- Könyvelőzóna
Szegénylegény/Szegénylány új ruhában – megújult a Könyvelőzóna honlapja
Mit csinál egy jó könyvelő a bevallások kellős közepén? Bármi mást, csak ne lásson egyetlen számlát, bevallási nyomtatványt se! 🙂 Mi például, régi-régi gondolatunkat igyekeztünk megvalósítani; nagyon itt volt már az ideje, hogy megújítsuk honlapunkat. Nem készültünk el teljes egészében vele, de már vannak részek, amelyek működnek, ilyen például ez a bejegyzési (blog) szekció, ahol tudatjuk az érdeklődőkkel, Ügyfeleinkkel a legfrissebb, legnagyobb érdeklődésre számot tartó változásokat – lehetőleg magyarra fordítva. 😉 A régi honlap(jaink)ról átvettünk sok régi írást is, egyrészt azért, mert valamiféle folyamatossága csak-csak akad az állandó változások közepette, másrészt pedig, nagyon sajnálnánk kidobni néhány bejegyzést. A mintegy 900 korábbi írásunkból nagyjából négyszázat tartottunk meg (a “gyomlálás” azért még el fog tartani egy darabig). Kicsit változtattuk a kategóriák szerkezetét is, és tettünk bele új dolgokat is. Ilyen új dolog például, hogy elindítjuk (elindítottuk) az Ingyenes ingatlanhirdetés honlapunkat is, ahol – talán – eggyel több esélye adódik az ingatlanát értékesítőnek vagy ingatlant vásárolni szándékozónak. Lehet, hogy sokan nem tudják, de évek óta foglalkozunk a Wordpress tartalomkezelő rendszerrel, ezért helyet szorítottunk neki a honlapon is, de még csak csendesen, éppenhogy… 😉 Ügyfeleinknek tervezzük az Online ügyfélszolgálat beépítését (pl.: havi létszámjelentés, számfejtés, munkavállalók ki- és bejelentése, stb.), aminek nyoma már van, de…
Többet olvasni... - Cégügyek
Hogyan váltsunk könyvelőt? Milyen iratokra figyeljünk a könyvelőváltáskor?
Vannak olyan dolgok az életünkben, amelyekre szinte nem is figyelünk, de a tudatalattink mégis törekszik rá; az állandóság. Szinte felvidulunk, ha a hentesünk ránk kacsint, és csomagolja a gyönyörű vesepecsenyét, ha a nagy rohanásunkban a fodrászunk integet, hogy a sort előzve üljünk a székbe, ha a pincérünk pontosan akkor teszi elénk az ételt, amikor elfoglaljuk a helyünket, ha kedvenc kocsmánkban kérdés nélkül tolják elé a “szokásosat”. 🙂 És van, amikor valamiért megtörik a varázslat, amikor úgy érezzük, hogy már nem mi vagyunk a legfontosabbak, vagy amikor kényszerűen keresnünk kell más állandóságot, mert megváltoznak a körülményeink, mert elköltözünk, mert többre vágyunk, mert kevesebb is elég, vagy éppen meg sem tudjuk magyarázni, hogy miért, csak mást szeretnénk. A könyvelő is egy bizalmi személy, akit nehezen fogadunk el, és nehezen válunk el tőle, mégis akadhatnak olyan helyzetek, állapotok, amikor elgondolkodunk a válás szükségszerűségén: a vállalkozás olyan méretet ért el, amit a könyvelő már nem tud követni úgy érezzük, hogy a jelenlegi könyvelő szolgáltatása nem elegendő számunkra bármennyire is jó a jelenlegi könyvelő, nem szeretnénk ennyit fizetni a szolgáltatásaiért (ez a legbutább érv) partnerek, üzlettársak ajánlanak egy jobb hírnévnek örvendő könyvelőt új vállalkozásba kezdenénk, amelyhez a régi könyvelő nem ért, vagy nem akarja vállalni…
Többet olvasni... - Adó | Járulék | Illeték
Minimálbér 2017., garantált bérminimum 2017. – a megállapodás megszületett
