Általános forgalmi adó

Az áfa alanyi adómentességről nagyon egyszerűen

[print_link] [email_link]

Faék egyszerűséggel: A 2017. január 01. – 2017. december 31. között (teljes évben) az áfa alanyi adómentesség határa 8.000.000 forint.

Mi az alanyi adómentesség, mi a 8.000.000 forint értékhatár?

A vállalkozások, hacsak nem választották az alanyi adómentességet, a termékértékesítésük és szolgáltatás nyújtásuk után áfát kötelesek felszámolni (vevőik megfizetni), és az áfa összegét az államnak be kell fizetni.

Számokkal: ha a termék/szolgáltatás 1.000,- Ft, akkor a vevőnek a 27 %-os áfa kulccsal számított 270,- Ft-ot is fel kell számolni. Így lesz a termék végára 1.270,- Ft, amiből 270,- Ft az államkasszáé.

Aki az alanyi adómentességet választja (választhatja),

a) az áfa fizetésére nem kötelezett,
b) a neki felszámított általános forgalmi adó levonására nem jogosult,
c) kizárólag olyan számla kibocsátásáról gondoskodhat, amelyben az áthárított áfa nem szerepel

Ilyenkor (alapesetben) áfa-bevallást sem kell benyújtani.

Könnyen belátható, ha két árus egymás mellett ugyanazt a terméket árulja, ugyanazt a szolgáltatást nyújtja, az áfás 1.270,- Ft-ért, az alanyi adómentes 1.000,- Ft-ért, akkor nyilvánvalóan az ezer forintos terméket veszik, valamint az áfásnak még el kell számolnia (adminisztrálnia kell) a 270,- Ft-okat, meg be is kell fizetnie a 270,- Ft-okat.

Az alanyi adómentesség esetében maga az adóalany (a vállalkozó) mentes az áfa alól, ha

  • ezt választja, és
  • a törvényben előírt feltételeknek megfelel.

Tehát, ennek a mentességnek semmi köze nincs a végzett tevékenységhez, ezért az alkalmazásának lehetősége értékhatárhoz kötött.

Az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatár 2017-től évi 8.000.000 forint. Ez azt jelenti, hogy

a) sem a tárgy naptári évet megelőző naptári év tényleges adata (bázisév),
b) sem a tárgy naptári évben ésszerűen várhatóan, illetőleg ténylegesen elért értékesítés bevétele nem haladja meg a felső értékhatárt.

Az értékhatárt időarányosan kell számítani, továbbá az értékhatár meghatározása során minden alkalommal az általános forgalmi adó nélküli ellenértéket kell alapul venni.

Tehát, amennyiben az alanyi adómentességet választó vállalkozás év közben kezdi meg a tevékenységét (vagy év közben szűnik meg), vagyis nem teljes adóévben tevékenykedik, akkor a 8millió Ft-os értékhatár az ő számára időarányosan használható fel.

Számokkal: Tételezzük fel, hogy egy vállalkozás 2017. március 01-én kezdi meg a tevékenységét. Mennyi összegért bocsájthat ki számlát (mennyi lehet az árbevétele) úgy, hogy alanyi adómentes maradjon (ne kelljen áfát felszámítania)?

Egy év 365 napból áll. 2017. március 01-ig 59 nap telik el az évből, azaz 365 – 59 = 306 napig tevékenykedik a vállalkozás az adóévben.

Ha 365 napra 8.000.000,- Ft, az értékhatár, akkor 306 napra (8.000.000 / 365) x 306 = 6.706.849,- Ft az alanyi adómentesség tört időszakra vonatkozó értékhatára.

Mi történik az alanyi adómentesség értékhatárának átlépése esetén?

Az alanyi adómentesség értékhatárát elérő számlától kezdődően

  1. a termékértékesítés/szolgáltatás nyújtás számláira fel kell számítani a megfelelő áfa kulccsal számított áfa értéket (magyarán: áfás lesz)
  2. 15 naptári napon belül az áfás adózóvá válás tényét (értékhatár átlépése) be kell jelentenie a NAV felé

Figyelem!

  • Az áfa összegét már azon a számlán fel kell tüntetni, amellyel az értékhatárt átlépi a vállalkozás.
  • Az áfás adózók adószámának hátulról számított harmadik számjegye kettes, az alanyi adómenteseké egyes. Mindaddig, amíg a NAV nem módosítja az egyes-t kettesre, a régi adószámot kell a számlán feltüntetni, függetlenül attól, hogy a számla már kell, hogy tartalmazzon áfát. (Ilyenkor, a kellemetlenségek elkerülése végett javasoljuk, hogy az “Áfa felszámítása értékhatár átlépés miatt” megjegyzést tüntessük fel a számlán, amíg a módosítás jogszerűen meg nem történik.)
  • Ha az értékhatár túllépése miatt szűnik meg az alanyi adómentesség, akkor az adóalany az alanyi adómentesség választására vonatkozó joggal a megszűnés évét követő második naptári év végéig nem élhet. (Például, ha 2017-ben megszűnik az adózó alanyi mentessége az értékhatár túllépése miatt, akkor nem választhatja újra sem 2018-ban, sem pedig 2019-ben. Valójában csak 2020. január 1-től lehet ismét alanyi adómentes, mert az erre vonatkozó változás-bejelentő nyomtatványt csak 2019 végén nyújthatja be).

Az áfa általános rendszerébe történő visszatéréskor célszerű a pénzforgalmi szemléletű áfa-elszámolást választani.

Figyelem!

