Könyvelőzóna

Kötelező bankkártyás fizetés (POS) biztosításra kötelezettek 2021. január 1-től

Aki pénztárgéphasználatra kötelezett, annak biztosítania kell a bankkártyás fizetés lehetőségét

Nincs azzal semmi baj, ha a korszerű technikák alkalmazását mindennapjaink részévé teszik, hogy bonyolult életünk egyszerűsödjék. A baj ott van, ha ezt rendkívül rövid időszak alatt, betanulási időszak és oktatás nélkül, költséghatásokat az állampolgárokra (végső soron a vevőkre, felhasználókra) hárítva, Miről is van szó?

Azon adóalanyok (kereskedők, szolgáltatók), akik nyugtaadási kötelezettségüket kizárólag pénztárgéppel teljesíthetik, kötelesek biztosítani a fogyasztók, a vevők számára az elektronikus fizetés lehetőségét és annak folyamatos rendelkezésre állását.

(Jogszabályi hely: 2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről)

Hurá! – mondhatnánk, mint vevők – szinte bárhol használhatom majd a bankkártyámat. Aztán kiderül, hogy az egyik szemem sír, a másik meg üveg: Kisvállalkozó vagyok, mit is fog ez számomra jelenteni?

Bankterminál-használati (POS) szerződést kell kötni, bankkártya-lehúzó masinát kell szerezni, adattovábbítási szerződést kell kötni, internetes szerződést kell kötni, újabb áramvételezési hely kell a terminálnak (szerencsés esetben egy hosszabbítóval megúszható), fizikailag hely kell a terminálnak, feltehetően (szerencsétlen esetben) újabb bankszámla és/vagy bankkártya elszámolási számla kell / hadd nőj jön a bankok zsírja, hája a vérünkön, bankkártya bizonylat hegyek keletkeznek, amelyeket fel is kell dolgozni, naponta helyére könyvelni. Miért ne kérne a több munkáért többet a könyvelő – hacsak nem fut most már világgá, a rengeteg adminisztrációcsökkentéstől, amiről nem is kérdezték meg, ami számottevő többletmunkát okoz, ami szakmai értetlenségeket okoz, ami elvonja az érdemi munkától!

Emlékeztetőül, amíg mantránkon és a terminál-beszerzésen gondolkodunk, álljon itt, hogy kinek is kell a pénztárgép mellé bankkártya leolvasó (POS) berendezést beszereznie, használatát betanítani, betaníttatni, állandó készenlétben tartani, és mindehhez valahonnan pénzt szerezni:

Nyugtaadási kötelezettségüknek kizárólag pénztárgéppel eleget tenni kötelezettek köre

Az Áfa tv. 166. § (2) bekezdésében foglalt feltétel teljesülése hiányában nyugtaadási kötelezettségüknek kizárólag pénztárgéppel tehetnek eleget az alábbi adóalanyok, illetve üzletek:

a) a gyógyszertárak,

b) a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR ’08

1. a 45.20 szerinti gépjármű-javítási, karbantartási,

2. a 45.32 szerinti gépjárműalkatrész-kiskereskedelmi,

3. a 45.40 szerinti motorkerékpár, -alkatrész kereskedelmi, javítási,

4. a 47.1-47.7 és 47.91 szerinti kiskereskedelmi,

5. 49.32 szerinti taxis személyszállítási,

6. az 56.1 és 56.3 szerinti vendéglátási (kivéve a mozgó szolgáltatásnyújtási),

7. az 55.1-55.3 szerinti szálláshely-szolgáltatási (kivéve a falusi szálláshely-szolgáltatási),

8. 66.12 szerinti értékpapír-, árutőzsdei ügynöki tevékenységből kizárólag a pénzváltási,

9. a 77.1-77.2 és 77.33 szerinti kölcsönzési,

10. 86.10 szerinti fekvőbeteg-ellátási tevékenységből kizárólag plasztikai sebészeti,

11. 93.29 szerinti m.n.s. egyéb szórakoztatási, szabadidős tevékenységből kizárólag táncteremi, diszkó működtetési,

12. a 95.1-95.2 szerinti javítási,

13. 96.01 szerinti textil, szőrme mosási, tisztítási tevékenységből kizárólag mindenfajta ruházat (beleértve a szőrmét) és textil géppel, kézzel mosási és vegytisztítási, vasalási,

14. 96.04 szerinti fizikai közérzetet javító szolgáltatási, és

15. 93.13 szerinti testedzési szolgáltatási

tevékenységet folytató valamennyi adóalany, üzlet, mozgóbolt, kivéve:

ba) a betétdíjas göngyöleget visszaváltó üzlet,

bb) a csomagküldő kereskedelem, kivéve annak nyílt árusítást végző üzlete, bemutatóterme,

bc) az ipari – kivéve élelmiszeripari – tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, ha termelő és értékesítő tevékenységét ugyanabban a helyiségben folytatja,

bd) a termelői borkimérés,

be) az utazási iroda, utazási ügynökség, turisztikai szolgáltató iroda utazási szolgáltatásai tekintetében,

c) a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR ’08 46.2-46.7 szerinti nagykereskedelmi tevékenységet folytató adóalanyok, üzletek, a kiskereskedelmi értékesítésük tekintetében.

