CégügyekEgyéb

Képesítéshez, szakképesítéshez kötött tevékenységekre vonatkozó alapvető előírások

Egyéni vállalkozások, társas vállalkozások képesítéshez kötött tevékenységeinek végzése

Előrebocsájtjuk: írásunk – a megszokotthoz képest – hosszabb lesz, és egy kicsit fájni is fog. Aki tudja a feltételeket, annak nem kell elolvasnia, aki nem tudja, az jobban teszi, ha többször, figyelmesen, értő módon elolvassa; a vállalkozás élete függhet tőle. A nem ismeret nem mentesít a következményektől!

Nagyon gyakori kérdés egy induló, vagy éppenséggel működő, vállalkozás esetében, hogy vannak-e előírások, és ha igen, akkor milyen előírások a végzendő/végzett tevékenységek vonatkozásában, vagy még egyszerűbben: milyen szakképesítés szükséges ahhoz, hogy törvény szerint működhessenek. Sőt, indirekt formában is igen gyakran felmerül: nincs szakképzettség (vagy egyáltalán semmi, vagy nem szakirányú), hogyan lehetne törvényesen működtetni a virágzónak ígérkező vállalkozást?

Magánszemélyek és vállalkozások számára meghatározott törvényi keretek között bármilyen tevékenység végzése megengedett.

Teljesen érthető módon az állam úgy (is) védi polgárait, hogy a végezhető tevékenységeket különböző feltételekhez köti (jogszabályi kereteket alkot). Ezeket a feltételeket többféle módon lehet csoportosítani, leggyakrabban az alábbi csoportosítás használatos:

  • Koncesszióköteles tevékenységek
  • Hatósági engedélyhez kötött tevékenységek
  • Képesítéshez kötött tevékenységek
  • Formához kötött tevékenységek
  • Bejelentéshez kötött tevékenységek
  • Nyilvántartásba vételhez kötött tevékenységek

Amikor egy leendő vállalkozás tervezgeti jövőbeli életét, még viszonylag könnyű helyzetben van: szép magyar szavakkal elmondja, hogy mik azok a tevékenységek, amelyeket végezni kíván. Most és itt teljesen mindegy, hogy azért választja, mert ehhez ért a legjobban, vagy a legnagyobb aranybányát látja benne – felsorolja, hogy mit szeretne, mit kellene tenniük.

És ekkor lép a képbe az állam; hosszú-hosszú idő óta a végezhető tevékenységeket mind nemzetközi, mind hazai szinten csoportosították, rendszerbe foglalták, az egyes elemek tartalmát meghatározták, és ezek közül lehet/kell választani.

Ezeket a tevékenységi köröket közzéteszik, és a vállalkozás alapítása során ezek közül kell kiválasztani, hogy mi lesz a főtevékenység, és mik lesznek a további kiegészítő tevékenységek. (Ennek az írásunknak nem témája, de azért megjegyezzük: a tevékenységi körök kiválasztását – gyakorlatilag – tetszés szerint módosíthatjuk, kiegészíthetjük, törölhetünk belőle, ahogy éppen a vállalkozási forma és gazdasági érdekünk azt diktálja.)

Az egyéni vállalkozások és a társas vállalkozások számára választható tevékenységi köröket a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) teszi közzé, tartja karban.

A gazdasági társaságok (társas vállalkozások) a 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról (Ctv.)előírásának megfelelően a mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra (Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere) szerinti megjelölésével kell, hogy tevékenységet válasszanak.

A 2009. évi CXV. törvény az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről (Evtv) előírásai alapján kell az egyéni vállalkozásoknak a TEÁOR-számokból képzett, a mindenkor hatályos Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke (ÖVTJ) szerinti ÖVTJ kód megjelölésével tevékenységi kör(öke)t választani.

Idáig eljutva azt tudjuk, hogy a magyarul meghatározott, végezni kívánt tevékenységi köröket miképpen nevezi a hivatalos bürokrata nyelvezet, hogy mit végezhetünk a tevékenység keretein belül. (Pl. ha egy gazdasági társaság esküvői ruhákat akar gyártani, előállítani, akkor a TEÁOR 14.13, ha javítani, akkor a TEÁOR 95.29 tevékenységi kört kell választania. Ha ugyanezen tevékenységet egyéni vállalkozó szeretné végezni, akkor neki az ÖVTJ 141301 és 141302 illetőleg az ÖVTJ 952911 tevékenységi kört kell választania.)

