Adó | Járulék | Illeték

Összefoglaló főleg bérszámfejtőknek 2013-ról – távirati stílusban

Bérszámfejtési változások 2012 - távirati stílusbanA tavalyi évkezdéshez hasonlóan, az idei év elején is felvillantunk bérszámfejtő kollégáinknak néhány figyelemreméltó, fontosabb változást a 2013-as évre vonatkozóan.

(Frissítve: 2013.01.03.)

– Az adóalap kiegészítés megszűnik, ezzel megvalósul a magyarság évszázados álma, az egykulcsos adó 🙂

– A nyugdíjjárulék felső határa 2013-ban megszűnik, a teljes járulékalap után 10% nyugíjjárulékot kell fizetni.

– Egyéni járulékok mértéke nem változott:

– 10% nyugdíjjárulék
– 8.5% egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék, melyből 4% természetbeni, 3% pénzbeli, 1.5% munkaerő-piaci

– A kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozók egészségügyi szolgáltatási járuléka emelkedett: 6.660 Ft/hó, 222 Ft/nap.

– Megszűnt az a szabály, hogy a bedolgozó csak a minimálbér 30%-át meghaladó jövedelem esetén válik biztosítottá.

– 2013-ban megszűnt a korkedvezmény-biztosítási járulék.

– A minimálbér 98.000 Ft, a garantált bérminimum 114.000 Ft.

– A bérenkívüli juttatások után fizetendő egészségügyi hozzájárulás 10-ről 14%-ra emelkedett.

Szociális hozzájárulási adókedvezmények

A munkabérek nettó értékének megőrzését célzó kedvezmény megmaradt, de mértéke változott, jóval alacsonyabb bérig lehet figyelembe venni:
– a kedvezményalap 16 százaléka, de legfeljebb 12 ezer forint, ha a kedvezmény-alap nem haladja meg a 75 ezer forintot,
– az előzőek szerint meghatározott összegnek a 75 ezer forint feletti kedvezményalap 20 százalékát meghaladó része, amennyiben a kedvezményalap
  meghaladja a 75 ezer forintot

2012-tól új szocho kedvezményeket vezettek be:
– szakképzettséget nem igénylő foglalkozás (FEOR=9) után 100 ezer forintig 14.5%
– 25 év alatti és 55 év feletti munkavállalókra 100 ezer forintig 14.5%
– 25 év alatti pályakezdő foglalkoztatása esetén 100 ezer forintig 27%
– tartósan álláskereső foglalkoztatása esetén az első két évben 100 ezer forint bérig a foglalkoztatás első két évében 27%, a harmadik évben 14.5%
– gyed, gyes, gyet folyósítása után foglalkoztatott esetén az első két évben 100 ezer forint bérig a foglalkoztatás első két évében 27%, a harmadik évben 14.5%
– szabad vállalkozási zónában foglalkoztatott dolgozónál az első két évben 100 ezer forint bérig a foglalkoztatás első két évében 27%, a harmadik évben 14.5%
– kutató foglalkoztatása esetén 500 ezer forint bérig 27% kedvezmény (A kedvezmények részletes szabályai a 2011. évi CLVI. tv. 461. és 462/B-F. paragrafusokban.)

A korábbi szocho kedvezmények (pl. Start-kártya) a kifutásukig érvényesek.

A közfoglalkoztatási szocho kedvezmény (2004. CXXIII. tv. 8/A.§.) 2013-tól nem a minimálbér, hanem a közfoglalkozatási garantáltbér (96.800 Ft) 13.5%-a.

Szakképzési hozzájárulás

Az új szocho kedvezmények közül a pályakezdő 25 év alattiak, a tartós álláskeresők, a gyedről visszatérők, a szabad vállalkozási zóna és a kutatók kedvezményének alapja nem számít be a szakképzési hozzájárulás alapjába.

Kisvállalkozói tételes adó (Kata)

– Az adó mértéke főfoglalkozású vállalkozónál havi 50.000, egyébként 25.000 Ft.
– Kieső idő (táppénz stb.) esetén) nincs arányosítás. Ha a teljes hónap kieső idő, akkor nem kell fizetni, ezenkívül nem kell fizetni 30 napos távollét esetén, abban a hónapban, amikor a távollét lejár. (Például 03.05-től 04.20-ig táppénzen van a vállalkozó, akkor 03. hóra 50.000 ft-ot, 04. hóra 0 ft-ot fizet.)

