Hónap: 2010 november
- Társadalombiztosítás
Járulékváltozások 2011. ? távirati stílusban
A 2010. évi CXXIII. törvény kihirdetésével véglegessé váltak a 2011. évi adó és járulék szabályok. Jelen írásunkban a járulékokkal kapcsolatos érdemleges dolgokon szaladunk végig: – a nyugdíjjárulék mértéke – függetlenül a magánnyugdíj-pénztári tagságtól – 10 százalékra nő, – az egészségügyi szolgáltatási járulék összege havi 5.100 (napi 170 forintra) változik, – a társadalombiztosítási járulék mértéke továbbra is 27 százalék marad, és nincs felső határ (ebben a tekintetben nincs változás), – megszűnnek a munkaviszonyban álló dolgozó minimális járulékfizetésére vonatkozó szabályok, a munkaadó csak a tényleges jövedelem alapul vételével köteles járulékok megfizetésre, – megszűnik a természetbeni juttatások után járulékfizetési kötelezettség (a béren kívüli juttatás vagy mentes minden társadalombiztosítással összefüggő tehertől, vagy 27 százalékos EHO-t kell leróni értékének 1,19-szerese után), – megszűnik a más foglalkoztatónál fennálló biztosítási jogviszonyra tekintettel kifizetett jövedelemmel kapcsolatos járulékfizetési kötelezettség, – az egyéni és társas vállalkozók vonatkozásában megszűnnek a kivét kiegészítésre, közreműködői díj kiegészítésre, illetve tevékenységre jellemző keresetre vonatkozó szabályok (visszaáll a legalább a garantált minimálbér alapján történő járulékfizetési kötelezettség), – mind a vállalkozók esetében – a már említetteknek megfelelően – mind pedig az egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyok esetében a jövő évtől nem a tárgyhónapot megelőző hónap, hanem a tárgyhónap első napján érvvényes minimálbérből kell kiindulni, ami a január havi…
Többet olvasni... - Társadalombiztosítás
Törvényjavaslat a nők kedvezményes nyugdíjba vonulásáról 2011-től
T/1745 számú törvényjavaslat egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról címmel benyújtotta a kormány a nagyon várt, a nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőségéről szóló előterjesztését. Néhány pontban összefoglaljuk a törvényjavaslat erre vonatkozó rendelkezéseit, hangsúlyozva azt, hogy ez még csak törvényjavaslat, és még számtalan helyen módosulhat, míg a végső formáját eléri. Mégis – úgy gondoljuk – valamiféle kapaszkodót ad ahhoz, hogy mi a kormányzati elképzelés ebben a körben. A törvényjavaslat általános indoklásában ezt olvashatjuk: A törvényjavaslat legfontosabb célja a hosszú munkaviszonnyal rendelkező nők nyugdíjkedvezményének megteremtése, a nők kettős ? családi és munkahelyi ? szerepvállalásának, a családi helytállás mellett elért hosszú munkaviszonyának elismerése. A nyugdíjkedvezmény a fiatalabb korban megadott nyugdíjazási lehetőség révén elősegíti az érintett nők további családi szerepvállalását, ezáltal a fiatalabb gyermekes anyák munkaerő-piaci részvételi feltételei is javulhatnak. Lássuk a konkrétumokat: Az a nő, aki kereső tevékenységgel és a gyermekneveléssel összesen legalább 40 év jogosultsági időt szerzett, az életkorától függetlenül nyugdíjba vonulhat. A kedvezmény igénybevételének további feltétele a minimum 32 év kereső tevékenységgel szerzett jogosultsági idő. Tehát, a feltételek: minimálisan 32 év keresőtevékenységgel szerzett jogosultsági idő és összesen 40 év jogosultsági idő és nem áll biztosítási jogviszonyban azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják A keresőtevékenységgel szerzett…
Többet olvasni... - Adó | Járulék | Illeték
Feltöltési kötelezettség 2010.