A cikk témájának felvetéséért köszönet Thuró Viktóra, biatorbágyi könyvelő kolléganőnek, tegnapi FB bejegyzésének!
Továbbiak

Kapcsolódó bejegyzések

ozzászólás

  1. Kedves szakértő! Egy olyan kérdésem lenne önök felé,hogy Katás vállalkozást szeretnénk. Sokat olvastam róla.
    Kérdéseim a következők.
    1. Katásan hol vállalhatok munkát és milyen munkákat lehet el vállalni?
    2. Lehet-e alkalmazottam ha szükséges?nyilvám ez hivatalosan amit a törvény el fogad.És ha igen mennyi alkalmazottam lehet?
    3. Pl én hegesztő vagyok és a vas szakmán belül szeretnénk tevékenykedni.
    4. Fő állásom hegesztő amiben havi 168-200 órát dolgozok. Várom érthető válaszukat. Előre is köszönöm.

    1. Tisztelt Lakatos Sándor Úr!

      A weboldalunk tele van olyan írásokkal, amelyik mindegyike választ adhat az ön kérdésére.
      Konkrétumok nélkül részletes és helytálló javallatokat nem lehet adni, mindenképpen hosszabb konzultációt igényel a precíz válasz.
      Dióhéjban:
      1. KATÁs vállalkozóként bárhol vállalhat munkát, szinte bármit, de a szakképzettséghez kötött munkákhoz szakképesítés kell vagy önnek, vagy egy alkalmazottjának.
      2. Lehet alkalmazottja, bármennyi, korlát nincs, kivéve az anyagiak.
      3. Nincs akadálya, hegesztőként, vasas szakmákban is dolgozhat
      4. Havi 168-200 óra mellett ebben a szakmában dolgozni elég kemény (havi 21-25 8 órás műszakról beszélünk), de nem lehetetlen.

      Olvasgassa a KATA adózással kapcsolatos írásainkat a bővebb információkért, aztán ha úgy érzi, hogy sok minden tud, és vállalkozna, keressen egy jó könyvelőt/adótanácsadót, akivel az igazi részletekről, a valóságról is beszélgethetne.

  2. Kedves Könyvelőzóna!

    Egy kis üzletünk van, alanyi adómentesek vagyunk és nem vagyunk pénztárgép kötelezettek. Egysoros nyugtatömböt használunk. Szeretnénk, ha az ügyfeleink tudnának bankkártyával fizetni, de nem tudjuk, hogy elég-e ahhoz a nyugtatömböt kitölteni. A NAV-tól nem kaptunk egyértelmű választ. Szerintük mindenkinek gépi számlát (név, cím adószám)kellene kiállítanunk bankkártyás fizetésnél (de megjegyezte, hogy nem biztos 🙂 ). Így a kérdésem az lenne, hogy megoldható-e bankkártyás fizetés a nyugtatömbbel, vagy esetleg egy nyugta nyomtatós POS-terminállal?

    Válaszukat előre is köszönöm.

  3. Tisztelt Szakértő!

    Adott egy KATA-s vállalkozó 45002 és 453201 ÖVTJ számú tevékenységgel. Pénztárgépre kötelezett, de nincs pénztárgépe, mert számláz magánszemélyeknek is. Helyes-e az elgondolásom, miszerint ettől függetlenül neki is biztosítania kell a bankkártya elfogadás lehetőségét?

    Üdv,
    Merkelné Laczkó Mariann

    1. Kedves MLM Könyvelőiroda!
      Kedves Mariann!
      ÖVTJ 453201 Gépjárműalkatrész-kiskereskedelem m.n.s. tételbe tartozik:
      – a gépjármű-alkatrészek, -tartozékok, -felszerelések kiskereskedelme, beleértve az internetes értékesítést, úgymint:
      – gépjármű gumiabroncs és gumibelső
      – gyújtógyertyák, akkumulátorok, járművilágítás, elektromos alkatrészek stb.
      Nem ebbe a tételbe tartozik:
      – a gépjármű-üzemanyag kiskereskedelme, lásd: 473001

      Az ÖVTJ 45002 szám esetén már nagy bajban vagyunk, mert egy számjegy lemaradt, de nemhogy csak lemaradt, hanem még azt is lehet tudni, hogy ÖVTJ 450…. osztályozás nem létezik.

