KATA

KATA és a munkaviszony – ennél egyszerűbben nem lehet elmondani

Újra és újra visszatérő kérdés a kata adózási módot választó egyéni vállalkozásoknál, hogy miképpen lehet eldönteni azt, hogy a katás vállalkozás munkaviszonyt leplez-e, avagy valódi vállalkozásról szól.

Kivételes módon, még azt sem lehet mondani nagyon, hogy a törvényi megfogalmazás túl bonyolult lenne, ennek ellenére számtalanszor sikerül belebonyolódni a kérdésbe. Pedig csak 7 (hét) feltételt sorol fel a jogszabály, amely’ feltételből, ha 2 (kettő) feltétel teljesül, akkor már nem lehet szó színlelt munkaviszonyról.

Jó egy hete találkoztam Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE) alelnökének, a Fair Conto Zrt. vezetőjének frappáns megfogalmazásával. Ennél egyszerűbben, plasztikusabban nehéz lenne egy magyar jogszabályt magyar nyelvre fordítani:

Dolgozz valakivel együtt!
Legfeljebb a bevételed fele származzon nagy kuncsafttól!
Dolgozz önállóan!
Dolgozz otthon, vagy a saját irodádban, műhelyedben!
Dolgozz a saját eszközeiddel!
Dolgozz a saját munkarended szerint!
Dolgozz máshol, teljes munkaidőben!

Ne feledjük, 7-ből 2 elégséges, azzal, hogy a 3. és a 6. pont a felek nyilatkozatán és a körülményeken múlik.

Miről beszélt Ruszin Zsolt? A 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról 14. § (3) bekezdése így fogalmaz:

(3) ….. vélelmet akkor kell megdőltnek tekinteni, ha az alábbi körülmények közül egynél több megvalósul:

a) a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette;

b) a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személytől szerezte;

c) a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személy nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan;

d) a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll;

e) a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személy bocsátotta a kisadózó rendelkezésére;

f) a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg;

g) a kisadózó vállalkozás minden kisadózóként bejelentett tagja, illetve a kisadózó egyéni vállalkozó a naptári év egészében a 2. § 8. pont a) vagy g) alpont szerint nem minősül főállású kisadózónak feltéve, hogy a kisadózó vállalkozás naptári évi bevételének legalább 50 százalékát olyan személytől szerezte, akivel/amellyel a kisadózó a naptári évben nem állt a 2. § 8. pont a) vagy g) alpontban említett jogviszonyok egyikében sem.

Természetesen, az élet azért nem fekete vagy fehér, így minden egyes esetet külön-külön kell megvizsgálni, elemezni, az előírásokhoz megfeleltetni.
Alma és alma, krumpli és krumpli között is óriási különbségek vannak, nem beszélve a katás és katás vállalkozók közötti különbségekről, ezért – a legcsekélyebb kétely esetén is – azonnal le kell ülni a könyvelővel/adótanácsadóval tételről-tételre haladva átbeszélni, hogy kata, vagy munkaviszony!

Senki nem fog röhögőgörcsöt kapni, ha a NAV 3 év múlva, egy vizsgálat végén feketén-fehéren bizonyítja, hogy a katás vállalkozás munkaviszonyt leplez… 🙁 Tessék szíves előre gondolkodni, szakértő könyvelőt/adótanácsadót fogadni már a kezdeti lépések előtt! Ne arra alapozzon, hogy a piacon a Julcsa bácsi azt mondta…

Címke
Továbbiak

Kapcsolódó bejegyzés

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*

code

Talán ez is érdekes lehet

Close
Close

Hirdetésblokkolót érzékeltünk

Kérjük, támogassák karitatív tevékenységünket a hirdetésblokkoló ideiglenes kikapcsolásával. Köszönjük szépen!