Könyvelőzóna

Kötelező bankkártyás fizetés (POS) biztosításra kötelezettek 2021. január 1-től

Aki pénztárgéphasználatra kötelezett, annak biztosítania kell a bankkártyás fizetés lehetőségét

Nincs azzal semmi baj, ha a korszerű technikák alkalmazását mindennapjaink részévé teszik, hogy bonyolult életünk egyszerűsödjék. A baj ott van, ha ezt rendkívül rövid időszak alatt, betanulási időszak és oktatás nélkül, költséghatásokat az állampolgárokra (végső soron a vevőkre, felhasználókra) hárítva, Miről is van szó?

Azon adóalanyok (kereskedők, szolgáltatók), akik nyugtaadási kötelezettségüket kizárólag pénztárgéppel teljesíthetik, kötelesek biztosítani a fogyasztók, a vevők számára az elektronikus fizetés lehetőségét és annak folyamatos rendelkezésre állását.

(Jogszabályi hely: 2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről)

Hurá! – mondhatnánk, mint vevők – szinte bárhol használhatom majd a bankkártyámat. Aztán kiderül, hogy az egyik szemem sír, a másik meg üveg: Kisvállalkozó vagyok, mit is fog ez számomra jelenteni?

Bankterminál-használati (POS) szerződést kell kötni, bankkártya-lehúzó masinát kell szerezni, adattovábbítási szerződést kell kötni, internetes szerződést kell kötni, újabb áramvételezési hely kell a terminálnak (szerencsés esetben egy hosszabbítóval megúszható), fizikailag hely kell a terminálnak, feltehetően (szerencsétlen esetben) újabb bankszámla és/vagy bankkártya elszámolási számla kell / hadd nőj jön a bankok zsírja, hája a vérünkön, bankkártya bizonylat hegyek keletkeznek, amelyeket fel is kell dolgozni, naponta helyére könyvelni. Miért ne kérne a több munkáért többet a könyvelő – hacsak nem fut most már világgá, a rengeteg adminisztrációcsökkentéstől, amiről nem is kérdezték meg, ami számottevő többletmunkát okoz, ami szakmai értetlenségeket okoz, ami elvonja az érdemi munkától!

Emlékeztetőül, amíg mantránkon és a terminál-beszerzésen gondolkodunk, álljon itt, hogy kinek is kell a pénztárgép mellé bankkártya leolvasó (POS) berendezést beszereznie, használatát betanítani, betaníttatni, állandó készenlétben tartani, és mindehhez valahonnan pénzt szerezni:

Nyugtaadási kötelezettségüknek kizárólag pénztárgéppel eleget tenni kötelezettek köre

Az Áfa tv. 166. § (2) bekezdésében foglalt feltétel teljesülése hiányában nyugtaadási kötelezettségüknek kizárólag pénztárgéppel tehetnek eleget az alábbi adóalanyok, illetve üzletek:

a) a gyógyszertárak,

b) a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR ’08

1. a 45.20 szerinti gépjármű-javítási, karbantartási,

2. a 45.32 szerinti gépjárműalkatrész-kiskereskedelmi,

3. a 45.40 szerinti motorkerékpár, -alkatrész kereskedelmi, javítási,

4. a 47.1-47.7 és 47.91 szerinti kiskereskedelmi,

5. 49.32 szerinti taxis személyszállítási,

6. az 56.1 és 56.3 szerinti vendéglátási (kivéve a mozgó szolgáltatásnyújtási),

7. az 55.1-55.3 szerinti szálláshely-szolgáltatási (kivéve a falusi szálláshely-szolgáltatási),

8. 66.12 szerinti értékpapír-, árutőzsdei ügynöki tevékenységből kizárólag a pénzváltási,

9. a 77.1-77.2 és 77.33 szerinti kölcsönzési,

10. 86.10 szerinti fekvőbeteg-ellátási tevékenységből kizárólag plasztikai sebészeti,

