KönyvelőzónaMunkaügyTB-Bér-Nyugdíj-Munkaügy

Minimálbér 2020., garantált bérminimum 2020. (szakmunkás minimálbér 2020.)

Egyszerűsített foglalkoztatás minimálbér 2020., egyszerűsített foglalkoztatás garantált bérminimum 2020., alkalmi munka minimálbér 2020.

Az idén is úgy volt, ahogyan azt már – kénytelen-kelletlen – megszokhattuk: az utolsó pillanatban tették közzé a minimálbér, a garantált bérminimum (közismertebb nevén: szakmunkás minimálbér) 2020. évre érvényes mértékét.

Igencsak látszik, hogy ott, a Nagy Házban, mindenféle színminta nélkül kóválygó potrohos uraknak és hölgyeknek fogalmuk sincs arról, hogy mit szeretne az átlagpolgár; nyugalmat, békességet, hosszú távra tervezhetőséget, állandóságot. Csak úgy jelezzük az előbb említett egyéneknek, hogy a háztartások többsége úgy él, hogy előre megtervezi életét, hogyan jöjjön ki a kicsinyke jövedelméből – és szinte minden évben eljátszák velünk, hogy majd az utolsó napon, “nehogymá’ tervezgessetek!” 🙁

A Magyar Közlöny 222. számában, a 10.982. oldalon, megjelent a Kormány 367/2019. (XII. 30.) Korm. rendelete a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról a 2020-as évre vonatkozóan.

Minimálbér Garantált bérminimum
2019. 2020. 2019. 2020.
Havi bér 149.000 161.000 195.000 210.600
Heti bér 34.620 37.020 44.830 48.420
Napi bér 6.860 7.410 8.970 9.690
Órabér 857 926 1.121 1.211

A rendelet előírásait táblázatba foglaltuk, majd az egyszerűsített foglalkoztatottakra vonatkozó előírásokat alkalmazva kiszámítottuk az egyszerűsített foglalkoztatás 2019. évi minimálbért, garantált bérminimumot:

Egyszerűsített foglalkoztatással foglalkoztatottak esetén (az alkalmi munka esetén*)

Minimálbér Garantált bérminimum
2019. 2020. 2019. 2020.
Havi bér
Heti bér 29.427 31.467 39.003 42.126
Napi bér 5.831 6.299 7.804 8.431
Órabér 729 788 976 1.054

A minimálbéres alkalmi munkavállalók mentesített keretösszege (vagyis az a napi jövedelem, ameddig nem kell szja-t fizetniük) a napi minimálbér 130 %-a, vagyis 9.633,- Ft/nap összegre emelkedik.
A garantált bérminimumos alkalmi munkavállalók mentesített keretösszege 12.597,- Ft/nap (napi garantált bérminimum 130 %-a). A költségként elismert összeg 14.820,- Ft/nap (napi minimálbér kétszerese).

(Az egyes foglalkoztatási formákat az Efo. tv. tartalmazza, két nagy csoportja van az egyszerűsített foglalkoztatásnak: a mezőgazdasági és a turisztikai idénymunka (vagy szezonális munka), valamint az alkalmi munka.
Mi a táblázatunkat a nálunk előforduló gyakoribb egyszerűsített foglalkoztatásra állítottuk össze, annak korlátozásait figyelembe véve..
Idénymunka (szezonális munka) kezdete előtt egyeztessen könyvelőjével/adótanácsadójával az esetleges kellemetlen mellékhatások elkerülése érdekében!)

Címke
Továbbiak

Kapcsolódó bejegyzések

ozzászólás

  1. Igen Tisztelt Könyvelőzóna!

    Èn is ide tudok csak írni, ezèrt elnèzèst kèrek!

