U
gye, nem csak én vártam a május 31-i határidőt és könnyebbültem meg, amikor az utolsó beszámoló is elkészült? Most, hogy túl vagyunk a beszámolók közzétételén, egy fontos feladatra szeretném még felhívni a figyelmet.
A 2008-ban bevezetett, 2009. május 1-jétől hatályos elektronikus nyilvánosságra hozatali szabályok betartását az adóhatóság 2010-től minden esetben ellenőrzi. Érdemes tehát a legfontosabb közzétételi szabályokat és a mulasztás szankcióit röviden áttekinteni.
A nyilvánosságra hozatal elektronikus úton teljesítendő eljárásán túl a vállalkozás köteles biztosítani, hogy munkavállalói, alkalmazottai, tagjai a beszámolót és a könyvvizsgálói jelentést a vállalkozás székhelyén megtekinthessék és azokról teljes vagy részleges másolatot készíthessenek.
Az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozat nyilvánosságra hozatala minden esetben kötelező, akkor is, ha a vállalkozó adózott eredménye nulla vagy veszteség, illetve abban az esetben is, ha a vállalkozó az adózott eredményből nem fizet osztalékot.
Kötelező a határozat közzététele a sajátos egyszerűsített beszámolót készítők esetében is!
A beszámoló megküldésére vonatkozó határidők tekintetében a céginformációs szolgálathoz történő ? az informatikai szempontból szabályszerű ? érkezés időpontja az irányadó. Az állami adóhatóság ? a céginformációs szolgálattól kapott információk segítségével ? az elektronikus űrlap adatai alapján ellenőrzi a beszámoló megküldésének tényét és időpontját.
De még az Apeh-ellenőrzése előtt érdemes magunknak is ellenőrizni, hogy az általunk közzétett beszámolók rendben meg is érkeztek-e. Ezt az IRM honlapján tudjuk megtenni.
Adószám, cégjegyzékszám vagy név megadásával lekérhetjük a beszámolót. Ha mindent rendben találunk, nem valószínű, hogy az adóhivatal hiányosságot fog találni.
Amennyiben az állami adóhatóság azt állapítja meg, hogy a cég a letétbe helyezésre és közzétételre előírt törvényi határidőig nem küldte meg a beszámolót, akkor a határidő elteltét követő 30 napon belül, 15 napos határidő kitűzésével felhívja az adózót a kötelezettség teljesítésére.
Ha az adózó a felhívás szerinti határidőben a kötelezettség teljesítését nem pótolja, az állami adóhatóság a 15 napos határidő elteltét követő napon az adózó adószámát 60 napos határozott időtartamra felfüggeszti.
A felfüggesztés elrendeléséről szóló döntés ellen fellebbezésnek nincs helye. Ha az adózó a beszámoló nyilvánosságra hozatali kötelezettségének a felfüggesztés időtartama alatt sem tesz eleget, az állami adóhatóság erről a cégbíróságot elektronikus úton haladéktalanul értesíti, és hivatalból kezdeményezi a cég megszűntnek nyilvánítását.
Aztán lassacskán jöhet a VAKÁCIÓ! , mint az iskolában… A képzeletbeli táblán hányadik betűnél tart? 🙂 🙂
(Forrás: Adónavigátor Kft.)
Az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozat nyilvánosságra hozatala minden esetben kötelező, akkor is, ha a vállalkozó adózott eredménye nulla vagy veszteség, illetve abban az esetben is, ha a vállalkozó az adózott eredményből nem fizet osztalékot
Nagyon sokan e nélkül adták be, mégis elfogadták, és nem is hallottam arról, hogy hiánypótlásra szólítottak volna fel bárkit is ez ügyben. Jó lenne, ha az ide vonatkozó törvényi hivatkozás is meg lenne jelölve
Kedves kzg!
A hivatkozott jogszabályhely: 11/2009. (IV.28.) IRM-MeHVM-PM együttes rendelet 1.§ (1) pont.
Nem tudom, hogy mennyi az a nagyon sok, de bizonyára előfordult, hogy lemaradt. Azért nem baj, ha ellenőrizzük, és ha lényeges meg lemaradt, akkor pótoljuk. Amint tudjuk, a Hatóságnak általában van 5 nyugodt éve, hogy kitalálja: tábortűz, dísztűz, vagy sortűz. 🙂 🙂
Ott nem így szerepel. Szó szerinti kereséssel kizárólag olyan oldalak adódnak, melynek szerzője Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna
Kedves kzg!
A törvényi hely szó szerint így hangzik:
(vastagított betűvel történő kiemelés tőlünk származik)
A beszámolóban az adózott eredmény háromféle lehet: pozitív eredmény, negatív eredmény illetve nulla. Utóbbi kettő esetén a taggyűlés határozatban megállapítja, hogy nem keletkezett osztható (pozitív eredmény), így osztalékot nem fizet és pl. az eredményt az eredménytartalékba helyezi.
“Szó szerinti kereséssel kizárólag olyan oldalak adódnak, melynek szerzője Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna” – ezt a mondatát nem értjük. Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna, egy megállapodás alapján, úgyszólván “házi szerzőnk”. Ez idáig rendben van. Milyen szóra keresett? És milyen összefüggésben? Lehet, hogy az adott témában csak ő tett bejegyzéseket, de ez miért jelentene gondot?
.