Távolléti díj

Az új Munka Törvénykönyve a távolléti díjat szabályozó 148-152.§-ai 2013-ban hatályba lépnek.
A számítás rendszere jelentősen változott. A távolléti díj alapja továbbra is a besorolási bér (alapbér), amit korrigálni kell az előző hat hónap bérpótlékai (műszak és éjszakai pótlék, készenléti, ügyeleti díj) és a teljesítménybér alapján. Eltérő módon kell figyelembe venni a műszak és éjszakai pótlékot valamint készenléti és ügyeleti pótlékot (csak az utolsó 6 hónap adatát kell figyelembe venni)

Korkedvezmény-biztosítási járulék

A 2011. évi CLXVII. tv. 64.§ (2) szerint a korkedvezmény-biztosítási járulék 2013-től megszűnt volna, ha a 2012.12.22-én elfogadott 2012. évi CCVIII. tv. 70.§-a ezt nem hatálytalanította volna. Tehát, a korkedvezmény-biztosítási járulék 2013-ban is marad.

Változott a kilépő adatlap, amelyet a NAV közzétett a honlapján (több egyéb, más – ugyancsak megváltozott – nyomtatvánnyal együtt).

Nagyon erősen tanácsoljuk a bérszámfejtéssel foglalkozó kollégáinknak, hogy a használt programjaik  jogcímtörzseit az új évi számfejtés megkezdése előtt vizsgálják át alaposan, hogy az adó- és járulékkötelezettségek megfelelően van-e beállítva.

Az egyéb juttatások, nem rendszeres jövedelmek, levonások jogcím törzsadat-állományokban célszerű felülvizsgálni a kilépő adatlap sorainak beállítását a 2013-as kilépő adatlapnak megfelelően.

 

Továbbiak

Kapcsolódó bejegyzés

Egy hozzászólás

  1. Utoljára közel két éve tettem fel kérdést,akkor szakszerű választ kaptam. Ezért fordulok ismét Önökhöz azzal a kérdéssel, hogy ez év nov. 09.-én betöltöm a 62.évet, ezáltal a korhatár előtti ellátás átváltozik tényleges öregségi nyugdíjjá. Kell-e kérnem, hogy átminősítsenek, vagy azt hivatalból megteszi a Nyugdíjfolyósító? Várom megtisztelő válaszukat! Tisztelettel:Tunyogi János

    1. Kedves Tunyogi János Úr!

      Nem kell tennie semmit, nem kell mennie sehova: hivatalból történik az “átminősítés”.

      Szép, nyugodalmas nyugdíjas éveket kívánunk!

      1. Köszönöm szépen, Önöknek meg jó egészséget, és rengeteg munkát kívánok. Tisztelettel: Tunyogi János

  2. Tisztelt Könyvelőzóna!
    Garantált a 2013-as minimum bér, vagy nem (mindenkinek)? Most kinek jár kompenzáció?
    Laikus vagyok, mint sokan a közalkalmazotti bérszámításban, de biztosat akarok tudni, hogy belenyugodjak, ha jól számolták a béremet, vagy hivatkozni tudjak valamire, ha nem.
    2012-es bérjegyzékem adatai:
    garantált illetmény: 86900
    munkáltatói döntés : 10000
    minimálbérre kieg: 6100
    gar. bérmin. kieg: 15000
    komp. 2.§(4) bek: 8500
    öszes bérjel járand: 126500 (nettó: 92.857.-)
    Az én egyszerű? értelmezésem szerint: {(86.9+6.1=93)+15=108}+10+8.5=126.5
    2013-as bérjegyzékem adatai:
    garantált illetmény: 86900
    munkáltatói döntés : 10000
    minimálbérre kieg: 6100
    gar. bérmin. kieg: 15000
    öszes bérjel járand: 118000 (nettó: 87.290.-)
    Ezt akárhogy adogattam össze, az idei 98ezer és 114ezer nem jött ki.
    Persze biztos nem ilyen egyszerű a kérdés.
    Élelmezésvezető vagyok önkormányzati konyhán, 14 éve.
    Iskoláim: -élelmezésvezető OKJ 52 6601 01
    -élelmiszeripari menedzser technológus szakirány OKJ 55 6222 01
    (erre kaptam a +10-et átsorolás helyett, most D5 a besorolásom)
    (ezen kívül: pénzügyi-számviteli ügyintéző képzettségem van)
    Családi kedvezmény járt és jár nekem egy középiskolás gyermekem után.
    Csak az utalásból vettem észre a csökkenést. Aztán kértem bérjegyzéket, és kértem, hogy mondják el, hogyan kell most számítani, mért lett ?úgymond- bércsökkentésem.
    Azon kívül, hogy ez most ennyi, a rendszer nem téved, és így is kaptam 21.000.- Forintot, kielégítőbb választ nem kaptam.
    Lehetne mégis több, és ha igen hogyan? Visszamenőleg is járna-e esetleg év elejéig?
    Ha pedig csak ennyi lehet, a választ akkor is előre és tisztelettel köszönöm.
    Jó munkát, szép napokat kívánok!

