KATA

KATA és a munkaviszony – ennél egyszerűbben nem lehet elmondani

Újra és újra visszatérő kérdés a kata adózási módot választó egyéni vállalkozásoknál, hogy miképpen lehet eldönteni azt, hogy a katás vállalkozás munkaviszonyt leplez-e, avagy valódi vállalkozásról szól.

Kivételes módon, még azt sem lehet mondani nagyon, hogy a törvényi megfogalmazás túl bonyolult lenne, ennek ellenére számtalanszor sikerül belebonyolódni a kérdésbe. Pedig csak 7 (hét) feltételt sorol fel a jogszabály, amely’ feltételből, ha 2 (kettő) feltétel teljesül, akkor már nem lehet szó színlelt munkaviszonyról.

Jó egy hete találkoztam Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE) alelnökének, a Fair Conto Zrt. vezetőjének frappáns megfogalmazásával. Ennél egyszerűbben, plasztikusabban nehéz lenne egy magyar jogszabályt magyar nyelvre fordítani:

Dolgozz valakivel együtt!
Legfeljebb a bevételed fele származzon nagy kuncsafttól!
Dolgozz önállóan!
Dolgozz otthon, vagy a saját irodádban, műhelyedben!
Dolgozz a saját eszközeiddel!
Dolgozz a saját munkarended szerint!
Dolgozz máshol, teljes munkaidőben!

Ne feledjük, 7-ből 2 elégséges, azzal, hogy a 3. és a 6. pont a felek nyilatkozatán és a körülményeken múlik.

Miről beszélt Ruszin Zsolt? A 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról 14. § (3) bekezdése így fogalmaz:

(3) ….. vélelmet akkor kell megdőltnek tekinteni, ha az alábbi körülmények közül egynél több megvalósul:

a) a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette;

b) a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személytől szerezte;

c) a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személy nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan;

d) a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll;

e) a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személy bocsátotta a kisadózó rendelkezésére;

f) a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg;

g) a kisadózó vállalkozás minden kisadózóként bejelentett tagja, illetve a kisadózó egyéni vállalkozó a naptári év egészében a 2. § 8. pont a) vagy g) alpont szerint nem minősül főállású kisadózónak feltéve, hogy a kisadózó vállalkozás naptári évi bevételének legalább 50 százalékát olyan személytől szerezte, akivel/amellyel a kisadózó a naptári évben nem állt a 2. § 8. pont a) vagy g) alpontban említett jogviszonyok egyikében sem.

Természetesen, az élet azért nem fekete vagy fehér, így minden egyes esetet külön-külön kell megvizsgálni, elemezni, az előírásokhoz megfeleltetni.
Alma és alma, krumpli és krumpli között is óriási különbségek vannak, nem beszélve a katás és katás vállalkozók közötti különbségekről, ezért – a legcsekélyebb kétely esetén is – azonnal le kell ülni a könyvelővel/adótanácsadóval tételről-tételre haladva átbeszélni, hogy kata, vagy munkaviszony!

Senki nem fog röhögőgörcsöt kapni, ha a NAV 3 év múlva, egy vizsgálat végén feketén-fehéren bizonyítja, hogy a katás vállalkozás munkaviszonyt leplez… 🙁 Tessék szíves előre gondolkodni, szakértő könyvelőt/adótanácsadót fogadni már a kezdeti lépések előtt! Ne arra alapozzon, hogy a piacon a Julcsa bácsi azt mondta…

Címke
Továbbiak

Kapcsolódó bejegyzés

37 hozzászólás

  1. Kedves Könyvelőzóna!

    Feleségem évek óta munkanélküli. Lakberendezői végzettsége van és nagyon szeret tervezni. Erre felfigyeltek az interneten ahová a terveit felteszi és úgy tűnik, lennének érdeklődők. De ez nem egy folyamatos munka lenne, mert sosem tudni, vajon mikor és mennyi tervet kellene készítenie. Eddig 1-1- fürdőszoba, nappali, elvétve egész házakat berendezését kérték, melyet segítségképpen, ingyen csinált. Vállalkozni nem szeretne, mert eléggé necces, hogy mennyi munkája lenne így interneten. Főleg télen.
    Mi a megoldás? Hogyan adózhat ?
    György

    1. Kedves s. György!

      Talán az egyik legkegyetlenebb időszak egy vállalkozás indítása, a beindítás, és nagyon kevés erre a valódi támogatási lehetőség.
      Sajnálatos módon, kész recept sincs a megoldásra – teljesen egyéntől/körülményektől függ a megoldás.

      Feltehetően az építészek körében kellene először körbenézni, megbízási szerződéssel munkát vállalni. Önálló weboldalon propagálni. Bizonyos körülmények között szóba jöhet az adószámos magánszemélyként történő munkavégzés is.

      A valóságban a legcélravezetőbb, ha egy tanácsadóval leülnek, átbeszélnek mindent (és ezt szinte szó szerint kell érteni, hogy mindent), és úgy kialakítani a döntést.