A kormány megállapodott a szociális partnerekkel a minimálbér emeléséről és a járulékok csökkentéséről ? jelentette be ma reggel a nemzetgazdasági miniszter: a minimálbér jövőre 15 százalékkal, 2018-ban pedig 8 százalékkal, a garantált bérminimum pedig jövőre 25 százalékkal, utána pedig 12 százalékkal növekszik. a munkaadói járulékok 2017-ben 5 százalékkal, egy évvel később pedig további 2 százalékkal csökken. Az Országgyűlés ugyancsak a mai napon megszavazta a 2016. október 28-án benyújtott őszi adócsomagot, így nagyon nagy valószínűséggel elfogadhatjuk, hogy a minimálbérek az alábbiak szerint fognak alakulni: minimálbér garantált bérminimum havi bér 127.650 161.250 heti bér 29.383 37.113 napi bér 6.388 7.425 órabér 735 928 A minimálbérek változása a fizetendő közterheket is befolyásolja, amelyek havonkénti mértéke így alakulhat (a számokat a korábbi két írásunk mellé csatolt táblázatból vettük, és itt csak a különbözeteket tüntetjük fel): változások garantált bérminimum minimálbér bruttó bér 32.250 16.650 nettó bér 21.446 11.072 munkáltató költsége 33.379 15.103 állami bevétel 11.933 3.940 egyéni vállalkozó minimális teher* 9.876 3.100 társas vállalkozó minimális teher* 10.420 3.381 Elszámolt költség – egyéni vállalkozó* 42.126 19.750 – társas vállalkozó* 42.670 20.031 állami bevétel – egyéni vállalkozó* 14.714 10.638 – társas vállalkozó* 15.958 10.919 * főfoglalkozású vállalkozó, a minimálbérnek/garantált bérminimumnak megfelelő kivét esetén Ha egy kétszemélyes, mini…
Többet olvasni... - Adó | Járulék | Illeték
Minimálbér, garantált bérminimum egyéni vállalkozók, társas vállalkozók 2017 – tervezet
Még nincs egy hete, hogy a Minimálbér 2017, garantált bérminimum 2017 ? tervezet című írásunkban bemutattuk a számok nyelvén, hogy a kormány 15 százalékos minimálbér-emelési, illetőleg 25 százalékos garantált bérminimum (melyet szokás még szakmunkás minimálbérként is emlegetni)-emelési, és ezekkel együtt 4 százalékos munkáltatói járulékcsökkentési (szociális hozzájárulási adó) javaslata milyen hatással járhat a munkavállalókra és a munkaadókra. A KSH adatai szerint 2015 végén 1 millió 691 ezer vállalkozás volt nyilvántartva, amelyből az önálló vállalkozó 1 millió 130 ezer (ezen belül is az egyéni vállalkozók száma 400ezerre tehető). A vállalkozások létszám-kategóriák szerinti megoszlása a korábbi évekhez képest nem változott: 99,7%-a kisvállalkozásnak ? ezen belül a 10 főnél kevesebb foglalkoztatottal rendelkező mikrovállalkozások aránya 97,9% ? minősült. Az már az előző írásunkból is kiviláglott, hogy ezt a fajta minimálbér-, garantált bérminimum emelést a munkaadók erősen “megszívhatják”, de mi a helyzet az úgynevezett önfoglalkoztatók – az önálló vállalkozók – esetén? Mit mutatnak a számok az egyéni vállalkozó és a társas vállalkozó minimális járulékfizetési kötelezettségéről? Mielőtt megmutatjuk a számokat, elevenítsük fel néhány mondat erejéig, hogy miért nem használhatjuk iránytűként a Minimálbér 2017, garantált bérminimum 2017 ? tervezet című írásunkhoz csatolt táblázatot, amelyet a munkavállalói/munkaadói terhek alakulásáról tettünk közzé: Ha egyszerűen akarunk fogalmazni, akkor azt mondhatjuk, hogy az egyéni…
Többet olvasni... - Adó | Járulék | Illeték
Minimálbér 2017, garantált bérminimum 2017 – tervezet
