Év: 2013
- Adó | Járulék | Illeték
Kötelező-e az egyéni vállalkozóknak 200ezer Ft felett vállalkozói szerződést kötniük?
Egyszerűnek tűnő kérdést kaptunk egyik kedves olvasónktól, akinek most – a közérdeklődésre számot tartó téma miatt – ezen az úton válaszolunk. A kérdés így hangzott: Tisztelt Könyvelőzóna! Van olyan vállalkozási szerződési összeghatár, ami felett kötelező szerződést kötni egyéni vállalkozónak? Korábban, ha jól tudom 200 ezer forint felett kellett szerződni. Az APEH telefonos ügyfélszolgálata azt mondja, az adóhatóságot nem érdekli a szerződés, mert azt a PTK szabályozza. Ez valóban így van? Egyéni vállalkozóként bármekkora összeget számlázhatok, egy adóhatósági ellenőrzéskor nem kell szerződést felmutatnom hozzá? De akkor mikor és ki kérheti el az írott megállapodást? Kezdjük talán a legfontosabb résszel: Jelenleg nincs olyan általános szabályozás (és ne is adjunk tippeket senkinek…), hogy bármilyen összeghatártól függően a feleknek szerződést kell kötniük, mindazonáltal – a vállalkozások jól felfogott érdekében – a 200.000,- Ft összeget meghaladó termékértékesítés/szolgáltatásnyújtás esetén erősen ajánlott írásban szerződést kötni. A NAV (nem APEH!) telefonos ügyfélszolgálata jól mondhatta azt, amit mondott; sajnos, sem az elhangzott kérdést, sem az elhangzott választ nem hallhatjuk pontosan, de mégis jól mondhatta. Mondjuk is, hogy miért… 😉 Magyarországon a szerződéskötésre vonatkozó szabályozást a Polgári Törvénykönyv kötelmi jog része tartalmazza, a szerződés általános szabályaiból a legfontosabb: 200. § (1) A szerződés tartalmát a felek szabadon állapíthatják meg. A…
Többet olvasni... - KATA
A főállású kata vállalkozó időszaka mégis teljes szolgálati időnek minősül
Egyes sajtóhíresztelésekkel ellentétben a főállású katás időszak 100%-a számít be a szolgálati időbe a résznyugdíjhoz szükséges legalább 15 éves, a teljes nyugdíjhoz szükséges legalább 20 éves szolgálati idő megállapításakor. Ugyanakkor az öregségi nyugdíj összegének kiszámításakor esetükben arányosítani kell. Tehát a főállású kisadózó nyugdíjának számításakor havi 81300 forintot lehet keresetként figyelembe venni, és ? mivel az kevesebb 2013-ban, mint a minimálbér ? arányosítást kell alkalmazni rá a leendő nyugdíj összegének kiszámításakor. Kiadó: Nemzetgazdasági Minisztérium Úgy tartjuk korrektnek, ha az Országos Sajtószolgálat közleményét, amely az NGM-re hivatkozik, szó szerint tesszük közzé. Úgy tűnik, hogy a “Főállású kata adózási mód esetén mennyi a szolgálati idő?” című, 14 nappal ezelőtti írásunk címére kaptunk egy választ. Tudjuk azt is jól, hogy egy olyan kicsike könyvelőiroda vagyunk, mint a bolha fenekén egy pattanás, mégis: némi hiányérzetünk van a közlemény olvasása során. Mi nem ezt olvassuk ki a törvényből, pontról-pontra levezettük a mi álláspontunkat, de a közleményben nem tértek ki arra, hogy az NGM mi alapján mondja azt, amit mond. Nem gondoljuk, hogy egyetlen kormányhivatal, fő- avagy alsó soron, egy törvénynek ellent mondhat, vagy sajátos módon értelmezhet. Ha egy törvény nem egyértelmű, akkor a jogszabály-alkotási folyamatban elfoglalt helyének megfelelő módon kötelessége a törvényt úgy módosítani, hogy az…
Többet olvasni... - Adó | Járulék | Illeték
A kata és a munkaviszony kapcsolata
Valljuk be őszintén, hogy a kata adózási módban foglalkoztatott személy után fizetendő közterhek csábítóbbak egy foglalkoztatónak a munkabért sújtó közterheknél. Két – lényegében azonos – kérdést is feltettek honlapunkon, ami arra ösztönzött bennünket, hogy ezzel a viszonylag keveset említett területtel foglalkozzunk, felhívjuk a rejtett veszélyeire a figyelmet: T.Könyvelőiroda. 2012-ben Főállású Egyéni Vállalkozást váltottam ki. Vagyonőri tevékenységre. A könyvelőm 2013 Január. 01-től átjelentett a KATA rendszerbe. A munkáltatóm a januári leadott számlámra azt válaszólta nem tudja elfogadni mert nem vagyok jogosúlt a KATA rendszerhez. A számlámra rávezettem hogy kisadózó. A NAVA is megkűldte a visszaigazolást. Mi a teendőm! A másik kérdés tartalmában teljesen egyező az előzővel, csak itt – szerencsére – még a döntés előtt kérdez a kérdés feltevője: Személy vagyonőrként dolgozom és kiszeretném váltani a vállalkozói igazolványt és úgy tudom hogy a személy és vagyonőrök nem vehetik igénybe.Azt szeretném megkérdezni hogy nekem igénybe lehet venni ezt a Kata vállalkozást? A kata adózási mód szerint adózó vállalkozó általános esetben, amennyiben főállásúnak minősül, havonta 50ezer Ft tételes adóval, amennyiben kiegészítő tevékenységűnek minősül 25ezer Ft tételes adóval és egy bevételi nyilvántartással “letudhatja” kötelezettségeit (és teherként még a 3 féle mód közül választható HIPA, azaz a helyi iparűzési adó, jelentkezik számára). Ha ugyanezt a…
Többet olvasni... - KATA
Főállású kata adózási mód esetén mennyi a szolgálati idő?
