TársadalombiztosításVállalkozói járulék

Gyermeknevelési támogatás, a GYET ("főállású anyaság") és járulékfizetés 2012.

Gyermeknevelési támogatás (GYET) 3 kiskorú gyerek neveléséértA következőkben közzétett bejegyzésünk – amely egy mai napon érkezett kérdésre keresi a megoldást – úgy gondoljuk, hogy közérdeklődésre tart számot, ezért egy rövid írásban foglaljuk össze a lényeget.

Kérném szíves segítségüket a következő kérdésben. Egy Bt-ben egyedüli beltag vagyok. Eddig egy Kft-ben dolgoztam alkalmazotti státuszban – ügyvezetőként – GYET mellett részmunkaidőben. A Kft-ből szeptember 1-től eljövök, itt sem tag, sem tulajdonos, sem alkalmazott nem leszek.
A Bt-ben eddig 1 alkalmazott volt, de július 1-től elbocsátottuk, jelenleg semmilyen tevékenység, bevétel nincs a Bt-ben.
Kérdésem, hogy én mint GYET-en lévő Bt beltagnak kell-e majd járulékot fizetnem, ha a Bt-ben nincs tevékenység.
Ha igen, akkor esetleg kiválthatnám-e egy alkalmazott részmunkaidős bejelentésével (hogy ő végzi a ?nemlétező? tevékenységet). Előre is köszönöm segítő szándékukat.
Sajnos sehol nem kapok egyértelmű választ.

Az 1998. évi LXXXIV. törvény – a családok támogatásáról a gyermeknevelési támogatással kapcsolatban, a gyermeknevelési támogatás melletti munkavégzésről, az alábbiakat mondja [A gyermeknevelési támogatást a köznyelv “főállású anyaság”-nak is szokta nevezni, hiszen azok jogosultak rá, akik a saját háztartásukban három, vagy több kiskorú gyermeket nevelnek. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár.]:

24. §
A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy kereső tevékenységet heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés otthonában történik.

Ha jól megfigyeljük a fogalmazást, akkor láthatjuk, hogy a törvény a kereső tevékenységet említi, és nem munkaviszonyt.
Ugyanezen törvény 4.§-ának d) pontja el is mondja, hogy esetünkben – ezen törvény értelmezésénél – mit kell értenünk a kereső tevékenység fogalma alatt:

kereső tevékenység: munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban bírósági, ügyészségi, igazságügyi szolgálati jogviszonyban, a Magyar Honvédség, rendvédelmi szervek, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos és szerződéses szolgálati jogviszonyában folytatott munkavégzésre irányuló tevékenység, továbbá szövetkezet tagjaként vagy egyéni vállalkozóként, illetőleg társas vállalkozás vagy egyéni cég tagjaként folytatott – személyes közreműködést igénylő – tevékenység;

A kérdésre akkor egyszerű a válasz, ha valakinek van egy munkahelye, ahol foglalkoztatják, azaz munkaviszonyban van: a munkaideje nem haladhatja meg a heti 30 órát. [Figyelem! Nem azt mondja ki a jogszabály, hogy a napi munkaideje nem lehet több 6 óránál, és csak így lehet meg az 5 munkanap/hét  x 6 óra/munkanap = 30 óra/hét. A napi munkaidő lehet egyenlőtlen is, amikor napi 4 óránál kevesebb, és 12 óránál nem lehet több a napi munkaidő.]

A betéti társaság beltagja egy társas vállalkozás tagja. [A betéti társaság legalább egy beltagból, és legalább egy kültagból áll. Alapesetben – hacsak a társasági szerződés másképpen nem rendelkezik – a kültagnak nincs más dolga, mint a vagyoni betétet befizetni, és hátradőlve várni az osztalékot, azaz a kültagnak nincs személyes közreműködési kötelezettsége. 🙂 ]

Egy betéti társaság teljesen működőképes a beltag személyes közreműködése nélkül is. A 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról (Gt.) a 89. § (2) bekezdésben kimondja:

Nem minősül személyes közreműködésnek az üzletvezetés és a képviselet ellátása, valamint a munkaviszonyban, illetve polgári jogi szerződés alapján történő munkavégzés.