A hír: A hivatalos oldalakon fellelhető információk szerint, a kabinet 15 százalékos minimálbér-emelést és 4 százalékpontos munkáltatói járulékcsökkentést (szociális hozzájárulási adó) javasol 2017-re, a garantált bérminimum ? melyet szokás még szakmunkás minimálbérként emlegetni- pedig 25 százalékkal nőhet jövőre. A hír még nem jogszabály, ezért aggodalomra nincs ok, csak annyiban, hogy a gyakorlat szerint amit a kormány eltervez, arra a képviselők rábólintanak. Lássuk azonban, hogy mit mondanak a számok: Számok (1): egy szakképzettséget nem igényló munkakörben foglalkoztatott minimálbéres dolgozó havi 16.290,- forinttal többe fog kerülni munkaadójának (158.925,- Ft, ami 11,42%-os növekedés), míg a szakmunkás minimálbér esetén 34.992,- forint a többlet munkáltatói teher (200.757,- Ft, ami 21,11%-os növekedés). Számok (2): egy szakképzettséget nem igényló munkakörben foglalkoztatott minimálbéres dolgozó havi 11.073,- forinttal többet fog kézhez kapni (15%-os növekedés), míg egy szakmunkás minimálbér esetén 21.446,- forinttal több (25%-os növekedés) kerül a munkavállaló számára kifizetésre. Számok (3): egy szakképzettséget nem igényló munkakörben foglalkoztatott minimálbéres dolgozó után havi 5.577,- forinttal, míg egy szakmunkás minimálbér esetén havi 10.804,- forinttal több kerül a munkavállalótól levonásként az államkasszába. Számok (4): egy szakképzettséget nem igényló munkakörben foglalkoztatott minimálbéres dolgozó után havi 360,- forinttal kevesebb, míg egy szakmunkás minimálbér esetén havi 2.742,- forinttal több a munkaadói közteher. Számok (5): egy szakképzettséget…
Többet olvasni... - Gondolatkarcok
Segítség, könyvelő vagyok – rém(?)történetek
Egyszer volt, hol nem volt, az Égigérő Paragrafushegyeken túl, de a Bevallás Óperencián innen, egy reggel, miközben a takaró alatt keresgéltem az éjszaka elkószáló tejfogamat, a Macihoz fordultam, és közöltem vele: Életem halálom, kezedbe ajánlom, de belőlem mérleglépes(z) könyvelő lesz, akárki megláss(z)a! Nem, nem egy elmeotthonban zajlott a történet, hanem egy gyermekkórházban, egy jópofa mandulaműtétet követően. Akár hiszi valaki, akár nem, akkor ez úgy ment, hogy becibáltak a kórházba, miután a körzeti orvos megállapította, hogy a mandulákat ki kell hajítani, ahol pizsamára vetkőztettek, egy nővérke valami büdös löttyöt öntött egy pelenkaszerű izére. A doki ezzel a pelenkával képen kapott, elővette a fogókat csipeszeket, beugrott a számba, és kiadogatta a mandulákat. Állítólag a pelenkán lévő izétől el kellett volna aludnom, semmit nem kellett volna éreznem, de ez volt a mese része a dolognak. Az igazsághoz két fontos dolog tartozik még: A fogamat nem a doki verte ki, hanem az – tejfoghoz illően – saját maga akart távozni, amin a szájhoz nyomott kendő csak kicsit segített. Akart a radai rossebb könyvelő lenni, csak valami frappáns bevezető kellett, hogy felkeltsem az érdeklődést eme nemes szakma iránt. Én is űrhajós akartam lenni, meg vadakat terelő juhász, meg tűzoltó és katona, meg üveggolyó-gyáros és masiniszta.…
Többet olvasni... - Adó | Járulék | Illeték
KATA 2017 – ÁFA 2017 – változik a KATA és az ÁFA értékhatára 2017-ben