  2. T. Könyvelőzóna!
    Kérem, segítsenek értelmezni a KATA-törvényben a vállalkozás szüneteltetésével kapcsolatos fordulatot: “…kivéve, ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez.” Ha én (korbetöltött nyugdíjasként) kiegészítő KATA-s vállalkozó vagyok, és vállalkozásom éppen szünetel, viszont felajánlanak egy részidős munkaviszonyt, az amúgy szünetelő vállalkozásomba felvett valamely tevékenységi körbe, akkor a munkabért terhelő szja mellett fizetnem kell a KATA 25.000 forintját is? Egyáltalán mit jelent, hogy “kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munka”? Ennek (“tevékenységbe tartozó munka”) szerintem magyarul nincs is értelme…
    Előre is köszönöm válaszukat, üdvözlettel:
    András

    1. Kedves B. András!

      Először azt tisztázzuk, hogy honnan származik, és mi a teljes szövege annak a töredékidézetnek, amelyet leírt:
      A 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról 4. A kisadózó vállalkozások tételes adójának mértéke és megfizetése részből származó az idézet, a 8. § (9) bekezdés, amelyik teljes egészében így hangzik (kivastagítjuk a vonatkozó részt):

      Nem kell megfizetni a kisadózó után az (1), a (2), valamint a (4a) bekezdés szerinti adót azon hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében a kisadózó
      a) táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekek otthongondozási díjában, ápolási díjban részesül,
      b) katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,
      c) fogvatartott,
      d) egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette,
      e) a Tbj. szerinti kiegészítő tevékenységet folytatóként keresőképtelen
      kivéve ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez.

      Az (1) bekezdés szerinti adó az 50e Ft, a (2) bekezdés szerinti a 25ezer Ft, míg a (4a) (bekezdés szerinti a 75ezer Ft tételes adót jelenti.

      Magyarul az egész úgy hangzik, hogy nem kell az ön esetében a havi 25ezer Ft tételes adót megfizetni arra a hónapra, amikor a hónap teljes egészében keresőképtelen, kivéve akkor, ha a keresőképtelensége ellenére dolgozik a vállalkozásban.

      Tehát, nem kell összekeverni a szünetelést, és a keresőképtelenséget, nem beszélve a munkaviszonyról. 😀 😀

      A Tbj. törvény (1997. évi LXXX. törvény) 4. § e) pontjában foglaltak szerint
      “Kiegészítő tevékenységet folytató: az az egyéni, illetve társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytat, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.”
      Majd ugyanezen törvényhely f) pontja elmondja azt is, hogy ki minősül saját jogú nyugdíjasnak.

      Ennek azért van jelentősége, mert a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó nem minősül biztosítottnak (Tbj. tv. %. § (1) bekezdés e) pont).

      Kicsit magyarabbul:

      – Ha ön ev., és szünetelteti a tevékenységét (min. 1 hónap – max. 2 év), akkor a teljes hónapok vonatkozásában nem kötelezett a 25e Ft megfizetésére, még akkor sem, ha közben munkaviszonyt létesít, akár arra a tevékenységre, amit egyébként ev-ként szokott végezni

      – ha ön ev-ként egy nagy influenza boldogtalan gazdája lesz, akkor önnek nem jár táppénz (szemben a főállású ev-val, aki első naptól táppénzre jogosult, vagy a munkaviszonyos, de nem öregségi nyugdíjas munkavállaló 15 nap betegszabadság után lesz táppénzre jogosult)

      – ha ön a makacs influenzája ellenére a vállalkozásában dolgozik, akkor meg kell fizetni a 25e Ft-ot az adott hónapra.

      A tevékenységbe tartozó munka az a munka, amit a tevékenységi körébe felvett munkákkal kapcsolatban, vagy azok érdekében végez (pl. ha ön építési vállalkozó, és a keresőképtelensége alatt árajánlatot ad, szerződést köt, akkor az is a tevékenységébe tartozó munkavégzés, nem csak maga a kivitelezés).

      1. T. Könyvelőzóna!
        Köszönöm alapos válaszukat. Számomra az a lényeg, amit így fogalmaznak meg: “Ha ön ev., és szünetelteti a tevékenységét (min. 1 hónap – max. 2 év), akkor a teljes hónapok vonatkozásában nem kötelezett a 25e Ft megfizetésére, még akkor sem, ha közben munkaviszonyt létesít, akár arra a tevékenységre, amit egyébként ev-ként szokott végezni.” Tehát, ha én már hónapok óta szüneteltetem egyéni vállalkozásomat, amelyben amúgy webhelyeket szerkesztek (most nem írom be a tevékenységi kör pontos megnevezését), és egy cég munkaviszonyban alkalmazna webhelyük szerkesztésére, karbantartására, akkor csaj emiatt nem merül fel a 25 ezres KATA befizetésének kötelezettsége.
        Amúgy gratulálok oldalukhoz, kereséseim sokszor vezetnek ide, és mindig hasznos ismereteket találok.
        Üdvözlettel: András

        1. Kedves András!

          Ha hónapok óta szüneteltet, akkor hónapok óta nem is kell fizetnie a kata 25ezer Ft-ot (remélhetőleg a szüneteltetést a helyi adó tekintetében és a kamaránál is bejelentette!?). Ha most (vagy közben bármikor) a Mt. szerinti munkaviszonyt létesít, legyen az akár hentes és mészáros, vagy portás, vagy agykutató, esetleg webszerkesztő, akkor annak a jogviszonynak megfelelően kell tevékenykednie és adóznia.
          Ha ezen szüneteltetés ideje alatt csak egyetlen kódsort is kiszámláz bárkinek, akkor viszont belép a 25e Ft is. 😉

          A weboldalunkra vonatkozó dicséretét köszönjük szépen; saját magunk építettük WordPress alapon, saját magunk gondozzuk, kezeljük, puszilgatjuk a saját költségünkre és szabadidőnkben, hogy segíthessünk másoknak.