    1. Kedves Bótáné Vitéz Andrea!

      Nagyon jól kezdte, és folytassa csak tovább: a munkaadót kell megkérdezni arra vonatkozóan, hogy mi-mennyi-miért?. 😉

      A munkaköréhez legalább középfokú végzettségre van szükség, ezért mindenképpen a garantált bérminimum jár önnek, mértéke a teljes munkaidő teljesítése esetén 2013. január 1-jétől havi 114.000 forint.

      A leírt példájában ez meg is van, önnél az összeg 2013-ban 118ezer forint, ami több, mint a 114ezer Ft. (Ugye tudja, hogy az összegek bér esetén bruttó összegek?).

      Amit nem igazán értünk? Hova lett a tavaly kapott 8.500,- Ft-ja, amit a Kormány 299/2011. (XII . 22.) Korm. rendelete alapján, a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés 2012. évi elvárt mértékéről és a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékéről szóló rendelet 2. § (2) bekezdés a) pontja alapján kapott 2012-ben?
      Most 2013. október közepe tájékán járunk, ideje ezt megkérdezni munkaadójától, hacsak nem írt alá olyan munkaszerződést, amelyben a munkaideje/bére módosításra került.

      1. Nagyon köszönöm a gyors választ!
        Sokat segítettek. Elkezdtem én már kérni az év elején, hogy mondják el, mi, és miért változott. Ígérték, hogy majd utána néznek, és értesítenek. Mivel a következő két havi bérem is ugyanannyi volt, és nem hívtak, telefonon érdeklődtem, de azt mondták nem nagyon volt rá idő. Meg véletlenül név hasonlóság miatt más dolgozóét nézték meg, és éppen akkor sem tudtak belépni a rendszerbe, úgyhogy várjak még. Újabb két hónap után bátorkodtam ismét csak telefonon érdeklődni az illetékesnél, aki annyit válaszolt: jaj már megint a Te fizetésed?, mondat már, megnéztük, de annyi, és ne is reménykedj többe, ez jár, és bele kell nyugodni. Személyes dolog, de nem olyan sok a mi bérünk, hogy titkolni kéne, ezért a Kolléganőim – szakács és konyhai dolgozó- is ismerték a történetet. Még mindig nem tudtam felelni Nekik, ha kérdezték, tudom-e már, miért nem az lap illetményemet egészítik ki a 114 e-re, úgy mint az Ő esetükben. Miért kell ebbe belevonni valamennyit a plusz végzettségemért kapott pénzből és mért nincs kompenzációm. Az Ő bérük ha kicsikét is, de több mint az előző évi. Nagyon megbántam, mert igen kellemetlenül éreztem magam, de újból csak bátorkodtam -már személyesen- megkeresni a Pénzügyes Hölgyet. Okosabb nem lettem, csak a zavarom nőtt. Úgy jött le az egész, mintha folyton értetlenkednék, követelőznék olyanért, ami nekem nem jár. Most már legalább tudom, hogy Önök is úgy látják szabad volt rákérdeznem, és valóban kérdéses is valami. Megnyugtató. Viszont nem hozom magam még egyszer ilyen megalázó helyzetbe az biztos. Próbálok a fórumokon olvasgatni inkább, és tájékozódni, persze minden eset egyedi. Olvastam hasonló kérdésre olyan választ, hogy az adatok bevitelénél, a munkáltatói döntésen alapuló összeget ki kell törölni, hogy a garantált közalkalmazotti illetmény emelődjön, az aktuális garantált minimumhoz, aztán beírni azt, amivel a munkáltató többet kíván adni. Nem szó szerinti idézet, de az értelme ez volt. Viszont nem tudom, hogy szakember válasza volt-e ez. Esetleg ha még ezt véleményeznék az is hasznos volna. Számít minden forint, de nem bármi áron. Már csak biztos ismeretekkel mernék újból jelentkezni a munkaadómnál. Nem szándékosságot akarnék én bizonygatni, csak okosan kérdezni, érvelni esetleg ha szánnának rám időt egyáltalán.
        Még egyszer köszönöm szépen.