A 2009. évi CXV. törvény az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről (Evtv) 16. §. (2) és (3) bekezdés szerint

Képesítéshez kötött tevékenységet az egyéni vállalkozó csak akkor folytathat, ha a jogszabályokban meghatározott képesítési követelményeknek megfelel. Jogszabály – ide nem értve az önkormányzati rendeletet – eltérő rendelkezése hiányában képesítéshez kötött tevékenységet az egyéni vállalkozó akkor is folytathat, ha a képesítési követelményeknek maga nem felel meg, de az adott tevékenység folytatásában személyesen közreműködő, általa határozatlan időre foglalkoztatott személyek között van olyan, aki az előírt képesítéssel rendelkezik. A képesítési követelményeknek a tevékenység folytatása során folyamatosan meg kell felelni.

Ha az egyéni vállalkozónak több telephelye (fióktelepe) van, a képesítési követelményekre vonatkozó előírásokat valamennyi telephelyen (fióktelepen) érvényesíteni kell.

A fentiek lényegét magyarra fordítva:
a.) Ha az egyéni vállalkozó rendelkezik az adott tevékenység vonatkozásában az előírt szakképesítéssel, akkor jogszerűen végezheti a választott tevékenységet

b.) Ha az egyéni vállalkozó nem rendelkezik az előírt képességgel, akkor biztosítania kell, legalább egy olyan személy foglalkoztatását, aki az adott képesítéssel rendelkezik, mégpedig olyan módon, hogy az adott személyt határozatlan időre kell foglalkoztatni, azaz munkaviszonyban kell foglalkoztatni.

A munkaviszonyban történő foglalkoztatás viszont lehet teljes munkaidő is, vagy részmunkaidő is! A kikötés annyi, hogy ameddig az adott tevékenység végzése történik, azon idő alatt mindig legyen legalább egy, előírt szakképzettséggel bíró személy foglalkoztatva. (Az előző, esküvői ruhaszalon példára visszatérve: a tevékenységi körhöz előírt szakképesítés középfokú női szabó (OKJ 34 542 06) szakképesítés. Elegendő, ha a műhelynek egyetlen alkalmazottja bír ezzel a szakképesítéssel, mellette 12 nyoszolyólány bátran varrhat betanított munkásként napi 8 órában.)

A gazdasági társaságok képesítéshez kötött tevékenysége esetén – érdekes módon – már nincs annyira egyszerű dolgunk, mint az előbbi egyéni vállalkozás esetén. A 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) 3:97. § (1) és (2) bekezdés értelmében:

[A társaság tevékenységi körével kapcsolatos rendelkezések]

Ha jogszabály valamely gazdasági tevékenység gyakorlását hatósági engedélyhez köti, a társaság e tevékenységet a véglegessé vált hatósági engedély alapján kezdheti meg.

Jogszabály által képesítéshez kötött tevékenységet a gazdasági társaság akkor végezhet, ha az e tevékenységben személyes közreműködést vállaló tagja, vagy a társasággal munkavégzésre irányuló polgári jogi vagy munkajogi jogviszonyban álló legalább egy személy a képesítési követelménynek megfelel.

Ezen előírás értelmezése egyszerű is, meg nehéz is: A Ptk.- magyarra fordított értelmezés szerint – olyan jogszabály, amelynek egyik fontos értelme: amit a Ptk. kifejezetten nem tilt, azt mindent szabad. 😉

Természetesen, az említett főszabály (a Ptk.) nem a “szabad rablás” színtere, hiszen ki is mondja, hogy a milliónyi más jogszabályi előírásokat is figyelembe kell venni. Na, pont ezért vagyunk talpig kakaóban, ezért nagyon nehéz ennek az előírásnak megfelelni.

