KATA

KATA és a munkaviszony – ennél egyszerűbben nem lehet elmondani

Újra és újra visszatérő kérdés a kata adózási módot választó egyéni vállalkozásoknál, hogy miképpen lehet eldönteni azt, hogy a katás vállalkozás munkaviszonyt leplez-e, avagy valódi vállalkozásról szól.

Kivételes módon, még azt sem lehet mondani nagyon, hogy a törvényi megfogalmazás túl bonyolult lenne, ennek ellenére számtalanszor sikerül belebonyolódni a kérdésbe. Pedig csak 7 (hét) feltételt sorol fel a jogszabály, amely’ feltételből, ha 2 (kettő) feltétel teljesül, akkor már nem lehet szó színlelt munkaviszonyról.

Jó egy hete találkoztam Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE) alelnökének, a Fair Conto Zrt. vezetőjének frappáns megfogalmazásával. Ennél egyszerűbben, plasztikusabban nehéz lenne egy magyar jogszabályt magyar nyelvre fordítani:

Dolgozz valakivel együtt!
Legfeljebb a bevételed fele származzon nagy kuncsafttól!
Dolgozz önállóan!
Dolgozz otthon, vagy a saját irodádban, műhelyedben!
Dolgozz a saját eszközeiddel!
Dolgozz a saját munkarended szerint!
Dolgozz máshol, teljes munkaidőben!

Ne feledjük, 7-ből 2 elégséges, azzal, hogy a 3. és a 6. pont a felek nyilatkozatán és a körülményeken múlik.

Miről beszélt Ruszin Zsolt? A 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról 14. § (3) bekezdése így fogalmaz:

(3) ….. vélelmet akkor kell megdőltnek tekinteni, ha az alábbi körülmények közül egynél több megvalósul:

a) a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette;

b) a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személytől szerezte;

c) a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személy nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan;

d) a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll;

e) a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személy bocsátotta a kisadózó rendelkezésére;

f) a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg;

g) a kisadózó vállalkozás minden kisadózóként bejelentett tagja, illetve a kisadózó egyéni vállalkozó a naptári év egészében a 2. § 8. pont a) vagy g) alpont szerint nem minősül főállású kisadózónak feltéve, hogy a kisadózó vállalkozás naptári évi bevételének legalább 50 százalékát olyan személytől szerezte, akivel/amellyel a kisadózó a naptári évben nem állt a 2. § 8. pont a) vagy g) alpontban említett jogviszonyok egyikében sem.

Természetesen, az élet azért nem fekete vagy fehér, így minden egyes esetet külön-külön kell megvizsgálni, elemezni, az előírásokhoz megfeleltetni.
Alma és alma, krumpli és krumpli között is óriási különbségek vannak, nem beszélve a katás és katás vállalkozók közötti különbségekről, ezért – a legcsekélyebb kétely esetén is – azonnal le kell ülni a könyvelővel/adótanácsadóval tételről-tételre haladva átbeszélni, hogy kata, vagy munkaviszony!

Senki nem fog röhögőgörcsöt kapni, ha a NAV 3 év múlva, egy vizsgálat végén feketén-fehéren bizonyítja, hogy a katás vállalkozás munkaviszonyt leplez… 🙁 Tessék szíves előre gondolkodni, szakértő könyvelőt/adótanácsadót fogadni már a kezdeti lépések előtt! Ne arra alapozzon, hogy a piacon a Julcsa bácsi azt mondta…

Címke
Továbbiak

Kapcsolódó bejegyzés

9 hozzászólás

  1. Tisztelt Könyvelőzóna! A kérdésem az, hogy ha tárgy évben nem lépem át a 8 millió forint alanyi adómentes határt. Egy hónapban csak 666 666 ft- ig állíthatok ki számlát vagy nagyobb bevételről is, pláne hogy építőipari szolgáltatást végzek. És van munka ami több ideig tart mint egy hónap, vagy egy hónapon bellűl két munkáról is kell kiállítani számlát.
    Köszönöm válaszukat!
    Egy kicsit megkavarodtam mert több könyvelőt is megkérdeztem,de egyik így másik úgy válaszolt.

    1. Kedves Kovács P!

      Nem az egyik, vagy a másik könyvelőt kell kérdeznie, hanem a legjobbat kérdezze; ajánljuk magunkat! 😀 😀 😀
      A viccelődést félretéve: kérdezze a saját könyvelőjét, és bízzon benne. Ha valamiért úgy érzi, hogy megrendült a bizalom benne (nem azért, mert Juliska bácsi a piacon azt mondta, hogy a rádióban azt hallotta…), akkor váltson, csak egyet ne tegyen: szakember nélkül ne döntsön! Előbb kérdezzen! (Mi sem a henteshez megyünk, ha egy sávalapról akarunk megtudni valamit. 😉 )

      Csak találgatni tudunk, hogy honnan vehette az a 666.666 Ft/hónap badarságot (ok, tudjuk, hogy 8millió osztva 12 hónappal annyi, amennyi…)? Van nekünk egy olyan írásunk ezen a honlapon, ami a kata bevételi határ nagyon egyszerűen címet viseli – a megadott hivatkozást követve önnek is ajánljuk szíves figyelmébe!!

      Ha nem az év közben kezdte a vállalkozását, akkor azt is megteheti, hogy január hónapban az elvégzett munkájáért kiszámlázhat maximum 7.999.999,- Ft-ot, aztán egész évben semmit (ha elérné a 8 millió forintot, akkor az szívás, onnantól áfás lenne).
      Számlázni a teljesítést követően lehet és kell; ha x hónapig tart a munka, akkor x hónap után számlázhat, ha 2 napig, akkor 2 nap után. Ha az alanyi adómentességet nem akarja átlépni, akkor nem a havi átlagra kell ügyelnie, hanem a tényleges teljesítésre, és az abból származó számlázásra.