Magyarán szólva: a betéti társaság egyetlen beltagja, aki az üzletvezetésre jogosult, önmagában nem minősül személyes közreműködőnek, a társaság képviselete önmagában nem személyes közreműködés.

Akkor most foglaljuk össze, hogy meddig jutottunk ezidáig: A betéti társaság egyedüli beltagja munkaviszonyban nem lehet a társasággal, ez alapján nem folytat személyes közreműködői tevékenységet, azaz kereső tevékenységet az egyébként GYET-en lévő tag.

A társasági szerződés nem kötelezi személyes közreműködésre (pl. adminisztrációs munkák elvégzésére), így ez alapján sem végez kereső tevékenységet.

Tehát, a fentiek alapján nem végez a GYET-en lévő beltagunk kereső tevékenységet, nemhogy harminc órában, hanem egyáltalán nem – a GYET-re jogosult.

Node, mi a helyzet a járulékfizetési kötelezettséggel?

2012. január 01-től az 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről (Tbj). 4. § d) pont 5. alpontja a következőket mondja:

d) Társas vállalkozó:

5.a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve, ha az 1. alpont szerint társas vállalkozónak minősül,

És mit mond ez a bizonyos 1. alpont?

1.a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagja, ha a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony),

Az előzőek szerinti gondolatmenet mentén fordítsuk le ezt a részt magyarra: A betéti társaság üzletvezetője társas vállalkozónak minősül, amennyiben nem munkaviszony keretében látja el az üzletvezetői teendőket.

Tehát, a Gt. előírásai alapján nem személyes közreműködés ugyan az üzletvezetés, a Tbj. említett előírása alapján mégis társas vállalkozónak tekintendő, így ennek megfelelően – sajnos – járulékfizetésre kötelezett.

Címke
Továbbiak

Kapcsolódó bejegyzések

22 hozzászólás

  1. Érdeklődni szeretnék a munkáltató oldaláról a főállású anyaság intézményéről..Több éve GYES-en lévő munkavállalónk (Kft) bejelentette, hogy főállású anya szeretne lenni, viszont úgy olvastam, ahhoz, hogy ebben részesüljön fel kellene mondania cégünknél, viszont ő erről nem beszélt. Mit tehetünk ez ügyben-aláíratni Vele felmondást, ha magától nem teszi?
    Kell-e utána járulékot fizetnünk, ha megkapja a GYET-et?

    Köszönöm!

    1. Kedves Kaboca Lilla!

      A gyermekgondozási segély(GYES), valamint a gyermeknevelési támogatás (GYET) folyósítása alatt vagy azt követően az adókötelezettséget eredményező munkaviszonyban foglalkoztatott személy után a munkáltató 2013. január 1-jétől adókedvezményt vehet igénybe.

      Ebből az is kiderül, hogy nem szükségszerű, hogy a munkavállaló felmondjon, vagy neki mondjanak fel (a GYET nem elégséges indok az önök részéről történő felmondásnak).

  2. Kedves Könyvelőzóna!
    minél többet olvasok, annál kevésbé értem. Kérem segítsenek.
    “Főállású anya” vagyok, 2012 novembere óta semmilyen munkaviszonyom, kereső tevékenységem nincs.
    Vonnak-e tb-t a támogatásból, ill. kell-e valamilyen járulékot, adót fizetnem a szja-n kívül.
    köszönettel
    Szilvi

    1. Kedves Szilvi!

      A gyermeknevelési támogatás (azaz: a főállású anyaság) szolgálati időnek számít, a jogosító időbe is számít, és 10 százalék nyugdíjjárulékot vonnak belőle.

      1. köszönöm a gyors választ.
        Ez azt jelenti, hogy tb-t nem, és azt nekem külön kell fizetnem?

