Munkaügy

Személyi jövedelemadó bevallás 2015 – egyszerűsített foglalkoztatás

Mezőgazdasági idénymunka - konyvelozona.HUKell, vagy nem kell az egyszerűsített foglalkoztatottnak személyi jövedelemadó bevallást tennie a 2014-es évről? Kell, vagy nem kell az egyszerűsített foglalkoztatásban foglalkoztatott munkavállaló számára év végén jövedelemigazolást kiadni?

Mi is sokkal jobban jártunk volna, ha előbb megírjuk ezt a kis cikkünket, és csak azt követően adjuk ki Ügyfeleinknek a jövedelemigazolásokat – nem kellett volna külön-külön magyarázkodnunk… 🙂

Az egyszerűsített foglalkoztatás egy rendkívül hasznos foglalkoztatási forma, mert viszonylag alacsony költséggel, rugalmasan lehet válaszolni a munkaerőpiaci igények okozta kihívásokra. Az alkalmilag megnövekvő munkaerőigényt át lehet hidalni, a lökésszerűen jelentkező igényeket (pl. mezőgazdasági idénymunka, turisztikai, idegenforgalmi idénymunka) ki lehet elégíteni.

Természetesen, ez nem egy kiváló életforma, de átmenetnek, keresetkiegészítésnek alkalmas. Ez az a munkaviszony, amellyel mindkét oldal – a munkaadók és a munkavállalók – elégedettek lehetnek.

De miért is mondjuk a személyi jövedelemadó bevallások kezdetén, amikor a jövedelemigazolásokat kezdjük kiküldeni, hogy “magyarázkodni” kell?

A megküldött jövedelemigazolások kapcsán szeretném jelezni, hogy valami nem oké, mert a Kiss Huncutkának 2014-ben 560ezer forintot fizettünk ki és az igazolás nem erről szól.

Az elején le kell szögezni, hogy nem kell a munkáltatónak az elszámolási évet követő év január 31-ig összesített igazolást adni az egyszerűsített foglalkoztatásban foglalkoztatott magánszemélynek. (Természetesen, ha a munkáltató úgy dönt, akkor nincs akadálya a jövedelemigazolás kiadásának, az M30-as nyomtatvány megfelelő alkalmazásával.)

Év közben, az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott magánszemély számára a munkáltató olyan bizonylatot köteles kiállítani és a kifizetéskor átadni, amelyből kitűnik a magánszemély bevételének teljes összege és jogcíme. Minden egyes foglalkoztatási időszak végén, legyen az akár egy nap, akár kettő, vagy éppen öt, a munkavállalót ki kell fizetni,és az előbb említett bizonylatot át kell adni számára. (Nos, tapasztalataink szerint, pontosan ezek a bizonylatok szoktak elkeveredni, és a munkavállalók a legváratlanabb időszakban jelentkeznek a munkaadóknál, hogy adjanak ki részükre igazolást…)

A kifizetésekkor kapott bizonylatok megőrzése a munkavállalók elemi érdeke (lenne).

Talán még sok szakmabelinek is elkerülte a figyelmét a 2010. évi LXXV. törvény az egyszerűsített foglalkoztatásról 9. § (2) bekezdésének 2014.  november végi változása:

… foglalkoztatásból származó bevételből a természetes személynek nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania, feltéve hogy az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele nem haladja meg az egyszerűsített foglalkoztatás naptári napjainak száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) vagy – ha részére alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár – a garantált bérminimum napibérként meghatározott összegének szorzatát (e szorzat a továbbiakban: mentesített keretösszeg).

Csak emlékeztetőül a 2014. évi minimálbér napi összegéről:

napi bér (2014-ben)
minimálbérnél garantált bérminimumnál
4.670,- Ft 5.430,- Ft

Tehát, ez azt jelenti – és már a 2014-es évben megszerzett jövedelmekre is lehet alkalmazni -, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevételből a magánszemélynek kizárólag akkor kell jövedelmet meg­állapítania és bevallást benyújtania, ha az egyszerűsített foglakoztatásból származó bevétele meghaladja az e foglakoztatás naptári napjainak száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér, vagy garantált bérminimum napibérként meg­határozott összegének szorzatát.
(A filmipari statisztaként vég­zett alkalmi munka bevétele a kivétel, neki a bevételből jövedelmet nem kell megállapítani és bevallani. )