Tisztelt Konyvelozona.hu! KATA-s kisadozo vagyok, es dec. 20-an jelentkeztem at eva-bol kata-ba. allitolag 20.-a utan kedves emberek megvaltoztattak par dolgot nyugdijjal kapcsolatban, ami azt jelenti, hogy 5 év KATA-ban eltöltött ido csak 4 evkent szamolhato el a nyugdijban. Igaz ez? Ha igen, az 50e ft helyett vajon mennyit kell havonta fizetnem, hogy minden evemet elszamoljak? Úgy gondoltuk, hogy teljesen egyszerű lesz a válasz: 1 év = 1 évvel, járulékalap 81.300,- Ft, oszt csókolom. Igen ám, de nálunk az a rendszer,hogy még egy gyógypillantást vetünk az adott napon hatályos jogszabályra; tényleg jól tudjuk-e. Nos, majd a klaviatúrát nyeltük le mi is a meglepetéstől: 2012. december 22-én – a karácsonyfa alá somfordálva – jelent meg a magyar Közlöny 178. számában a 2012. évi CCVIII. törvény az Egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról. Ennek a kis aranyos törvénykének a 14. §. b) pontja az alábbiak szerint szól: 39. § (2) bekezdésében a ?biztosítási idejének? szövegrész helyébe a ?biztosítási idejének, valamint a főállású kisadózó biztosítási idejének? szöveg… lép Nézzük meg, hogy ez a csutaknyi mondattöredék mit is okoz 2013. január 01-től a főfoglalkozású kata adózási módot választó vállalkozók esetén? Az ominózus mondatrész az 1997. évi LXXXI. törvény…
Többet olvasni... - Adó | Járulék | Illeték
Összefoglaló főleg bérszámfejtőknek 2013-ról – távirati stílusban
A tavalyi évkezdéshez hasonlóan, az idei év elején is felvillantunk bérszámfejtő kollégáinknak néhány figyelemreméltó, fontosabb változást a 2013-as évre vonatkozóan. (Frissítve: 2013.01.03.) – Az adóalap kiegészítés megszűnik, ezzel megvalósul a magyarság évszázados álma, az egykulcsos adó 🙂 – A nyugdíjjárulék felső határa 2013-ban megszűnik, a teljes járulékalap után 10% nyugíjjárulékot kell fizetni. – Egyéni járulékok mértéke nem változott: – 10% nyugdíjjárulék– 8.5% egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék, melyből 4% természetbeni, 3% pénzbeli, 1.5% munkaerő-piaci – A kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozók egészségügyi szolgáltatási járuléka emelkedett: 6.660 Ft/hó, 222 Ft/nap. – Megszűnt az a szabály, hogy a bedolgozó csak a minimálbér 30%-át meghaladó jövedelem esetén válik biztosítottá. – 2013-ban megszűnt a korkedvezmény-biztosítási járulék. – A minimálbér 98.000 Ft, a garantált bérminimum 114.000 Ft. – A bérenkívüli juttatások után fizetendő egészségügyi hozzájárulás 10-ről 14%-ra emelkedett. Szociális hozzájárulási adókedvezmények A munkabérek nettó értékének megőrzését célzó kedvezmény megmaradt, de mértéke változott, jóval alacsonyabb bérig lehet figyelembe venni:– a kedvezményalap 16 százaléka, de legfeljebb 12 ezer forint, ha a kedvezmény-alap nem haladja meg a 75 ezer forintot,– az előzőek szerint meghatározott összegnek a 75 ezer forint feletti kedvezményalap 20 százalékát meghaladó része, amennyiben a kedvezményalap meghaladja a 75 ezer forintot 2012-tól új szocho kedvezményeket vezettek be:– szakképzettséget…
Többet olvasni...