  3. Tisztelt Könyvelőzóna!

    Egyéni vállalkozóként minél kevesebb költséggel alkalmaznék munkaviszonyban egy munkavállalót, csak heti 8 órában (mellette van 40 órás főállása máshol).

    Van részemről különbség (adminisztráció és (az értelemszerűen arányosan változó %-os járulékokon kívül) költségek tekintetében), hogy ha a bére a 29400Ft alatt van, ill. ha fölött? Eddigi információim szerint 29400Ft alatt nem kell megfizetni a 10%+8% járulékot (?)
    Ha 29400Ft alatt van a bére, akkor is lehet “normál” munkaviszonyban munkaszerződéssel foglalkoztatott, nem pedig megbízási szerződéssel? Fontos lenne, hogy rendes foglalkoztatás legyen, ne megbízásos…
    Köszönettel!

  4. Tisztelt Könyvelőzóna! A következő kérdés megoldására kérnék segítséget: Ügyvezető igazgató munkaviszony keretében látja el feladatát főállásban az “A” Kft-ben (ahol tag), emellett “B” Zrt-ben (választott tisztségviselő) a Felügyelő Bizottság elnöke megbízási jogviszonyban (ahol szintén tag), más munkavégzési kötelezettsége nincs. Az “A” Kft-ben a munkaviszony alapján vonjuk a járulékokat. A kérdés az, hogy “B” Zrt-ben hogyan kell besorolni a jogviszonyt? 1. Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, vagy 2. Többes jogviszony? A járulékok levonása tekintetében az 1. esetében nem kell vonni a 1,5 % munkaerő-piaci járulékot, a 2. esetében pedig azt is le kell vonni. Itt a jogviszony elbírálás a probléma (társas vállalkozó-e a Zrt-ben?).A társas vállalkozó besorolása a probléma. Köszönöm a válaszát!

  5. Tisztelt Könyvelőiroda!
    Főállású munkaviszonyban állok napi 8/heti 40 órában.Megbízási jogviszonyban törvény szerint a főállásom mellett hány órát dolgozhatok havonta/hetente?

    1. Kedves Cs.Erzsébet!

      Közvetlenül nincs meghatározva, hogy mennyit dolgozhat még a főállása mellett, de közvetetten lehetnek korlátok. (Pl. az egészségügyben, vagy a járművezetésben a kötelező pihenőidő, a főfoglalkozásában a munkaképes állapot, stb.

      1. Tisztelettel köszönöm gyors válaszukat,kérem ,ha tehetik fejtsék ki bővebben a közvetett korlátokat,ugyanis az egészségügyben dolgozom,mind a fő-mind pedig a megbízásos állásban.Köszönöm!

        1. Kedves Cs. Erzsi!

          Nem nagyon szeretnénk bővebben kifejteni a korlátokat, mert nem szeretnénk minden egyes szakma, foglalkozás, beosztás alap tudnivalóiról nagydolgozatokat írni. 🙁 🙁
          Már ott kezdődik a baj, hogy nem tudjuk pl. jogilag ön egészségügyi, vagy egészségügyben dolgozó személynek minősül?