Hogy ez mindenkinek teljesen világos legyen, ezért számpéldával bemutatjuk, hogy kedves Ügyfelünk esetén miképpen alakul (a megváltoztatott nevű) Kiss Huncutka 2014. évi jövedelemigazolásában, annak is az 1. sorában (A munkaviszonyból származó bérjövedelem az érdekképviseleti tagdíj nélkül), az összeg:

1. Mentesített keretösszeg meghatározása:

(minimálbérrel foglalkoztatott napok száma x minimálbér napi összege) + (garantált bérminimummal foglalkoztatott napok száma x  garantált bérminimum napi összege)

Kiss Huncutka a 2014-es évben 90 napot volt egyszerűsített foglalkoztatással foglalkoztatva, és valamennyi alkalommal számára a garantált bérminimum alapján kellett a fizetését megállapítani (a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma ), így az előző képletbe behelyettesítve:

(0 nap x 4.670 Ft/nap) + (90 nap x 5.430 Ft/nap) = 488.700 Ft a dolgozó mentesített keretösszege, a példánkban említett munkavállaló esetén, ez az összeg, amelyet nem kell bevallania, nem kell adót fizetnie utána.

2. A jövedelemigazoláson szerepeltetendő összeg meghatározása:

Amint az láthattuk az Ügyfelünk idézett leveléből, Kiss Huncutka részére 2014. évben a 90 egyszerűsített foglalkoztatási nap alatt 560.000,- Ft jövedelem került kifizetésre.

  • Amennyiben a kifizetett összeg kisebb, vagy egyenlő mint a mentesített összeg, akkor a munkavállalónak nincs bevallási és adózási kötelezettsége,
  • ha viszont a kifizetett összeg nagyobb, mint a mentesített összeg, akkor a mentesített összeg feletti rész munkaviszonyból származó jövedelemként kell bevallani, és a különbözet után adózni.

A példánkban: 560.000 – 488.700 = 71.300,- Ft az összeg, amelyet a jövedelemigazolás 1. sorában kell szerepeltetni.

Címke
Továbbiak

Kapcsolódó bejegyzés

39 hozzászólás

  1. T. Könyvelőiroda!

    Szeretnék segítséget kérni, mert nem értem tisztán az egyszerűsített foglalkoztatást ! Én ” szolgálati járadék ” mellett havi 168 órát / 7*24 óra /, 611 Ft órabérrel dolgozok a fenti formában .
    Ebben az esetben milyen járulékok megfizetésére kötelező ?

    Válaszukat előre is köszönöm .

    Üdvözlettel Patai László

    1. Kedves Patai László!

      2012. január 1-jétől az 1955. évben vagy azt követően született, szolgálati nyugdíjban részesülő személynek a szolgálati nyugdíját az szja mértékével megegyező csökkentést követően szolgálati járandóságként kell továbbfolyósítani. (Ugye a szolgálati járandóságra gondolt?)

      A szolgálati járandóság továbbfolyósított összegét úgy kellett meghatározni, hogy a jogosultnak a 2011. decemberére járó szolgálati nyugdíja havi összegét ? a törvényben foglal kivételekkel ? csökkenteni kellett a személyi jövedelemadó mértékével.

      Ha a szolgálati járandóságban részesülő személy az öregségi nyugdíjkorhatárt betölti, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a szolgálati járandóság csökkentések nélküli teljes összegét öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani (a szolgálati járandóságban részesült és az öregségi nyugdíjkorhatárát betöltött személy immár nyugdíjasként ? a nyugdíjkorhatár betöltését követő hat hónapon belül ? a nyugdíjmegállapító szervtől kérheti az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapítását, ha a korhatár előtti ellátásban, illetve szolgálati járandóságban részesülés időtartama alatt legalább 365 nap szolgálati időt szerzett).

      Ha a szolgálati járandóságban részesülő személy a tárgyévben biztosítással járó jogviszonyban áll (vagy egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat), és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-ig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíjfolyósító szervnek a nyugdíj folyósítását szüneteltetnie kell.

      A munkavállaló az Efo.tv. szerinti foglalkoztatása alapján nem minősül biztosítottnak, csak nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra szerez jogosultságot.

      Nem kell feltüntetni az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevételt a személyi jövedelemadó bevallásában, ha az ebből származó bevétel nem haladja meg a mentesített keretösszeget. (Ha más adóköteles jövedelem sincs, akkor bevallást sem kell benyújtani.)