  3. Tisztelt Könyvelőzóna!
    Katás vállalkozó szeretnék lenni,de egy kicsit elbizonytalanodtam a bújtatott munkaviszony részhez érkezésnél. Hegesztőként tevékenykednék,de a hónap tulnyomó részében a jelenlegi cégemhez szeretnék bedolgozni,műhely munkára.nos itt az a gond,hogy ez a telephely nem az én tulajdonom,szerszámok pedig 3.-ik féltől érkeznek,beleértve az anyagot is. néha becsúszik külszerelés,az ország több pontjàn,de elenyésző. sajnos ugy vélem,hogy ez tenné ki a bevételem 70%-át. ha nem indulok,akkor pedig a többi munkámnak lőttek.az a kérdésem,ilyen esetben mi a teendő? végezhető az adott tevékenység,fennál e a bújtatott munkaviszony,neadjisten fel kell adnom a terveim? előre köszönöm szíves válaszukat! 🙂

    1. Kedves N.Dávid!

      Köszönjük szépen igazán megtisztelő kérdését! Megtiszteltetés, mert életének egyik fontos döntési mozzanatában hozzánk fordult, bennünket kérdez.

      Sajnos, ez tipikusan olyan kérdés, amelyet leendő könyvelőjével kell átbeszélnie.
      El lehet képzelni olyan vállalkozást, ahol megoldható a szituáció, de olyan is elképzelhető, hogy lecsapják, mint a taxiórát…
      A megoldás pedig mindig a részletekben leledzik.

  4. Tisztelt Könyvelőzóna! Az “Egyéni vállalkozó – képesítéshez kötött tevékenységek” cikküknél olvastam, hogy jelenleg az ÖVTJ 40-es táblán dolgoznak. Érdeklődni szeretnék, hogy körülbelül mikorra várható a feltöltése. Válaszukat előre is köszönöm!

    1. Kedves Klaudia!

      Ezt csak az égiek tudnák megmondani… 🙂

      Mi saját energiáinkra támaszkodunk, saját költségünkön, saját szabadidőnkben és saját költségünkre üzemeltetjük ezt a honlapot – a napi munkáink mellett, amiből meg kell élnünk.
      Kevés a szabadidőnk, hiszen most egymásra torlódnak a bevallási időszakok, a katától az szja-n keresztül a társaságok évet záró munkálatai mellett a napi, szokásos melókkal eléggé el vagyunk terhelve, és igaz ez azokra a kolléganőkre/kollégákra, akik segítenek nekünk.

      Mi a konkrét kérdése? Melyik tevékenység érdekli? Hátha van olyan tudás a tarsolyunkban, hogy segíthetünk.

  5. Tisztelt Könyvelőzóna!

    KATA-s egyéni vállalkozásom van. Egy alkalmazottam van. Leszerződtem egy multival, hogy az alkalmazottal együtt nekik dolgoznánk be, mint alvállalkozók . Az időt én osztom be, nem vagyok helyhez sem kötve, saját irodában illetve terepen dolgoznánk. Természetesen több helyre is számláznék továbbra is. Ami kérdést vet fel, hogy autót biztosítanák nekünk térítésmentesen, tehát ők szervizelnék, tankolnák stb.. Érdeklődnék, hogy ezt a szerződésbe hogyan tudnánk belefoglalni anélkül, hogy bármi gond legyen belőle?

    Előre is köszönöm válaszukat.
    Ádám

    1. Kedves Ádám!

      7-ből 2! Ez a minimum, amit már – a leírás alapján – sikerrel teljesítenek, azaz: nem kell ezen feleslegesen görcsölni. 😀 A jármű biztosítása csak egy a sok közül; valahogy úgy kell majd a szerződésbe tenni, ahogyan leírta, majd a multi tudni fogja, hogy milyen szerződéssel adja használatba.

  6. Tisztelt Könyvelőzóna!
    Az ügyben kérném a segítségüket, hogy kiállítottam egy olyan szlovák cégnek ft-os számlát, akik magyar adószámmal rendelkeznek, de magyarországi telephellyel nem, és ha jól tudom, akkor ebben az esetben fordított adózásként kell kezelni a számlát. Kérném szíves segítségüket és véleményüket, hogy mi szerepeljen a számlán.
    Köszönöm szépen a válaszukat.
    Kiss Edina

    1. Kedves Kiss Edina!

      Többnyire igen a válasz, de ez függ más dologtól is, mint pl. van-e a vállalkozásnak érvényes közösségi adószáma, vagy mit csinált pontosan a szlovák cégnek (termékértékesítés, vagy szolgáltatásnyújtás, és utóbbi esetén mit), van-e a szlovák cégnek érvényes (ellenőrzött) közösségi adószáma.
      A részletekről egyeztessen a könyvelőjével. Ha nem volna könyvelője, akkor javasoljuk, hogy minél előbb legyen – még mindig olcsóbb egy jó szakembert megfizetni, mint esetleg 2 év múlva súlyos pénzekkel hozzájárulni a NAV vizsgálat eredményeképpen az államháztartáshoz… 😉

      És arról sem szabad elfeledkezni, hogy az ügyletről majd áfabevallást kell tennie (akár alanyi adómentes, akár nem), valamint Közösségi összesítő adatszolgáltatást is be kell nyújtani az érintett hónap(ok)ról.