2016. október 28-án nyújtotta be a kormány (nemzetgazdasági miniszter) a T/12741 Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról címmel a 2017. évi adócsomagot. Nem kis pakkról van szó; 322 paragrafus 126 oldalon, rengeteg melléklet, 78 oldal magyarázat, összesen 204 oldal mutatja, hogy a jogalkotó miképpen próbál rohanni a való élet változásai nyomában. Nem tisztünk (meg nem is szoktak bennünket megkérdezni), de az összbenyomásunk az, hogy a változások, módosítások kedvezőbb irányba mutatnak, a vállalkozásoknak egyszerűsödhet az adminisztrációjuk, kiszámíthatóbbá válhat életük. Nem kétséges, hogy a KATA adózási mód (kisadózó vállalkozások tételes adója) töretlen népszerűségnek örvend a kisvállalkozások körében; egyszerű, kiszámítható, tervezhető, egyszerű adminisztráció, több adónemet kivált – megfizethető és nyugodt álmot biztosít. A KATA bevételi értékhatára 2017-től 12millió forint összegre emelkedik az eddigi 6millió forintról. A 12 millió forint feletti bevételi rész után továbbra is 40 %-os mértékű adót kell fizetni. Csak emlékeztetőül: 2016. június 16-ai hatállyal úgy módosult a katás bevétel fogalma, hogy nem számít a kisadózó vállalkozás bevételének a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás (A módosított szabályt a 2014. január 1-jét követően keletkezett bevételre is alkalmazni lehet.) 2017-től 24 hónapról 12 hónapra csökken az az időtartam, amelynek elteltével ismét választható az adóalanyiság, ha az adó alanya önként…
Többet olvasni... - Adó | Járulék | Illeték
Egészségügyi szolgáltatási járulék 2016 – meg a passzív jog
Figyelem! Figyelem! Ezennel közhírré tétetik, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulék mindenki által kötelezően megfizetendő, a renitensektől a hátralék összege behajtattatik! Az majdnem mindenkinél megvan, hogy a magyarban a -tatik, -tetik, nem használtattatik, és az -andó, -endő kerülendő, de elsőre nem mindenkinek ugrik be, hogy mi a csuda az az egészségügyi szolgáltatási járulék. Az a személy, akire Magyarországon a társadalombiztosítás szabályai kiterjednek és nem biztosított, valamint egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére köteles. A járulék fizetését az adóhatóságnál kell kezdeményezni (T1011 számú nyomtatvány) Minden Magyarországon élő személynek kötelező fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot (közismertebben: tb), akkor is, ha nem szorul orvosi kezelésre. Egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésével az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásaira lehet jogosultságot szerezni. Egészségügyi szolgáltatási járulékot csak annak kell fizetnie, aki semmilyen más jogcímen (ellátás Magyarországon/jogosultság az ellátásra/egészségbiztosítás szolgáltatásaira jogosultak/kizárólag egészségügyi ellátásra jogosultság), és szociális rászorultság alapján sem jogosult egészségbiztosítási szolgáltatásra. Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettség az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megszűnését követő naptól áll fenn, azzal, hogy 15 napon belül kell bejelentkezni az adóhatósághoz a járulékfizetés céljából. Az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság a társadalombiztosítási szempontból belföldinek minősülő személyek részére a biztosítási jogviszony, illetve az alapul szolgáló jogosultsági feltétel megszűnését követően még meghatározott ideig fennáll, ez az…