      Mentesített keretösszeg: az egyszerűsített foglalkoztatás naptári napjainak száma szorozva az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) vagy – ha részére alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár – a garantált bérminimum napibérként meghatározott összegével.

      Amennyiben az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele meghaladja a mentesített keretösszeget, a bevallásba – munkaviszonyból származó jövedelemként – csak az azt meghaladó részt kell beírni, és ennek a 16%-lesz a megfizetendő személyi jövedelemadó. Más kötelezettség (járulékfizetés) nincs.

  2. T.Könyvelő Iroda. 2014-ben 60-an napot dolgoztam egyszerüsített jogviszonyban.Zöme 1000ft-os közteherbefizetéssel,pár alkalommal 2000ft-os befizetéssel.össz.jvedelmem 455650ft-ra jött ki.Ezt a tevékenységet biztonsági őrként végeztem,Munkaidőm legtöbbször 24-órásak voltak.A NAV. szerint adóköteles a jövedelmem.A vállalkozó sok trükkös törvénysértő csalása mellé még az is beleférhet hogy nekem kell a sok elcsalt pénzemen felül még adót is fizetnem? Válaszukat előre is köszönöm.

    1. Kedves Tóth Zoltán!

      Ha elolvassa figyelmesen azt az írásunkat, amelyhez a kérdését feltette, akkor láthatja, hogy bizonyos esetekben előfordulhat, hogy adófizetési kötelezettsége keletkezik az egyszerűsített foglalkoztatás után járó javadalmazásból.
      Önnek ilyenkor – ebből a szempontból sajnálatos módon – nem a sok trükközés utáni pénzből kell adót fizetni, az – ugyancsak sajnálatos módon – nem önnél maradt, hanem a saját közreműködésének dokumentált összege után. 🙁

  3. Tisztelt Szakértők!

    Azt szeretném megkérdezni, hogy az Efo esetében mi számít ledolgozott időnek, és lehet-e órabérrel számolni, vagy mindegy, hogy napi hány órát dolgozik valaki, mert minden esetben a 4670-nel kell számolni?
    Konkrétan: van-e bevallási és SZJA-fizetési kötelezettsége annak a munkavállalónak, aki 2014-ben 6 adott napon, az egyes napokon pedig napi 12 órát dolgozott, amire a kapott Efo-igazolás szerint összesen 42048Ft-ot fizetett ki neki a munkáltatója (vagyis az érintett napokra vonatkozóan leigazolt neki 7008Ft/12óra kifizetést).

    Úgy gondolom, hogy ez esetben 6*(7008-4670)*0,16= 2245 Ft SZJA-kötelezettsége keletkezik a munkavállalónak, a bevallás 1. sorába tehát 6*(7008-4670)= 14028 Ft-ot kellene beírnia.
    Önök szerint is jól gondolom?

    Azért kérdezem, mert a munkáltató az egyes napokra, vélhetően a napi 12 órára a minimumórabérrel (4670Ft/8=584Ft/óra) számolta ki a kifizetés összegét (vagyis naponta 12*584Ft=7008 Ft-ot naponta), és a munkavállaló úgy hitte, hogy mivel neki óránként a minimumórabért fizetik ki, nem lesz SZJA-kötelezettsége.

    Órabérrel kell tehát számolni a mentesített összeget, vagy az fixen 4670Ft/nap, ledolgozott órától függetlenül?
    (megj.: szakképzettséget nem igénylő alkalmi munkáról van szó)

    Segítségüket előre is köszönöm!

    1. Kedves Kovács Norbert!

      (6 nap x 4.670 Ft/nap) + (0 nap x 5.430 Ft/nap) = 28.020,- Ft a dolgozó mentesített keretösszege, a példánkban említett munkavállaló esetén, ez az összeg, amelyet nem kell bevallania, nem kell adót fizetnie utána.

      Kapott 42.048,- Ft-ot, amiből a mentesített keretösszeg feletti rész munkaviszonyból származó jövedelem, vagyis 24.028,- Ft után kell a 16 % SZJA-t bevallania (és megfizetnie), ami 3.844,- Ft.

      1. Köszönöm, és bár szerintem a számításba Önöknél egy kis hiba csúszott (42-28=14, nem 24), de értem a lényeget, mert végül is akkor a 4670/nap összeg a számítás során ezek szerint fixen alkalmazandó, nem lehet a 4670/8=584 órabérből kiindulni, és azt arányosítani 12 órára. Vagyis a ledolgozott órák száma nem irányadó a számításban. Köszönöm a segítséget!