  7. Tisztelt Szakértő(k)!
    Egyetemi oktató-kutató vagyok, és kaptam egy kutatói státuszt egy norvég egyetemen is. Ez azt jelenti, hogy az itthoni egyetemen megmarad a főállásom, időként kell kiutaznom szakmai konzultációkra, esetleg oktatni, de kb. 4x egy évben, de a publikációmra rá kell írnom azt az egyetemet is. Azt javasolta az ottani Rektor, hogy a béremet számlázzam minden hónapban, mert jobban járok vele. Ezen kívül más tevékenységet is számláznék, viszont az messze nem lenne ekkora összegű vélhetően. A KATA értékhetáron belül lennék egy évben, de ez a bujtatott munkaviszonyos dolog kevéssé világos, hogy vonatkozna-e rám (főleg, hogy még jobban is járnak a magyar állam, mert a norvég adózik utánam ott, hanem én itt). Soha nem voltam vállalkozó, fogalmam sincs, mi lenne számomra a legideálisabb megoldás. Azt remélem, hogy Ön(ök) ebben talán kisegít(enek), legalábbis irányvonalakkal.
    Nagyon köszönöm!
    L
    u.i.: Minden elismerésem az Ön(ök)é, akik ilyen elképesztően bonyolult dolgokat képes(ek) megérteni és követni. A tudomány ehhez képest lófütty.:)

    1. Kedves Lili!

      Igazán megtisztelő, hogy kérdésével hozzánk fordult, és ezt köszönjük szépen!

      Azt, hogy ki és mivel jár jobban, meg mikor, azt nagyon nehéz a leírtakból eldönteni, mondhatnánk azt is, hogy szinte lehetetlen küldetés. 😉
      Ilyen helyzetekben a legtöbbször elsőként azt szokták mérlegelni, hogy mennyi marad a zsebben, holott nem feltétlenül ez lenne a döntő momentum, ez csak egy adalék a döntéshez.
      Nem vitás, hogy MA mennyit tudunk vásárolni a kapott összegből, egy nagyon fajsúlyos tényező, de mi van a HOLNAPpal? Ismervén kicsit mind az oktató-kutatói viszonyokat, mind a bérskálákat, mi úgy véljük, hogy hosszabb távon, kiegyensúlyozottabban jobban járna egy megbízási szerződéssel, ahol a norvég egyetem a megbízó, a kifizető.
      – biztos, hogy több pénzt kapna azonos munkáért, mint bármelyik hazai egyetemen
      – a magas adók ellenére is több maradna, mint itthon (magasabb összegből magasabb adó ellenére is)
      – nem kell az ön számára idegen vállalkozói létbe belekóstolnia
      – nem kell állandó magyar számviteli, könyvelési, jogi, banki ismeretekkel küszködnie és/vagy hozzá állandó szakembereket alkalmaznia
      – zéró adminisztrációs tehet
      – az összeg a társadalombiztosítási ellátási alapjába számít (betegség esetén magasabb ellátási alap, nyugdíjba beleszámít)
      – az utazási-, szállás- és egyéb költségeket a megbízó állja, és az ő rendjük szerint kell elszámolni (általában beépítik valahogyan a megbízási díjba)

      Csak néhány előnyt soroltunk fel az ön feltételezett esetéhez, amivel szembe áll a némileg magasabb, pillanatnyi összeg, adminisztrációs és szervezési teher és gond.
      Az sem utolsó szempont, hogy – ne sértődjön meg -, hogy egy kutató-oktató azért fogja két kézzel a kalapácsot, hogy ne üssenek a kezükre, miközben egy képszöget kell a falba verni… 😀 Magyarán szólva: annyira el tudnak merülni a szakterületük szépségeiben, hogy képesek a való világ reáliáitól elszakadni – nem kimondottan vállalkozói létre teremtődtek ( a vállalkozó orvosokról, művészekről, kutatókról tudnának mesélni a könyvelők.. 😀 😀 ).

      Visszatérve a bújtatott munkaviszonyra: egy kutató-oktató esetében szinte kizárt, hogy egy másik helyen történő vállalkozás esetén felmerülhetne a lehetősége. Ők tipikusan azok, akik nem munkarend szerint haladnak a feladatok megoldása során, még akkor sem, ha egyes protokolon belül kell tevékenykedniük. Számukra nem adhatnak utasítást a főnökök arra vonatkozóan, hogy a feladat megoldása érdekében milyen metódust válasszanak, hiszen pontosan az a feladatuk, hogy keressenek metódusokat. Számukra nincs munkaidő, még akkor sem, ha – mondjuk – egy laboratórium reggel 6-22-ig van nyitva hivatalosan, van ugyan olyan ember, aki összefogja az adott kutatócsoportot, és sok mindenben ő tekinthető a főnöknek, de nem munkaviszonyban adott alá- és fölérendeltségről beszélünk az esetükben , hanem működési rendszer fenntarthatósága szerinti vezetésről.
      Szóval, kutató-oktató esetében erősen lehetséges vállalkozni, és a felvetett kritérium nem lenne releváns.

