Bejegyzésünket, egy kedves olvasónk észrevétele nyomán, pontosítottuk. Az írásunkban történő változtatást ugyanezen színnel jelöljük, mint amit ebben a nyakatekert mondatban is alkalmazunk.
Egy tegnapi FB csoportbéli bejegyzésben bukkantunk egy érdekes, sok – kisadózók tételes adója (kata) alá tartozó – vállalkozást érintő kérdésre, amire – sajnálatosan – nem igazán korrekt választ kapott a kérdező. A kérdés így szólt:
Sziasztok!
Alanyi adómentes (xxxxxxxx-1-zz) egyéni vállalkozó vagyok. Végzek szoftverfejlesztést, nyújtok rendszergazdai szolgáltatást és néha oktatok is.
Mi a különbség az AM, AAM és a TAM között, mit kell a számlára írnom Áfa kulcsa oszlopban és mit kell írnom lent a számla alján?
Van némi fogalmam róla, de ellentmondóak a források…
Az AM és az AAM ugyanazon fogalmat takarja, és az Alanyi AdóMentes, vagy Alanyi Mentes rövidítést jelenti. Emlékeztetőül az áfa törvényből:
188. § (1) Alanyi adómentesség abban az esetben választható, ha az adóalany 2. § a) pontja szerinti összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek – forintban kifejezett és éves szinten göngyölített – összege
a) sem a tárgy naptári évet megelőző naptári évben ténylegesen,
b) sem a tárgy naptári évben ésszerűen várhatóan, illetőleg ténylegesen
nem haladja meg a (2) bekezdésben meghatározott felső értékhatárt.
(2) Az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatár: 8 000 000 forintnak megfelelő pénzösszeg.
Az alanyi adómentesség esetén a számlára az AAM jelzést kell beírni, de akkor sem kell senkinek eret vágni magán, ha 0 %-ot írnak be. Olyan adókulcs, hogy nulla százalék nincsen, hívta fel helyesen és jogosan a figyelmet egy kedves olvasónk. Köszönjük Julcsi Golyha T. Attiláné észrevételét! (Magyarázat alul.)
A TM, vagy TAM jelölés a régi Tárgyi Mentes, vagy Tárgyi AdóMentes kifejezés rövidítése, ami ma úgy hangzik, hogy “Adó alóli mentesség a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel” (áfa tv. 85. §), vagy “Adó alóli mentesség a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel” (áfa tv. 86. §).
Az “Adó alóli mentesség” pontosan azt jelenti, hogy mentes az adó alól, azaz: nincs áfakulcsa. A számlázásban ez azt jelenti, hogy az áfakulcs értékét kihúzzuk, és nem nullát írunk oda (bár, technikailag sok program nullaként kezeli, és mégis nullát kell beírni, de jegyezzük meg: ilyenkor a nulla azt jelenti, hogy itt nincs adókulcs!).
Az oktatás akkor tartozik a (maradjunk a régi megszokott kifejezésnél az érthetőség kedvéért) a TM tevékenység közé, azaz akkor nincs adókulcs, ha az oktatás az áfa tv. 85. § (1) j.) pontjában foglaltaknak megfelel:
az a szolgáltatásnyújtás, amelyet óvodai, tanári, oktatói, nevelői tevékenységet végző – ilyen minőségében – teljesít a köz- és felsőoktatás, továbbá a (2) bekezdésben meghatározott egyéb oktatás keretében, ideértve az előzőekben felsoroltakhoz kapcsolódó magánóraadást is.
Láthatjuk, hogy nem csak az akkreditált oktatás esetén alkalmazzuk a TM-et, mert pl. a magánóraadás is itt található (már amennyiben az kapcsolódik az előzőekben foglaltakhoz).
FONTOS! Igenis van jelentősége, nagyon is szükséges megkülönböztetni, hogy valami AAM, vagy TAM!
Az áfa tv. 188. § e) pont értelmében az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatárba nem számítandó be (többek között) “a 85. § (1) bekezdése szerinti adómentes termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás”
Magyarán szólva: a TAM 85. § (1) bekezdés szerinti (oktatás) bevétel a KATA bevételek közé beleszámít, de az AAM 8.000.000 Ft-os korlátba nem számít bele. (És most szólunk, hogy van még néhány hasonlóan viselkedő bevétel a katások életében ezért jó, ha konzultálnak a könyvelőjükkel/adótanácsadójukkal, mert saját zsebre mehet a dolog.)
És mit kell a számlára írni ilyen esetekben?
Az AAM (AM) áfakulcs jelölésnél nincs külön előírás; az adószám hátulról számított harmadik karaktere egyes, ami megmondja, hogy alanyi adómentes az adózó, és ezt megerősíti az AAM (AM) = 0 % az adó mértéke..