  4. Tisztelt Könyvelőiroda!

    Lányom 3 alkalommal végzett alkalmi munkát, mely tevékenységért 18 000 Ft-ot fizettek ki a részére és a munkáltató által befizetett közteher 3000 ft.
    A közteher ebben az esetben mit fed? Adóelőleg, vagy más egyéb járulék?
    Válaszukat előre is köszönöm!
    Üdvözlettel: B L

    1. Kedves László!

      A munkavállaló az Efo.tv. szerinti foglalkoztatása alapján nem minősül biztosítottnak, csak nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra szerez jogosultságot. A nyugellátás számításának alapja napi 1000 forint vagy azt meghaladó közteher esetén 2740 forint/nap.

      A munkáltató által fizetett közteher a munkavállalónál semmit nem fed, az a munkaadó terhe (a béren felül).

  5. T. Könyvelőiroda!
    A kérdésem a következő lenne.
    Fő állásom mellett 2014 évben dolgoztam egyszerűsített foglakoztatásban 17 napot.
    Erre kaptam 122030 Ft-ot. A munkáltató kifizette minden nap után az 1000 Ft-ot. Így akkor nem terhel engem a személyi jövedelem adóelőleg fizetési kötelezettség.
    Tehát akkor ezt az összeget hol és hogyan kell feltüntetnem az adóbevallásomban?

    Válaszukat köszönöm.
    Kvanduk Karolina

    1. Kedves Kvanduk Karolina!

      Személyi jövedelemadó bevallási kötelezettsége akkor keletkezik, ha elolvassa a cikkünket, a példa szerint kiszorozza és összeadja, hogy miként áll a keretösszeggel. Ha felette van, akkor bevallási kötelezettség terheli, és a felette lévő összeget a munkaviszonyból származó jövedelem sorba írja be.

  6. T. Könyvelőiroda!

    Amennyiben az alkalmi munka néhány napja éjszakai munkavégzés volt, tehát összességében 2 naptári napra vonatkozik, ebben az esetben a keretösszeget is a naptári napok alapján kell megállapítani?

    1. Kedves G.Barbara!

      1. Mentesített keretösszeg meghatározása:

      (minimálbérrel foglalkoztatott napok száma x minimálbér napi összege) + (garantált bérminimummal foglalkoztatott napok száma x garantált bérminimum napi összege)

      Tehát, az első és legfontosabb a foglalkoztatott napok száma, amelyet a munkaadótól kapott igazolás tartalmaz.

      Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény így fogalmaz:

      Egyszerűsített foglalkoztatásban foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkáltató által fizetendő közteher mértéke a 7. § (2) bekezdés a) pontja esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalóként 500 forint, a 7. § (2) bekezdés b) pontja esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalóként 1000 forint.

      (a kiemelés tőlünk származik)

      Így azokban a munkakörökben, ahol a munkaidő áthúzódik a következő napra, 2000 Ft-os közteherrel kell számolni. Pl. ha egy diszkóban foglalkoztatott munkavállaló este 8-tól reggel 4-ig dolgozik, mind a két napra be kell jelenteni, és bár a fizetése a 8 órányi munkáért jár (és jár neki éjszakai pótlék is), annak adója 2000 Ft lesz.

    2. Kedves G. Barbara!

      A keretösszeget mindig az igazoláson szereplő naptári napok száma alapján kell meghatározni.

  7. T. Könyvelőiroda

    Szeretném megkérdezni,gyermekem Iskolaszövetkezetnél, 2014-ben mint diák dolgozott,és 14M30 nyomtatvány alapján keresete 37146 ft,adóelőleg:5943 ft. Kérdésem: kell -e adóbevallást késziteni,vagy van összeghatár ami alatt nem. Válaszukat előre is köszönöm.

    1. Kedves Vas Gyuláné!

      Igen, kell adóbevallást készítenie. Csak akkor nem kellene, ha nem volt adóköteles jövedelme.