    A kérdésem rendhagyó lesz ès eddig mèg senki nem tudott rà èrdemben vàlaszolni, se könyvelők, többen, sem un.szakèrtők sem. 🙁
    Korengedmènyes, volt hivatàsos BM alkalmazott vagyok. (50 èves) Ugye ez màr nem nyugdíj, ez már csak járadék. Szeretnèk KATÁS egyèni vàllalkozó lenni, egy ètelfutàr cèggel kötnèk szerződèst. DE! Itt jön a problèmám. A jogszabàly azt írja elő, hogy az èves jövedelem nem haladhatja meg, a mindenkori minimálbér 18 szorosàt. Ergo: Ez jelenleg kb. 2.400.000- Ft. VISZONT! A KATA èvi, 12.000.000 – t engedèlyez. Na most úgy látom, hogy ebben a helyzetben nincs egységes állásfoglalás. Nem szeretnèm a ” nyugdíjamat” elbukni, de KATAS ev.- kènt, nyilván többet keresnèk, èvi 2.800.000Ft- nàl. Mit tehetnèk? Köszönöm előre is!

    1. Tisztelt Szalkai Gábor Úr!

      Valóban, nem ez a legideálisabb hely, de üsse kavics… 😀

      Nagyon megtisztelő az a véleménye, hogy mi, a KÖNYVELŐZÓNA csapata, vagyunk a mecseki orákulumok, hiszen számtalan, jobbnál jobb szakembee szintén tudja kérdésére a helyes választ:
      Ha minden igaz, akkor ön nem járadékot kap, hanem szolgálati járandóságban részesül, ami egy korhatár előtti ellátás (2012. január 01-től már semmiféle korhatár előtti nyugdíj nem állapítható meg).

      Jelenleg is, és a 2020. július 01-jét követő változások után is, a szolgálati járandóságban részesülők számára továbbra is érvényben marad a keresetkorlátozás, ami azt jelenti, hogy ha az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött, korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy a tárgyévben biztosítással járó jogviszonyban áll (vagy egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat), és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (éves keretösszeg, 2020-ban 18 x 161.000 Ft = 2.898.000 Ft), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíjfolyósító szervnek a nyugdíj folyósítását szüneteltetnie kell.

      A korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő főállású kisadózó esetén az éves kereseti korlát számításánál kizárólag a havi ellátási alap összegét kell és lehet figyelembe venni.
      A KATA évi 12m Ft esetében a 12m Ft nem jövedelem, hanem bevételi keret, márpedig a bevétel nagyon-nagyon ritkán egyezik a jövedelemmel, hiszen a bevétel megszerzése érdekében költségek merülnek fel, meg még adókat is kell fizetni… 🙁
      (Ha pedig pl. egy hitelfelvétel miatt, vagy gyerektartás miatt a NAV-tól jövedelemigazolást kér, akkor azon a leadott KATA adatszolgáltatás szerinti bevétel 60%-át fogja tartalmazni (na, meg az SZJA bevallás szerinti adatot, ha volt SZJA hatálya alá tartozó adóköteles bevétel).

      1. Tisztelt Könyvelőzóna!

        Nagyon köszönöm a rendkìvüli gyors választ. Számszerűen, hogy nèzne ki ez a kereseti lehetőség? Tehàt alapvetően többet kereshetek es számlàzhatok, mint az, az èvi 2.800.000???

        Köszönet!

        1. Tisztelt Szalkai Gábor Úr!

          Milyen 2,8m Ft? 2.898e Ft.
          Nem kereshet többet, de számlázhat többet.
          Úgy véljük, mi mindent megtettünk önért, most már önön van a sor: keressen magának egy jó könyvelőt, beszéljék át a részleteket, aztán: hajrá! (Annyit még súgunk: a korlátozás a nyugdíjjárulék köteles keresetről szól)

  2. Tisztelt Könyvekőzóna!

    Kérem segítsenek abban, hogy ha KATÁs egyéni vállalkozóként (havi)75000 ft keresőképtelen vagyok és táppénzben részesülök, annak időszaka akatt állíthatok-e ki számlát (előlegszámlát) a munkavégzése később nem keresőképtelenség, táppénz alatt történik. Táppénzre jogosult vagyok mert az előszámla kiállítása nem számít munkavégzésnek , amely a táppént jogosultságot kizárná.