Hamarosan itt az év vége, és ezzel a feltöltési kötelezettségek ideje is elérkezik. A 2011-es változásokról szóló törvényben egy meglepően jó hírre bukkantunk! A törvény jelenleg hatályos szövegezése szerint a társasági adó törvény hatálya alá tartozó, kettős könyvvitelt vezető belföldi illetőségű adózónak és a külföldi vállalkozónak – amennyiben az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétele az 50 millió forintot meghaladta – a társasági adóelőleget az adóévi várható, éves fizetendő adó összegére az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig ki kellett egészítenie. A módosítás az értékhatárt 100 millió forintra emeli, amit már 2010. december 16 utáni kötelezettségek esetében is alkalmazni lehet. Mindez azt jelenti, hogy az eltérő üzleti évet nem választók esetében a december 20-i kötelezettség esetén már az új szabály van érvényben. Változatlan az a szabály, hogy azon adózók esetén, amelyek az Európai Uniótól és/vagy a költségvetésből támogatást kapnak, a várható fizetendő adó összegénél ezeket a támogatásokat nem kell figyelembe venni, ha az adóév utolsó hónapjának 15. napjáig nem kapják meg. A bevallási kötelezettséget tekintve viszont már nem a tavalyi szabályokat kell alkalmazni az idei évben! A bevallás határideje továbbra is december 20-a, de a korábbi évekhez hasonlóan nem a 01-es bevallást kell eddig a napig benyújtani, hanem a 1046-os bevallást. Ezen…
Többet olvasni... - Adó | Járulék | Illeték
Adó- és járuléktörvény-változások 2011. gyors összefoglaló
Tegnap az Országgyűlés elfogadta a 2011. évi adó- és járuléktörvény-módosításokat. (Kihirdetve: 2010. november 19. Magyar Közlöny 177. szám) A legfontosabb tudnivalókról készítettünk egy gyors összefoglalót – a későbbiekben még úgyis foglalkozunk a részletekkel is: A magánszemélyeknek valamennyi jövedelmük után 16 százalékos kulccsal kell adózniuk, a külön adózó jövedelmek (osztalék, ingatlan-átruházásból származó jövedelem, árfolyamnyereség, kamatjövedelem) után is 16 százalék az adó. A külön adózó jövedelmek esetében továbbra sem kell adóalap-kiegészítéssel (szuperbruttósítással) számolni. A nem pénzben történő juttatások kifizetőjének adóalapja ugyanakkor a juttatás értékének 1,19-szerese lesz. A szuperbruttó 2012-ben a felére csökken, majd 2013-tól megszűnik. Az adójóváírás megmarad, mértéke 2011-től csökken: a bér és adóalap-kiegészítés 16 százaléka, havonta maximum 12.100 forint érvényesíthető, amelyet teljes mértékben 2 millió 750 ezer forint éves jövedelemig, csökkenő összegben pedig 3 millió 960 ezer forintos éves jövedelemig lehet érvényesíteni. A törvény az első gyermek vállalását is támogató, jövedelemkorláthoz nem kötött családi kedvezményt vezet be, amely az összevont adóalapot csökkenti. Egy és két eltartott esetén 62.500 forintot, három eltartottól 206.250 forintot lehet eltartottanként havonta levonni. Ez az első két gyermek után havi 10.000 forint, a háromgyerekeseknél gyermekenként 33.000 forint támogatást jelent. A családi kedvezmény megosztható a házaspárok, élettársak között. Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba, valamint nyugdíj előtakarékossági számlára (nyesz-számlára)…
Többet olvasni... - Társadalombiztosítás
Biztosítási jogviszony megszüntetése nyugdíjba vonuláskor
Sokak számára ismeretes dolog, hogy a nyugdíjba vonulásnak alapvetően három feltétele van: – életkori feltétel, – előírt minimális szolgálati idő és – a biztosítási jogviszony (munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, bírósági és ügyészségi szolgálati jogviszony, bedolgozói jogviszony, szövetkezeti tag munkaviszony jellegű tevékenységre irányuló jogviszonya) nyugdíjba vonulás időpontjáig történő megszüntetése. Lehetőségek a biztosítási jogviszony megszüntetéséhez, melyek nem kötelezőek a munkáltató számára: 1. közös megegyezéssel való megszüntetés – mely során legkorábban az előírt életév betöltése előtti napra célszerű megszüntetni a munkaviszonyt – munkáltatót nem terheli semmilyen fizetési kötelezettség, nincs felmondási idő, nincs felmentés, nincs végkielégítés 2. rendes felmondás a munkáltató részéről – ez akkor gyakorolható, ha a munkáltató olyan különösen indokolt felmondási okot tud megjelölni, amely a ?védett korban? ? 5 évvel az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt lévő munkavállaló esetén is megfelelően megállja a helyét. (Pl. nem felmondási indok a nyugdíjba vonulásra történő hivatkozás!) – munkáltató felmondási idő felére átlagkereset fizetéssel felmenti a munkavállalót, jár végkielégítés is ? plusz 3 havi átlagkeresettel növelten a fenti ?védett kor? miatt, ha legalább 3 éve ennél a munkáltatónál áll munkaviszonyban. 3. rendes felmondás a munkavállaló részéről – ha az 1. és 2. megoldás nem érhető el a munkáltatónál, amire nem kötelezhető ? ez a lehetőség marad. Indokolni nem kell,…
Többet olvasni... - Társadalombiztosítás
Még nem törvény a nők nyugdíjba vonulása 40 év szolgálati idő után!