          Idézzükk a 2003. évi LXXXIV. törvény az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről 5. § (5) és (6) bekezdését, amely az egészségügyi dolgozóra vonatkozik, és – mondhatjuk úgy, hogy alapeset (a jobb megértés miatt a tagolást, aláhúzást, kiemelést mi végeztük):

          (5)Az egészségügyi dolgozó által
          egy naptári héten valamennyi, az e törvény III. fejezetében felsorolt jogviszony alapján végezhető egészségügyi tevékenység
          együttes időtartama – a 12/B. § (1) bekezdésében, valamint 12/F. § (4) bekezdésében foglalt kivétellel –
          6 havi átlagban nem haladhatja meg
          a heti 60 órát,
          továbbá az egészségügyi tevékenység együttes időtartama egy naptári napon a 12 órát akkor sem haladhatja meg, ha az egészségügyi tevékenység végzésére párhuzamosan több vagy több fajta jogviszony keretében kerül sor.
          Az egészségügyi tevékenység különböző jogviszonyokban eltöltött együttes időtartamának meghatározása során az ügyeleti feladatellátás tekintetében csak az azon belüli tényleges egészségügyi tevékenységvégzés időtartamát kell figyelembe venni.

          (6) A több, illetve a több fajta jogviszony keretében egészségügyi tevékenységet végző egészségügyi dolgozó az egyes jogviszonyai szerinti egészségügyi szolgáltatónál nyilatkozatban tanúsítja, hogy az egészségügyi tevékenysége az (5) bekezdés szerinti korlátot nem haladja meg.

          1. Köszönöm válaszukat!Egészségügyi dolgozó vagyok-azt hiszem-mivel főállásban háziorvosi rendelőben,megbízással sürgősségi ügyeleten dolgozom…Úgyhogy ezek szerint válaszuk rám vonatkozik?!
            Köszönettel:Cs.Erzsi

            1. Kedves Cs.Erzsi!

              Árulja el már végre, ha nem hadititok: háziorvosi rendelőben, a sürgősségi ügyeleten mit dolgozik?

              Ha orvos, ápoló vagy hasonló, akkor egészségügyi dolgozó, ha telefonkezelő, vagy váltóállító, akkor egésszségügyben dolgozó.

              Mivel ön kérdezett, önnek válaszoltunk, a válasz ugyan általános, hogy minden érintett tanuljon belőle, de mégiscsak önnek szól.

              1. Elnézésüket kérem,igazán nem akartam titkolózni,csak nem voltam elég alapos.Ápolónő vagyok mindkét munkahelyemen!Köszönöm gyors válaszukat és még egyszer elnézést! 🙂

  6. Tisztelt Könyvelő Zóna!
    Nagyon köszönöm a gyors válaszukat!!!
    Munkájukhoz, sok sikert, jó egészséget kívánok!

  7. Tisztelt Könyvelőzóna válaszadója!
    Tisztelettel kérném a segítségét. Orvosként dolgoztam 13 évet,5 éve szakorvosként közalkalmazotti jogviszonyban, jelenleg táppénzen vagyok. Folyamatban van külföldi munkavégzés lehetősége, de ennek a munkába állásnak 2-3 hónap a kifutási ideje. Fel szeretnék mondani, de a fenti idő intervallum miatt nem akarok ellátás nélkül maradni a táppénz nagyon kevés, vállalkozó orvosként szeretnék dolgozni 2-max. 3 hónapot. Van egy vállalkozásom, melyben EVA alany voltam korábban is dolgoztam a főállásom mellett. Ha felmondom a főállásom, milyen kötelezettségek vonatkoznak rám járulék fizetés vonatkozásában. A KATA lenne nekem jó ami 25 ezer Ft. a munkavégzés idejére, de az egészségügyi járulék fizetésével nem vagyok tisztában.Kérem tisztelettel szíveskedjen nekem felvilágosítás adni a fentiekben leírtak alapján, mi lenne számomra kedvező, illetve milyen következményei vannak, ha nem lenne erre az időszakra főállásom? Szíves tájékoztatását előre is köszönöm.
    Üdvözlettel Dr. Csonka Rita

    1. Kedves Dr Csonka Rita!

      Ön most tipikusan olyan kérdéseket tett fel, amelyek akkor merülnek fel, amikor leülünk az Ügyféllel, és alaposan átbeszéljük, hogy miként tovább, milyen megoldásai vannak a jövőt tekintve. Egyilyen beszélgetés legalább 1 órányi (indulni szándékozó vállalkozás esetén másfél-két óra), ennek fő vetületeit írásban rögzíteni sziszifuszi feladat, márcsak azért is, mert minden egyes ember más megoldást igényel, más élethelyzetben van, más lehetőségekkel bír.