    Köszönöm válaszukat.
    Kérem ha lehet a választ az aábbi email címemre is küldjék meg
    Tisztelettel: Kertész Gyula

    1. Tisztelt Kertész Gyula Úr!

      Amit szinte az elsők között szoktunk volt mondani az ilyen különleges, nehéz, csalafinta esetekre; könyvelő,könyvelőés könyvelő!! Egyetlen hiányos, rossz, vagy félreértelmezett mondat,és akkor fizethet, mint egy jóllakott dzsentri… 😉

      A 75ezer Ft ebben a történetben nem játszik, hacsak nem az, hogy miért is 75ezer Ft? (ezt is a könyvelőjével kellene egyeztetni, mert az 50 és a 75e Ft összeget öngondoskodásra kellene fordítani- szerintünk…).

      Ami érdekes lehet: “Abban az esetben, ha a kisadózó vállalkozás nem köteles a naptári év minden hónapjára a tételes adót megfizetni, akkor a 40 százalékos mértékű adót a kisadózó vállalkozásnak a bevétele azon része után kell megfizetnie, amely meghaladja az adófizetési kötelezettséggel érintett hónapok és havi 1 millió forint szorzatát.”
      Ez ómagyarul annyit tesz: ahány hónap a kata (esetünkben 75ezres) fizetési kötelezettség, annyiszor 1m Ft lehet az éves bevétel, és a keret feletti bevétel adózik 40%-kal.

      Ugyancsak a könyvelőjével kellene mélységében beszélni a számlákról, azon belül is – ahogyan ön említette – az előlegszámláról. Előtanulmányként ajánljuk a Számlákról egyszerűen szavakkal kezdődő írásunkat; ön akkor kaphat és állíthat ki előlegszámlát, ha egy munka teljesítése előtt, a munka elvégzéséhez szükséges anyagi forrást kért, és kapott.
      Magyarán: 1. ön a vállalkozásban tevékenykedett 2. Díjelőleget kért (pro-forma, díjbekérő) 3. Netalán szerződést is kötött…?? – úgy tűnik, mintha táppénzcsaló lenne… Viszont, ha nincs szerződés, meg díjbekérő, akkor a megrendelő kérés nélkül küld/ött előlegnek szánt összeget, amiről ön nem is tud/ott (talán a megrendelő sem tudta, hogy ön keresőképtelen, csak nagyon biztosnak szeretné tudni az ön munkáját). Ha egy pár soros jegyzőkönyvben kölcsönösen rögzítik, hogy ön keresőképtelen, nem tevékenykedik a vállalkozásban (a gondolkodást leszámítva 😀 ), nem kért előleget, de ha már a számláján van, akkor tekintsék úgy előlegnek, hogy majd a keresőkételenség lejártát követően a kérés nélkül küldött összeget beszámítják a véső összegbe.

      A többit egyeztesse a saját könyvelőjével (előlegszámla, alanyi adómentes vagy áfás, stb.). Olcsóbb, mint mindenféle internetes oldalakon ingyenes tanácsokra hallgatva büntetésbe futni. A konkrét ismeretek nélkül mi is csak általánosságban tudunk válaszolni – az ördög pedig mindig a részletekben rejtőzik!

      1. T. AdózónaKÖNYVELŐZÓNA! (szerk. jav.) 😉

        Köszönöm a válaszukat, amit ilyen gyorsan megadtak számomra.
        Mivel most kezdem a vállalkozást sok sok kérdés vetődik fel bennem, legfőképpen akkor ha a különböző leírások sem adnak egyértelmű választ a kérdésre. Mint Önöknek is megragadta a figyelmét havi 75000 ft KATÁs vállalkozást választottam, mivel ebben az esetben az ellátási alapom 164.000 Ft, ami több mint a minimálbér (161.000 Ft), ezért nincs arányosítás az egykori nyugdíj megallapításnál. Az 50000 Ft estén viszont ellátási alap 98.100 Ft. A nyugdíj összegénél figyelembe veendő szolgálati időt arányosítani kell. Kérem szíveskedjen megerősíteni, hogy jól olvasom a jogszabályokat és ne hoggyek azoknak akik azt erősítik, hogy 50000 ft tételes adó esetén nincs arányosítás.
        Köszönöm válaszukat.