          1. köszönöm, a nyugdíjjárulék nem is kérdéses. Én az egészségbiztosításra szerettem volna választ kapni. Vagy az benne lenne a nyugdíjjárulékban????
            előre is köszönöm

            1. Kedves Szilvi!

              Írtuk volna… 😉

              Ugye, ön az egészségügyi szolgáltatási járulékra gondolt (6.660,- Ft/hó – 222,- Ft/nap 2013-ban)?

              Egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet az a belföldi személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra a törvény alapján nem jogosult, továbbá a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, illetve a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás.

              Az 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről (TBj. törvény) 16. §. h) pontja értelmében egészségügyi szolgáltatásra jogosult a gyermeknevelési támogatásban részesülő személy – tehát nincs ilyen fizetési kötelezettsége.

  3. Ha főállású anyaként, Katás rendszerben fizetném az adót akkor, 50000 Ft vagy 25000 a havi adó mértéke, illetve, mit jelent az hogy , idézek a nav honlapjáról: ” nem kell a tételes adót megfizetnie a kisadózó vállalkozásának a kisadózó után amennyiben….gyermeknevelési támogatásban részesül.” üdv Kozma Évi köszönöm.

  4. Kérem szives válaszukat arra vonatkozóan, hogy 2013.01.01. után milyen járulékfizetési kötelezettség terheli azt a GYET-en lévő “főállásu anyát” aki egyéni vllalkozását szeretné folytatni heti 30 órát meg nem haladó idővel?

    1. Kedves Gál Józsefné!

      Ezt majd a könyvelőjével kellene megbeszélni (hacsak nem a mi online könyvelésünket választja)… 🙂 😉

      Olyan alapvető dolgot nem tudunk például, hogy katázik, vagy szja-s, vagy éppen átalányadózó? Aztán az is egy bibi, hogy GYET mellett úgy terhelik a járulékfizetési szabályok, mintha nem lenne ?főállású anyasága”, nem úgy számítják, mint a heti 36 órát meghaladó munkaviszonyt.

  5. A következőkhöz kérném a segítségét: Bt beltag, és ügyvezető vagyok. férjem a kültag, és van bejelentett 8 órás munkaviszonya. A Bt nullásan megy . Három gyerekkel itthon vagyok, a legkisebb jövőre lesz 3 éves, főállású anyának szeretnék menni utána. Járulékfizetés nélkül elmehetek? Vagy jobb lenne ha a férjem (kültag) lenne az ügyvezető, és akkor nem kell magam után fizetni járulékot, ha főállású anya leszek. Köszönöm: Erika

    1. Kedves Varga Erika!

      Ezt a kérdést a könyvelőjükkel kellene egyeztetni, hiszen minden egyéb, további információval ő rendelkezik.

      A járulékfizetési kötelezettség tekintetében abban a cikkben, amelyhez kérdését írta, alaposan, lépésről-lépésre leírtuk a folyamatot, önöknek ebből lehet választani. 😉

  6. Az alábbi helyzet tisztán látásában szeretném a segítségüket kérni. Márciusban lesz 3 éves a legkisebb gyermekem, legnagyobb 7 éves. Jelenleg 4 órás állásban dolgozok biztosítótársaságnál alkalmazásban. Ezt minden további nélkül fel is emelnék akár 8 órásra. Szeretnék EV-t is kiváltani, ami egy dohánybolt üzemeltetése lenne.

    Amennyiben jól értelmezem a szabályokat, minimum heti 36 órás munkaviszony mellett folytatott EV esetén nem kell a minimálbér után fizetendő (2013-ban 98.000 Ft után közel 50.000 Ft) járulékot kifizetnem. A GYET szabályai szerint pedig max 30 óra heti munkavégzés engedélyezett (az otthoni munkavégzés nem érvényesül így az esetemben). Tehát ha a járulékfizetést el akarom kerülni, akkor nem leszek jogosult a GYET-re?
    Köszönöm válaszukat

  7. Érdeklődni szeretnék,hogy a ha legkisebb még nem töltötte be a 8-at de viszont a legnagyobb meg betölti a 18-at akkor az ellátás megszűnik?? Üdv:Toncsenka Zita

    1. Kedves Toncsenka Zita!

      A gyermeknevelési támogatást a köznyelv “főállású anyaság”-nak is szokta nevezni, hiszen azok jogosultak rá, akik a saját háztartásukban három, vagy több kiskorú gyermeket nevelnek. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár.