  • Az alanyi adómentesség bevételi felső határába jó néhány dolog nem tartozik bele, nem kell figyelembe venni (pl.: tárgyi eszköz értékesítés, immateriális javak értékesítés, mezőgazdasági tevékenységet a különös szabályok alapján folytató magánszemélynek e tevékenység körébe megvalósított termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása, stb.).
  • Néhány különleges esetben előfordulhat, hogy az alanyi adómentesség ellenére az adózónak áfa fizetési kötelezettsége keletkezhet (pl.: közösségi ügyletek, ingyenes termékátadás/szolgáltatás nyújtás, stb.)

Annak a vállalkozásnak érdemes ezt az adózási módot választani, amelyik

  • várhatóan 8 millió forint alatti árbevételt fog realizálni egy adóévben,
  • várhatóan nagyobb beruházást nem fog eszközölni (Az alanyi adómentes időszakban nem érdemes nagyobb értékű tárgyi eszközt beszerezni, hisz az előzetesen felszámított áfát abban az esetben sem lehet majd levonni, ha az eszközt később adóköteles értékesítéshez használják fel.)
  •  aki jellemzően ?tárgyi adómentes? bevételre tesz szert, és csak elenyésző mértékben van egyéb, adóköteles bevétele
  • aki jellemzően végfelhasználónak értékesít

A nem várt mellékhatások megelőzőséhez érdemes előzetesen kikérni a könyvelő, a könyvelőiroda véleményét!

 

Továbbiak

Kapcsolódó bejegyzések

ozzászólás

  1. Kedves Adózóna!
    Katás vállalkozó vagyok, valaki mondta hogy a tegnap elfogadott adótörvény szerint, aki idén átlépte a 8 milliót de a 12-őt nem akkor nem kell áfakörbe tartozni. Vagyis visszamenőleg 2018-ra is érvényes lesz a törvény?

    1. Kedves pityu!

      Nem mi vagyunk az ‘Adózóna’!

      Ne a “valakinek” higgyen, ne a “valaki azt mondta” szerint döntsön dolgairól, hanem beszéljen a könyvelőjével, adótanácsadójával – az ön pénztárcájáról, életéről van szó!
      Kettő cikkünkben is elmondtuk: az alanyi adómentesség határa 2018-ban 8m Ft. Aki elérte ezt az összeget, annak áfa körbe kell lépnie, és az adott adóévben, és az azt követő 2 évben nem léphet ki az áfakörből.
      A mostani változás azt mondja, ha elérte 2018-ban a 8m Ft-ot, és emiatt lett áfás, ha december 31-ig nem éri el a 12m ft-ot, akkor az előbbivel ellentétben 2019. január 01-től választhatja ismét az alanyi adómentességet.

  2. Tisztelt Könyvelőzóna!

    KATA-s egyéni vállalkozóként év közben átléptem az áfamentességi értékhatárt, így nem pénzforgalmi elszámolású áfakörössé váltam. Sajnos csak két hónappal később tudatosult bennem (mivel évközbeni kezdés volt, ezért arányosan kell számítani az értékhatárt, amit nem vettem figyelembe). Ezt korrigáltam akképpen, hogy stornóztam a kiállított számlát, amivel átléptem a határt és újból kiállítottam az eredeti teljesítési határidővel, azonban immáron áfával. Érdeklődnék, hogy az áfabevallásban ilyenkor miként járok el helyesen?
    1. ha az aktuális hónapra, ahol kiállítottam az új számlát, készítem el az adóbevallást (és fizetem be az áfát), vagy:
    2. ha a teljesítés hónapjára (ami a múltban van) készítek egy önellenőrző áfabevallást (és fizetem be az áfát ill. utólag majd a késedelmi pótlékot)?
    Esetleg ha a 2. megoldás a helyes, mit kockáztatok, ha az 1. (számomra egyszerűbb) megoldást választom?

    Nagyon szépen köszönöm előre is a válaszát!

    Köszönettel,
    Barnabás

    1. Kedves Barnabás!

      A stornózást nem tette helyesen, hiszen a (fizikai) teljesítés megtörtént. Helyesbítő számlát kellett volna kiállítania, amely már az áfát is tartalmazza.
      Az áfa bevallási/fizetési kötelezettsége a teljesítés időpontjában válik esedékessé (meg nem fizetés esetén a teljesítést követő 46. naptól), így a 2. megoldást kell választania.
      A kockázat annyi, hogy az adott hónapban egy ellenőrzés adóhiánynak állapíthatja meg, amihez hozzácsapódik egy kis 50%-os bírság, késedelmi kamat.
      (Legjobb, ha a könyvelőjével egyeztet, hiszen nem ismerünk minden körülményt, és lehet még áfacsökkentő tétele is.)

  3. Tiaztelt Könyvelőzóna !
    Kérdésem a következő dohányboltom évi forgalma 40 millió 0% áfás dohány és 8-9 millió 27 % áfa tartalmú egyéb termék.
    Jövöre ha 12 millió lesz az alanyi áfamentesség , választhatom-e az alanyi áfamentességet ?
    Köszönöm : Zalányi Zoltán

    1. Kedves Zalányi Zoltán Úr!

      Ezt a kérdést mindenekelőtt a könyvelőjével kell megbeszélni, tisztázni.