      Önnek is annyit tudunk tanácsolni, ha kevés volt az, amit elmondtunk (és, ha ön is budapesti), hogy dr. Lestyán Péter úrral vegye fel a kapcsolatot egy konzultáció erejéig: https://www.online-adotanacsadas.hu/ ezen az oldalon informálódhat is, és az elérhetőségeit is megtalálja. Hivatkozzon nyugodtan ránk, hogy mi küldtük.
      Ha ön a Baranya-Tolna-Somogy-háromszögben él, akkor keressen bennünket személyesen, ha az ország más részén él, akkor igyekszünk önnek hozzáértő kollégát ajánlani.

      Záró megjegyzése felettébb hízelgő, és nagyon köszönjük. Ki kell azonban ábrándítanunk: a látszólagos bonyolultság megértésének a titka pontosan az, ami más szakterületeken; ez érdekel bennünket, ezt tanuljuk, ebből élünk, ezt szeretjük, ezért látszik úgy, hogy értünk hozzá. Szeretnénk akár a vas-szén állapotábra, akár a társadalmi konfliktusok megoldása, akár egy függvényanalízis, stb. avatott szakértői lenni, de az annyira magas nekünk, mint a zsiráfnak a farzseb, ezért maradunk egyszerű könyvelők, és csodálunk mindenkit, aki a saját szakterületének avatott szakértője. 🙂 🙂

      1. Tisztelt Uram/Hölgyem!
        Szintén megtisztelő a gyors és rendkívül alapos válasz, köszönöm szépen!
        A kutatói leírásból maximálisan magamra ismertem, teljesen jogosak a fent említett aggodalmak.:) Engem a világon semmilyen szinten nem érdekel a vállalkozóság, csupán ezt a helyzetet szeretném megoldani egy win-win-nel.
        Köszönöm szépen a konkrét javaslatot, mindenképpen felkeresek egy szakértőt a közeljövőben, mert a Google-keresések szintjén, úgy érzem, kimaxoltam a kapacitásaimat. Válasza messze felülmúlta egy fórumhozzászólástól remélt segítség mértékét, ezt köszönöm még egyszer. Számomra valóban ez a megoldás lenne a lehető legideálisabb, és éppen az a problémám, hogy nekik meg nem. Meglátjuk.:)
        Üdvözlettel,
        Lili

  8. Tisztelt Könyvelőzóna!

    Én is KATA-s egyéni vállalkozás indításán gondolkozom, azonban aggályaim merültek fel, és ebben kérném a segítségüket.

    Budapesten szeretnék pénzügyi tevékenységet végezni, mely nem engedély és végzettség köteles, egy multinacionális nagyvállalat magyar leánycégének. Egy németországi ügyfelet kellene kiszolgálni. Azonban a „partner/megrendelő” egy angliai illetőségű cég lenne, akinek a számlákat kellene kiállítanom. Ez egy határozott idejű szerződés lenne és 6 hónapra szólna, további hosszabbítási opcióval.

    Mivel csak egy „megrendelőm” lenne (az angliai illetőségű cég), így biztosan túllépném az 50%-ot arra vonatkozóan, hogy ne csak egy személytől/megrendelőtől szerezzem a bevételem, mert ez esetben ugye ez 100% lenne. A javadalmazás napidíjas lenne, és ha havi átlag 20 munkanappal számolok, akkor túllépném a havi 1 millió Ft számlázandó összeget. Feltehetően egy csapat tagjaként kellene végeznem a munkám, bár önállóan. Az utasítást nyilván nem a „megrendelő” adná, hanem a multinacionális leányvállalat, akinek az irodájában kellene dolgozni, szóval a tevékenység helye sem lenne a birtokomban. A szükséges eszközöket valószínűsíthetően a multicég adná (nem tudom, hogy lenne-e erről bérleti szerződés vagy sem, mint ahogy az irodabérlésnél sem tudom). Mivel ugye egy irodában kellene dolgozni, bár valamennyire rugalmas lenne a munkaidő, de mégis a multinacionális leánycég szabná meg a munkavégzés rendjét.

    „Szerződni” a „megrendelővel” csak ezen a fajta módon tudnék, és csak erre az időszakra (6 hónap) szeretnék egyelőre KATA-s egyéni vállalkozó lenni. Ha hosszabbítás lehetséges lenne, elgondolkodnék rajta, azonban abban az esetben túllépném az évi 12 millió Ft-ot vagy az időarányosan csökkentett összeget.

    Önök szerint ez minősülhet bújtatott munkaviszonynak?

    Ebben az esetben, ha az egyéni vállalkozó szabadságra szeretne menni, akkor ki rendelkezik a szabadsága felett illetve mennyi jár neki?

    Illetve ha a pénzügyi tevékenység folytatása közben, önhibámon kívül, valamilyen probléma merül fel, esetleg kisebb kár adódik, milyen mértékben felelek a saját vagyonommal?

    Válaszukat előre is köszönöm!