A “nem tiltó – megengedő” terminus alapján úgy kell “összevadászni” más jogszabályi helyek előírásait, hogy mit és hogyan kell(ene) szabályosan végeznünk ahhoz, hogy ne koppintsanak váratlanul a fejünkre, mert ez a koppintás – jellemzően – súlyos pénzbírságok formájában jelentkezik be. 🙁

Maradva a korábbi esküvői ruhakészítés mintapéldájánál, nézzük meg, hogyan alakul a tevékenység egy Kft-nél (vagy Bt-nél, vagy KKt-nál):

Az nem vitás, hogy a Kft-nél is a női szabó az előírt szakképesítés. (Hogy miképpen lehet egy egy tevékenységhez a szükséges, előírt szakképzettségről tudomást szerezni, írásunk további részében még szót ejtünk.)

Itt is érvényesül az a szabály, hogy elegendő egyetlen darab szakképesítéssel bíró személy, és – most ezt higgye el mindenki – más jogszabályi előírás alapján telephelyenként kell az egy megfelelő személlyel rendelkezni.

Azt, hogy a személyek kik, és milyen jogviszonyban lehetnek, a Ptk. három vagylagos meghatározása tartalmazza (vagy egyik, vagy másik, vagy harmadik eset közül egy legalább legyen):

  • tevékenységben személyesen közreműködő tag, vagy
  • a társasággal munkavégzésre irányuló polgári jogi jogviszonyban álló személy, vagy
  • a társasággal munkajogi jogviszonyban álló személy

A tevékenységben személyesen közreműködő tag esetében egyszerű az eset: bármelyik személyesen közreműködő tag közül elegendő egy női szabóval rendelkezni a feltételnek való megfeleléshez.

A társasággal munkavégzésre irányuló polgári jogi jogviszonyban álló személy esetében már lehet vakargatni a fejünket, hiszen ez egy olyan jogi kifejezés, amelyet nem szokás a hétköznapi beszéd szintjén alkalmazni, és még egy nem jogász képesítésű szakembernek is van gondolkodni valója a jelentéstartalmán.

A munkavégzésre irányuló polgári jogi jogviszonyról nagy lélegzetű dolgozatot lehetne írni, különösen abból a nézőpontból, hogy miképpen keverednek a munkaviszony és a munkavégzésre irányuló polgári jogi jogviszonyok elemei, illetőleg minek alapján lehet szétválogatni őket, de most maradjunk annyiban, a megszokott közérthetőség értelmében, hogy leggyakrabban a megbízás (gondossági kötelem) és a vállalkozás (eredménykötelem) az, amire gondolnunk kell. Magyarán szólva, a példánk szerint, az esküvői ruhák készítését tevékenységében tudó kft, ha nem rendelkezik saját női szabóval, akkor a ruha elkészítését olyan magánszemélyre/egyéni vállalkozóra/cégre kell, hogy bízza, aki rendelkezik ilyen szakképesítéssel bíró személlyel. (Megjegyzés: magánszeméllyel csak akkor készíttesse az esküvői ruhát, ha ez csak hébe-hóba fordul elő, nem rendszeresen, hanem abszolút alkalmi jelleggel, különben hamar munkaviszony lehet belőle /netalán fekete foglalkoztatás/. A céget terhelő közteher – jellemzően annyi, mint a munkaviszonyos foglalkoztatás esetén.)

A társasággal munkajogi jogviszonyban álló személy már ismét egy egyszerűbb, közkeletűbb fogalom, amit alkalmazott, vagy munkaviszonyos szavak használatával meg is értünk a közbeszédben. Ebben az esetben, alapvetően, a Munka törvénykönyve szerinti foglalkoztatásra kell gondolni (a példánk szerinti kft. alkalmazottként foglalkoztat női szabót), de nem ördögtől való – adott esetekben – az Egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény, a 2010. év LXXV. törvény (Efotv.) szerinti egyszerűsített foglalkoztatás sem. (Az efo is munkaviszony, méghozzá egy speciális munkaviszony. A példánk szerinti esküvői ruhakészítés során az úgynevezett 5-15-90-es szabály lehet átmenetileg hasznos is, ha csak pár ruháról van szó, de az egész éves, folyamatos üzleti működés mellett veszélyes is; egy héten 5 nap, egy hónapban maximum 15 nap, egy évben maximum 90 napra megengedett ez a foglalkoztatási forma.)