      Általánosságban azt mondhatjuk, hogy a dohánytermékek értékesítése nem tartozik az áfatörvény hatálya alá, rájuk a jövedéki adóra vonatkozó előírásokat kell alkalmazni (zárjegyes termékek), így ez a bevétel nem számít bele az alanyi adómentesség számításánál. (Az alanyi adómentesség 2019. januári határáról és az átmeneti szabályok alkalmazásáról pedig honlapunkon olvashatja a legfrissebb tudnivalókat: https://konyvelozona.hu/alanyi-adomentesseg-ertekhatara-12-000-000-ft-2019-tol/)

  4. Tisztelt Könyvelő Zóna!
    Jelenleg alanyi mentes egyéni vállalkozó vagyok.
    Ez évben 8 millió az alanyi mentesség határa. Kérdésem az , hogy ebbe a határösszegbe
    be kell számítanom az év közben kapott Bér és járulékmentesség címén kapott támogatást?
    Üdvözlettel !
    Kovácsné

    1. Kedves Kovács Lászlóné!

      Így rettentő nehéz megmondani, hogy nem tudni, milyen támogatást kapott pontosan.
      Nem minősül bevételnek a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás, azaz az olyan támogatás amelyet az adózó kizárólag a ténylegesen felmerült, igazolt kiadásainak a folyósítóval történő
      elszámolási kötelezettsége mellett kap (ilyen pl. a bértámogatás).

      Azért, biztos, ami biztos, egyeztessen könyvelőjével, adótanácsadójával, hogy pontosan milyen támogatásról beszélünk!

  5. Tisztelt Könyvelőzóna!
    Segítségüket szeretném kérni, mert nem egyértelmű számomra, hogy van-e Áfa fizetési kötelezettségem, a vélemények megoszlanak. (
    Van egy Kft-k, amely 2016. évben alakult, ebben az évben Áfa- s voltam, 2017-től AAM.
    A 2016-ban vásárolt tárgyi eszközt , amelynek az Áfáját visszaigényeltem, 2018. októberben értékesíteni szeretném, amelynek a beszerzéskori Áfája 43.000.- ft volt. (visszaigényelt) .Tehát évekre lebontva, nem haladja meg az évi 10.000.- Ft-ot. Mi a teendőm, kell visszafizetnem, illetve mennyit? A számlát Áfásan, vagy a nélkül kell kiállítanom?

    Segítségüket hálásan köszönöm, tisztelettel: Konczné

    1. Kedves Konczné, Anna!

      A kérdése olyan jellegű, hogy általánosságban (mások számára figyelemfelhívó jellegén túl) nehezen megválaszolható, jellemzően éppen azért (is) kell könyvelőt tartani, hogy az eset összes körülményét kielemezve, közösen hozzák meg a döntést.
      A korrekt válaszadás meghaladja az ingyenes tanácsadás (válaszadás) kereteit, forduljon könyvelőjéhez/adótanácsadójához.

      Amit minden, hasonló cipellőben járó vállalkozásnak (áfásból alanyi mentessé vált) általánosságban, figyelemfelhívó jelleggel, tudnia kell erről:

      Az áfatörvény 135. § (2) bekezdése értelmében az adóalany köteles utólagos kiigazítást elvégezni az áfatörvény 135. § (1) bekezdése értelmében ingó tárgyi eszköz esetében 60 hónapig (5 év), ingatlan esetén 240 hónapos, 20 éves figyelési időszakon belül, ha a levonható előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezőkben változás következik be a tárgyi eszköz rendeltetésszerű használatbavételének időpontjához képest, és a számítás eredményeként adódó különbözet összege abszolút értékében kifejezve eléri vagy meghaladja a 10 ezer forintot.

      Amennyiben a vállalkozás eladja a tárgyi eszközt – a főszabály szerinti mentességet alapul véve –, a teljesítés hónapjára és az 5, illetve 20 évig még hátralévő hónapokra együttesen időarányosan jutó előzetesen felszámított adó összegét vissza kell fizetni (és be is kell vallani.)

  6. Tisztelt Könyvelőzóna!
    Tavaly év végén alapítottam egyéni vállalkozásomat, fő tevékenységként fújható cellulóz hőszigeteléssel foglalkozom. Induláskor az alábbi TEÁOR számot vettem fel fő tevékenységem gyakorlásához.
    432906 Hő- és hangszigetelés (Egyéb épületgépészeti szerelés)
    A Kormányhivatal bekérte a szakmai képesítéseimet igazoló dokumentumokat, és közölték, hogy sem a kőműves szakmunkás bizonyítványom, sem pedig az épületgépész- technikus képesítésem nem felel meg a végezni kívánt tevékenység szakmai követelményének. Azt, hogy milyen szakképesítés szükséges a fent leírt tevékenység gyakorlásához, nem tudták megmondani. A KSH- nál is érdeklődtem ez ügyben, ott csak annyit tudtak megerősíteni, hogy a fújható hőszigetelés a TEÁOR 432906 szakmakód alá tartozik, és a Kormányhivatalhoz irányítottak a szakmai kérdés megválaszolásával kapcsolatosan. Itt bezárult a kör. nem tudom hova fordulhatnék hiteles információért, ebben szeretném a segítségüket kérni.
    Üdvözlettel, Kovács Lajos

    1. Kedves Kovács Lajos Úr!

      Valamikor, a múlt hét folyamán, ugyancsak egy egyéni vállalkozás indítása kapcsán tudakoltunk meg néhány képesítési követelmény-előírást, köztük az ön által említett hő és hangszigetelés tevékenységhez szükséges képesítési előírást:

      432906 Hang- és hőszigetelés
      Képesítés(ek)
      Épületek, építmények hő- és hangszigetelésének létesítése, javítása:
      – {Épületszigetelő}

      Képesítési jogszabály
      5/1997. (III. 5.) IKIM rendelet

      A szakképesítés OKJ száma: 32 582 06

  7. Üdvözlöm.
    Egyéni vállalkozóként webshopot szeretnék üzemeltetni. A könyvelőm szerint választhatunk alanyi adómentességet. Szerinte 8millió forint bevételig nem kell áfát befizetnem az eladott termékek után. Ezek javarészt órák lennének az EU-ból beszerezve közösségi adószámmal. A kérdésem az, hogy ez mennyire helytálló? Hogyan értékesíthetek bármit 0 áfával?