      Sajnos, egyéb feltételek meglétének hiányában igen: a 18, életévet betöltött gyermek már nem kiskorú… (bármennyire is “kicsi gyermekem” marad nagymama/nagypapa korunkig.. 🙂 🙂

      1. De viszont a családi pótlék még ugyan úgy jár utána mert a tanulmányait év vesztesen kezdte mivel októberi születésű és így automatikusan tolódik az utána járó ellátás és ezért érdekel,hogy akkor nem számít bele??? Köszönettel és tisztelettel Zita.

        1. Kedves Toncsenka Zita!
          Kedves Zita!

          A családi pótlék folyósításának más a feltétele, mint a főállású anyaságé. Utóbbinál kitétel a kiskorúság.

  8. Üdvözlöm. Ugyan ebben a cipőben vagyok én is, pontosan erre a kérdésre keresem a választ. Az utolsó hozzászólásban megcáfolják a fizetési kötelezettséget. Mi is akkor az igazság? Megköszönöm, ha emailben is elküldenék.
    Köszönettel:
    M. Orsi

    1. Kedves Molnár Orsolya és Hudák Éa!

      Molnár Orsolyára hivatkozva: lehet, hogy a cipő ugyanaz, ugyanolyan, de a benne lévő lábak különbözőek… 🙂

      Hudák Éva teljesen jól írta hozzászólásában, hogy nincs járulékalap, nincs járulék. Ugyanakkor mi is jól írtuk, hogy van járulékfizetési kötelezettség. A látszólagos ellentmondást az utolsó előtti bekezdésben idézett jogszabályi hely okozza, valamint az a tény, hogy mi egy látogatói konkrét kérdésből igyekeztünk általánosításként levezetni a kötelezettség kérdését, és kissé ügyefogyottan nem hangsúlyoztuk ki legvégén ezt a tényt.
      Itt van a szóban forgó idézet, ahol a lényeget aláhúztuk és kiemeltük:

      1.a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagja, ha a társaság(ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony).

      Mi az eredeti kérdést úgy értelmeztük, hogy a kérdező az elbocsájtott alkalmazott helyett dolgozik, azaz személyesen közreműködik. Az más kérdés, hogy a társaságnak nincs bevétele, mert nem ez az előfeltétel, hanem a tevékenységben történő tényleges és személyes közreműködés (pl. egy tervező bt-ben műszaki rajzokat készít, tervez, a társaságnak addig nincs bevétele, amíg hónapok múlva le nem szállítja a terveket, de hónapokon keresztül tologatja a papíron a vonalzót, tehát, személyesen közreműködik a tevékenységben).

  9. Fenti cikk legutolsó mondata szerint járulék köteles annak ellenére, hogy nem működik közre és GYET-ben részesül.
    A 1997 évi LXXX.tv. a társas vállalkozó járulékfizetéséről a 27§ illetve 28§ (1)szerint azt mondja, hogy a járulékalapot csökkenteni kell azon időszak figyelembevételével, amely alatt a társas vállalkozó a.) táppénz,………… gyermeknevelési támogatásban …részesül (kivéve ha személyesen közreműködik, de a példa szerint ez nem valósul meg).
    Fentiek szerint nincs járulékalapja a GYET-ben részesülőnek, így járulék fizetés sem áll fenn, vagy nem jól értelmezem?
    Üdvözlettel Hudák Éva

"Vissza a tetejére" gomb

Ez a weboldal a megfelelő működés, és a felhasználói kényelem érdekében, más oldalakhoz hasonlóan, websütiket (cookies) használ.

Kérjük, hagyja jóvá, hogy elfogadja a követő sütiket. Amennyiben elutasítja a követést, úgy ön továbbfolytathatja a honlapon történő böngészést anélkül, hogy a weboldalunk bármilyen adatot továbbítana harmadik szolgáltató felé.