A Munkaügyi Központ igazolása alapján a magánszemélyek szja bevallásában kell szerepeltetni a vállalkozóvá válási támogatás, még akkor is, ha azt a megalapított társaság bankszámlájára utalják?
Vállalkozóvá válási támogatást az az álláskereső, vagy rehabilitációs járadékban részesülő személy kaphat, aki munkaviszonyon kívüli tevékenységgel gondoskodik önmaga foglalkoztatásáról. Azaz vállalkozást indít, vagy vállalkozáshoz csatlakozik.
A vállalkozóvá válási támogatást a magánszemélynek kell a bevallásában feltüntetnie még akkor is, ha azt a Munkaügyi Központ a társas vállalkozás bankszámlájára küldi el. (Ekkor érdemes azt rögtön a magánszemélynek továbbadni.)
Ha a magánszemély egyéni vállalkozás alapításához kapott támogatást, akkor az szja törvény 19 §-a szerint kell kezelni a támogatás elszámolását.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az minősül bevételnek, mellyel szemben a felmerült és elismert kiadásokat költségként elszámoljuk. Az önfoglalkoztató egyéni vállalkozó tehát vállalkozási bevételnek számolja el a kapott összeget és ezzel szemben érvényesíti költségeit. (pl a járulékokat.)
Nem kell az összeget az egyéni vállalkozói bevételének tekinteni, amennyiben a támogatás célja szerinti költségeit a magánszemély nem érvényesíti (pl. a kötelezően fizetendő járulékok, egyéni vállalkozás indításával kapcsolatos adminisztrációs kiadások, könyvelő munkadíja, stb.).
Véleményem szerint ez a ritkábban előforduló eset.
Amennyiben a támogatást olyan magánszemély kapja, aki gazdasági társasághoz csatlakozik, vagy azt alapít, akkor esetében a támogatás összege a magánszemély egyéb bevétele lesz.
Tisztelt Könyvelő Iroda !
Magánszemélyként 1997 -ben vettem egy lakóingatlant lakottan. (tulajdoni lap szerint: lakóház, udvar, lakóépület). A lakó kihalt így az épület az adásvételi szerződés szerint tulajdonomba került. (feleségemmel 1/2 – 1/2 -ed arányban). Az épület az 1900-as évek elején épült, műszaki állapota miatt 2000-ben szakértői vélemény szerint életveszélyessé vált le kellett bontani. A bontás miatt átminősítették beépítetlen területté. A telket 2010 júliusában haszonnal eladtam. Kérdésem, hogy az SZJA bevallás során milyen módon kell a fizetendő SZJA-t kiszámítanom. Befektetési célú ingatlan (nem esne jól mivel jelentős SZJA-t kellene fizetnem) vagy az eredeti lakóingatlan besorolás szerint, hisz annak vettem, arról nem tehetek, hogy összedőlt. Az ingatlanban nem laktam először a lakó, később az életveszély miatt.
Kedves Fuvaros Pál!
Üdvözöljük ismét Önt, ismét a kérdezők között! 🙂
Tudomásunk szerint Önnek van könyvelője, a részleteket tényleg vele kell megbeszélnie, hiszen az ördög a részletekben (vagy a részletfizetésben?) lakozik. 😉
Feltételezzük, hogy belterületi ingatlanról beszélünk, amelyre jog szerint lakás (lakóház) építhető, vagyis Ön egy lakótelket értékesített 2010-ben, semmiképpen nem lakást, tehát, adózás szempontjából a telekértékesítés eladási ára lesz az Ön bevétele, attól a naptól kezdődően, amikor az adásvételi szerződést az ingatlannyilvántartásba benyújtották.
A bevétel csökkenthető a
– szerzéskori értékkel
– értéknövelő beruházással
– kiadásokkal, melyek az átruházáshoz kapcsolódnak (számla kell róla!)
Az ingatlanértékesítés során az adó meghatározása a bevételtől, a költségektől és a tulajdonban tartás időtartamától függnek.
Nem mindegy (és ezért nagyon kell ott egy könyvelő), hogy az ingatlanszerzés időpontja mikori: 1997-es, vagy későbbi.
A szerzés időpontja általában az erről szóló szerződés ingatlanühyi hatósághoz (korábban illetékhivatalhoz) történő benyújtásának időpontja.
(Tisztázni azt kell, hogy a tulajdonjog mikor lett az Önöké, függetlenül attól, hogy nem vehették még birtokba.)
A szerzéskori időponton nem változtat az, hogy átminősítették a lakóingatlant lakótelekké időközben – amennyiben Ön tulajdonjogot szerzett 1997-ben, akkor a bevétel (eladási ár) mínusz számlával, okirattal igazolt költségek (illetékek, ügyvédi költségek, hirdetési díjak, ügynöki jutalék stb.) 20%-a lesz a jövedelem, melynek 25% a személyi jövedelemadó, melyet május 20-ig kell bevallania és megfizetnie a magánszemélynek.
Én 1997-ben tulajdonjogot szereztem ingatlan felett. A gondom az, hogy ha nem “dől” össze a rajta lévő ház, akkor a 2010 évi értékesítéskor nem kell adót fizetnem, de mivel összedőlt átminősítették lakóingatlanná ami után az eltelt évek arányában 80%-os “kedvezményt” kapok csak így fizethetek.
Kedves Fuvaros Pál!
Abban azért a tulajdonos is benne van egy kicsit, ha hagyja összedőlni a házat… 😉
Nem szégyen azt bevallani, hogy egy kis lóvét kívánt keresni, és rosszul esik adót fizetni. Vagyunk így többen is. 🙂
Meg kell adni a királynak, ami a királyé… A (bevétel mínusz költségek) x 0,2 x 0,25 azért még mindig sokkal jobb, mint a semmi, különösen, ha nagyon soknak érzi. 🙂 🙂
Hát az ember próbálkozik, próbálkozik….
Egyébként “szívesen” fizetnék én adót csak nem a történelem legújabb királyának és reaktivált tanácsadóinak.
Köszönöm a válaszukat és magunk közt legyen mondva nem jöttem én rosszul ki a buliból.