  8. Tisztelt Könyvelőiroda!
    Fiam egyetemista és a Jobb Kezek Iskolaszövetkezeten keresztül diákmunkát végez, amiért megkapta a jövedelem igazolását. Mellette 20 napot dolgozott egyszerűsített foglalkoztatás keretében, mely alapján 4728 Ft/nap díjazásban részesült. Ha jól értelmezem ez 58 Ft-tal meghaladja az adómentes sávot. Kérdésem az, hogy 58*20 nap=1160 Ft jövedelem után kell-e egyéb járulékot (ehot, tb-t) fizetnie??? Természetesen megnöveltem a kapott bérjövedelmét ezzel az összeggel az adóbevallásban.
    Segítségét előre is köszönöm!
    Tisztelettel: Tóth Józsefné

    1. Kedves Tóth Józsefné!

      Az egyszerűsített foglalkoztatás jövedelemigazoláson/igazolásokon mi szerepel? Mennyi a mentesített keretösszeg? Ha ilyent nem talál, akkor azt kell megnézni, hogy mi volt a foglalkoztatás, milyen munkakörben foglalkoztatták (ha 9-esssel kezdődik a FEOR, akkor 4.670,- Ft/nap, egyéb esetben pedig 5.430,- Ft/nap a mentesített keretösszeg).
      Ha meghatározta a mentesített keretösszeget, akkor a felette lévő részt kell hozzáadni az iskolaszövetkezeti igazolás összegéhez.
      Az iskolaszövetkezeten keresztül végzett munkaviszony esetében járulékfizetési kötelezettséget ez a foglalkoztatási mód egyáltalán nem eredményez, és a munkavállalónak is csak a 16 százalékos személyi jövedelemadót kell megfizetnie iskolaszövetkezeti jövedelme után.

      1. Köszönöm a gyors választ!
        Tisztelettel:
        Tóth Józsefné

  9. Tisztelt Szakértő!

    A következő kérdéssel fordulok Önhöz. Részmunkaidős állásom van (heti 30 óra), mely mellett másodállást vállalnék hetente 2 napban. A mentesített keretösszeg nekem is “jár”, vagy a részmunkaidős állás végett nem és a teljes alkalmi munka után kell adóznom? A mentesített keretösszeg feletti rész csak 16%-kal adózik? Egyéb járulékfizetési kötelezettség nem terheli?
    Válaszát előre is köszönöm!

    1. Kedves Kiss Erika!

      A mentesített keretösszeg minden egyszerűsített foglalkoztatás esetén figyelembe vehető; magyarán szólva, a mentesített keretösszeg feletti rész 16 %-os személyi jövedelemadó terhet visel. Slussz! 🙂

  10. T. Könyvelőiroda!
    Fiam egyetemistaként egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelme 486.000,- Ft volt 68 napra, melyet animátorként szerzett egy szállodában. Gondolom, hogy garantált bérminimummal kell kiszámolni a keretösszeget (68 nap*5430= 369.240,-), így 468.000,–369.240,-=98.760,- Ft-ot kell a munkabér sorba írni.
    Kérdésem: jó-e ez a számítás, és mivel a munkahely nem a lakóhelyén volt, vonatjegyekkel igazolva, lehet-e költséget levonni az adóalapból?
    Köszönettel
    Mayerné Judit

    1. Kedves Mayerné Judit!

      Akkor kell (és lehet) – jogszerűen – a garantált bérminimummal számolni, ha a munkaadó így adta ki az igazolást. Ha nem, akkor csak az egyszerűsített foglalkoztatottakra vonatkozó minimálbérrel szabad számolni a mentesített keretösszeget.(Az elv, ahogyan számolt, az jó – a cikkünkben példával le is írtuk a “varázsképletet”.)

      Ezen típusú jövedelmeknél nincs lehetőség semmilyen költséglevonásra az adóbevallásban – ez bérjövedelem.

  11. Bekell vallanom ha egyszerusitett foglalkoztatas kereteben napi 4800 ft kerestem?ha igen melyik sorba kell feltuntetni az adobevallasnal?

    1. Kedves Tóthné Nemeth Tünfr!

      Az egyszerűsített foglalkoztatással kapcsolatos bevallási tudnivalókról eléggé részletesen írtunk abban az írásunkban, amelyhez kérdését feltette. Javasoljuk, olvassa át, és alkalmazza a saját helyzetére, a saját igazolásai alapján.
      (W nap x 4.670 Ft/nap) + (ZS nap x 5.430 Ft/nap) = X Ft
      Ez a rendező képlet, amelybe a kapott igazolások adatait kell behelyettesíteni, és eredményül megkapja a mentesített (X) összeget.
      Ha felette van a kapott pénzösszeg, akkor a felette lévő összeget kell bevallani.
      Az egyszerűsített foglalkoztatás munkaviszony, így a kapott összeg bérjövedelem.