      Javasoljuk, hogy jelenlegi könyvelőjével üljenek le, beszéljék meg, vagy keressen fel egy adótanácsadót/könyvelőt, vagy pedig kérjen időpontot tőlünk. 😉

      A kérdéseire honlapunkon talál – általánosságban – válaszokat is, csak vissza kell olvasni pár cikkünket (vagyis inkább előre olvasni időrendben onnan, ahova ezt a kérdést írta).
      [A 2-3 hónap nem annyira nagy idő ebben a helyzetben, felmondani a táppénze alatt is felmondhat, a felmondási idő a táppénz alatt is ketyeg, csak jól ki kell számolni, jó kell időzíteni, még inkább gyorsan, ügyesen és alaposan meggyógyulni… 🙂

  8. Tisztelt Könyvelőzóna!
    Érdeklődni szeretnék hogy egy 30-fős Kft- nek szüksége van egy OKJ-s továbbképzésre, mert a munkakörükhöz kell. Azt szeretném kérdezni, hogy a szakképzési hozzájárulást hogyan, és milyen módon tudná felhasználni.
    Előre is köszönöm megtisztelő válaszukat!
    Üdvözlettel: Julcsi

    1. Kedves Julcsi!

      2013-ban ismét visszakerült a lehetőségek közé, hogy a szakképzési hozzájárulási kötelezettséget – a törvény által meghatározott keretekig – teljesíteni lehet saját munkavállaló képzésével is, de… 🙁

      A saját munkavállalók képzésével történő teljesítés esetén a bruttó kötelezettség csökkenthető a tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzésre számított csökkentő tétel, de legfeljebb a bruttó kötelezettség 16,5 százaléka mértékéig.

      További feltétel, hogy a kötelezett havonta legalább 45 fő tanulószerződéses tanuló gyakorlati képzésével teljesíti részben a hozzájárulási kötelezettségét, és az elszámolt képzésről a jogszabályban előírt adatszolgáltatást teljesíti.

      Egy bizonyos Gróf Széchenyi István mondotta volt valamikor: ?Egy nemzet ereje a kiművelt emberfők sokaságában rejlik.?

      ?Nem azzal használnak népüknek, ha népboldogító terveket gyártanak, hanem ha az emberfőt kiművelik. A nemzetmentő sürgés-forgás kiművelt emberfő nélkül semmit nem ér, és sok kiművelt emberfő sürgés-forgás nélkül is megmenti a nemzetet.? (Hitel)

  9. Tisztelt Könyvelőiroda!
    Ismét egy fontos kérdésemre szeretném ha válaszolnának.
    A nyugdíjammal kapcsolatos.Meg van a határozatom amiben ez áll:
    Nyugdíjjogosultság megállapításához figyelembe vehető idő
    40 év 162 nap,
    A nők kedv.öregségi nyugdíjához figy.vehető idő
    37 év 322 nap,
    ebből keresőtevékenységgel járó vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonyban szerzett jogosultsági idő ,
    29 év 354 nap,
    A nyugellátás összegének kiszámításánál,a mérték megállapításához 40 év 162 vehető figyelembe.

    Szerettem volna a jogosultsági időbe beszámíttatni a szakmunkások kötelező nyári gyakorlatát ,ami beszámítható már megnéztem a Nyug.Foly.tájékoztatójában,ami nem igazán jön össze.
    Én egy Áfész -nál kezdtem a tanuló viszonyomat ,és ott is dolgoztam a szakm.iskola befejezése után is 1990 május 31-ig.Nos ez az időszak le van igazolva szolg.időként egyben,tehát benne van a keresett köt.nyári gyak. is.
    Bementem személyesen a Nyugd.Foly.Intézetbe,ott az ügyintézőnek elmondtam mit szeretnék ,beírta hogy szolgálati időhöz kérek beszámítást.
    Kérdezem , ,jól írta ?én a jogosultsági időhöz szeretném kérni a beszámítást ,azt mondja jól van ez.Mondom a bizonyítványomat kéri ? Nem.
    Kitöltöttem a papírt ,két napra az ügyintéző küldött egy levelet ,hogy igazoljam a szolg.időhöz amit kértem,Felhívtam telefonon ,Ő is csodálkozott,hogy ilyet kérek ,mondom ,nem erről van szó,én a köt .nyári. gyak.szeretném a jogosultságiba számoltatni ,mert az t elfogadják.Hát arról nincs adat,írjam be ,hogy téves szolgálati idő számítást kértem.Különben meg el van számolva 1972 és 1973 júl.15 -től aug.31 ig az időszak a jogosultságiba.
    Utána néztem és igen ,ez az időszakot mindenkinek beszámítják ,de ez nem a köt.nyári gyak.ideje.
    Én akkor az első két év végén össz.10 hetet dolgoztam,igenis számítsák be ha már be lehet.