Minden más, az általánostól eltérő esetben a számlán jelölni kell, hogy mi is történik, miért használunk más adókulcsot, vagy nem használunk adókulcsot, vagy kedvezményes adókulcsot alkalmazunk (pl. közösségi értékesítés, fordított adózás, stb.). Esetünkben a számlára a kibocsájtó kötelessége feljegyezni:
“A termék értékesítése / a szolgáltatás nyújtása az áfa törvény (esetünkben, most az oktatás) az áfa törvény 85. § (1) j) pontja alapján adómentes.”
Amennyiben ez a kis “irka-firka” elmarad, akkor nem kell csodálkozni, hogy bizony, ezt a kata bevételi értékhatárba számító bevételek közé sorolják.
Természetesen, a “Kisadózó” megjelölés se maradjon le a számláról!
Magyarázat az áfakulcsokhoz:
Valóban nincs olyan áfakulcs, hogy 0%! Hivatalosan így hangzik az adókulcsok “összefoglalása”:
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 82. § (1) bekezdésében foglalt főszabály szerint a termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások után fizetendő áfa általános mértéke az adó alapjának 27 százaléka. Kivételt jelentenek az Áfa tv. 3. és 3/A. számú mellékletében szerepelő termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások, amelyek az Áfa tv. 82. § (2) és (3) bekezdése alapján 5, illetőleg 18 százalékos adómérték alá esnek.
Az Áfa tv. 85-87. §-ai alapján a tevékenység közérdekű vagy egyéb sajátos jellegére tekintettel adómentesek a fenti jogszabályhelyekben felsorolt termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások.
Tisztelt Könyvelőzóna
!
érdeklődöm, hogy a számlához hasonlóan, a nyugtán is szerepeltet kell-e a “kisadózó” megjelölést?
Valamint hogy a vállalkozóvá válást segítő támogatás (GINOP – 5.1.1….) bevételnek minősül-e, mivel ezzel kapcsolatban ellentétes vàlaszokat kaptam könyvelőtől és NAV -os ügyintézőtől is… ugye a 2016. június 16-ai hatállyal módosult Katv szerint “nem számít a kisadózó vállalkozás bevételének a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás…. Költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás alatt azon támogatásokat kell érteni, amelyeket a magánszemély kizárólag a ténylegesen felmerült, igazolt kiadásainak a folyósítóval történő elszámolási kötelezettsége mellett kap…..”
Viszont ennél a vissza nem térítendő támogatásnál nincs elszámolási kötelezettség… így nem igazán tudom eldönteni, hogy pl egy megszűnés esetén a 18 KATA bevallásnál bevételként kell-e szerepeltetni ezt vagy sem?
Kedves Pekker Boglárka!
Nem, a nyugtán nem kötelező a “kisadózó” megjelölés feltüntetése:
A számlán feltüntetendő kötelező elemeket az áfa törvény 169. §-a (Számla adattartalma), a nyugtáét a 173. § (Nyugta adattartalma) írja elő, és ezek egyike sem említi a “kisadózó” megjelölést, mert erről a 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról (Kata tv.) 12. §-a rendelkezik az alábbiak szerint:
(a kiemelés tőlünk származik)
A Kata tv. 2.§-ában találjuk meg ezen törvény alapfogalmainak meghatározását. A 12. pont az alábbiakat mondja ki (a kiemeléseket mi követjük el, a jobb érthetőség kedvéért):
Ugyanennek a 2. pontnak az f) alpontja azonban azt is kimondja, hogy
(nem bevétel…)
Most már “csak” arra kell útmutatást találnunk, hogy a kapott támogatás a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatásnak minősül-e, amelynek eldöntésére a 22. pont ad útmutatást:
Az eddigieket összeolvasva, magyarra fordítva: ha a kapott támogatással részben, vagy egészben nem kell elszámolni (vagyis kötnek egy hatósági szerződést, utalják az összeget, és nem kérnek számlákat, hogy mire költötte), akkor azt a kata bevételek között kell szerepeltetni (a 12m Ft-os “keretbe” tartozik), és a KATA bevallásban a helye.
Ha minden egyes fillérjével el kell számolni, akkor nem minősül KATA bevételnek (és csak ekkor nem minősül annak; ha csak egy részével kell elszámolni, nem az egésszel, akkor is KATA bevétel).
Azt, hogy az említett támogatás KATA bevétel, avagy nem, a hatósági szerződés tartalma fogja megmondani, amelyet a NAV ügyintéző nem ismer, ezért nem tud megfelelő választ adni, vagy eltérő választ adnak a “támogatás beleszámít-e a kata bevételbe?”-típusú kérdésekre.
Ugyan nem kérdezte, de azért javasoljuk: mielőtt megszüntetné a vállalkozását, feltétlenül konzultáljon egy könyvelővel/adótanácsadóval, nehogy meglepetés érje. Lehet, hogy először szüneteltetni kellene a vállalkozását, lehet, hogy pár hónapot (bevételi határ!) rá kell húznia a szünetelés, vagy megszűnés előtt.
10-20ezer Ft-os tanácsadási díjat nem kell(ene) sajnálni arra, hogy olyan döntést alapozzon meg, amely esetleg 100ezreket takarít meg…