jövedelem
-
Gondolatkarcok
Drága a könyvelő, vagy meghajszolt emberke?
Mennyibe kerül a könyvelés egy könyvelőirodában, 2017-ben? Vigyázat! Ez egy szubjektív könyvelőirodai önriport, a helyzet ennél azért rosszabb és jobb – csak nézőpont kérdése… Valljuk be őszintén, hogy nagyon kevés kisvállalkozás végez egészen pontos számítást arról, hogy mennyibe kerül egy vállalkozás indítása, fenntartása, üzemeltetése. Nagyságrendileg megsaccoljuk, aztán zsupsz, be a mély vízbe, és úszunk az árral, az árral szembe, és úszunk keresztbe-hosszába ? reméljük, csak túléljük az egészet. Mi, a számviteli- könyvelési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók, rendkívüli módon el tudunk csodálkozni azon, amikor a kedves Ügyfelünk közli, köszöni, hogy eddig kiadtuk a szívünket-lelkünket-belünket érte, de talált olyan könyvelőt, aki 5-10ezer forintért…
Bővebben » -
Adó | Járulék | Illeték
Minimálbér, garantált bérminimum egyéni vállalkozók, társas vállalkozók 2017 – tervezet
Még nincs egy hete, hogy a Minimálbér 2017, garantált bérminimum 2017 ? tervezet című írásunkban bemutattuk a számok nyelvén, hogy a kormány 15 százalékos minimálbér-emelési, illetőleg 25 százalékos garantált bérminimum (melyet szokás még szakmunkás minimálbérként is emlegetni)-emelési, és ezekkel együtt 4 százalékos munkáltatói járulékcsökkentési (szociális hozzájárulási adó) javaslata milyen hatással járhat a munkavállalókra és a munkaadókra. A KSH adatai szerint 2015 végén 1 millió 691 ezer vállalkozás volt nyilvántartva, amelyből az önálló vállalkozó 1 millió 130 ezer (ezen belül is az egyéni vállalkozók száma 400ezerre tehető). A vállalkozások létszám-kategóriák szerinti megoszlása a korábbi évekhez képest nem változott: 99,7%-a kisvállalkozásnak ? ezen belül…
Bővebben » -
Adó | Járulék | Illeték
Minimálbér 2017, garantált bérminimum 2017 – tervezet
A hír: A hivatalos oldalakon fellelhető információk szerint, a kabinet 15 százalékos minimálbér-emelést és 4 százalékpontos munkáltatói járulékcsökkentést (szociális hozzájárulási adó) javasol 2017-re, a garantált bérminimum ? melyet szokás még szakmunkás minimálbérként emlegetni- pedig 25 százalékkal nőhet jövőre. A hír még nem jogszabály, ezért aggodalomra nincs ok, csak annyiban, hogy a gyakorlat szerint amit a kormány eltervez, arra a képviselők rábólintanak. Lássuk azonban, hogy mit mondanak a számok: Számok (1): egy szakképzettséget nem igényló munkakörben foglalkoztatott minimálbéres dolgozó havi 16.290,- forinttal többe fog kerülni munkaadójának (158.925,- Ft, ami 11,42%-os növekedés), míg a szakmunkás minimálbér esetén 34.992,- forint a többlet munkáltatói…
Bővebben » -
Munkaügy
Személyi jövedelemadó bevallás 2015 – egyszerűsített foglalkoztatás
Kell, vagy nem kell az egyszerűsített foglalkoztatottnak személyi jövedelemadó bevallást tennie a 2014-es évről? Kell, vagy nem kell az egyszerűsített foglalkoztatásban foglalkoztatott munkavállaló számára év végén jövedelemigazolást kiadni? Mi is sokkal jobban jártunk volna, ha előbb megírjuk ezt a kis cikkünket, és csak azt követően adjuk ki Ügyfeleinknek a jövedelemigazolásokat – nem kellett volna külön-külön magyarázkodnunk… 🙂 Az egyszerűsített foglalkoztatás egy rendkívül hasznos foglalkoztatási forma, mert viszonylag alacsony költséggel, rugalmasan lehet válaszolni a munkaerőpiaci igények okozta kihívásokra. Az alkalmilag megnövekvő munkaerőigényt át lehet hidalni, a lökésszerűen jelentkező igényeket (pl. mezőgazdasági idénymunka, turisztikai, idegenforgalmi idénymunka) ki lehet elégíteni. Természetesen, ez nem…
Bővebben » -
Könyvelőzóna
A munkáltatói kölcsönről általánosságban – 2014.
A munkáltatói kölcsönnel a magyar jogrendszer nem foglalkozik kiemelten, de a napi fogalmaink közé bevonult, és nem árt, ha némi tájékozottságunk van a kérdésben. A korábbi, már nem hatályos, Munka Törvénykönyve (Mt.) a szociális juttatások témakörében annyit említett, hogy a munkáltató a munkavállalók kulturális, jóléti és egészségügyi körülményeinek javítását támogathatja. A jelenleg hatályos Mt. nem beszél erről a kérdésről, így a választ a jog egyéb területeiről kell összeszedni – azt feltételezve, hogy mindkét fél számára optimális megoldásban gondolkodnak a felek. A munkavállalónak nyújtható szociális juttatások területén alapvetően a felek szabad megállapodása az irányadó, nincs jogszabályi kényszer ilyen munkáltatói juttatásokra. (Ne…
Bővebben » -
Társadalombiztosítás
A nyugellátáshoz szükséges szolgálati idő és jövedelem megvásárolható!
A nyugellátás összege a megszerzett szolgálati időtől, valamint az irányadó időszak alatt elért nyugdíjjárulék köteles keresetekből számított átlagkereset összegétől függ. A Tb-törvény lehetőséget nyújt a nyugellátáshoz szükséges szolgálati idő, illetve az ehhez kapcsolódó figyelembe vehető jövedelem megszerzésére azok számára, akik nem állnak (álltak) biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban, illetve rájuk a biztosítás nem terjed (terjedt) ki. Megállapodást köthet az a belföldi nagykorú személy, aki nem saját jogú nyugdíjas, és a Tbj. 5. § és 13. § szerinti biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban nem áll, illetve akire a Tbj. 11. §-a szerint nem terjed ki a biztosítás, akinek a biztosítása szünetel. A Tb-törvényben…
Bővebben »