  12. Tisztelt szakértő!

    Egyszerűsített foglalkoztatásban dolgozom egy cégnél 6 hónapig. Bejelentett bérem: 122.000.- Ft bruttó.
    Kérdésem az lenne, hogy erre a 6 hónapra nem tudom érvényesíteni a családi adókedvezményem?
    Illetve januári hónapban beteg voltam, persze táppénz nem jár, kérdezem én, hogy amiért 6 napot nem voltam dolgozni önhibámon kívül, 30 ezer Fttal kevesebb a fizetésem? Tehát 50000 Ft jár nekem?

    Válaszát előre is köszönöm!

    Tisztelettel:

    Kiara

    1. Kedves Kiara!

      Ha jól értjük, akkor 6 hónapra kap 122ezer Ft-ot (egyszerűsített foglalkoztatásnál a bruttó = a nettó, vagyis, amit kézhez kap, az a bruttó is)?
      Akkor ez havi átlagban 20.333,- Ft.
      Egy hónapban maximálisan 15 napot dolgozhat, ami napi 1.356,- Ft-ot jelent, de az meg a törvényes 4.106 (illetőleg 4.777 ) Ft-nál lényegesen kevesebb, vagy nagyjából napi 3 órát dolgozik.

      Tehát, ilyen hiányos adatok mellett beláthatja, hogy halvány fogalmunk sincs arról, hogy mennyit és mennyiért dolgozott január hónapban. Mindenesetre a 15 napból 6 nap kiesés, az bizony 9 ledolgozott, 6 nem ledolgozott napot jelenhet, vagyis a javadalmazásának 9/15-e (60 %-a) lehet a jogos – legalábbis ennyi adatból ez most így tűnik.

      1. Tisztelt Szakértő!

        A havi nettó bérem 80000 Ft minden hónapban.
        6 hónapig vagyok egyszerűsített foglalkoztat?sban.
        Az lenne az igazi kérdésem, hogy erre az időszakra nem tudom igénybe venni a csal?di adókedvezményem?

        1. Kedves Kiara!

          Az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelem bérjövedelemnek minősül, így az adókedvezmények, pl. családi kedvezmény, alkalmazhatóak.

          1. Tisztelt Szakértő!

            Nagyon szépen köszönöm megtisztelő válaszát! 🙂
            Még annyit kérdeznék a végén, hogy elég ha a munkáltatómnak ezt így elmondom, hogy egy hozzáértő könyvelőtől tudtam meg ezt a tényt, vagy esetleg van olyan paragrafus, vagy leírás, ami erre kitér?

            Köszönöm!

            Tisztelettel:

            Kiara

            1. Kedves Kiara!

              Valamennyi válaszunk a válaszadás időpontjában hatályos jogszabályok alapján születik.
              Mielőtt a munkaadónak ront, azért azt tisztázni kell, hogy
              az egyszerűsített foglalkoztatás kapcsán a munkaadónak nincs kötelezettsége és törvényes lehetősége a családi kedvezményt figyelembe venni, azt az adózó – ha jogosult rá, és van miből – az év végi adóbevallása keretében érvényesítheti.

              Mint már írtuk önnek, ebben a foglalkoztatási formában a bruttó bér egyenlő a nettó (kézhez kapott) bérrel.

              1. Tisztelt szakértő!

                Köszönöm a válaszokat!
                Ezek szerint majd egybe igényelhetem vissza a 6 havi kedvezményemet .

                Tisztelettel:

                Kiara

  13. Tisztelt Szakértő!
    Fiam vagyonőrként dolgozik egyszerűsített foglalkoztatás keretén belül (alkalmi munka) 24 órás beosztásban havi 7 napot dolgozik (8-8 óráig) alkalmanként 2 napra jön ki,tehát 14 napról van igazolása.
    Garantált bérminimummal foglalkoztatott napi bére 24 x 591 Ft x 7=
    99.288 Ft .A mentesített keretösszeg (2014) 5430 x 14 nap 76.020.= 23.268 Ft lesz adóköteles. Szeretném megkérdezni, hogy a számításom helyes-e. Köszönettel: Judit

    1. Kedves Judit!

      “Vakon”, az igazolások megtekintése nélkül, konkrét esetben nem mondunk sem igent, sem nemet.

