Általános forgalmi adó

Külföldre nyújtott szolgáltatások áfája – egyszerűen

[print_link] [email_link]

Nem tudni, hogy a héten hányadszor, de naponta legalább egyszer egészen biztos, hogy előkerül valami ilyesmi kérdés:

… ha a vállalkozásunk számlázik szolgáltatást xxxx országi partnernek, akkor kell-e áfát is számláznunk? Én úgy tudom, hogy nem, viszont visszaigényelhetem az ehhez tartozó költségek áfáját…

Ha magyarországi székhelyű vállalkozás külföldre ? függetlenül attól, hogy Európai Unión belüli vagy harmadik államról beszélünk ? szeretne szolgáltatást nyújtani, figyelembe kell venni, hogy a szolgáltatást adószámmal rendelkező adóalany vagy magánszemély veszi-e igénybe.

Főszabály szerint

a) vállalkozások közötti ügyleteknél (B2B kapcsolat – Business-to-Business) a teljesítés helye a szolgáltatás igénybevevőjének székhelye , ami azt jelenti, hogy az ÁFA-fizetési kötelezettség abban a tagállamban vagy harmadik államban keletkezik, ahol az adott vállalkozás székhelye található.
Ezt az adózást nevezzük fordított adózásnak (reverse charge mechanism), ennek alkalmazása során a szolgáltatást nyújtó vállalkozás kötelessége, hogy ezt tényt a számlán feljegyezze, amennyiben a megrendelőnek keletkezik ÁFA-fizetési kötelezettsége, valamint javasolt a számlán feltüntetni azt is, hogy a szolgáltatásnyújtás az Áfa-törvény hatályán kívül áll.

b) magánszemély részére történő szolgáltatásnyújtás esetén (B2C kapcsolat – Business-to-Custome) a magyar ÁFA-kulcsok lépnek érvénybe, mivel a teljesítés helye a szolgáltatás nyújtójának székhelye.

Különleges szabályok szerint

A főszabályon kívül több olyan eset létezik, amikor a teljesítés helye a szolgáltatástól függően állapítandóak meg, és ezek a szabályok – néhány kivétellel – csak a közösségi szolgáltatásnyújtás esetén alkalmazandóak

a) teljesítés helyének megállapítása a különleges szabályok alapján
– ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások, kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás során teljesítés helye az ingatlan fekvése szerinti állam,
– személy szállítása esetén az útvonal, amit ténylegesen megtesznek,
– közlekedési eszközök rövid időtartamú bérbeadása esetén az a hely, ahol a közlekedési eszközt ténylegesen a bérbevevőnek a birtokába adták,
– éttermi és egyéb vendéglátó-ipari szolgáltatások esetén a szolgáltatás tényleges teljesítés helye

A felsoroltakon kívül vannak olyan különleges szabályok, amelyek akkor alkalmazandóak, ha az igénybevevő nem adóalany. Ilyennek minősül többek között az ügynöki szolgáltatás, a termékfuvarozás vagy a terméken végzett bérmunka.

Kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási és sportszolgáltatások esetén adófizetési kötelezettség ott keletkezik, ahol a felsorolt tevékenységeket ténylegesen végzik, azonban ez csak a B2C viszonyokban érvényesülő szabály, a vállalkozások közti szolgáltatásoknál a főszabály lép életbe, vagyis, utóbbi esetben az igénybevevő székhelye határozza meg, melyik állam joga szerint kell az ÁFÁ-t viselni.

Az Áfa-törvény továbbá felsorol bizonyos szolgáltatásokat, amelyek esetében kiterjeszti az alkalmazási kört harmadik országban letelepedett magánszemélyekre is, ilyenkor a teljesítési hely az adott magánszemély lakóhelye szerinti állam lesz. Ezen szolgáltatások közé tartozik többek között a szellemi alkotásokhoz fűződő jogok időleges vagy végleges átengedése, reklámszolgáltatások, tanácsadási, ügyvédi, számviteli, adóügyi, fordítói, mérnöki szolgáltatások, adatfeldolgozások, banki, biztosítási és egyéb pénzügyi szolgáltatások, munkaerő-kölcsönzés, valamint a termék bérbeadása.

b) teljesítés helyének megállapítása a különleges szabályok alapján a digitális szektorban
a telekommunikációs, rádiós és televíziós műsorszolgáltatások és elektronikus szolgáltatások esetében, amennyiben a szolgáltatást nem adóalanynak nyújtják, a fogyasztó tartózkodási helye alapítja meg az adófizetési kötelezettséget, tehát ebben az esetben is ÁFA nélküli számlázás történik.
(Itt érdemes megjegyezni, hogy létezik az úgynevezett MOSS (Mini-One-Stop-Shop), amely egy szűkített egyablakos ügyintézést jelent. Lehetőség nyílik arra, hogy a vállalkozások a saját tagállamukban történő regisztrálás után egyidejűleg teljesítsék az adókötelezettségüket, amelyek a különböző tagállamokban merülnének fel, anélkül, hogy minden tagállamban külön regisztrálnák magukat és a helyi adószám alatt szolgálnák ki vevőiket.)

Tehát, először arról kell meggyőződni, hogy a vevő (a szolgáltatás igénybevevője) adóalany-e, majd arról, hol van a gazdasági célú letelepedésének helyszíne (a székhelye,vagy állandó telephelye). Mindezt az értékesítés teljesítésének időpontjára kell értelmezni és bizonyítani, hogy utólag ne verje el a szolgáltatás nyújtóján a port a NAV!