Többet olvasni... - Általános forgalmi adó
A meglévő online pénztárgépek engedélyét is meg kell újítani, a gépeket frissíteni kell
Ugye, mindenki ismeri az otthoni gyakorlatból azt, amikor az asszony monda a párjának: “Tegyél már rendet az asztalodon, nem hiszem, hogy bármit meg lehet találni ebben a kuplerájban! Mire az ember: Nyugi anyukám! A zsenik átlátják a káoszt!” 🙂 Az online pénztárgép ügyben vagy nincsen káosz, vagy a jogszabály-alkotók a zsenik. 🙂 Ahogyan a címben is jeleztük: a meglévő online pénztárgépek engedélyét is meg kell újítani, a gépeket frissíteni kell! Az online pénztárgépekkel kapcsolatban van jó és rossz hírünk is. Melyikkel folytassuk? A rendelet módosítása miatt, pénztárgépenként jelentősebb plusz kiadással is számolhatnak azok a vállalkozások, amelyeknek már van szabályosan működő, NAV-hoz bekötött pénztárgépük. Tehát, az online kassza használatra kötelezettek körének bővítésén kívül a meglévő online pénztárgépek engedélyét is meg kell újítani, a gépeket frissíteni kell, mert változtak a korábban beüzemelt gépekre vonatkozó műszaki-technikai követelmények. (Csak úgy, magunk elé mormolva kérdezzük: Egy tenyérnyi vegyesbolt, valahol a világ végén innen és túl, vajon mikorra termeli ki ezt az összeget? Lehet azon csodálkozni, ha bezár, és azt mondja, hogy az legyen a boltos, akinek hat körösztanyja van? És… Gondoljunk csak bele, ha mi, mindenki, a magunk helyén így végeznénk a munkánkat, mint azok, akik szórakoznak velünk az online pénztárgépekkel kapcsolatos jogszabály módosításokkal? Aki…
Többet olvasni... - Adózás rendje
Mi legyen az egyéni vállalkozó bélyegzőjén?
Amikor a vállalkozásunk hőskorszakában Németországban voltunk, és egy benzinkútnál számlát kértünk a tankoláskor, a benzinkutastól kértük, hogy legalább nyomjon egy bélyegzőt a pénztárgép által kiadott számlára, akkor nézett ránk, mint borjú az új kapura; a “Wir sind ein Stempelland” (Bélyegzőország vagyunk) kifejezésre felcsillant a szeme, és nyomta stemplit, amelyen ugyanazok az adatok voltak, mint a pénztárszalag fejlécén. Annak idején így fogadták el az üzemanyag elszámolást. Ha volt stempli, akkor az rendben volt, hivatalos volt. 🙂 Valamilyen rejtélyes okból kifolyólag, mai is nagy kultusza van egy bélyegzőnek, de tisztázzuk gyorsan; Magyarországon egyetlen törvény sem írja elő a bélyegző kötelező használatát a vállalkozások számára, bármennyire is unszolja a vállalkozókat néhány hatósági ügyintéző! A kötelező adatokat szépen, kézzel körmölve, olvashatóan is fel lehet tüntetni bármilyen hivatalos dokumentumra. Mindezek ellenére, egy újonnan létrejött egyéni vállalkozás első kérdései közé tartozik: “Mit kell szerepeltetni a bélyegzőn?” VÁLLALKOZÓ/VÁLLALKOZÁS NEVE Nyilvántartási szám és adószám Eltérő adózási mód (pl. “KISADÓZÓ”, “PÉNZFORGALMI”) Székhely/Telephely/Fióktelephely címe Bankszámlaszám (utalásos számlánál) Vállalkozó/Vállalkozás neve Alapesteben megegyezik az egyéni vállalkozó tulajdonnevével (pl. Suckenbacher Alejandro ev., ahol az ev. az egyéni vállalkozó mivoltát jelenti – vagyis nem magánszemélyt, hanem vállalkozást jelöl). Amennyiben a NAV-hoz bejelenti az egyéni vállalkozó a vállalkozásának fantázianevét, akkor az is szerepelhet a neve…
Többet olvasni...