      1. Köszönöm válaszát! Így most már világosabb. Amúgy megjegyezném, pont a könyvelőnk mondta a 666 666 Ft/hó-t, ráadásul tavaly szeptemberben lettem vállalkozó (tehát ez már nem tört év).
        Mégeggyszer köszönöm válaszát!

  2. Tisztelt Könyvelőzóna!

    Bár elolvastam az ÁFA alanyi mentességgel kapcsolatos írásukat, mely valóban nagyon egyértelműen taglalja a témát, mégis felmerül egy kérdésem. A 8 millió Ft alanyi adómentesség az az adott évben realizált jövedelmet jelenti? Tehát, ha egy számlát 2017 év végén állítottam ki, de a teljesítése 2018-ban történt, akkor ez a számla is beleszámít a 8 milliós értékhatárba vagy a kiállítás dátuma a mérvadó?

    Válaszát előre is megköszönve,

    Üdvözlettel,
    Kállay-Koós Csilla

    1. Kedves Kállay-Koós Csilla!

      Az alanyi adómentesség határánál az értékesítés bevétele (a kivételeket nem számítva) nem haladhatja meg jogszerűen a felső értékhatárt.

  3. Tisztelt Könyvelőzóna!
    Segítségüket szeretném kérni abban, hogy férjem nyugdíjasként június 1-vel indítaná KATA-s egyéni vállalkozását 1 alkalmazottal. Használt termék eladásával foglalkozna, illetve azok javításával.
    Szolgáltatásként talán az ebay oldalt venné igénybe. Alanyi áfamentes körbe jelentkezne be.
    A kérdésem:
    – a bevételi összege mennyi lehet a hátralévő hónapokra (7*666 e Ft.)?
    – közösségi adószámot kiváltja az ebay jutalék számla miatt akkor áfa bevallást kell tennie minden hónapban és a 18A60 is ki kell tölteni? az áfabevallásban csak a jutalék számlát kell feltüntetni?
    – az eladásokról azt hiszem az ebayen keresztül megy a számlázás, akkor neki kell kiállítani számlát külön a vevőknek vagy sem?
    köszönettel Fedor Sz. Nora

    1. Kedves Fedor Sz. Nóra!

      Mielőtt bármit is is írnánk, mindenképpen azt javasoljuk, hogy keressenek fel egy könyvelőt/adótanácsadót, és a későbbi kellemetlen meglepetések elkerülése érdekében beszélgessenek a terveikről vele!

      A bevételi korlát: (12.000.000 / 12) x 7 = 7.000.000 forint, az alanyi adómentesség határa az indulás évében (feltételezve, hogy december 31-ig dolgozik): (8.000.000 / 365) x 214 = 4.690.410 forint.

      Azokban a hónapokban, amikor bevétele érkezik, áfa bevallást is, és közösségi adatszolgáltatást is kell tenni,de csak azokban a hónapokban. Azt, hogy mikor és mit kell, és hova kell beállítania a bevallásokban, az függ attól is, hogy termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtást végez, hogy belföldre, az EU-ba, vagy közösségen kívüli országba számláz, hogy magánszemélynek, vagy vállalkozásnak számláz, és még néhány dologtól.
      Nem véletlenül mondjuk, hogy irány a könyvelő/adótanácsadó! 😉

      A számlát – szerződés alapján – bárki elvégezheti a vállalkozó nevében és megbízásából, de ez esetben is a vállalkozás a felelős.

  4. Tisztelt Könyvelőzóna!
    Azt szeretném kérdezni, hogy KATA-s Bt esetén a bevételi határ áfamentesen fejenként 8 millió forint, (2 tag esetén 16 millió), vagy akármennyi tag van, akkor is csak 8 millió. Mivel minden tag fizeti havonta a 25 illetve 50.000 Ft adót.
    Válaszukat köszönöm.
    Nagy Tibor

    1. Tisztelt Nagy Tibor Úr!

      A KATA bevételi határ 12millió Ft/év/vállalkozás. Ha az összeget meghaladja, akkor a 12m Ft feletti rész után 40 % adót kell fizetni. Ha a tevékenységet év közben kezdik, vagy év közben váltanak kata adózási módra, akkor a bevételi határ annyiszor 1millió forint, ahány hónapra kata fizetési kötelezettségük van (25/50/75e Ft/hó).

      A 8millió forint az alanyi adómentesség határa. Ha azt elérik, vagy meghaladják, akkor kell áfát is felszámítaniuk. Itt is van évközbeni belépésnél arányosítás, csak itt napokra kell kiszámítani.
      Ajánljuk a témában ezt az írásunkat: https://konyvelozona.hu/az-afa-alanyi-adomentessegrol-nagyon-egyszeruen/

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Close

Hirdetésblokkolót érzékeltünk

Kérjük, támogassák karitatív tevékenységünket a hirdetésblokkoló ideiglenes kikapcsolásával. A hirdetésblokkoló kikapcsolása a használt böngészőben lehetséges. Köszönjük szépen!

Ez a weboldal a megfelelő működés, és a felhasználói kényelem érdekében, más oldalakhoz hasonlóan, websütiket (cookies) használ.

Kérjük, hagyja jóvá, hogy elfogadja a követő sütiket. Amennyiben elutasítja a követést, úgy ön továbbfolytathatja a honlapon történő böngészést anélkül, hogy a weboldalunk bármilyen adatot továbbítana harmadik szolgáltató felé.