Illeték

Öröklési és ajándékozási illetékmentesség 2010.

Ailleték nyári adócsökkentő csomag egyik eleme az illetékmentesség bevezetése volt az öröklés és ajándékozás esetén. Az új szabály 2010. augusztus 16-án lépett hatályba, de bizonyos esetekben korábbi ügyekre is lehet alkalmazni.

2010. augusztus 13-án kihirdetésre került törvény két új illetékmentességgel egészítette ki az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. Törvényt. Az örökhagyó és az ajándékozó egyenes ági rokona által megszerzett örökrész, illetve ajándék, mentes az illeték alól.

Két személy közötti egyenes ági rokonságról akkor beszélünk, ha az egyik személy a másiktól származik. Így például egyenes ági rokonnak kell tekinteni:
– vér szerinti gyermeket, szülőt, unokát
– háztartásban eltartott szülő nélküli unokát
– örökbefogadott gyermeket
– örökbefogadó szülőt


Tehát, ha valaki a testvérét szeretné megajándékozni, akkor először a szülőknek ajándékozzon, majd a szülők továbajándékozzák a másik gyermeküknek.

Ezen mentességi szabály nincs értékhatárhoz kötve, alkalmazása visszamenőleges hatályú, és vonatkozik gépkocsi öröklésére és ajándékozására is.

Tehát 2010. július 1-jén jogerősen még el nem bírált ügyekre az új szabályt kell alkalmazni.

Jogerősen még el nem bírált az ügy, amelyben döntés még nem született vagy a döntés már megszületett, de a jogerő még nem állt be. Azokra az adózókra is vonatkozik az új mentesség, akik az örökléssel, ajándékozással kapcsolatban már kézhez vették az illetékkötelezettség megállapításáról szóló fizetési meghagyást, de az 2010. július 1. napjáig még nem vált jogerőssé.

Az egyenes ági rokonok közötti öröklést és ajándékozást a mentesség tényétől függetlenül ezután is be kell jelenteni az állami adóhatósághoz az Itv.89-91.§-ai szerint.

 

(Forrás: Adónavigátor Kft.)

Címke
Továbbiak

Egy hozzászólás

  1. Tisztelt Cím!

    Üdülési jog – 7 nap / év (dematerizált részvény alappal, melynek értéke a vételi ár, nem a névérték- bár forgalmi értékke = 0) gyermek részére történő ajándékozása vagy eladása esetén milyen illeték- és szja fizetési kötelezettséggel jár.

    Válaszukat előre is köszönöm

    1. Kedves ARI!

      2010. július 1-től az ajándékozó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) által megszerzett ajándék illetékmentes.

      A vagyonszerzési illeték tárgyát képező, de ingatlannyilvántartási eljárást nem igénylő jogügyletet a szerződő felek közvetlenül az állami adóhatóságnak kötelesek bejelenteni, A bejelentési kötelezettséget nem érinti az a körülmény, hogy a vagyonszerzés a jogszabály szerint illetékmentes

  2. Tisztelt Cím!
    Kérdésem lenne az ajándékozással kapcsolatosan. 2002-ben vásároltunk egy lakást a fővárosban mert a gyermekünk ott tanult és kollégium hiányában az albérlettel szemban inkább a hitelfelvételes lakás vásárlást választottuk. A lakást két gyermekünk nevére irattuk, de életvitel szerüen csak az idősebbik lakott ott. Most változott a helyzet és ő külföldre került. Szeretné átadni a testvérének az ő részét aki viszont most lakik a lakásban. Csak úgy lehet illeték mentesen átadni a lakást ha először valamelyik szülejének adja át, aztán pedig a szülő a másik gyermeknek ajándékozza?
    Jó- jó hogy ebben az esetben nem kell ajándékozási illetéket fizetni, de SZJA- t azt kell nem? És kinek aki ajándékozott vagy akit megajándékoztak?
    Hát a részemről elég kacifántos az ügy.
    Kérem szives segitségüket.