        1. Kedves Kertész Gyula Úr!

          Mielőtt félreértés lenne: mi a KÖNYVELŐZÓNA csapata vagyunk, nem az ön által említett vállalkozás – ezért javítottuk hozzászólása megszólítás részét…

          Továbbhaladva az érvelésben; sajnálatos módon, baromira kapaszkodni kell ahhoz még a szakmabelieknek is, hogy a különbséget érzékeljék: “Az öregségi nyugdíjhoz minimálisan szükséges 20 év, valamint a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági idő szempontjából egy biztosításban töltött nap egy 1 nap szolgálati időnek felel meg.
          A nyugellátás megállapítása szempontjából elkülönül a nyugdíjjogosultsághoz figyelembe vehető szolgálati idő számításának, és a nyugellátás összegének kiszámításához figyelembe vehető szolgálati idő számításának a módja.

          A nyugdíjjogosultsághoz figyelembe vehető szolgálati idő megállapításánál a főállású kisadózói jogviszony teljes időtartamát figyelembe kell venni, ezzel szemben a nyugellátás összegének számításához – a minimálbérnél alacsonyabb ellátási alap következtében – a teljes szolgálati időnek csak arányos része vehető figyelembe.

          Tehát, az teljesen mindegy, hogy havi 75ezer vagy 50ezer Ft katát fizet, a nyugdíjjogosultsághoz figyelembe vehető szolgálati idő mindegyik esetben ugyan az lesz – 1 naptári nap (8 órás) munkanap = 1 naptári nap szolgálati idő.
          Ami nem teljesen mindegy ebből a szempontból, az a nyugdíj összege lesz; a főállású kisadózó esetében a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék alapját képező kereset és a mindenkor érvényes minimálbér arányával, amit ön jól idézett/írt a hozzászólásában.
          Nagyon magyarul: a várható nyugdíjának összege 50ezer Ft fizetése esetén még a minimálbéres várható nyugdíjához képest is kevesebb lesz, az előzőekben ismertetett elv következtében. (Amennyiben a kisadózó vállalkozás a főállású kisadózó után magasabb összegű tételes adót fizet, az arányos szolgálati idő számítást nem kell alkalmazni, azaz a nyugdíj mértéke szempontjából is a teljes időtartam szolgálati időként figyelembe vehető lesz.)

          A kérdésnek egy másik aspektusa az, hogy a havi 25ezer Ft-tal több fizetési kötelezettség (évi 300ezer Ft többletbefizetés) vajon mekkora nyugdíjtöbbletet jelent, amikor majd eljön az idő a nyugdíjra. Vagy, méginkább úgy, hogy vajon az évi 300e Ft összeget be lehet-e úgy fektetni az évek során, hogy a hozadéka jelentősebben javítsa a nyugdíjas életünk anyagi biztonságát?
          A helyes válasz: öngondoskodás!
          Ha ön most 40 éves, a 25ezer Ft-ból csak 20ezer Ft-ot tesz félre havonta, akkor kb. havi 100ezer Ft-os többlete lehet a nyugdíjbavonulását követően. A megoldás pedig, a nyugdíjbiztosítás, vagy az önkéntes nyugdíjpénztár, vagy a nyugdíj-előtakarékossági számla. 😉