    Köszönettel

    1. Kedves Péter!

      Alaposan keveredik minden mindennel, amin nem is lehet nagyon csodálkozni, mert a Közösségen belüli termékbeszerzés, értékesítés bel- és külföldre, még a szakembereket is meg tudja kavarni.
      Minden eset – gyakorlatilag – más, ezért rettentő nehéz egységes receptet adni (Javasoljuk alaposan elolvasni, megérteni a NAV A különleges adózói körnek az Európai Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalannyal létesített – közösségi kereskedelemmel kapcsolatos – ügyleteire vonatkozó alapvető áfa-szabályok 2018. című tájékoztatóját. Igen, az alanyi adómentességet választók, ebből a szempontból, a különleges adózói körhöz tartoznak!)

      A tájékoztatóból jól kiolvasható, hogy nem beszélünk félre, amikor azt mondjuk: nem egyszerű a kérdésére rövid, egyértelmű választ adni. 😉

      Nulla áfával úgy értékesíthet, hogy alanyi adómentességet választott, és az alanyi adómentes adózó nem számolhat fel áfát a termék értékesítésére/szolgáltatás nyújtására (néhány kivételt leszámítva, de az egy másik történet…). Tehát, nem csak lehetőség, hanem kötelezettség a nulla áfa az AAM vállalkozásnál!

      Mindaddig lehet AAM, amíg
      – önként és dalolva választja az áfát (évente egyszer van erre mód)
      – vagy muszáj áttérnie, mert elérte az alanyi adómentesség törvényi keretét (és akkor a tárgyévben, és a rá következő 2 évben muszáj áfásnak lennie.

  8. Üdvözlöm !

    KATA-s vállalkozóként adott hónapra van realizálható összeg-határ ? Mindenhol azt hallom/olvasom/látom, hogy éves határ a 8m huf. Még is úgy gondolom, hogy ez egyúttal jelent egy havi limitet is (666.666), bár erről nem látok a törvényben sok mindent. Egy olyan leírást találtam, hogy az áfa törvény naptári napban határozza meg az alanyi mentességet, amely számomra egyúttal azt is jelenti, hogy januárban nem állíthatok ki 8m huf számlát – és egyik hónapban sem az arányos részen felül.

    Van havi limit is az alanyi mentességhez, vagy lehetőségem van további adómentességen belül ritkábban számlázni (ezáltal a 8m huf/12 összeg fölé kerülni) a partnereimnek?
    Kérem, erősítse meg a sejtésem.

    Köszönettel,
    Imre

    1. Kedves Imre!

      Nincs is, meg van is. 😀

      Ha arra gondol, hogy a KATA adózási módot vállalkozónak van-e olyan összeghatár, amelyet nem szabad átlépnie egy hónapban, akkor az a válaszunk, hogy törvényileg nincs meghatározva ilyen összeg.
      A KATA adózási módot választó vállalkozásoknak (ev., Kkt. és Bt.) a bevételi határ a csillagos ég, csak a törvény annyit mond ki, hogy ezen adózási mód során havi 25/50/75e Ft-ot kell fizetniük, és, ha meghaladja a bevételük éves szinten a 12m Ft-ot, akkor a felettes rész 40%-át kell a kata mellett megfizetniük.
      A racionalitás meg azt mondatja, hogy a 40%-os többletadó késztesse számolásra, meggondolásra az adózót, hogy miképpen éri meg neki, megéri-e neki a 12m Ft-os határ átlépése.

      A 12 millió forintnak meg mindegy – ebből a szempontból -, hogy már januárban befolyik, vagy csak decemberben folyik be, hogy havonta egyenlő összegben folyik be, vagy egyenlőtlenül folyik be. 12m Ft-ig csak a havi kata kötelezettség megfizetése (meg az IPA megfizetése) állandó, akárhogy csordogál is a bevétel.

      Az ökölszabály: ahány hónap kata fizetési kötelezettség van, annyiszor 1m Ft lehet a bevétel a 40%-os többletadó nélkül (az egyéni vállalkozó szüneteltetheti a tevékenységét, vagy éppen év közben kezd, vagy huzamosabb ideig táppénzen van, vagy éppen előzetes letartóztatásban 😀 – és ekkor nincs kata adófizetési kötelezettsége).

      Akkor hogy jön ide a 8m Ft?

      Úgy, hogy az alanyi adómentesség (AAM) határa a teljes évben működő vállalkozás esetén – 2018-ban – 8m Ft/év. Ha év közben kezdi a vállalkozást valaki, akkor ez a határ a működő napok számával arányos.

      Az AAM azt jelenti, hogy az adózó nem vonhatja le beszerzéseiből az áfát, de az értékesítésére nem is számol fel áfát. Ha azonban eléri az AAM határát (a 8m Ft-ot, vagy annak az előzőek szerint számított arányos részét), onnantól kötelező az értékesítéséhez “hozzácsapni” a 27í%-os áfát még az adott évben, és további két évben.

      Meglehetősen könnyű belátni, ha két adózó azonos terméket gyárt, vagy azonos szolgáltatást nyújt, és az egyikért 100e Ft-ot kell fizetni, a másikért pedig 100e Ft + áfát (127e Ft-ot), akkor a vásárlók a 100e Ft-osat fogják – nagy valószínűséggel – választani.