    1. Kedves Kovács Kata!

      Olyannal, hogy “egyszerű ingatlanügy” még mi sem találkoztunk soha. 🙂

      Rögzítsük az alaphelyzetet: Van a Gyerek1 és a Gyerek2, akiknek van egy 50-50% nyi tulajdonrésszel rendelkező közös lakásuk, amelyet ők 2002-ben szereztek. És van a Szülő, akik ezt finanszírozták, és most is segítséget nyújtanak nekik. 😉
      Gyerek1 szeretné az ő 50%-át Gyerek2 részére átadni úgy, hogy a lehető legjobban jöjjenek ki.

      1. Gyerek1 eladja Gyerek2 részére az 50%-os tulajdonrészét:
      a.) SZJA fizetési kötelezettség nem keletkezik, mert a lakásingatlan szerzésének éve 2002, ami több mint 5 év.
      b.) Gyerek2-nek illetékfizetési kötelezettsége keletkezik, ami lakóingatlan esetén 4M Ft-ig 2%, az ezt meghaladó rész után 4%.

      2. Gyerek1 az 50%-os tulajdonrészét a Gyerek2-nek ajándékozza.
      a.) SZJA fizetési kötelezettség nem keletkezik, mert az ajándékozás nem ellenérték fejében történt
      b.) Gyerek2-nek illetékfizetési kötelezettsége keletkezik, mert az ajándékozási illeték csak egyenes ági rokonok között illetékmentes, és a testvérek oldal ági rokonságban állnak egymással. A lakástulajdon ajándékozási illetéke az ajándékozó testvér terhére 18M Ft-ig 8%, a 18M feletti rész után 35M Ft-ig 10% és a 35M Ft feletti rész 16%.

      3. Gyerek1 az 50%-os tulajdonrészét Szülőnek ajándékozza, aki azt a Gyerek2-nek ajándékozza.
      a.) SZJA fizetési kötelezettség nem keletkezik, mert az ajándékozás egyik esetben sem ellenérték fejében történik, vagyis nulla forint a bevétel.
      b.) illetékfizetési kötelezettség senkinek nem keletkezik, mert a Gyerek1 —> Szülő és Szülő —> Gyerek2 kapcsolat egyenes ági rokonság, ami ajándékozás esetén az illetéktörvény alapján illetékmentes.

      Gondoljuk, a harmadik lehetőséget fogják választani, ugye? 🙂

      Megjegyzés: Mivel mások is olvassák ezeket a sorokat, ezért itt mondjuk el, hogy van olyan eset, amikor az egyenes ági ajándékozást követően szja fizetési kötelezettség lehetséges. Pl. a Gyerek1 ajándékozza a Szülőnek (vagy fordítva), és a megajándékozott eladja az ingatlant.
      Ekkor az SZJA tv. 62. §. (2) bekezdés gb. pont 1. vagy 2. alpontját kell figyelni, nevezetesen:

      Tudjuk, hogy SZJA alapja az ingatlanértékesítés mínusz megszerzésre fordított összeg. Az ingatlanértékesítésből származó összeg az annyi, amennyi (a forgalmi értéktől nem illik elrugaszkodni nagyon), DE… de a megszerzésre fordított összeg (ami a bevételből levonható) az ajándékba kapott ingatlan esetén nem az ajándékozási érték, hanem a forgalmi érték 75%-a, azzal, hogy más kiadás költségként nem vonható le.
      Magyarul: a kapott ellenértékből levonható az ajándékozáskori forgalmi érték 75%-a, és a különbözet adózik 16%-kal.