          1. T. Könyvelőzóna!
            Először is elnézésüket kérem, hogy az előző írásomban rosszul, helytelenül írtam le a nevüket. Bocsánat!
            Kérdésemre adott válaszuk nagyon részletes és körültekintő!
            Lehet, hogy én értelmezem írásukat rosszul, de ellentmondást vélek felfedezni. Válaszukban azt írják “teljesen mindegy, hogy havi 75ezer vagy 50ezer Ft katát fizet, a nyugdíjjogosultsághoz figyelembe vehető szolgálati idő mindegyik esetben ugyan az lesz – 1 naptári nap (8 órás) munkanap = 1 naptári nap szolgálati idő.” Ugyanakkor azt is rögzítik, hogy ” A nyugdíjjogosultsághoz figyelembe vehető szolgálati idő megállapításánál a főállású kisadózói jogviszony teljes időtartamát figyelembe kell venni, ezzel szemben a nyugellátás összegének számításához – a minimálbérnél alacsonyabb ellátási alap következtében – a teljes szolgálati időnek csak arányos része vehető figyelembe”

            Én ezt úgy értelmezem, hogy ha havi 50 ezer forintot fizetek katásként akkor 12 x98100=1.177.200 ft lesz a nyugdíjszámításnál figyelembe vehető átlagkereset és mivel ez kevesebb az adott év éves minimálbér összegénél 1.932.000 Ft így CSAK 292 nap vehető figyelembe szolgálati időként az adott évre. Havi 75 ezer forint fizetés eseén a az ellátási alap (átlagkereset)1.968.000 ft magasabb az említett éves minimálbér összegénél, így nincs aranosítás 365 nap a szolgálati idő és a figyelembe vehető éves átlagkereset 1.968.000 FT.
            Köszönöm megtisztelő válaszukat.
            Kívánok nagyon szép napot, hetet.
            Kérem szíveskedjenek az általam

            1. Tisztelt Kertész Gyula Úr!

              Visszanéztük; jól írtuk, csak lehet, hogy a vastagítás és a betűk megdöntése ellenére az értelmezés nem volt egyértelmű a hosszas egyéb magyarázat mellett:

              “A nyugellátás megállapítása szempontjából elkülönül a nyugdíjjogosultsághoz figyelembe vehető szolgálati idő számításának, és a nyugellátás összegének kiszámításához figyelembe vehető szolgálati idő számításának a módja.

              A nyugdíjjogosultsághoz figyelembe vehető szolgálati idő megállapításánál a főállású kisadózói jogviszony teljes időtartamát figyelembe kell venni, ezzel szemben a nyugellátás összegének számításához – a minimálbérnél alacsonyabb ellátási alap következtében – a teljes szolgálati időnek csak arányos része vehető figyelembe.”

              Tehát kettő, nagyon-nagyon hasonló dologról/fogalomról van szó; akár 50ezer Ft-ot, akár az önként vállalt 75ezer Ft-ot kell valakinek fizetnie, a nyugdíjba vonulásáig ugyanannyi napot kell dolgoznia – ez a nyugdíjjogosultsághoz figyelembe vehető szolgálati idő.

              Az pedig, amit ön ír, az valóban azt mondja (nem teljesen, de nagyjából úgy úgy, ahogyan írja, de ez most teljesen lényegtelen ebből a szempontból)a nyugellátás összegének számításához a teljes szolgálati időnek csak arányos része vehető figyelembe.

  3. Tiszteletem!
    Nem teljesen idevágó a kérdésem, de sajnos a katás cikküknél nem találtam hozzász9lási lehetőséget.
    Párom katás főállású (50000/hó) vállalkozóként tavaly jan.01.-től dec.31.-ig kimerítette az 1 éves táppénz keretét, azóta is kap az orvostól táppénzes papírt, de pénzbeli ellátás már nem jár neki. Jan.13.-án volt a leszázalékolási bizottság előtt és most várjuk a határozatot.
    Kérdésem lenne hogy most januártól a katát kell-e fizetnie, amíg megkapja a rokkant nyugdíját, vagy van még rá lehetőség szüneteltetni a vállalkozást hogy januártól ne kelljen befizetni hiszen továbbra is keresőképtelen?
    Illetve nem tudom hogyan számolják a leendő havi rokkantnyugdíj összegét? Lehet jobb lenne ha inkább visszamenne “dolgozni” emelt katásként valameddig hogy több legyen a nyugdíja?
    Nagyon várom válaszukat, előre is köszönettel: Terézia

