Ezekben a napokban az árrés-stop kapcsán célkeresztbe kerültek a kereskedők, azonban sokak (sajnos még a vállalkozók közül is!) nincsenek tisztában azzal, hogy mit is jelent az árrés. Árrésük nem csak a kereskedőknek van, hanem minden vállalkozónak, még a szolgáltatóknak is.
ÁRRÉS = Termék vagy szolgáltatás eladási ára és a beszerzési vagy előállítási költsége közötti különbség. Fontos részlet, hogy az árrés csak a BESZERZÉSI vagy ELŐÁLLÍTÁSI és az ELADÁSI ÁR közötti különbség, ami NEM tartalmazza az egyéb költségeket.Például, ha 500 forintért veszek egy terméket és azt 1000 forintért adom tovább, akkor 500 forint az árrésem. Ebből az 500 forint árrésből kell fedeznem minden egyéb költségemet.
Az árrés az csak egy mutató, ami NEM egyenlő a nyereséggel, azonban a nyereség kiszámításához szükségünk van az árrés ismeretére is.
NYERESÉG = A teljes bevétel és az összes költség különbözete.
Számítások: Célszerű nettó (áfa nélkül) bevétellel és nettó költségekkel számolni, mivel az ÁFA nem a vállalkozás bevétele.
Az árrés mértéke minden vállalkozásnál más és termék vagy szolgáltatástípusonként is változik. Általánosítani nem lehet, hogy mert ahogy máskor is mindig mondom, nincs két egyforma vállalkozás és ez igaz a különböző vállalkozások árképzésre is.
Az árképzést (az árrés mértékét) rengeteg tényező befolyásolja, ezek közé tartoznak a költségek. Az árrésnek fedeznie kell MINDEN felmerülő költséget, beleértve az adókat is. Néhány példa a teljesség igénye nélkül:
A bérköltségeket, bérleti díjakat, karbantartási költségeket, rezsiköltséget (fűtés, víz, áram …stb.), a szállítási költségeket, az egyéb a működéssel kapcsolatos költségeket (bank, biztosítás, adminisztráció és egyéb az üzemeltetéssel kapcsolatos költségek), az amortizációs költségeket (a berendezések és az eszközök elhasználódnak, megrongálódnak, elromlanak) a szakképzés és továbbképzés, valamint a fejlesztések költségeit, az alvállalkozói költségeket, az adókat: jövedelemadó, társasági adó, iparűzési és egyéb helyi adók, környezetvédelmi díjak, munkavállalók után fizetendő adók és járulékok.A felsoroltakon kívül több iparágban is fizetnek a vállalkozások speciális adókat, ilyen például a kiskereskedelmi különadó, amit nettó 500 millió forint feletti árbevétel felett kell fizetni.
Sokféle számítást láttam a napokban, amiknek a nagy része hibás számításon alapult.Egy vállalkozás nyereségét, nyereségességét vagy a veszteségét nem lehet az árrésen keresztül meghatározni, de még kiszámolni sem lehet olyan egyszerűen, mint amit néhány példában lehet látni, főleg nem kizárólag egy termék árrését ismerve. Ennél ez jóval bonyolultabb. Az egyetlen biztos az, hogy a nagyobb árrés, nagyobb nyereséget feltételez, de nagy árrés mellett is lehet veszteséges egy vállalkozás.
Azt, hogy mitől nyereséges vagy veszteséges egy vállalkozás szintén nem lehet általánosan megfogalmazni.
Ami még biztos az, hogy egy kisboltos, vagy egy kis szolgáltató nem tud olyan beszerzési árakat kialkudni magának, mint egy multi, ezért, ha ugyanannyiért is adja a termékét mint a multi, az árrése jóval kisebb lesz. Ebből pedig egyenesen következik, hogy a nyeresége is jóval kevesebb lesz.
Köszönjük szépen a szerzőnek, Tóth Ildikónak, az A könyvelő szemével FB oldal gazdájának, hogy írásának közzétételét engedélyezte!