Egyik legjobbnak tűnő módszer, hogy a szolgáltatási szerződés megkötésekor bekérjük a partnertől azt a nyilatkozatot, hogy magánszemélyként, vagy vállalkozásként kívánja igénybe venni a szolgáltatást, és az utóbbi esetben bekérjük tőle az adott országbeli hivatalos cégkivonatát/kamarai igazolását és a vállalkozás képviseletére szóló igazolását. (Tudjuk, tapasztaljuk, hogy a magyar vállalkozásokra a hideg frász jön rá, ha valamelyik partnertől hivatalos iratot kell bekérni, de el lehet dönteni, hogy szükség van-e a bevételre, és az eredménytartalom fedezni fogja-e az esetleges áfahiányt és bírságot, valamint a hatósági eljárás bonyodalmaira szükség van-e, beleértve az eljárás során szükséges szakemberek díjazását is.

A Közösségi kapcsolatok során az adóalanyiságról való meggyőződésnek bejáratott útja az érvényes közösségi adószám megkérése (VIES rendszer), ellenőrzése az eladó/által. A harmadik országban lévő adóalannyal létesített kereskedelmi kapcsolat esetében az EU rendelet olyan illetőségigazolást vár el a vevőtő/igénybevevőtől, amelyet annak hatósága állít ki a hozzáadott-értékadó visszatéríthetősége érdekében.)

A leírásból látható, hogy a látszólag egyszerű kérdésre (“ha a vállalkozás számlázik szolgáltatást xxxx országi partnernek, akkor kell-e áfát is számláznom? Én úgy tudom, hogy nem, viszont visszaigényelhetem az ehhez tartozó költségek áfáját”) nem lehet egzakt választ adni mindaddig, amíg a részletek nem kerülnek tisztázásra.
Egyetlen választ lehet csak pontosan adni: amennyiben a szolgáltatás nyújtója az áfának alanya, és az egyéb feltételeknek megfelel, a szolgáltatás nyújtásához igénybevett termékek/szolgáltatás áfája levonásba helyezhető.

A nem kívánt hatások, mellékhatások elkerülése érdekében konkrét esetben beszéljen könyvelőjével, adótanácsadójával! Véletlenül se a szomszédos Pisti nénivel, vagy Mari bácsival, vagy a vajákos emberrel konzultáljon könyvelési- és adózási ügyekben!

Továbbiak

Kapcsolódó bejegyzések

ozzászólás

  1. Üdvözlet!

    Az alábbi ügylettel kapcsolatban szeretnék kérdezni Önöktől:

    Magyarországi egyéni vállalkozó szolgáltatást nyújt az USA-ba (cég részére), áfa nem kerül felszámításra, mivel az adót az igénybevevő fizeti a saját országában.

    Kérdés: a számlán milyen rövidítést kell alkalmazni az áfa-kulcs rublikában? Már sokféle megoldást hallottam, pl. FAD (fordított adózás), ÁHK (áfa területi hatályon kívüli), EUK (EU-n kívüli), de nem tudom, melyik a helyes.

    Köszönettel: János

    1. Kedves János!

      Ezt a kérdést a könyvelőjével kell egyeztetnie, mert a konkrét esetet önök ismerik. Elég egy kicsit eltérni az általánostól, vagy azt hinni, hogy az eset általános, de adózásilag máshogyan viselkedik, és máris magára húzhatja a vizes lepedőt, ránk meg köpködni fog, hogy mi mondtuk.

      Nagy általánosságban mint alanyi mentes adóalany nem járhat el alanyi mentesként (és az ilyen bevétel nem számít bele a 8 millió Ft-os adómentes korlátba), amikor a szolgáltatásnyújtás helye nem belföldre esik, hanem más Közösségi tagországba, vagy harmadik országba.

      – Ha a szolgáltatás igénybe vevője adóalany (rendelkezik EU-s adószámmal, vagy harmadik országbeli vállalkozás), adómentesen számlázhat az alanyi adómentes adóalany, viszont közösségen belül vagy harmadik országban teljesített szolgáltatásnyújtásra kell hivatkoznia, és bevallás és adatszolgáltatási kötelezettsége is keletkezik.

      – Ha magánszemélyeknek elektronikus szolgáltatást (pl. telekommunikációs, rádiós és audiovizuális szolgáltatások, tárhely és honlap üzemeltetés, számítástechnikai eszköz távkarbantartása, szoftver, kép, szöveg, zene, film, játék rendelkezésre bocsátása, adatbázis hozzáférés nyújtása, távoktatás) értékesít EU-n belül, az igénybe vevő magánszemély letelepedési helye szerinti ország ÁFA kulcsával kell a számlát kiállítani és a MOSS rendszeren keresztül bevallani és befizetni a keletkezett ÁFA-t.

      – Ha harmadik országban letelepedett magánszemélyeknek nyújt szolgáltatás a felsoroltak közül (a teljesség igénye nélkül): szellemi alkotásokhoz fűződő jogok átengedése, reklámszolgáltatások, tanácsadások, adatfeldolgozás, banki és pénzügyi szolgáltatások, munkaerő kölcsönzése, termék bérbeadás, adómentesen számlázhat az alanyi mentes adóalany, viszont hivatkoznia kell hogy az ÁFA területi hatályán kívül esik a szolgáltatás, és bevallási kötelezettsége is keletkezik.

      Minden más közösségen belüli és harmadik országba nyújtott szolgáltatásnyújtás során alanyi mentesként kell eljárnia, azaz ezen bevételei beleesnek a 8 millió Ft-os korlátba:

      EU-n belül magánszemélynek nyújtott olyan szolgáltatások, amelyek nem a fenti 2. bekezdésbe tartozó elektronikus szolgáltatások
      EU-n kívül nem magánszemélynek nyújtott olyan szolgáltatások, amelyek nem a fenti 3. bekezdésbe tartozó szolgáltatások

"Vissza a tetejére" gomb