      A 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 1. számú mellékletében határozza meg a jogszabály a nyugtaadási kötelezettségüknek kizárólag pénztárgéppel eleget tenni kötelezettek körét.
      Az Áfa tv. 166. § (2) bekezdésében foglalt feltétel teljesülése hiányában nyugtaadási kötelezettségüknek kizárólag pénztárgéppel tehetnek eleget az alábbi adóalanyok, illetve üzletek:

      b) a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR ’08
      1. a 45.20 szerinti gépjármű-javítási, karbantartási,
      2. a 45.32 szerinti gépjárműalkatrész-kiskereskedelmi

      tevékenységet folytató valamennyi adóalany, üzlet, mozgóbolt, kivéve:

      bb) a csomagküldő kereskedelem, kivéve annak nyílt árusítást végző üzlete, bemutatóterme,

      A fentiek alapján nyugtaadási kötelezettségüknek kizárólag pénztárgéppel kell eleget tenniük kötelezettek körébe tartoznak. (Valami azt súgja nekünk, hogy a jelölt 450… helyett a 45.20 TEÁOR alá tartozó tevékenységet gyakorolnak, és akkor erre is igaz az előbbi megállapításuk. Természetesen, egy könyvelő nem alapozhat másra, mint a tényekre…)

      Természetesen, minden alól létezik kivétel, főleg, ha a jogszabály lehetőséget ad rá; kivétel talán ez a mondatunk? 😀

      Ha valakinek vannak készpénzes bevételei, és a tevékenysége alapján online pénztárgéppel kötelezett nyugtát adni, de valamiért nem szerez be pénztárgépet, akkor megteheti, hogy minden bevételéről számlát állított ki, és akkor mentesült a pénztárgéppel történő nyugtaadás alól. Viszont, azokat a számlákat, amelyeket a nyugtaadás helyett állított ki, havonta tételesen jelentenie kellett az adóhivatal felé a PTGSZLAH nevű nyomtatványon. Ennek a nyomtatványnak a használata 2021. januárjában megszűnik/megszűnt…

      A PTGSZLAH adatlapot kifejezetten azoknak készítették, akik a pénztárgépes nyugta kibocsátási kötelezettségüket számlakibocsátással teljesítik, a nyomtatványnak a beküldésével a vállalkozó mentesült a pénztárgép használata alól, de akkor tudnia kellett a vevő adatait, nevét és címét, és ha van adószáma, akkor 2020. júliustól azt is. Ha a vevő nem adta meg az adatait, akkor nem lehetett szabályos számlát kiállítani, és akkor már a mentesség feltétele ugrott is…

      Emellett az online számla adatszolgáltatási kötelezettség is vonatkozik a kiállított számlákra, 2020. július 1. után az adóalanyok felé kiállított számlákra, 2021. január 1. után pedig minden kiállított számlára.
      Ne feledjük, hogy az adatszolgáltatás mulasztásakor nem csak a tetemes bírság érkezik, hanem a KATA adóalanyiság is ugrik. Megéri ezzel “szórakozni?”

      Tehát, véleményünk szerint, már ott kezdődik a bibi, hogy “Pénztárgépre kötelezett, de nincs pénztárgépe, mert számláz magánszemélyeknek is.” Legalábbis nem így fogalmazza meg a törvény a lehetséges kivételt, másodsorban nem egészen életszerű, és baromira nehéz bizonyítani a vállalkozónak, hogy márpedig így van. Ha nem az első, akkor a második próbavásárláson behasalnak.. 🙁

      A 2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről 2021. január 01-től hatályos előírása szerint:

      5/F. § A pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 1. §-a szerinti kereskedő köteles biztosítani a fogyasztó számára az elektronikus fizetés lehetőségét és annak folyamatos rendelkezésre állását.

      Az 5/F. § NGKM rendelet szerinti meghivatkozása pedig így hangzik:

      1. § (1) Nyugtaadási kötelezettségüket kizárólag pénztárgéppel teljesíthetik az adóalanyok az 1. mellékletben meghatározott tevékenységük során.

      Az 5/F. § azonban nem azt írja elő, hogy ez esetben bankkártya elfogadás lehetőségét kell biztosítani, hanem az “…NGM rendelet 1. §-a szerinti kereskedő köteles biztosítani a fogyasztó számára az elektronikus fizetés lehetőségét és annak folyamatos rendelkezésre állását.

      Magyarul: a kereskedő kötelezettsége, továbbá elektronikus fizetés lehetőségét, és nem csak a bankkártya tartozik az elektronikus fizetések közé. (Pl. az azonnali elektronikus utalás, amihez egy azonosítót, avagy egy QR kódot, avagy mindkettőt elég kitenni, és máris teljesítette a kötelezett kereskedő a kötelességét.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

"Vissza a tetejére" gomb