      Összegezve: a 12m Ft-os éves kata bevételi határnál jóval szigorúbb a 8m Ft-os alanyi adómentességi korlát, tehát az adózónak alaposan meg kell fontolnia, hogy mekkora bevételt szeretne (tud) elérni. Az viszont mindkettő esetben tök mindegy, hogy egy számlával, vagy 1111 számlával éri-e el a korlátokat.

  9. Üdvözlöm.

    Van egy kicsi vállalkozásom, amely kiskereskedelemmel foglalkozik. Elérkezett az idő, hogy AAM-ből Áfakörbe lépek a 8 milliós értékhatárt átlépve, viszont van raktárkészletem amit AAM-ként szereztem be (van mindenről számla). Ha átlépem az AAM határt, akkor az ÁFA-t megfizetem az ezentúli eladásokra ez világos. A kérdésem, hogy az AAM-ként beszerzett termékeknek, amelyek ÁFA-s számlával kerülnek eladásra, jogosult vagyok levonni az ÁFA tartalmát? Van erre valamilyen megoldás, vagy duplán fizetem meg az ÁFA-t a váltás miatt a meglévő készletemre?

    Köszönettel,
    Diana K.

    1. Kedves K. Dana Úrhölgy!

      Valahol egyfajta “szabály” az, hogy az alanyi adómentesség időszakában készletet nem halmozunk fel.
      Ebből már láthatja, hogy el fogjuk keseríteni; csak az áfakörbe történő lépés utáni beszerzéseiből vonhatja le az áfát, ha az egyéb feltételeknek is megfelel. 🙁

      Természetesen, ezt jobb lett volna előzetesen egyeztetni a könyvelőjével, most már: késő bánat, eb gondolat.

      Vannak azonban kivételek: az alanyi adómentesség esetén a beszerzések áfája főszabály szerint nem vonható le, de tárgyi eszköz-, új közlekedési eszköz-, új ingatlan- vagy építési telek értékesítése, külföldön teljesített szolgáltatás, saját rezsis beruházás esetén, meghatározott szabályok szerint, az értékesítésekre jutó beszerzés áfája levonásba helyezhető.

      Erőteljesen javasoljuk, hogy kérje a könyvelője segítségét!

  10. Tisztelt Könyvelőzóna! 26 éve minden képesítéssel,engedéllyel rendelkező utazási irodaként működtünk.A kormányhivatal Idegenforgalmi Osztálya küldött egy végzést, melynek lényege, hogy a 2005. CLXIV. törvényben meghatározott utazásszervezői tevékenység definíciója 2018 július 1.-től akként változik, hogy azok a beutaztatással foglalkozó irodák, amelyek kizárólag B2B alapon, küldő országbeli partnerük számára értékesítenek utazási szolgáltatásokat, akár utazási csomagokat, nem tartoznak az utazásszervezői tevékenység fogalomkörébe, ezért irodánkat törlik a bejegyzett utazásszervezők listájáról. Csak B2B értékesítést végzünk, tehát azt folytatjuk, amit eddig. Viszont az adótörvény szerint az eddig alkalmazott árrés adót csak a bejegyzett utazásközvetítők vehetik igénybe( vagy az adóhatóság nem követi a Kormányhivatal jogszabályváltozását, ezért ez a megfogalmazás?) Ha mostantól 27% ÁFA-ra kell átállnunk, veszteségesek leszünk. A teljes ÁFA-t nem tudjuk külföldi partnereinkre áthárítani. Szóba került a fordított ÁFA alkalmazása.A főszabály jól alkalmazható lenne ránk nézve, viszont az Ön leírásában található különleges szabályok mintha épp azt zárnák ki a fordított ÁFA alkalmazásából, amivel mi foglalkozunk: étteremben étkezés szervezése, belépőjegyek, személyszállítás, szálláshely foglalás. Kérem a segítségét abban, miként kell értelmezni a fordított ÁFA különleges szabályait, illetve abban, Ön szerint folytathatjuk e az árrés-adós elszámolást. Köszönöm szépen válaszát!

    1. Kedves Molnár Erzsébet Úrhölgy!

      Rendkívül megtisztelő és hízelgő az a bizalom, amellyel kérdését feltette. Köszönjük szépen!

      Sajnálatos módon, ez a kérdés pontosan olyan, amit “együltőhelyben” nem lehet, nem is szabad megválaszolni; erre a kérdésre a választ az önök könyvelőjének és adótanácsadójának kell megválaszolni úgy, hogy nagyon alaposan körbejárják az aspektusait.
      Hozzátartozik a teljes igazsághoz az is, hogy egyáltalán nem bukkant fel a több mint 25 évünk alatt utazási iroda, utazásszervező iroda a praxisunkban, nincs gyakorlatunk benne, nagyképűség és felelőtlenség lenne, ha nekiállnánk bármiféle értelmezésnek.

      Amennyiben szükséges, úgy segítünk keresni megfelelő felkészültségű kollégát, akihez kérdésével fordulhatnak, csak árulja el, hogy melyik településen van az ügyvezetés, hogy a közelből ajánljunk szakértőt.

