Hónap: 2011 április
- Általános forgalmi adó
Elektronikus számla és könyvelése 2011-ben
Figyelem! Egy elektronikus levélben (emailben) kapott PDF-formátumú számla nem elektronikus számla! Az elektronikus úton kibocsátott számlát legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és minősített szolgáltató által kibocsátott időbélyegzővel kell ellátni, vagy az elektronikus adatcsererendszerben (EDI) elektronikus adatként kell létrehozni és továbbítani. Igencsak helyeselni lehet és kell azt a törekvést, hogy a vállalkozások spórolják meg a számlázási költségeket (postabélyeg, papír, nyomtató és nyomtatópatron), gyorsítsák fel számlaforgalmukat (postai úton 2-5 nap helyett 1-2 perc), védjük környezetünket (esőerdők a papírokhoz, nyomtatók ózon- és zajterhelése). Egy könyvelőirodában azonban nem kis gondot jelent a pár tucat Ügyfél számára, ugyancsak pár tucat, különböző helyről érkező számla szabályos tárolása, kontírozása, archiválása. Mi okozza a gondot, és milyen megoldás lehetséges? Elektronikus számlát bármilyen formátumban elő lehet állítani, ami a feleknek megfelel, azonban ellenőrzéskor NAV részére be kell tudni mutatni valamelyik előírt ellenőrzési formátumban: xml (NAV által szigorúan meghatározott), txt, csv, dbf, mdb, xls formátum, vagy egyéb nyomtatási formátum. Az elektronikus számlát ? a vizuális értelmezést lehetővé tevő ? pdf formátumban, valamint a NAV által elvárt formátumok valamelyikében (jellemzően xml-ben) szokták előállítani. Az elektronikus számla eredetije csak elektronikusan létezik! Magyarra fordítva ez azt jelenti, hogy az Ügyfél a kapott elektronikus számlát kinyomtatja és átadja (vagy emailben megküldi) a könyvelőirodának, attól…
Többet olvasni... - Cégügyek
Jegyzett tőke változásának könyvelése
A jegyzett tőke változásáról szóló cégbírósági végzés két dátumot is tartalmaz: a változás hatályba lépésének napját és a bejegyzés napját. Vajon melyik dátummal kell a könyvviteli nyilvántartásba rögzíteni a változást? Mit kell tenni, ha a cégbíróság 2011. januárjában úgy jegyzi be a jegyzett tőke 3 millióról 500 ezerre történő csökkentését, hogy a hatályba lépés napjának azt a napot jelöli meg, amikor a tagok szándékukat jegyzőkönyvezték? Konkrétan a folyamat, kronologikus sorrendben: – A tagok határozatáról szóló jegyzőkönyv, és egyben a létesítő okirat módosításának napja: 2010. december 15. – A cégbírásághoz benyújtott változásbejegyzési kérelem napja: 2010. december 17. – A változás bejegyzésének napja: 2011. január 10. A cégbíróság végzése pedig ?így néz ki?: 11. A cég jegyzett tőkéje 11/.. 3000000.- Ft, azaz hárommillió Ft Vált. vége: 2010.12.15 Törölve (végzés kelte): 2011. január 10. 11/.. 500000.- Ft, azaz ötszázezer Ft Vált. kezdete: 2010.12.15 Bejegyezve (végzés kelte): 2011. január 10. Akkor melyik napra is kell könyvelni? A fordulónapon már az új jegyzett tőkét kell szerepeltetni? A válasz: nem, azt csak 2011-ben szabad könyvelni. A jegyzett tőke számlára kizárólag a cégbíróság bejegyzésének napjával könyvelhetünk! A számviteli törvény 35. §-a alapján: (3) Jegyzett tőke részvénytársaságnál, korlátolt felelősségű társaságnál, egyéb vállalkozónál (ha e tekintetben cégbírósági bejegyzési…
Többet olvasni... - Adó | Járulék | Illeték
Ismét eljött a cégautóadók bevallása
Már nem újdonság, de 2011-ben először kell bevallani a cégautóadókkal kapcsolatos kötelezettségeket. Nézzük röviden, mire érdemes figyelni. Adóbevallási kötelezettség keletkezik minden vállalkozás tulajdonában álló személygépkocsi után, illetve fizetni kell azoknak a magánszemély tulajdonosoknak is, akiknél az autóval kapcsolatosan költségelszámolás történik (kivéve, ha a munkábajárás címén vagy kiküldetési rendelvénnyel történik). Ennek megfelelően, ha az egyéni vállalkozók a személygépkocsi használatával kapcsolatban költséget szeretnének elszámolni, adót kell fizetniük. Ez alól kivétel, ha az útnyilvántartás nélküli havi 500 km-es átalányt alkalmazzák. Az adó mértékét a hengerűrtartalom alapján kell meghatározni. Az adó mértéke, havonta: 1.600 cm3 hengerűrtartalmat vagy 1.200 cm3 kamratérfogatot meg nem haladó hajtómotorral ellátott személygépkocsi esetén 7.000,- Ft, egyéb személygépkocsi esetén 15.000,- Ft. A negyedévre fizetendő cégautó-adóból levonható az önkormányzati adóhatóság által kivetéses módszerrel megállapított gépjárműadó (súlyadó), amennyiben az adott időszakban a személygépkocsi után a cégautó-adó és gépjárműadó-fizetési kötelezettség egyaránt fennállt. A levonásnak vannak feltételei: a cégautóadónak és a gépjárműadónak ugyanarra a személygépkocsira kell vonatkoznia a cégautóadót és a gépjárműadót ugyanannak az adóalanynak kell viselnie. Ha a tulajdonos és az üzembentartó elválik egymástól, akkor nem csökkenthető a kötelezettség az időszakoknak is egyezni kell, csak azon hónapok vonható le, melyekre mindkét kötelezettség fennáll. Egy évközi eladás kapcsán a cégautóadót a továbbiakban nem kell fizetni,…
Többet olvasni... - Személyi jövedelemadó
Széchenyi Pihenőkártya 2011.
