A 2009. évi CXV. törvény az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről (Evec tv.) 2021. július elsejétől, szinte “lábujjhegyen”, több ponton is megváltozott. A18. § (1) is módosult:
Az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységét legalább egy hónapig és legfeljebb három évig szüneteltetheti.
Ahogyan az – feltehetően – ismeretes 2021. június 30-a előtt az egyéni vállalkozói tevékenység legfeljebb 2 évig volt szüneteltethető, és ezt emelték meg most három évre.
(FIGYELEM! Akik 2017. január elseje előtt kezdték el a tevékenységüket szüneteltetni, azokra még a 2016. december 31-én hatályos rendelkezés vonatkozik, azaz tevékenység legfeljebb 5 évig szüneteltethető az akkor hatályos törvényi előírások szerint. Az 5 év ebben az évben lejár. Érdemes körülnézniük az érintetteknek, hogy a 2016-tól szüneteltetett a tevékenységével kell-e kezdeni valamit, avagy ráhagyja a NAV-ra, hogy automatikusan megszüntesse a vállalkozást.
Megjegyezzük: általában amit saját magunk intézünk, az jobban szokott elsülni, mintha idegen kezekre bíznánk magunkat… 😉 )
Van azonban még egy nagyon fontos változás (több minden egyéb módosítás mellett) az Evec tv-ben; a 18. § (2) bekezdését kell alaposan elolvasnunk ahhoz, hogy észrevegyük: az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetésének kezdő napját előre meg lehet határozni.
Eddig a könyvelők könnye kicsordult, és hajuk kihullott, mert a szünetelés kezdő napja a korábbi szabályok szerint mindig a bejelentést követő nap volt. Magyarán, ha az egyéni vállalkozó – teljesen észszerűen – január 1-től kívánt tevékenységet szüneteltetni, akkor a könyvelője, vagy a könyvelőjével “édeskettesben”, Szilveszter napján kellett kuksolni a gép előtt, és segíteni elvégezni az elektronikus úton végezhető műveletet.
Az új szabályozás szerint már a karácsonyi szabadságolások előtt is be lehet adni a január elsejei időpontot, mint a szünetelés majdani kezdőnapját.
Idekapcsolódó, icipici, de örömteli módosulás, hogy nem kell a T101E nyomtatványt a szünetelő egyéni vállalkozónak benyújtania, mert a NAV automatikusan rajta tartja a szemét a változáson, és hivatalból értesít minden érdekeltet.
Itt szólunk, hogy a KATA adózási módot választó egyéni vállalkozás, amennyiben a helyi adó törvény 39/B. § (3) bekezdése szerinti egyszerű (2,5 millió forint) adóalap meghatározás módszerét választotta, lehetősége van kérni a szünetelés időtartama miatt kieső idővel a tételesen megállapított iparűzési adó csökkentését is település szerinti önkormányzati adóhatóságnál.
Az ugyan igaz, hogy egy egyéni vállalkozás szüneteltetése technikailag rendkívül egyszerű, elektronikus úton elvégezhető mozzanat, de jól meg kell gondolni, hogy mikor és hogyan is kezdjünk neki.
Nagyon javasoljuk, hogy a nem kívánt hatások elkerülése érdekében kérje könyvelője, adótanácsadója segítségét!
Hogy miért? Csak egyetlen példát hadd hozzunk erre:
A 2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről 15. § (2) így szól:
(2) Az egyéni vállalkozó, az egyéni ügyvéd, a szabadalmi ügyvivő, a szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező természetes személy tevékenysége szüneteltetésének, valamint a közjegyző közjegyzői, az önálló bírósági végrehajtó a végrehajtói szolgálata szünetelésének időtartamára vonatkozóan – ha törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály másként nem rendelkezik – ilyen minőségében adó-visszaigénylést, adóvisszatérítést, költségvetési támogatásigénylést a szünetelés megszűnését követően sem kérhet, illetve a szünetelés időtartama alatt a túlfizetés visszatérítését nem kérheti. Egyéni vállalkozó esetén a szünetelés időtartama alatt az egyéni vállalkozók nyilvántartása szerinti szünetelés kezdő és záró időpontja közötti időszakot kell érteni.
Magyarán szólva, nem nagy ötlet szüneteltetést kezdeményezni akkor, amikor éppen egy tetemes áfa visszatérítéshez szeretnénk hozzájutni, mert bármennyire is jogos, a szüneteltetés alatt nincs törvényi lehetőség a kiutalásra.
A kockázatok és mellékhatások tekintetében olvassa el a jogszabályokat, még inkább kérdezze meg könyvelőjét, adótanácsadóját!