    Üdvözlettel:
    Csaba

    1. Kedves Csaba!

      Sajnálatos módon, több, alapvető dolgot nem értett meg jól, vagy nem tudatosult önben:

      A körülményeket nem ismerve konkrétan, azt lehet mondani, hogy a hasonló típusú (tanácsadás) esetén nehezen lehet bújtatott munkaviszonyként kezelni egy egyéni vállalkozót (az is a vállalkozáshoz tartozik, amikor otthon, a fürdőkádban különböző portfóliók átszervezésén gondolkodik, az ügyfél felkeresését, vagy a tárgyalás menetét ön határozza meg, stb.) Nem ördöngösség kettő tételt találni…

      Nagy tévedés az, hogy havonta maximum csak 1 millió Ft-ot számlázhat; a KATA bevételi határ egy évre 12M Ft. ezt lehet úgy is, hogy 1 hónapban tizenkettőt számlázm vagy januárban hatot, meg áprilisban is hatot, és így tovább.

      Az egyéni vállalkozó nem munkaviszony, így szabadsága sincs. Dolgozhat látástól Mikulásig. Jelenléti ívet sem vezet.

      Az egyéni vállalkozó felelőssége korlátlan. Ingével és gatyájával felel azért, amit csinál, a saját tevékenységéért.

      Azt javasolnánk, mielőtt döntene, szánjon rá egy kis időt és pénzt, és konzultáljon szakemberrel, ne az ingyenes megoldások között keresgessen olyan választ, amihez nincs előképzettsége, felkészültsége.
      Mivel budapesti, javasoljuk dr. Lestyán Péter úrral felvenni a kapcsolatot: https://www.online-adotanacsadas.hu/ ezen az oldalon informálódhat is, és az elérhetőségeit is megtalálja. Hivatkozzon nyugodtan ránk, hogy mi küldtük.

      1. Tisztelt Könyvelőzóna!

        Köszönöm megtisztelő és azonnali válaszukat!

        A döntés előtt mindenképpen kikérem egy szakember véleményét!

        Üdvözlettel:
        Csaba

  9. Tisztelt Könyvelőzóna!

    Olyan kérdésem lenne,hogy KATA-s vagyok egy éve,melyet GYES alatt kezdtem el,így havi 50000 FT fizetek adót. A régi munkahelyemmel még munkaviszonyban voltam,Idén Július 17.től a GYES lejáratával szabadságomat töltöttem,mely októberben le is járt. Ilyen esetben másodállásként is lehetett volna a KATA-t végezni és a havi 25000ft fizetni adóra. Viszont ez a lehetőség akkor az eszembe sem volt. Az lenne a kérdésem,hogy visszamenőleg ezt lehet-e korrigálni,vagy esetleg az adóbevallásnál?
    Válaszukat Köszönöm!
    Üdvözlettel,
    Horváth Kinga

    1. Kedves Horváth Kinga Úrasszony!

      A részleteket érdemes a könyvelőjével pontosan tisztázni!

      Az adóbevallásban ez nem korrigálható, de más formanyomtatványok alkalmazásával igen, javítható, helyesbíthető.

  10. Tisztelt Könyvelőzóna,

    KATA-s egyéni vállalkozás indításán gondolkozom.
    Jelenthet-e bújtatott munkaviszonyt egy olyan “informatikai tanácsadás” (consulting), ahol egy darab ügyfél van, egy németországi cég. A munkavégzés helye saját ingatlan Magyarországon, számlázás ledolgozott napok alapján. Az eszközt (Laptop) egy harmadik cég adja. Ha egy adott hónapban minden nap dolgozom, akkor több mint 1 millió Ft a számlázandó összeg. Kérdésem még, hogy a külföldi cégnek is jelentenie kell az 1 millió Ft.-nál nagyobb befogadott számlát a magyar adóhatóság felé?

    Köszönettel:
    Alex

    1. Kedves Alex!

      A 7 feltételből 2-nek kell teljesülnie ahhoz, hogy ne minősítsék munkaviszonynak. Amit mond, abból az tűnik ki, hogy saját maga mondja meg, hogy mikor dolgozik, nem a német cég eszközével dolgozik, gyaníthatóan otthon dolgozik, gyaníthatóan nem mondják meg, hogy konkrétan mit és hogyan kell tennie. Tehát, első olvasatra ez több, mint 2, vagyis nem minősíthető semmilyen munkaviszonynak.
      Az adatközlési kötelezettség belföldi adóalanyoknak van előírva.

      Azt azonban ne feledje, hogy akkor is, ha alanyi adómentes vállalkozása lesz, és az itt nevezett módon folytatja a tevékenységet, havi áfabevallási és közösségi adatszolgáltatási kötelezettsége is keletkezik, és a számlán is fel kell tüntetnie a “fordított áfa” kifejezést.

      Ajánljuk szíves figyelmébe online számviteli szolgáltatásunkat (nem csak Pécsről, hanem Budapestről, Vácról, Gödöllőről, Balatonalmádiból, Csornáról, Mohácsról, Szigetvárról stb. is vannak ügyfeleink). Ha gondolja, hogy segítsünk elkerülni a bajt, akkor lépjen velünk kapcsolatba.

  11. Tisztelt KönyvelőZóna!

    Érdeklődöm, hogy KATA-s vállalkozóként lehet-e középiskolában óraadó tanári munkát vállalni? (heti 6 tanóra) A munkaviszonytól való elhatárolás miatt kérdezem.
    Vagy mindenképpen sima megbízási szerződést kellene kötni?