  11. Tisztelettel kérdezném,én alanyi mentes adózó vagyok,egyéni vállakozóként.Ha én a tagálamokon belūl árut vásárolok és az éves színten nem haladja meg a 10000 eurót,akkor ahol vásárolok ott 0%os számlát kérhetek?vagyis nem kell áfás számlát kérnem(mert a termék mindig olcsóbb az áfa nélkūl?és ha 0% számlát kapok akkot itthon nincs semmi teendőm vele ?Erre szeretnék választ kapni,ha lehet mert ez nekem nem igazán tiszta.Van europai adószámom.
    Tiszteletettel Kissné

    1. Kedves Kissné Miklós Aranka Úrasszony!

      A közösségi termékbeszerzés és a közösségi szolgáltatásnyújtás (és a közösségi termékértékesítés és közösségi szolgáltatásnyútás, meg egyáltalán: Magyarország területén kívüli gazdasági ügyletek) nem tartoznak a legegyszerűbb ügyletek soraiba, és nem is alapkérdések, még egy kata adózási módot választó vállalkozás esetén sem.

      Mindenképpen azt javasoljuk, hogy a feltett kérdésével forduljon könyvelőjéhez/adótanácsadójához, mert több olyan – fontos és elengedhetetlen – részletet nem ismerünk, amely(ek)nek hiányában ugyan a válaszunk lehet általánosságban helyes, de a konkrét helyzetet tekintve nem, vagy létezhet más, helyes és jobb megoldás is.

      Ugyancsak erősen javasoljuk, hogy olvassa el a témával kapcsolatban a NAV 17. számú információs füzetét (A különleges adózói körnek az Európai Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalannyal létesített – közösségi kereskedelemmel kapcsolatos – ügyleteire vonatkozó alapvető áfa-szabályok), és akkor felkészültebben érkezik a könyvelőhöz, és a válaszokat is jobban fogja érteni, könnyebben áshatja bele magát az ön helyzetére igaz részletkérdésekbe.

      Ha az adott évben a beszerzések (adó nélküli) ellenértéke nem haladja meg a 10.000 ˙Eurót, úgy nem közösségen belüli termékbeszerzés adójogi tényével állunk szemben – ilyenkor nem kell közösségi adószámot kiváltani, nem számítunk fel ÁFA-t a beszerzés során. A közösségi partner ez esetben nem a közösségi ügyletek szabályai szerint fog eljárni, tehát fel fogja számítani az ÁFA-t az adott országban érvényes adókulcsnak megfelelően. (Ennek levonására viszont nincs lehetősége az alanyi adómentes adóalanynak.) És ilyenkor nincs áfabevallás és összesítő nyilatkozat sem.
      Még egy nagyon fontos dolog a 10ezer € kapcsán: ez az összeghatár az EU-ba lépés napján érvényes árfolyamon került rögzítésre (252,19 forint/EUR), és a határ számításánál ez az összeg az irányadó, a 2.521.900,- Ft!

      Ha az értékhatárt túllépjük (vagy már az első beszerzéstől úgy döntünk), a közösségen belüli termékbeszerzés szabályait kell alkalmaznunk.
      Azaz közösségi adószámot kérünk, felszámítjuk az ÁFA-t a beszerzés után – amit nem vonunk le, tekintettel arra, hogy a beszerzés adólevonásra nem jogosító tevékenységünk érdekében merült fel.
      Természetesen, a közösségi partner ilyenkor nem számít fel ÁFA-t az értékesítése során. Bevallást és összesítő nyilatkozatot viszont készíteni kötelező a vállalkozónak.

      Ezek az alapdolgok dióhéjban, és innen még lehetnek speciális “elágazások”, ezért jó, ha a könyvelőjével/adótanácsadójával konzultál; még bármilyen konkrét ügylet megvalósítása előtt!!

  12. Tisztelt Könyvelőzóna!

    Én alanyi mentes KATA-s egyéni vállalkozó vagyok, tervezőként dolgozom.
    A kérdésem az lenne, hogy ha alvállalkozóktól kapok számlát 27%-os ÁFA-val, azt hogyan kell továbbszámláznom a megrendelő felé?
    Csak a saját díjamhoz hozzáadom az ő bruttó tervezési díjukat és 0%-os ÁFA-val megírom a számlát, vagy nem ilyen egyszerű?

    Köszönöm szépen a segítségét!
    Üdvözlettel ND.

    1. Kedves Nagy Dániel!

      Elméletileg, az ön vállalási díja úgy alakul a megrendelő felé, hogy egyösszegű ajánlat, ami x ft. Az x ft tartalmazza az összes költségét, beleértve az ön alvállalkozóinak díjtételeit, a felhasznált anyagokat, utazásait, időráfordításait – és ezt mind-mind bruttó (áfával növelt) módon, mivel ön alanyi adómentes adózó. (A KATA csak annyiban játszik bele, hogy bevételi nyilvántartást kell vezetnie, a költségeiről pedig nem kell számot adnia, kivétel az iparűzési adó lehet, ha azt a módot választotta.)

      Tehát, a számlázáskor egyösszegben bocsájtja ki a számláját, amin a kötelező elemeken túlmenően az “A számla összege közvetített szolgáltatást tartalmaz.” szöveget is kell, hogy tartalmazza (ha van alvállalkozója, vagy közvetített szolgáltatása.)

      Ha nem egyösszegű a megállapodása, vagy valamiért valamit tovább kell számláznia, akkor az pontosan úgy van, ahogyan írja: sajáthoz hozzáadja a bruttó díjat, és azt számlázza tovább, a közvetített szolgáltatásra vonatkozó megjegyzéssel. (Ez lehet egysoros pl. tervezési díj, de lehet többsoros is: pl tervezési díj x Ft, tartószerkezet tervezés y Ft, stb.)

