beszámoló
-
Cégügyek
A számviteli törvény szerinti beszámoló elektronikus úton történő letétbe helyezéséről és közzétételéről szóló rendelet módosult
Jelentkezzen az a könyveléssel foglalkozó szervezet, ahol még nem fordult elő – jellemzően május 31-én 23 óra 56 perckor -, hogy a nagy kapkodásban az “A” Kft beszámolójába a “B” Kft. néhány (vagy teljes) adata került, avagy a “C” társaság tárgyévi beszámolója helyett egy megelőző évi beszámolója került benyújtásra, esetleg, egyszerűen előfordult, hogy a számtalan mérlegelési verzió egyik munkaközi példánya került közzétételre. 🙁 Ilyen esetekben aztán ment a fejvakarás, mert alaptételként a mérleg, beszámoló nem cserélhető, néhány kivételtől eltekintve. Az Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat hivatalos weboldalán a közzétett – és egyben letétbehelyezett – beadványok módosítása/javítása…
Bővebben » -
Számvitel
A 2011-ről szóló beszámoló összeállításának előkészítő munkálatai
Azok, akik munkájuk révén közelebbi kapcsolatba kerültek a számvitellel és az adózással, tudják, hogy az év első felében meglehetősen sok feladattal kell szembe nézniük. Ennek egyrészt az az oka, hogy szinte minden évben változnak az adózási szabályok, melyeket nem csak ismerni, hanem alkalmazni is tudni kell. Másrészt számos bevallás elkészítése is erre az időszakra esik. Mindezen túlmenően van még egy rendkívül fontos teendő, a beszámoló készítés. A magyar vállalkozások zöménél a 2011. december 31-i időpont lesz a 2011. évi beszámoló fordulónapja. Ahhoz, hogy a beszámolót időben elkészíthessük, lényeges kiegészítő könyvelési és egyéb tennivalóinkat nem árt minél előbb elvégezni. Ki kell választani a beszámoló formáját és…
Bővebben » -
Számvitel
Mit jelent az "újrakönyvelés"?
Időnként előfordul, hogy a tulajdonosok egy már lezárt üzleti évvel kapcsolatban arra kérik a könyvelőt, hogy könyvelje újra az egész évet. Ennek oka általában egy korábbi nem megfelelő számviteli nyilvántartás vagy ennek gyanúja. De vajon mit kezdhetünk egy újrakönyveléssel elkészített főkönyvi kivonattal? A gyakorlatban előfordulhat, hogy a korábbi évek könyvelése olyan rendezetlen, abban olyan sok hiba van, hogy a könyvelő (általában egy új könyvelő) egyszerűbbnek ítéli újrakönyvelni az ellenőrzés évét. A számviteli törvény szerint azonban nincs lehetőség a korábbi évek könyvelését módosítani még akkor sem, ha abban utólag hiba merül fel. Újrakönyvelni kizárólag hibás gazdasági események javítását lehet, de azt…
Bővebben » -
Adó | Járulék | Illeték
Vigyázat! A beszámoló benyújtásának határideje május 30!
A tavalyi év zárásával kapcsolatos munkák a célegyenesbe érkeztek. Könyvelők az utolsó erőtartalékaikat is mozgósítva próbálják határidőre elkészíteni a vállalkozások beszámolóját. Nézzük ezt a határidőt! A számviteli törvény által elkészített beszámolók közzétételére vonatkozó határidőt a számviteli törvényben kell keresni. 153. § (1) A kettős könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozó köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot az adott üzleti év mérlegfordulónapjától számított 150 napon belül letétbe helyezni ugyanolyan formában és tartalommal…
Bővebben » -
Számvitel
Mikor kell könyvelni a fejlesztési tartalékot?
A legutóbbi Adónavigátor konferencián is felvetették a hallgatók, hogy az adóhatóság kifogásolja a december 31-ét követően könyvelt, de tárgyévre vonatkozó fejlesztési tartalékkal való adóalap csökkentést. A kifogás számomra is elképesztő, hiszen minden körülmény amellett szól, hogy a fejlesztési tartalék könyvelése a fordulónap után történik. Kérdésünkre a leginkább meggyőző választ egy Legfelsőbb Bírósági döntésben találhatjuk meg. A törvényi háttér: A Tao-tv. 7. § (1) bekezdésének f) pontja szerint az adózás előtti eredményt csökkenti az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege, de legfeljebb az adóévi adózás előtti nyereség 50 százaléka és legfeljebb adóévenként…
Bővebben » -
Adó | Járulék | Illeték
Fizetőképességi nyilatkozat az osztalék kifizetéséhez
Azoknál a társaságoknál, ahol a tulajdonosok osztalék jóváhagyásáról döntöttek, a Gt. 131. §-a további feladatokat határoz meg. De hogyan lehet ennek eleget tenni? A számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. A taggyűlés a jóváhagyásról az ügyvezetőnek, – és ha a társaságnál felügyelőbizottság működik – a felügyelőbizottság által jóváhagyott javaslatára dönt. A mérleg (számviteli törvény szerinti beszámoló) elfogadásával együtt lehet határozni az eredmény felosztásáról, vagyis osztalékfizetésről. A Gt. 131. § (3) bekezdése alapján az ügyvezetőnek (azaz, ez a kötelezettség bt-kre, kkt-re nem tejed ki, a kft-re viszont igen) írásban nyilatkoznia kell a taggyűlésnek arról, hogy a kifizetés…
Bővebben » -
Adó | Járulék | Illeték
Vakáció előtt: elektronikus beszámolók ellenőrzése
Ugye, nem csak én vártam a május 31-i határidőt és könnyebbültem meg, amikor az utolsó beszámoló is elkészült? Most, hogy túl vagyunk a beszámolók közzétételén, egy fontos feladatra szeretném még felhívni a figyelmet. A 2008-ban bevezetett, 2009. május 1-jétől hatályos elektronikus nyilvánosságra hozatali szabályok betartását az adóhatóság 2010-től minden esetben ellenőrzi. Érdemes tehát a legfontosabb közzétételi szabályokat és a mulasztás szankcióit röviden áttekinteni. A nyilvánosságra hozatal elektronikus úton teljesítendő eljárásán túl a vállalkozás köteles biztosítani, hogy munkavállalói, alkalmazottai, tagjai a beszámolót és a könyvvizsgálói jelentést a vállalkozás székhelyén megtekinthessék és azokról teljes vagy részleges másolatot készíthessenek. Az adózott eredmény felhasználására…
Bővebben »