A 2011-es év újdonsága a Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP-kártya), melyről korábban még nem sokat lehetett tudni. Alkalmazásához a kormányrendelet késve jelent meg, de most már a célegyenesben úgy tűnik július elejétől kézbe vehetők az első kártyák. A témával kapcsolatban Szatmáry Kristóf államtitkát is nyilatkozott, ami azonban pontosításra szorul. A kormány 2011. március 30-i ülésén fogadta el és a Magyar Közlöny 2011.04.12-i számában megjelent az 55/2011. (IV. 12.) Korm. rendelet a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól. Ezt az új cafeteria elemet a munkáltatók évi 300.000 forint értékben adhatják a munkavállalóknak. A Széchenyi Pihenő Kártyával szálláshely-szolgáltatással együttesen vehetők igénybe azok a szolgáltatások, amelyek a pihenést, valamint az egészség védelmét és megerősítését szolgálják. Az évi 300.000 forintos keretösszeg a kedvezményes adózás felső határa. A munkáltató ezen felül is utalhat a kártyára, de ezt az összeget a személyi jövedelemadón felül egészségügyi hozzájárulás is terheli. Más fórumok szerint a felettes részt az egyéb jövedelmekkel azonos járulékok terhelik. A hatályos szja törvény 70. § (4) bekezdése szerint ?… egyes meghatározott juttatásnak minősül az a juttatás, amely megfelel e törvény külön rendelkezése [71. §] szerint meghatározott béren kívüli juttatás feltételeinek, de az ott meghatározott értékhatárt meghaladja.? Minden munkavállaló egy társkártyát kaphat térítésmentesen. Az államtitkár elmondta, hogy…
Többet olvasni... - Társasági adó
Egyéni cégek besorolása
Tavaly az egyéni cégek alapításával kapcsolatban új törvényt kellett megismerni. Sok kérdés és bizonytalanság veszi körül az egyéni vállalkozók által alapított egyéni cégeket. A társasági adó bevallásával kapcsolatban a kérdések száma tovább nőtt: a kkv-kat besoroló törvény szerint ők is lehetnek adókedvezményre jogosító mikro-, kis- vagy középvállalkozások? A mikro-, a kis- és a középvállalkozások fogalmát a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény – (Kkv. tv.) 3 .§ (2)-(3) bekezdése – határozza meg. Besorolásukat létszám, árbevétel és mérlegfőösszeg figyelembevételével kell meghatározni. A törvényben folyamatosan visszatérő szó, mint ?vállalkozás? fogalmát kell meghatározni a törvény szerint. … vállalkozás: az egyéni vállalkozás, a gazdasági társaság, a szövetkezet, a vízi társulat, a víziközmű társulat, továbbá az erdőbirtokossága társulat. … egyéni vállalkozás: az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény 2. §-ában meghatározott vállalkozás.? A korábbi törvény szerint egyéni cégek tulajdonképpen egy cégbíróságon jegyzett egyéni vállalkozók voltak. Azzal, hogy kérték cégnyilvántartásukat, még nem szűntek meg, mint egyéni vállalkozók. Az új rendszerben az egyéni cég bejegyzésével az egyéni vállalkozás megszűnik. Ezek alapján viszont nem tartozik a Kkv törvény hatálya alá, így ELVILEG (!) nem lehet e törvény szerinti, pl. mikrovállalkozás sem. Felmerülhet a kérdés: Tényleg nem vehetik igénybe például a beruházási kedvezményt a…
Többet olvasni...
