beltag
-
Társadalombiztosítás
Gyermeknevelési támogatás, a GYET ("főállású anyaság") és járulékfizetés 2012.
A következőkben közzétett bejegyzésünk – amely egy mai napon érkezett kérdésre keresi a megoldást – úgy gondoljuk, hogy közérdeklődésre tart számot, ezért egy rövid írásban foglaljuk össze a lényeget. Kérném szíves segítségüket a következő kérdésben. Egy Bt-ben egyedüli beltag vagyok. Eddig egy Kft-ben dolgoztam alkalmazotti státuszban – ügyvezetőként – GYET mellett részmunkaidőben. A Kft-ből szeptember 1-től eljövök, itt sem tag, sem tulajdonos, sem alkalmazott nem leszek. A Bt-ben eddig 1 alkalmazott volt, de július 1-től elbocsátottuk, jelenleg semmilyen tevékenység, bevétel nincs a Bt-ben. Kérdésem, hogy én mint GYET-en lévő Bt beltagnak kell-e majd járulékot fizetnem, ha a Bt-ben nincs tevékenység.…
Bővebben » -
Adó | Járulék | Illeték
Az APEH átminősítéssel fenyeget
A szerző hozzájárulásával – utánközlés. Beltagok, kültagok figyelem! Az adóhatóság úgy is szélesítené a járulékfizetők körét, hogy erőből, vagy a nyilatkozatok alapján átminősíti az addigi jogviszonyt tagi közreműködéssé. A művelet következményeképpen tönkre is mehet a vállalkozás. Vélelmezett átminősítés, brutális bírsággal Az APEH legszívesebben átminősítené az ingyenes megbízás, segítő családtagi viszonyt társas vállalkozói jogviszonyra, mondván az illető tag a tevékenységben ténylegesen és személyesen működik közre. Az ilyen jogviszony esetében a tagsági jogviszony kezdetétől (akár az alakulástól) kiszámítják az elmaradt járulékokat, arra 50% adóbírságot állapítanak meg és persze némi késedelmi pótlékot is, de ami a lényeg, hogy az ilyen mulasztás esetén az…
Bővebben » -
Adó | Járulék | Illeték
Kiküldetési rendelvény beltagnál? Változott az Apeh-norma értéke!
Írhat-e kiküldetési rendelvényt egy betéti társaságban társas vállalkozóként tevékenységet végző magánszemély? Törvényi hátterét tekintve a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 83. pontja szerint küldetési rendelvény kifizetői minőségben adható magánszemély részére, ha az utazás hivatali, üzleti célúnak minősül. Ilyen a magánszemély jövedelmének megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás, ideértve többek között a kiküldetés (kirendelés) miatt szükséges utazást is. Természetesen nem tartozik ide a munkahelyre, a székhelyre vagy a telephelyre a lakóhelyről történő bejárás, azaz a munkába járás. Az adózás rendjéről szóló törvény 178. § 18. pontja alapján kifizetőnek minősül a belföldi illetőségű…
Bővebben »