      1. Kedves “Segitségadók”
        Köszönöm válaszukat , én sem vagyok a magam, illetve gyermekeim ellensége igy a 3. választ szeretném meglépni.
        Már csak egy kérdésem van: van valamiféle időkorlát a lebonyolitásban, ugy gondolom, hogy a két ajándékozási szerződés lebonyolítható egy nap alatt is!
        Ugye éhetetlen vagyok a kérdésekkel.
        Köszönöm válaszukat: Kata

        1. Kedves Kovács Kata!

          Miért lenne? 🙂

          Elméletileg lehetne, de az ügyvéd sem fogja ajánlani; azért kellene közte időpontot hagyni, nehogy megzavarodjon a magyar bürokrácia. 😉 A tulajdonszerzés időpontja az ajándékozási illetéknél az erről szóló okirat benyújtása az ingatlanügyi hatósághoz, és csak olyankor rendelkezhet valaki a tulajdonáról, ha az az övé. Ha egyszerre, egy napon belül nyújtják be az azonos dátumú szerződéseket, akkor egyik az egyik ügyintézőhöz kerül, a másik a másikhoz, aztán kiderülne, hogy olyat akar a szülő elajándékozni, ami még nincs a széljegyzetben a nevén…

          Szóval: a célegyenesben már nem kell kapkodni, azt tanácsoljuk, hogy legalább egy hét legyen a két aktus között.

  3. Tisztel Cím!
    Az ajándékozási szerződés után járó adózással kapcsolatban szeretném feltenni a kérdésemet. A szülői házból, édesapám halála után 1/4 részt örököltem még 1976-ban. Úgy döltöttem, hogy mivel az ajándékozás után nem kell illetéket fizetni, ezért ajándékozási szerződéssel visszairatom édesanyám nevére. Ők építették, Ők lakták, egész életükben, én már 1979 óta nem lakom aban a házban, és úgy érzem nem engem illet, hanem a Nővéremet akivel a mai napig is együtt él. Az ajándékozási szerződés meg is történt 2010 őszén. Édesanyám 89 éves, és eddig nem volt adókártyája, Most az APEH megküldte részére a kártyát, gondolom én, hogy az ajándékozás után adóznia kellene. A kérdésem akövetkező: Ilyen esetben hány % adót kell fizetnie? Ha kell kaphatna e kedvezményt a korára, és a kevés nyugdíjára való tekintettel?
    Válaszukat előre is köszönöm. Maradok Tisztelettel! Halász Gabriella

    1. Kedves Halász Gabriella!

      Mivel Ön ajándékozta édesanyjának az ingatlanrészt, ezért nincs illetékfizetési kötelezettségük. Adókártyát azért kapott az édesanyja, mert az ilyen ügyleteket is be kell jelenteni az adóhatóságnak (ezek szerint ezt meg is tették), de ezt adóazonosító jel (ami az adókártyán kerül feltüntetésre) hiányában erre nincs lehetőség, azaz: meg kellett igényelni az adóazonosító jel képzését, majd bejelenteni az ügyletet.
      [Egyébként, ha lenne is kötelezettségük, a korra, kevés nyugdíjra való tekintettel engedmény – gyakorlatilag – nem lenne, mármint ami az illetéket csökkentené.]

  4. Szeretném megkérdezni, hogy a gyermeknek adott készpénz is illetékmentes ?

  5. Köszönöm a cikket az ajándékozással kapcsolatban. Egy összetett kérdésre kérnék választ: ha gyermeknek ajándékozok ingatlant, melyen fenntartani kívánom a haszonélvezeti jogot, akkor mi történik az illetékmentességgel? Az ingatlanadó szempontjából ezzel megszűnik-e a második lakás után eddig fizetett adófizetési kötelezettség? Ha nem, akkor az új tulajdonos vagy a régi haszonélvező az, akinek adófizetési kötelezettsége lesz?

    1. Kedves Laci!

      Az 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről 11. § (3) bekezdése szerint:

      (3) Nem tárgya az ajándékozási illetéknek a vagyoni értékű jog, ha azt az ajándékozó a maga javára tartja fenn, vagy ha az ingatlant az átruházást megelőzően már fennállott és az ingatlannyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű joggal terhelten ajándékozzák.

      Az adó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok.

Talán ez is érdekes lehet

Bezárás
Bezárás