    Nos a kérdésem az lenne,hogy tanúkkal is lehet igazolni ,mert már az Áfész megszűnt,adatokat sehol sem találtam,de biztosan tudom,hogy 5 hét volt iskola után. Mivel már én beszéltem az ügyintézővel,és nem értettük meg egymást ,beadhatom a jogorvoslati osztályra a kérelmemet a bizonyítvány másolatokkal ,és a tanuk neveivel együtt?

    Érdekesség még az is,hogy a tanév vége június 8-a volt ,és a tanévet úgy vették ki .hogy július 14-éig,az 5 héttel együtt.A jelenlegi állapot szerint 2014 február közepén lenne meg a 40 évem,de a két hónappal dec.közepe lenne ez évben.Nekem nem mindegy.
    Lehet ,hogy minél többet el tudnak utasítani ,annál később lesznek nyugdíjasok.
    Előre is köszönöm türelmüket a hosszú levelemhez ,tudom,hogy drága az idejük ,de holnap be szeretném adni , /amúgy is dolgom van a megyeszékhelyen /, amit kaptam nyomtatványt és nem tudom pontosan ,hogy mit is tegyek ,hagyjam a két hónapot elveszni vagy tanúkkal adjam be a jogorvoslati osztályra.
    Nagyon köszönöm előre is megtisztelő válaszukat.
    Köszönettel:Nagyné

    Elnézést a sok írásért ,de nem tudtam volna sokkal rövidebben leírni a problémámat.

    1. Kedves Nagyné!

      Mindenképpen adja be a kérelmet, a tanúkkal együtt. Minden módot igyekezzenek a többiekkel együtt felkutatni, hogy az 5hetes nyári gyakorlatukat – amelyet tényleg beszámítanak – igazolni tudjanak. Kutassanak fel minden lehetséges dokumentumot; pl. leckekönyv, nyári gyakorlati napló, értesítő a nyári gyakorlat helyéről, idejéről, minősítés. stb. egyik-másikuknak csak maradt valami emlék…

  10. Jó napot kívánok!
    Köszönöm szépen a válaszukat,Elnézést,hogy ügyintézőt írtan az ügyvezető helyett,én az utóbbira gondoltam írás közben.
    Még egyszer köszönöm a felvilágosítást és a választ .
    Üdvözlöm Önöket ,Nagyné.

    1. Kedves Nagyné!

      Igazán nagyon szívesen!

      Mi is tudjuk, hogy mire gondolhatott, de jó az, ha másoknak is jelezzük a megfelelő kifejezéseket – és ezzel is segítünk eligazodni a szavak dzsungelében.