      1. Köszönöm szépen a választ!

        Ezek szerint ebben az esetben a számlán mindenképpen szerepeltetnem kell, hogy ˇközvetített szolgáltatást tartalmaz”.
        Még az alábbi kérdéseim lennének ezzel kapcsolatban:
        1. A közvetített szolgáltatás díjának is szerepelnie kell a számlán, vagy azt nem kötelező?
        2. A közvetített szolgáltatás díját is bele kell számítani az alanyi mentesség 8 millió forintos összeghatárába?
        3. Jól gondolom, hogy mivel 0%-os ÁFA-val állítok ki számlát, az Online Számla rendszerben nem kell regisztrálnom és adatot szolgáltatnom?

        Köszönöm szépen a segítséget!
        Üdvözlettel Nagy Dániel!

        1. Kedves Nagy Dániel Úr!

          1. “Közvetített szolgáltatást tartalmaz” megjegyzés jóval bonyolultabb annál, hogy igen/nem válasszal el lehessen intézni:

          vállalkozó saját nevében veszi igénybe a szolgáltatást
          azt részben vagy egészben továbbértékesíti
          változatlan formában
          megrendelővel kötött megállapodás alapján
          a közvetítés ténye a bizonylaton egyértelműen fel van tüntetve

          Fontos megjegyezni, hogy a közvetített szolgáltatást a vállalkozó NEM a saját teljesítményéhez veszi igénybe, az igénybevételének funkciója, hogy azt harmadik félnek továbbértékesítse, változatlan formában, de nem kötelező változatlan áron továbbszámlázni.

          A közvetített szolgáltatás nem épülhet be a saját teljesítménybe, e szolgáltatás tehát a saját szolgáltatástól egyértelműen elválasztható, vagyis önálló szolgáltatás.

          Ha az adott szolgáltatás a jogszabályoknak nem felel meg maradéktalanul, akkor nincs mód a közvetített szolgáltatás értékével csökkenteni a helyi iparűzési adó alapot.

          2. Természetesen az így növelt bevétel a kata alanyi adómentességébe és bevételi határába is beleszámít.

          3. Bizony, az alanyi adómentesség mellett is előfurdul, hogy bizonyos esetekben mégis kell felszámolni áfát…
          Továbbá, a számla olvasható, nem utazik heteket a kocsi sarkában, nem rágja meg a kutya, nem dől rá a székelykáposzta, nem hagyja el az ember, és így tovább. A regisztráció ingyenes, csak pár tíz percet kell rá szánni, és akkor is ott lesz, ha elfelejtenénk, hogy mégiscsak kellene. Most némi kis munka a karosszékből, és nem kap senki sikítófrászt, nincs kapkodás, ha hirtelen szükség lenne rá.

          Viszont, a kérdéseiből úgy látjuk, hogy kellene önnek egy könyvelő – még mielőtt nagyobb baj lesz. 😉

  13. Tisztelt Könyvelő zóna!

    Alanyi adómentes vagyok.Vállalkozásban egy irodaépületet takarítók. Azt szeretném megkérdezni, igaz-e ,hogyha nékem a takarítás ért pl. 200000 – ez utalnak akkor nekem minimum 160000 -ről kell számlát beszereznem? Köszönöm a választ. Üdv: Hályasné Tünde

    1. Kedves Hályas Mihályné!
      Kedves Tünde!

      Így ez nem igaz, az egészen bizonyos. Valamit nagyon csúnyán félreérthetett, szerintünk a könyvelőjével kellene ezt megbeszélni.
      Nem katás vállalkozó? Szja szerint adózik? Nem is érjük, honnan jönnek ezek a számok… 🙁

    2. Valószínűleg rossz könyvelő él vagyok. Az idén januártól van ez a vállalkozás. A könyvelő mondta hogy ennyiről kell számlát hogy ne fizessék sok adót. De hát heti 40 ezret akkor sem tudok tisztítószerek költeni ha a legdrágább helyen vásárolok.

      1. Kedves Hályas Mihályné!

        Nem feltétlenül van rossz könyvelőnél. Lehet egyszerűen az is, hogy csak elbeszélnek egymás mellett; a könyvelő a feltett kérdésre helyes választ ad, csak ön nem azt akarja hallani, nem úgy hallja, mint ahogyan azt a könyvelő mondja.
        Pl. nagyon fontos kérdés amit mi kérdeztünk vissza, hogy milyen adózási módot választott, de azt elkerülte.
        A válaszából ítélve csak tippelni tudunk, hogy szja adózási módot választott, és azért van szüksége a költségszámlák gyűjtésére, mert az való igaz, hogy ebben az esetben a bevétel mínusz költségek egyenlő az adóalap (persze ez nagyon egyszerűsítve, de legalább érthetőbben).
        Nem tudni, hogy miért nem vált kata adózásra (lehet, hogy oka van…), akkor pl. nem kell feltétlenül foglalkoznia a költségszámlákkal.

        Egy szó, mint ezer: segítőbb válaszunk nincs, a körülmények és lehetőségek alaposabb ismerete nélkül nincs jobb receptünk. Üljön le a könyvelőjével, vagy kérjen konzultációt más könyvelőtől, és úgy döntsön, ha úgy érzi, hogy nagyjából mindent ért a vállalkozás alapjaiból.

        1. …* Tisztelt Könyvelő zóna! Van egy fő állásom, mellette vagyok egyéni kis vállalkozó, alanyi adómentes. Ennyit tudok csak a vállalkozásomról. Azt sem tudom hogyan könyvel el a könyvelő. Nemtudom milyen a Katás vállalkozás. De megfogadom a tanácsokat, konzultáljon egy másik könyvelővel is, és utánna olvasók a Kata- nak is. Köszönöm a válaszukat
          (…* az előző hozzászólása megismétlését kivettük ebből a hozzászólásából.)