A kormányszóvivő 2010. november 11-én jelentette be a kabinet döntését arról, hogy a nők nyugdíjba vonulhatnak már 40 év szolgálati idő után is, függetlenül attól, hogy a nyugdíjkorhatárt leérték-e vagy sem. A 40 évbe képzési idő – sem szakiskolai, sem felsőfokú – nem számít bele, ugyanakkor beleszámít a gyermekneveléssel töltött idő is. Mivel honlapunkon és a hozzánk írott levelekben megszaporodott a nők nyugdíjkedvezményével kapcsolatos kérdések száma, ezért felhívjuk a figyelmét minden kedves olvasónknak, látogatónknak, hogy ez a bejelentés még nem jogszabály (!), így részletekben menően még nincs arra lehetőség, hogy a feltett kérdésekre egzakt válaszokat lehessen adni. Amint kihirdetik a jogszabályt – természetesen, ahogyan szoktuk is – összefoglaló, közérthető ismertető közzétételét tervezzük. Addig tisztelettel megkérjük Önöket, hogy ne tegyenek fel konkrét kérdéseket a nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőségeiről! Megértő türelmüket köszönjük szépen!
Többet olvasni... - Magánnyugdíjpénztár
Magánnyugdíjpénztári tagdíj 2010. november 1-től
Nem csoda, hogy a könyvelő kollégák feje is kóvályog a törvényváltozások okozta értelmezésektől és többletmunkától; most a magánnyugdíjpénztári tagdíjak okozzák a kalamajkát. 🙁 Közérthetőbben: a jövő év végéig a munkaadók a nyugdíjpénztárakat megillető járulékot is arra az APEH-számlára kell befizetniük, aminek a bevételei az állami nyugdíjbiztosítót illetik meg. Szakszerűen: A magánnyugdíjpénztári befizetésekhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 2010. évi CI. törvény rendelkezései alapján módosul a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.). A Tbj. 19. § új (7) bekezdése szerint a magánnyugdíjpénztári tag után fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 9,5 százalék, ezzel egyidőben a tagdíj mértéke 0 százalékra módosul a Tbj. 33. § új (3) bekezdése szerint. (Apeh tájékoztató) Mitől fájdul meg a könyvelő feje? November 2-án hirdették ki a törvéymódosítást (ami úgy szól, hogy kihirdetésétől hatályos), november 3-án készültek el a tájékoztatók és az új bevallási nyomtatványok, 4-én jelent meg az Apeh tájékoztató, és máris lehet újra elkészíteni az október végén elkészült számfejtéseket, bér- és utaláslistákat. Szegény ügyfeleink úgy néznek ránk, mint liba a piros kukoricára, pedig mi aztán teljesen ártatlanok vagyunk ebben a kérdésben (is). Az októberi kifizetések utáni (megváltozott) járulék-bevallási és fizetési kötelezettség határideje változatlanul november 12-e. A 2010. október…
Többet olvasni...