  11. Tisztelt Szakértő!
    Először is elnézést kell kérnem ,ha rossz helyre írok,de nem tudom,hogy kérdésemet melyik helyen tudnám feltenni.
    Egy 4 tagú Kkt egyik tagja vagyok, alkalmazotti minőségben,aktív dolgozóként, de jelenleg táppénzen vagyok lassan fél éve.
    A közös képviselőnk ,vagyis az ügyintézőnk már tavaly nyáron ,szólt a könyvelésen,hogy az én fizetésemet 2012 januártól visszamenőleg vegye vissza min.bérre.Ezt a könyvelő nem tette meg ,azt mondta,hogy nem lehet.
    Nem arról van szó,hogy nem láttam el jól a munkámat ,hanem ez az egész ott sülne el,hogy ezzel is csökkenne a Kkt összegyűlt adótartozása.
    Ebben az évben könyvelőt akarnak váltani ,és attól félek,hogy ő ezt a kérést majd megteszi.
    Egyáltalán ilyet lehet csinálni? Mi lesz a táppénzemmel,fizessem vissza valamennyi részét?Azt ami már nincs is meg?És miből?
    Még egy kérdésem lenne.Tavaly júliusban volt 17 nap tp.-em és aug. 9-től vagyok,lassan fél éve.A táppénz összegét 2012 július és 2011 július közti keresetemet vagy 2011 egész évet nézik.A közös képviselő magában hozhat ilyen döntéseket? Engem azóta nem értesítettek semmiről amióta táppénzen vagyok.Pedig közben volt egy saját bolt bezárás is amit hivatalosan én nem is tudok,taggyűlés nem volt már legalább 10 éve.Azt sem tudtam,hogy mennyi adósságunk van ,akkor derült rá fény amikor már jól összegyűlt,ez sem közölte velünk az ügyintézőnk.
    Ha lehetőség van rá kérem válaszoljanak ,nekem nagyon fontos lenne.
    És még valami,ha a könyvelő megteszi amit a régi nem tett meg,akkor fordulhatok a munkaügyi bírósághoz ezzel az üggyel?Köszönöm ,hogy ide írhattam,Üdvözlöm Önöket ,Nagyné.

    1. Kedves Nagyné!

      Az első lépésben válasszuk kétfelé a dolgot:
      – ön a kft tagja (is), üzletrésze van, tulajdonostárs
      – ön munkaviszonyban áll azzal a társasággal, amelynek egyben résztulajdonosa is
      Remélhetőleg ezen jogalapjait helyesen bogoztuk ki a kérdéseiből?

      A kft-nek nem közös képviselője van (az társasháznak lehet), nem is ügyintézője (sokféle ügyintéző lehet, de ez nem az), hanem a kft-nek ügyvezetője van, akit a tulajdonos(ok) bíznak meg a társaság dolgainak intézésére, illetve a társaság képviseletére.

      A kft legfőbb szerve a taggyűlés, amelynek szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal kell összejönni, megvitatni és határozatot hozni a kft legfontosabb ügyeiben (pl. kötelező az éves beszámoló elfogadása, vagy ilyen esemény lehet egy üzlet bezárása is).
      Tulajdonostársként önnek is nagy hibája, hogy a társaság 10 éve nem tartott taggyűlést, és nem tud a társaság dolgairól, csak akkor érdeklődik és keres támadási felületet, amikor a ház is ég.

      Másik kérdés a munkaviszony kérdése. A munkaviszonyát munkaszerződés határozza meg, amelyet nem a könyvelést végző könyvelő határoz meg, és bizonylat (munkaszerződés módosítás) nélkül nem is fog egy könyvelő sem átírni. (Ha így tennének, akkor az utána következő munkaügyi per minden terhe a nyakukba szakadna.) Mindebből következik, hogy a táppénzt nem kell visszafizetnie, arra csak rendkívül speciális esetben kerülhetne sor, de a leírtak alapján ott még nem tartanak. (Táppénz alatt nem kelll járulékot fizetni ön után, tehát, mindegy ilyen szempontból a bérének összege. A társaság a kifizetett táppénz egyharmadát fizeti a költségvetésnek.)

  12. Tisztelt Könyvelőiroda!
    Érdeklődni szeretnék ha korhatár előtti nyugdíj mellett dolgozom akkor a nyugdíj után is kell adóznom?Ha igen milyen mértékben?

    Köszönettel Tasiné

    1. Kedves Tasi Ferencné

      Ön nem nyugdíjat kap, hanem korhatár előtti ellátásban részesül.

      A korhatár előtti ellátásának összegét – az országgyűlési képviselők öregségi nyugdíjában részesülők kivételével – levonások nem terhelik.

Bezárás

Ez a weboldal a megfelelő működés, és a felhasználói kényelem érdekében, más oldalakhoz hasonlóan, websütiket (cookies) használ.

Kérjük, hagyja jóvá, hogy elfogadja a követő sütiket. Amennyiben elutasítja a követést, úgy ön továbbfolytathatja a honlapon történő böngészést anélkül, hogy a weboldalunk bármilyen adatot továbbítana harmadik szolgáltató felé.