    1. Kedves Mihály Terézia!

      Valóban, nem igazán ideillő a kérdés, sőt!, egyáltalán nem ideillő – most az egyszer még elnézzük, hogy összakuszálja az olvasóink figyelmét. 😀

      Ezek mind olyan kérdések, amelyeket a könyvelőjükkel kellene megbeszélni, szakszerű válaszokat, szakszerű magyarázatokat kellene begyűjteniük, nem az ingyenes és sokszor kétséges információkkal bíró oldalaktól várni a megoldást.

      Amennyiben jelenleg is keresőképtelen a párja, akkor nem tevékenykedik, és ezért nem is kell katát fizetnie, függetlenül attól, hogy kap-e ellátást.

      Fogós ravasz kérdés az, hogy keresőképtelen az embere, de bizonyos cél érdekében azért vissza tudna menni “dolgozni”. Ez butaság lenne. Vagy keresőképtelen a szakmájában, vagy nem!
      A táppénzes papírra rá is kell írniuk az orvosoknak, hogy mit dolgozik az illető. Ugyanis az tényleg előfordulhat, nem is kevésszer, hogy “A” munkavégzésben akadályoztatott, de “B”-t el tudja látni.
      (Attól, hogy pl. egy vállalkozónak gipszben a lába, ezért keresőképtelen, nem biztos, hogy táppénzt igénybe kell vennie; gépet nem tud kezelni, de az irodában a telefonokat fogadni, számlákat, szerződéseket rendezgetni, munkatársakat beszámoltatni, ügyfelekkel egyezkedni még tud. Döntés kérdése, hogy mit választ. Így fordulhat elő, hogy aki pl. munkaviszony mellett még vállalkozóként dolgozik, lehet, hogy a főmunkahelyén nem tudja ellátni a munkáját a keresőképtelensége miatt, míg a vállalkozásában igen. Avagy fordítva is igaz lehet. Ha egyik helyén sem tudja ellátni a munkáját, akkor – egyéb feltételek fennállása esetén 2 helyről kap táppénzt…)

      Ami a nyugdíj összegét illeti: annyit kell és érdemes nagyon megjegyezni, hogy minél távolabbi időben keresett valaki minél magasabb összeget, annál magasabb lesz most a nyugdíj összege. A végén “megnyomott” összegek szinte semmit nem érnek, csak felesleges pénzkidobások – sokkal többe kerülnek a járulékok, mint amennyi valaha visszajön az ilyen jellegű befizetésekből.
      Ezért (is) kell szorgalmazni, hogy már ifjú kortól kezdődően legyen bejelentett munkaviszony, ami segít a szolgálati idő számának növelésében [a válaszoló örömmel látta, és jól is jött, hogy a 14 éves korától a nyári egy-két hónapos újságkihordás hány szép napot eredményezett], mert minél több szolgálati idő, annál magasabb szorzó, és annyira jelentsék be, amennyit ténylegesen kap (mindenféle bonyolult számítással kiszámolják, hogy pl. a 40 évvel ezelőtti fizetése ma mennyi lenne, és ez lesz majd a nyugdíjszorzó előtti alapösszeg.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

"Vissza a tetejére" gomb
Bezárás

Ez a weboldal a megfelelő működés, és a felhasználói kényelem érdekében, más oldalakhoz hasonlóan, websütiket (cookies) használ.

Kérjük, hagyja jóvá, hogy elfogadja a követő sütiket. Amennyiben elutasítja a követést, úgy ön továbbfolytathatja a honlapon történő böngészést anélkül, hogy a weboldalunk bármilyen adatot továbbítana harmadik szolgáltató felé.