy látszik, az APEH mindenáron azon van, hogy egyre inkább csak a feketézés érje meg mindenkinek 🙁
        Még egyszer köszönöm türelmüket,
        egy kényszervállalkozó kényszerkönyvelője

        1. Kedves Tantos Tímea!

          Örülünk, hogy valamit segíthettünk; a válaszából azt szűrtük le, hogy egy kicsit feleszmélt, és tudja alkalmazni tanácsainkat. 🙂

          Az igazság kedvéért el kell mondani azt is, hogy nem az APEH tehet arról, hogy a feladatául róttakat elvégzi. Az a kapitális barom, aki éjjel egykor, egy üveg unicum és egy lavór nagyfröccs elfogyasztását követően hazaérkezik, kinyitja a frigó ajtaját, bezabál egy vödör hideg töltöttkáposztát, hajnalig forgolódik, majd bemegy a minisztériumba, a három éve szerzett közgazdasági, jogi, tanári, stb. diplomája összes tapasztalatával (2 év tanársegéd+ 1 év minisztériumi csicska) összeállít egy rendeletet, amit a drága politikusaink átolvasás nélkül (ők kettőig buliztak, +1 üveg viszkit is bevágtak) elfogadnak, törvénybe iktatnak. Aztán meg néznek, mint borjú a zöld kapura – ez se megy, az se megy, amaz sem jött be…

          1. Kedves Iroda!

            Tökéleetsen egyetértek (már csak a mujkahelyemből kifolyólag is napi szintű kapcsolatunk van különféle minisztériumokkal), sajnos folyamatosan hoznak felelőtlenül és a következmények megfontolása, átgondolása nélkül is döntéseket, szabályokat és sajnos törvényeket. Még egyszer köszönöm a segítségüket, és várom azt a napot, amikor kis országunkban nem a rendesen dolgozó és adót fizető emberekről húzzák majd le az ötvenedik bőrt is 🙂

  11. Én abban szeretnék segítséget kapni, hogy a most megállapításra kerülő 2009 évben képződött adózott eredményből, 2010 ben kifizetésre kerülő osztalékok már részei a 2010 évi TJK-nek, vagy az még a “régi” osztalékadóval és eho-val számítandó?
    Aztán még az sem világos számomra, hogy akinél van adózott eredmény, de azt nem akarja osztalékként kifizetni, mert forrást kell biztosítani a korábbi években megvalósított beruházás hiteltörlesztésére, mert józanul gondolkodik, akkor most arra is rá kell kényszeríteni ezt az “örületet”?
    Megköszönöm a véleményeket!

    1. Kedves Impraxis!

      Rajtunk számon kérni olyant, amiről mi a legkevésbé sem tehetünk?…. 🙁

      Egyetértünk Önnel – ez a legtöbb, amit ebben az ügyben tudunk tenni, és a sapkánkat mérgesen a földhöz csapni, megtaposni…

      1. Bocs, eszem ágában sem volt számonkérni, én pusztán mint ahogy kezdtem segítséget kértem a gondolkodásban, mert már néha azthiszem nem jól értelmezem, mert lehetetlen………….
        Csak azt nem értem, hogy mehetett ez így át, meleg volt nyáron
        Én még úgy tanultam, hogy a beruházással, fejlesztéssel lehet növekedést elérni, most ezért találtam lehetetlennek. Mivel értékelem az oldalt, gondoltam megfelelő helyen felteszem a kérdést más oldalról is.

        1. Kedves Impraxis!

          Mi sem úgy gondoltuk, hogy Ön felelősségre von bennünket; csak kiszaladt a klaviaturából, ahogyan azt Ön is mondja – csak a könyvelők szívják meg. A fenébe is!

    2. A 2010-ben felvett céges osztalék már TJK alá tartozik, de annak a hatását jóval később kell rendezni 2011-ben. Úgyhogy én nem kapkodnék még akkor sem, ha amúgy küszöbön áll az osztalék kifizetése.

      1. Én is úgy gondolom, de a mérleg leadási határidőig nem fogják módosítani a törvényt, ott meg dönteni kell. Ugyhogy ez több sebből vérzik, csak azt nem értem, hogy erre miért nem “ugrott a tisztelt média” csak a könyvelők “nyelik” ennek az egésznek minden következményét.

        1. Muszáj azt az osztalékot fel is venni? Amúgy meg jó lenne észrevenni, hogy van ott joghézag, bőven, hiszen a 2009.12.27-én kifizetett osztalékelőlegre nem vonatkozik a TJK !!! Megsúgom, hogy akinél ez kérdés volt, már régen kivette az osztalékát osztalékelőlegként. Amikor 2010-ben osztalékká teszi, akkor csak a sima 14% EHO fog rá (a felső határig) vonatkozni, a TJK, vagy a 27% EHO nem !!!

"Vissza a tetejére" gomb
Bezárás

Ez a weboldal a megfelelő működés, és a felhasználói kényelem érdekében, más oldalakhoz hasonlóan, websütiket (cookies) használ.

Kérjük, hagyja jóvá, hogy elfogadja a követő sütiket. Amennyiben elutasítja a követést, úgy ön továbbfolytathatja a honlapon történő böngészést anélkül, hogy a weboldalunk bármilyen adatot továbbítana harmadik szolgáltató felé.