    Köszönettel:
    Péter

    1. Kedves Mészáros Péter Úr!

      Egy iskolában nem ajánljuk, mert az tényleg tipikus munkaviszony,vagy megbízási jogviszony lenne, és a cikkben említett 7 feltételből is csak egy állná meg a helyét. A kettő iskola is határeset lehet, mert ott a 3 b) pont sem biztos, hogy megállná a helyét. 3 iskolánál már majdnem biztos, hogy lehetne katázni, és talán meg is érné, ha van főállása.
      Természetesen, lehet más variáció is, hiszen azt nem tudni,hogy mi az óraadói szakiránya, vagy azt sem, hogy ezek órarendi tanórák lennének, vagy különórák tanrenden kívül, amikor ön határozhatná meg, hogy pl. a csoportoknak hogyan legyen a beosztás.

      Általános esetben, leginkább a kata nem válik be, de egy AAM egyéni vállalkozó, vagy bt tagjaként lehet benne fantázia.

  12. Tisztelt Könyvelőzóna!
    5 éven belül kényszer megszüntetéssel szűnt meg a Bt.-m indíthatok-e másodállású KATA egyéni vállalkozást, heti 60 órás főállás mellett.
    Válaszukat előre is köszönöm!

    József

    1. Kedves Kiss József Úr!

      A heti 60 órás foglalkoztatás elég kemény (A teljes (rendes) munkaidõ mértéke fõszabályként napi 8, heti 40 óra [Mt. 117/B. § (1)]. A teljes munkaidõben foglalkoztatottaknál a heti 40 óránál rövidebb (például heti 36 órás munkaidõ), valamint ennél hosszabb (de legfeljebb napi 12, illetve heti 60 órás) teljes munkaidõ csakis a jogszabály által meghatározott esetekben lehetséges.), mellette még vállalkozni is, nem egyszerű feladat.

      Ha a cég cégjegyzékből történő törlésére kényszertörlési eljárásban kerül sor, a cégbíróság – a törvényben meghatározott kivétellel – eltiltja azt a személyt, aki a kényszertörlési eljárás megindításának időpontjában vagy az azt megelőző évben vezető tisztségviselő, korlátlanul felelős tag, korlátolt tagi felelősséggel működő gazdasági társaságban többségi befolyással rendelkező tag volt. Az eltiltott személy a cég jogerős törlését követő öt évig nem szerezhet gazdasági társaságban többségi befolyást, nem válhat gazdasági társaság korlátlanul felelős tagjává, egyéni cég tagjává, továbbá nem lehet cég vezető tisztségviselője.

      Az eltiltás időbeli hatálya az eltiltást kimondó határozat jogerőre emelkedése napjától számított öt év.

      A fentiekben felsorolt esetek közé az egyéni vállalkozás nincs “besorolva”, csak az egyéni cég, így egyéni vállalkozás indításának, ezen okból, nincs törvényi akadálya.

      Ahhoz, hogy a kata adózási módot választhatja-e, információk hiányában nem tudunk válaszoni; a munkaviszonytól történő elhatárolásra hívjuk fel figyelmét (https://konyvelozona.hu/kata-es-a-munkaviszony-ennel-egyszerubben-nem-lehet-elmondani/), valamint, természetesen, azt kell figyelembe venni, hogy a végezni kívánt tevékenység nincs-e a kata adózók “tilalmi listáján”.

  13. Tisztelt Könyvelőzóna! A kérdésem az, hogy ha tárgy évben nem lépem át a 8 millió forint alanyi adómentes határt. Egy hónapban csak 666 666 ft- ig állíthatok ki számlát vagy nagyobb bevételről is, pláne hogy építőipari szolgáltatást végzek. És van munka ami több ideig tart mint egy hónap, vagy egy hónapon bellűl két munkáról is kell kiállítani számlát.
    Köszönöm válaszukat!
    Egy kicsit megkavarodtam mert több könyvelőt is megkérdeztem,de egyik így másik úgy válaszolt.

    1. Kedves Kovács P!

      Nem az egyik, vagy a másik könyvelőt kell kérdeznie, hanem a legjobbat kérdezze; ajánljuk magunkat! 😀 😀 😀
      A viccelődést félretéve: kérdezze a saját könyvelőjét, és bízzon benne. Ha valamiért úgy érzi, hogy megrendült a bizalom benne (nem azért, mert Juliska bácsi a piacon azt mondta, hogy a rádióban azt hallotta…), akkor váltson, csak egyet ne tegyen: szakember nélkül ne döntsön! Előbb kérdezzen! (Mi sem a henteshez megyünk, ha egy sávalapról akarunk megtudni valamit. 😉 )

      Csak találgatni tudunk, hogy honnan vehette az a 666.666 Ft/hónap badarságot (ok, tudjuk, hogy 8millió osztva 12 hónappal annyi, amennyi…)? Van nekünk egy olyan írásunk ezen a honlapon, ami a kata bevételi határ nagyon egyszerűen címet viseli – a megadott hivatkozást követve önnek is ajánljuk szíves figyelmébe!!

      Ha nem az év közben kezdte a vállalkozását, akkor azt is megteheti, hogy január hónapban az elvégzett munkájáért kiszámlázhat maximum 7.999.999,- Ft-ot, aztán egész évben semmit (ha elérné a 8 millió forintot, akkor az szívás, onnantól áfás lenne).
      Számlázni a teljesítést követően lehet és kell; ha x hónapig tart a munka, akkor x hónap után számlázhat, ha 2 napig, akkor 2 nap után. Ha az alanyi adómentességet nem akarja átlépni, akkor nem a havi átlagra kell ügyelnie, hanem a tényleges teljesítésre, és az abból származó számlázásra.