Amint az látható, olyan nagyon-nagy különbség nincs az egyéni vállalkozók és a társas vállalkozók képesítéshez kötött tevékenységek végzése során, legfeljebb a nyelvezet kissé más.

Fontos azonban, hogy az egyéni vállalkozásoknál, ha nincs meg a képzettségi feltétel, akkor törölni kell (nem szabad felvenni) az ÖVTJ tevékenységet, és jogszerűen nem is tevékenykedhet az egyéni vállalkozó ebben a tevékenységi körben (sőt, akár a vállalkozást is törölhetik, ha nem törli az egyéni vállalkozó a tevékenységi kört és nem igazolja a képesítés meglétét!), míg a társas vállalkozónál nem ennyire szigorú a helyzet; a tevékenységi körei között tarthatja, neki azt kell igazolnia, hogy a tényleges tevékenysége során rendelkezett az előírt képesítéssel valamelyik jogszabályi előírás (vagylagosság!) szerint.

Magyarán szólva, a társas vállalkozás esetén lazább az erre irányuló, állandó és/vagy azonnali ellenőrzés, a társas vállalkozásra jobban rá van bízva a jogkövető magatartás saját maga általi betartása.

És így, a vége felé, eljutottunk ahhoz a kérdéshez, hogy honnan tudja meg egészen pontosan az egyéni vállalkozó, vagy a társas vállalkozás, hogy aktuálisan milyen képesítési követelményeknek kell megfelelnie?

Röviden válaszolva a kérdésre: meglepődve tapasztalhatjuk, hogy nincs hivatalos, mindenki számára elérhető, nyilvános, folyamatosan karbantartott, lekérdezhető adatbázis az egyes tevékenységekhez tartozó képesítési követelményekről!

Nem tartja fontosnak egy ilyen adatbázis működtetését egyik szerv sem! Vannak ugyan kezdeményezések az interneten (többek között jónéhány tevékenység esetében a mi weboldalunkon is megpróbáltuk több kolléganő/kolléga segítségével összegyűjteni az Egyéni vállalkozó – képesítéshez kötött tevékenységek címszó alatt összeszedni a hivatalos tudnivalókat, de ez sziszifuszi munka, nem napi karbantartású, nem aktualizált, inkább csak iránymutatás.

Hivatalosan úgy lehet tudomást szerezni az előírt képesítési követelményekről, hogy

  • elballagunk az önkormányzathoz/kormányablakhoz, és megkérdezzük, vagy
  • telefonon felhívjuk (1-2 tétel esetén) a 1818 hívószámot (Kormányzati Ügyfélvonal), vagy
  • emailben felsoroljuk a végezni kívánt tevékenységeket, és megkérjük, adják meg hozzá az előírt képesítéseket, majd a levelet elküldjük a 1818@1818.hu email címre (Kormányzati Ügyfélvonal)

Tapasztalataink szerint a Kormányzati Ügyfélvonaltó viszonylag gyorsan lehet tájékoztatást kapni, de az email kérés esetén 1-5 nap a válaszadási idő.

Mindhárom módszernek egyetlen közös hátránya van: pontosan arra kapunk választ, amit kérdeztünk, korrekten és gyorsan, de variációs lehetőségről, átfedésekről, helyettesítő lehetőségekről nem kapunk semmiféle tájékoztatást. Többek közöt, ezért is lenne jó a központi adatbázis, hadd keresgessen mindenki saját magának, hadd kattingassa össze, hogy mit szeretne és hogyan szeretné csinálni szabályosan!

Címke
Továbbiak

Kapcsolódó bejegyzések

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

"Vissza a tetejére" gomb

Ez a weboldal a megfelelő működés, és a felhasználói kényelem érdekében, más oldalakhoz hasonlóan, websütiket (cookies) használ.

Kérjük, hagyja jóvá, hogy elfogadja a követő sütiket. Amennyiben elutasítja a követést, úgy ön továbbfolytathatja a honlapon történő böngészést anélkül, hogy a weboldalunk bármilyen adatot továbbítana harmadik szolgáltató felé.