11. 93.29 szerinti m.n.s. egyéb szórakoztatási, szabadidős tevékenységből kizárólag táncteremi, diszkó működtetési,

12. a 95.1-95.2 szerinti javítási,

13. 96.01 szerinti textil, szőrme mosási, tisztítási tevékenységből kizárólag mindenfajta ruházat (beleértve a szőrmét) és textil géppel, kézzel mosási és vegytisztítási, vasalási,

14. 96.04 szerinti fizikai közérzetet javító szolgáltatási, és

15. 93.13 szerinti testedzési szolgáltatási

tevékenységet folytató valamennyi adóalany, üzlet, mozgóbolt, kivéve:

ba) a betétdíjas göngyöleget visszaváltó üzlet,

bb) a csomagküldő kereskedelem, kivéve annak nyílt árusítást végző üzlete, bemutatóterme,

bc) az ipari – kivéve élelmiszeripari – tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, ha termelő és értékesítő tevékenységét ugyanabban a helyiségben folytatja,

bd) a termelői borkimérés,

be) az utazási iroda, utazási ügynökség, turisztikai szolgáltató iroda utazási szolgáltatásai tekintetében,

c) a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR ’08 46.2-46.7 szerinti nagykereskedelmi tevékenységet folytató adóalanyok, üzletek, a kiskereskedelmi értékesítésük tekintetében.

A cikk témájának felvetéséért köszönet Thuró Viktóra, biatorbágyi könyvelő kolléganőnek, tegnapi FB bejegyzésének!
Továbbiak

Kapcsolódó bejegyzések

ozzászólás

  1. Tisztelt Szakértő!

    Adott egy KATA-s vállalkozó 45002 és 453201 ÖVTJ számú tevékenységgel. Pénztárgépre kötelezett, de nincs pénztárgépe, mert számláz magánszemélyeknek is. Helyes-e az elgondolásom, miszerint ettől függetlenül neki is biztosítania kell a bankkártya elfogadás lehetőségét?

    Üdv,
    Merkelné Laczkó Mariann

    1. Kedves MLM Könyvelőiroda!
      Kedves Mariann!
      ÖVTJ 453201 Gépjárműalkatrész-kiskereskedelem m.n.s. tételbe tartozik:
      – a gépjármű-alkatrészek, -tartozékok, -felszerelések kiskereskedelme, beleértve az internetes értékesítést, úgymint:
      – gépjármű gumiabroncs és gumibelső
      – gyújtógyertyák, akkumulátorok, járművilágítás, elektromos alkatrészek stb.
      Nem ebbe a tételbe tartozik:
      – a gépjármű-üzemanyag kiskereskedelme, lásd: 473001

      Az ÖVTJ 45002 szám esetén már nagy bajban vagyunk, mert egy számjegy lemaradt, de nemhogy csak lemaradt, hanem még azt is lehet tudni, hogy ÖVTJ 450…. osztályozás nem létezik.

      A 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 1. számú mellékletében határozza meg a jogszabály a nyugtaadási kötelezettségüknek kizárólag pénztárgéppel eleget tenni kötelezettek körét.
      Az Áfa tv. 166. § (2) bekezdésében foglalt feltétel teljesülése hiányában nyugtaadási kötelezettségüknek kizárólag pénztárgéppel tehetnek eleget az alábbi adóalanyok, illetve üzletek:

      b) a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR ’08
      1. a 45.20 szerinti gépjármű-javítási, karbantartási,
      2. a 45.32 szerinti gépjárműalkatrész-kiskereskedelmi

      tevékenységet folytató valamennyi adóalany, üzlet, mozgóbolt, kivéve:

      bb) a csomagküldő kereskedelem, kivéve annak nyílt árusítást végző üzlete, bemutatóterme,