      1. Köszönöm válaszát! Így most már világosabb. Amúgy megjegyezném, pont a könyvelőnk mondta a 666 666 Ft/hó-t, ráadásul tavaly szeptemberben lettem vállalkozó (tehát ez már nem tört év).
        Mégeggyszer köszönöm válaszát!

  14. Tisztelt Könyvelőzóna!

    Bár elolvastam az ÁFA alanyi mentességgel kapcsolatos írásukat, mely valóban nagyon egyértelműen taglalja a témát, mégis felmerül egy kérdésem. A 8 millió Ft alanyi adómentesség az az adott évben realizált jövedelmet jelenti? Tehát, ha egy számlát 2017 év végén állítottam ki, de a teljesítése 2018-ban történt, akkor ez a számla is beleszámít a 8 milliós értékhatárba vagy a kiállítás dátuma a mérvadó?

    Válaszát előre is megköszönve,

    Üdvözlettel,
    Kállay-Koós Csilla

    1. Kedves Kállay-Koós Csilla!

      Az alanyi adómentesség határánál az értékesítés bevétele (a kivételeket nem számítva) nem haladhatja meg jogszerűen a felső értékhatárt.

  15. Tisztelt Könyvelőzóna!
    Segítségüket szeretném kérni abban, hogy férjem nyugdíjasként június 1-vel indítaná KATA-s egyéni vállalkozását 1 alkalmazottal. Használt termék eladásával foglalkozna, illetve azok javításával.
    Szolgáltatásként talán az ebay oldalt venné igénybe. Alanyi áfamentes körbe jelentkezne be.
    A kérdésem:
    – a bevételi összege mennyi lehet a hátralévő hónapokra (7*666 e Ft.)?
    – közösségi adószámot kiváltja az ebay jutalék számla miatt akkor áfa bevallást kell tennie minden hónapban és a 18A60 is ki kell tölteni? az áfabevallásban csak a jutalék számlát kell feltüntetni?
    – az eladásokról azt hiszem az ebayen keresztül megy a számlázás, akkor neki kell kiállítani számlát külön a vevőknek vagy sem?
    köszönettel Fedor Sz. Nora

    1. Kedves Fedor Sz. Nóra!

      Mielőtt bármit is is írnánk, mindenképpen azt javasoljuk, hogy keressenek fel egy könyvelőt/adótanácsadót, és a későbbi kellemetlen meglepetések elkerülése érdekében beszélgessenek a terveikről vele!

      A bevételi korlát: (12.000.000 / 12) x 7 = 7.000.000 forint, az alanyi adómentesség határa az indulás évében (feltételezve, hogy december 31-ig dolgozik): (8.000.000 / 365) x 214 = 4.690.410 forint.

      Azokban a hónapokban, amikor bevétele érkezik, áfa bevallást is, és közösségi adatszolgáltatást is kell tenni,de csak azokban a hónapokban. Azt, hogy mikor és mit kell, és hova kell beállítania a bevallásokban, az függ attól is, hogy termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtást végez, hogy belföldre, az EU-ba, vagy közösségen kívüli országba számláz, hogy magánszemélynek, vagy vállalkozásnak számláz, és még néhány dologtól.
      Nem véletlenül mondjuk, hogy irány a könyvelő/adótanácsadó! 😉

      A számlát – szerződés alapján – bárki elvégezheti a vállalkozó nevében és megbízásából, de ez esetben is a vállalkozás a felelős.

  16. Tisztelt Könyvelőzóna!
    Azt szeretném kérdezni, hogy KATA-s Bt esetén a bevételi határ áfamentesen fejenként 8 millió forint, (2 tag esetén 16 millió), vagy akármennyi tag van, akkor is csak 8 millió. Mivel minden tag fizeti havonta a 25 illetve 50.000 Ft adót.
    Válaszukat köszönöm.
    Nagy Tibor

    1. Tisztelt Nagy Tibor Úr!

      A KATA bevételi határ 12millió Ft/év/vállalkozás. Ha az összeget meghaladja, akkor a 12m Ft feletti rész után 40 % adót kell fizetni. Ha a tevékenységet év közben kezdik, vagy év közben váltanak kata adózási módra, akkor a bevételi határ annyiszor 1millió forint, ahány hónapra kata fizetési kötelezettségük van (25/50/75e Ft/hó).

      A 8millió forint az alanyi adómentesség határa. Ha azt elérik, vagy meghaladják, akkor kell áfát is felszámítaniuk. Itt is van évközbeni belépésnél arányosítás, csak itt napokra kell kiszámítani.
      Ajánljuk a témában ezt az írásunkat: https://konyvelozona.hu/az-afa-alanyi-adomentessegrol-nagyon-egyszeruen/

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

"Vissza a tetejére" gomb
Bezárás

Ez a weboldal a megfelelő működés, és a felhasználói kényelem érdekében, más oldalakhoz hasonlóan, websütiket (cookies) használ.

Kérjük, hagyja jóvá, hogy elfogadja a követő sütiket. Amennyiben elutasítja a követést, úgy ön továbbfolytathatja a honlapon történő böngészést anélkül, hogy a weboldalunk bármilyen adatot továbbítana harmadik szolgáltató felé.