      Az írásunkban leírtuk:

      (z nap x 4.670 Ft/nap) + (x nap x 5.430 Ft/nap) = y Ft a dolgozó mentesített keretösszege.

      vagyis, az esetünkben, ha az összes napok száma az igazoláson 14 nap, akkor

      (0 nap x 4.670 Ft/nap) + (14 nap x 5.430 Ft/nap) = 76.020,- Ft a dolgozó mentesített keretösszege, csak a felette lévő összeg után kell adót fizetnie (meg bevallania – feltéve, hogy egész évben csak ez a 14 napos, egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelem volt, és nem vesz családi kedvezményt igénybe).

  14. T. Könyvelőiroda!
    Az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jővedelem adó bevallása kapcsán felmerült kérdésem. Felsőoktatási intézmény hallgatója alkalmi munkával szerzett jövedelmét be kell e vallani. Két alkalommal vállalt munkát (április, szeptember) össz 8 munkanapon, kapott összeg. 159000 Ft. Itt is ki kell számolni a mentesített keretösszeget?
    Segítségüket előre is köszönöm! Tisztelettel: Tóth Tibor

    1. Kedves Tóth Tibor!

      Igen, be kell vallani.

      Igen, ki kell számolni a mentesített összeget, és “csak” az feletti rész után kell adózni.

  15. T. Könyvelőiroda!

    Szeretnék segítséget kérni. Párom egyszerűsített foglalkoztatással van foglalkoztatva, megkapta tavalyról az igazolást a jövedelméről! 39 napja volt, jövedelme 186.328 Ft, mivel megtartottam a havi fizetési bizonylatokat, ezért átnéztem most azokat és találtam benne 5 napot, ami magasabb összeg, mint a minimálbér napi összege. 2 nap 5430 Ft/nap-ról szól, 2 nap 6852 Ft/nap-ról, 1 nap 9136 Ft-ról, a többi 34 nap 4568 Ft-ról. A kérdésem, hogy azt az 5 napot, akkor garantált bérminimumként kell számolni vagy minimálbérként, mert nem akarom elrontani a bevallását! Esetleg tudna nekem ebben segíteni? Köszönöm: Varga Brigitta

    1. Kedves Varga Brigitta!

      Az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelem után akkor kell személyi jövedelemadót fizetni, ha az meghaladja a mentesített keretösszeget.
      Alkalmi munka esetén az adómentesség felső határa a munkában töltött napok számának és a mindenkori legkisebb munkabér napibérként meghatározott összegének (2014-ben 4.670 forint, illetőleg 5.430 forint) a szorzata.

      Adóköteles jövedelemként kizárólag a mentesített keretösszeg feletti részt kell a személyi jövedelemadó bevallás első ? ?munkaviszonyból származó bérjövedelem az érdekképviseleti tagdíj nélkül? ? sorában feltüntetni.

      Azt innen nem tudjuk megállapítani, hogy mi volt az alkalmi munka tárgya; minimálbért, vagy garantált bérminimumot kellett számára a foglalkoztatónak fizetni, ezért ezt önnek kell megállapítania:
      X nap + Y nap = 39 nap, a foglalkoztatott napok száma, ahol
      X = minimálbérrel fizetendő napok száma
      Y = garantált bérminimummal fizetendő napok száma

      (X nap x 4.670 Ft/nap) + (Y nap x 5.430 Ft/nap) = Z Ft a dolgozó mentesített keretösszege
      amennyiben Z > 186.328 forintnál, akkor nem kell sem bevallani, sem fizetni,
      amennyiben Z < 186.328 forintnál, akkor a Z - 186.328 forint különbségét kell bevallani, és az adót megfizetni utána (hacsak nincs igénybe vehető kedvezmény, pl. családi kedvezmény) Azt, hogy mikor kell 4.670,- Ft-tal, és mikor 5.430,- Ft-tal számolni, az írásunkban (amihez ezt a kérdést írta) részletesen kitértünk.

"Vissza a tetejére" gomb
Bezárás

Ez a weboldal a megfelelő működés, és a felhasználói kényelem érdekében, más oldalakhoz hasonlóan, websütiket (cookies) használ.

Kérjük, hagyja jóvá, hogy elfogadja a követő sütiket. Amennyiben elutasítja a követést, úgy ön továbbfolytathatja a honlapon történő böngészést anélkül, hogy a weboldalunk bármilyen adatot továbbítana harmadik szolgáltató felé.