      A fentiek alapján nyugtaadási kötelezettségüknek kizárólag pénztárgéppel kell eleget tenniük kötelezettek körébe tartoznak. (Valami azt súgja nekünk, hogy a jelölt 450… helyett a 45.20 TEÁOR alá tartozó tevékenységet gyakorolnak, és akkor erre is igaz az előbbi megállapításuk. Természetesen, egy könyvelő nem alapozhat másra, mint a tényekre…)

      Természetesen, minden alól létezik kivétel, főleg, ha a jogszabály lehetőséget ad rá; kivétel talán ez a mondatunk? 😀

      Ha valakinek vannak készpénzes bevételei, és a tevékenysége alapján online pénztárgéppel kötelezett nyugtát adni, de valamiért nem szerez be pénztárgépet, akkor megteheti, hogy minden bevételéről számlát állított ki, és akkor mentesült a pénztárgéppel történő nyugtaadás alól. Viszont, azokat a számlákat, amelyeket a nyugtaadás helyett állított ki, havonta tételesen jelentenie kellett az adóhivatal felé a PTGSZLAH nevű nyomtatványon. Ennek a nyomtatványnak a használata 2021. januárjában megszűnik/megszűnt…

      A PTGSZLAH adatlapot kifejezetten azoknak készítették, akik a pénztárgépes nyugta kibocsátási kötelezettségüket számlakibocsátással teljesítik, a nyomtatványnak a beküldésével a vállalkozó mentesült a pénztárgép használata alól, de akkor tudnia kellett a vevő adatait, nevét és címét, és ha van adószáma, akkor 2020. júliustól azt is. Ha a vevő nem adta meg az adatait, akkor nem lehetett szabályos számlát kiállítani, és akkor már a mentesség feltétele ugrott is…

      Emellett az online számla adatszolgáltatási kötelezettség is vonatkozik a kiállított számlákra, 2020. július 1. után az adóalanyok felé kiállított számlákra, 2021. január 1. után pedig minden kiállított számlára.
      Ne feledjük, hogy az adatszolgáltatás mulasztásakor nem csak a tetemes bírság érkezik, hanem a KATA adóalanyiság is ugrik. Megéri ezzel “szórakozni?”

      Tehát, véleményünk szerint, már ott kezdődik a bibi, hogy “Pénztárgépre kötelezett, de nincs pénztárgépe, mert számláz magánszemélyeknek is.” Legalábbis nem így fogalmazza meg a törvény a lehetséges kivételt, másodsorban nem egészen életszerű, és baromira nehéz bizonyítani a vállalkozónak, hogy márpedig így van. Ha nem az első, akkor a második próbavásárláson behasalnak.. 🙁

      A 2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről 2021. január 01-től hatályos előírása szerint:

      5/F. § A pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 1. §-a szerinti kereskedő köteles biztosítani a fogyasztó számára az elektronikus fizetés lehetőségét és annak folyamatos rendelkezésre állását.

      Az 5/F. § NGKM rendelet szerinti meghivatkozása pedig így hangzik:

      1. § (1) Nyugtaadási kötelezettségüket kizárólag pénztárgéppel teljesíthetik az adóalanyok az 1. mellékletben meghatározott tevékenységük során.

      Az 5/F. § azonban nem azt írja elő, hogy ez esetben bankkártya elfogadás lehetőségét kell biztosítani, hanem az “…NGM rendelet 1. §-a szerinti kereskedő köteles biztosítani a fogyasztó számára az elektronikus fizetés lehetőségét és annak folyamatos rendelkezésre állását.

      Magyarul: a kereskedő kötelezettsége, továbbá elektronikus fizetés lehetőségét, és nem csak a bankkártya tartozik az elektronikus fizetések közé. (Pl. az azonnali elektronikus utalás, amihez egy azonosítót, avagy egy QR kódot, avagy mindkettőt elég kitenni, és máris teljesítette a kötelezett kereskedő a kötelességét.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

"Vissza a tetejére" gomb