          1. Kedves Hályas Mihályné!

            Örülünk, hogy megfogadja tanácsunkat!
            A “katás” nem egy vállalkozási forma, hanem adózási forma. Annyit már kiderítettünk az ön segítségével, hogy – feltehetően – mellékfoglalkozású egyéni vállalkozó, aki nem számolhat fel és nem vonhat le áfát (alanyi adómentes) a számláiból. Fog ez menni!

  14. T. Könyvelőzóna!

    Katásként novemberben átléptem az alanyi mentes értékhatárt. A számlát már áfásan állítottam ki október közepén, és novemberben érkezett az utalás a számlámra. Egy szeptemberben elvégzett munkát számláztam le. A kérdésem, hogy melyik hónaptól vehetem figyelembe a költségeimet terhelő áfát , levonva a befizetendőből?

    1. Kedves Kozák Csilla!

      Véleményünk szerint minél előbb keresse fel a könyvelőjét, és egyeztessenek; igaz, hogy arra az időszakra, amikortól áfás lett a katás vállalkozás, a részére felszámított áfa összegét – a feltételeknek megfelelés esetén – levonásba lehet helyezni.
      Az áfa még kacifántosabb, mint a kata, amiből az is következik, hogy jobb a békesség – irány a könyvelő.

  15. Katá-s egyéni vállalkozó/orvos/nagy részben ÁFA mentes tevékenységet végez.Meghaladta a 8 000 000.- Ft-os határt együtt. Kell-e az ÁFA bevallás és bejelentkezés ?

    1. Kedves Kövesdi Mária Úrhölgy!

      A kérdés pontos megválaszolása érdekében érdemes a könyvelőjéhez/adótanácsadójához fordulni, mert nem teljesen mindegy, hogy a vállalkozó orvos az “orvoslás” keretében egészen pontosan mit kell, hogy csináljon (nyilvánvalóan, itt most nem a helyes sziketartásra célzunk…).

      A tevékenység közérdekű jellegére való tekintettel adómentes tevékenységeket az áfa törvény 85. §-a sorolja fel, ha a vállalkozóként végzett tevékenység az (1) bekezdés alá sorolható (többnyire igen), akkor az ezekből származó bevétel a kata bevételbe beszámít, de az alanyi adómentesség határába nem.

      BÚÉK 2018!

  16. Tisztelt Könyvelőzóna!

    Nagyon köszönöm a hasznos írásokat, itt mindig találok választ a felmerülő kérdéseimre.
    Az alanyi adómentesség értékhatárának átlépésekor hogyan tudom megtenni a bejelentést a NAV felé?

    Üdvözlettel
    N.Hajnalka

    1. Kedves Nagy Hajnalka!

      Nagyon kedves és jóleső a dicsérete, és köszönjük szépen!

      Abban az esetben, ha az alanyi adómentesség azért szűnik meg, mert a tárgy naptári évben a tényadatok alapján a bevétele ténylegesen meghaladja az alanyi adómentesség választásának feltételeként meghatározott összeget, az alanyi adómentesség választására vonatkozó joggal a megszűnés évét követő második naptári év végéig nem élhet.
      Tehát, ezt azért alaposan meg kell gondolnia, és orvosolnia! Mindenképpen beszélje ezt át időben a könyvelőjével, mert súlyos hátrányba kerülhet, ha ön a termékét/szolgáltatását 27 %-kal drágábban kínálja, mint a konkurencia.

      Biztos, hogy közelít a 8 millió forinthoz (vagy időarányos részéhez, ha év közben alakult)? Tudja, hogy mi nem számít ebe a bevételbe az alanyi adómentesség határának tekintetébe?

      Fontos tudnivaló, hogy azt a számlát, amivel az értékhatár átlépésre kerül, már áfásan kell kibocsájtani!

      Ha ezt nem tette volna így, akkor az értékhatárt átlépő számlát javítani, módosítani kell. A javító számlán ? az eredeti számla adatain túl ? fel kell tüntetni, hogy ez a számla javító számla, fel kell tüntetni, hogy melyik számlát javítjuk vele, és fel kell tüntetni rajta az eredeti teljesítési időpontot, és gondoskodni kell arról, hogy a számla címzettje (a vevő) írásban dokumentálható módon kapja meg a módosított számlát.

      A NAV felé, az Adózás rendjéről szóló törvény (Art.) előírásai szerint, az alanyi adómentesség határának átlépését követő 15 napon belül ? változásbejelentő nyomtatványon ? a változást be kell jelenteni, és az adott időszakra vonatkozóan a megfelelő gyakoriságú áfa bevallást kell tenni.

      Engedje meg, hogy ajánljuk magunkat könyvelésre; online könyvelésünkkel (is) szívesen állunk rendelkezésére, akár az alakulástól kezdve is.

  17. A Facebook Könyvelők Klubja csoportban Zsu Szöllösi nevű kedves kolléganő megosztotta ezt az írásunkat, egyben kérdezett egy olyant, amely rávezetett bennünket arra, hogy egy zárójelbe tett kiegészítésünk nem helyénvaló, ezért ezt az írásunkban javítjuk.

    A cikket igyekeztünk annyira egyszerűen megírni, hogy igyekezetünkben, egy gondolattorlódás okán, könnyen kelthettük azt a képzetet, hogy a megszűnéskor az értékhatár átlépése miatt áfakörös lesz a megszűnő vállalkozás.

    Köszönjük szépen Zsu Szöllösi figyelmes olvasását, jelzését, és minden Kedves Olvasónktól elnézést kérünk!

"Vissza a tetejére" gomb