társas vállalkozó
-
KIVA
Átmeneti adó- és járulékfizetési mentességek a NEM KATA adózási módot választóknak
Számolatlanul záporoznak a kérdések a könyvelőkre, könyvelőirodákra, a NAV-os ügyintézőkre, azzal kapcsolatban, hogy melyik tevékenységek azok, amelyek után nem kell a tételes adót fizetniük a veszélyhelyzetre való tekintettel elrendelt átmeneti mentesítés alapján. Mondli Katalin kolléganőnk, egy Tapolca melletti település könyvelőirodájának vezetője, táblázatos formában jelenítette meg az Átmeneti kedvezmények egységes szerkezetben (TEÁOR szerint rendezés) | Járulékkedvezmények és kata-kedvezmény a veszélyhelyzetben a vállalkozások egy részének címmel a jogszabályi előírásokat. A csapata összeszedte a mai napig megjelent rendeletekből, azokat módosító jogszabályokból, hivatkozott előírásokból a vonatkozó feltételeket: Átmeneti rendelkezések a nem kata adózók számára A munkaviszonyban álló személyek után, az egyéni vállalkozónak saját maga…
Bővebben » -
Egyéb
Képesítéshez, szakképesítéshez kötött tevékenységekre vonatkozó alapvető előírások
Előrebocsájtjuk: írásunk – a megszokotthoz képest – hosszabb lesz, és egy kicsit fájni is fog. Aki tudja a feltételeket, annak nem kell elolvasnia, aki nem tudja, az jobban teszi, ha többször, figyelmesen, értő módon elolvassa; a vállalkozás élete függhet tőle. A nem ismeret nem mentesít a következményektől! Nagyon gyakori kérdés egy induló, vagy éppenséggel működő, vállalkozás esetében, hogy vannak-e előírások, és ha igen, akkor milyen előírások a végzendő/végzett tevékenységek vonatkozásában, vagy még egyszerűbben: milyen szakképesítés szükséges ahhoz, hogy törvény szerint működhessenek. Sőt, indirekt formában is igen gyakran felmerül: nincs szakképzettség (vagy egyáltalán semmi, vagy nem szakirányú), hogyan lehetne törvényesen működtetni…
Bővebben » -
Adó | Járulék | Illeték
Minimálbér 2017., garantált bérminimum 2017. – a megállapodás megszületett
A kormány megállapodott a szociális partnerekkel a minimálbér emeléséről és a járulékok csökkentéséről ? jelentette be ma reggel a nemzetgazdasági miniszter: a minimálbér jövőre 15 százalékkal, 2018-ban pedig 8 százalékkal, a garantált bérminimum pedig jövőre 25 százalékkal, utána pedig 12 százalékkal növekszik. a munkaadói járulékok 2017-ben 5 százalékkal, egy évvel később pedig további 2 százalékkal csökken. Az Országgyűlés ugyancsak a mai napon megszavazta a 2016. október 28-án benyújtott őszi adócsomagot, így nagyon nagy valószínűséggel elfogadhatjuk, hogy a minimálbérek az alábbiak szerint fognak alakulni: minimálbér garantált bérminimum havi bér 127.650 161.250 heti bér 29.383 37.113 napi bér 6.388 7.425 órabér 735…
Bővebben » -
Adó | Járulék | Illeték
Minimálbér, garantált bérminimum egyéni vállalkozók, társas vállalkozók 2017 – tervezet
Még nincs egy hete, hogy a Minimálbér 2017, garantált bérminimum 2017 ? tervezet című írásunkban bemutattuk a számok nyelvén, hogy a kormány 15 százalékos minimálbér-emelési, illetőleg 25 százalékos garantált bérminimum (melyet szokás még szakmunkás minimálbérként is emlegetni)-emelési, és ezekkel együtt 4 százalékos munkáltatói járulékcsökkentési (szociális hozzájárulási adó) javaslata milyen hatással járhat a munkavállalókra és a munkaadókra. A KSH adatai szerint 2015 végén 1 millió 691 ezer vállalkozás volt nyilvántartva, amelyből az önálló vállalkozó 1 millió 130 ezer (ezen belül is az egyéni vállalkozók száma 400ezerre tehető). A vállalkozások létszám-kategóriák szerinti megoszlása a korábbi évekhez képest nem változott: 99,7%-a kisvállalkozásnak ? ezen belül…
Bővebben » -
KATA
Főállású kata adózási mód esetén mennyi a szolgálati idő?
Tisztelt Konyvelozona.hu! KATA-s kisadozo vagyok, es dec. 20-an jelentkeztem at eva-bol kata-ba. allitolag 20.-a utan kedves emberek megvaltoztattak par dolgot nyugdijjal kapcsolatban, ami azt jelenti, hogy 5 év KATA-ban eltöltött ido csak 4 evkent szamolhato el a nyugdijban. Igaz ez? Ha igen, az 50e ft helyett vajon mennyit kell havonta fizetnem, hogy minden evemet elszamoljak? Úgy gondoltuk, hogy teljesen egyszerű lesz a válasz: 1 év = 1 évvel, járulékalap 81.300,- Ft, oszt csókolom. Igen ám, de nálunk az a rendszer,hogy még egy gyógypillantást vetünk az adott napon hatályos jogszabályra; tényleg jól tudjuk-e. Nos, majd a klaviatúrát nyeltük le mi is…
Bővebben » -
Társadalombiztosítás
Gyermeknevelési támogatás, a GYET ("főállású anyaság") és járulékfizetés 2012.
A következőkben közzétett bejegyzésünk – amely egy mai napon érkezett kérdésre keresi a megoldást – úgy gondoljuk, hogy közérdeklődésre tart számot, ezért egy rövid írásban foglaljuk össze a lényeget. Kérném szíves segítségüket a következő kérdésben. Egy Bt-ben egyedüli beltag vagyok. Eddig egy Kft-ben dolgoztam alkalmazotti státuszban – ügyvezetőként – GYET mellett részmunkaidőben. A Kft-ből szeptember 1-től eljövök, itt sem tag, sem tulajdonos, sem alkalmazott nem leszek. A Bt-ben eddig 1 alkalmazott volt, de július 1-től elbocsátottuk, jelenleg semmilyen tevékenység, bevétel nincs a Bt-ben. Kérdésem, hogy én mint GYET-en lévő Bt beltagnak kell-e majd járulékot fizetnem, ha a Bt-ben nincs tevékenység.…
Bővebben » -
Adó | Járulék | Illeték
Vállalkozóvá válási támogatás
A Munkaügyi Központ igazolása alapján a magánszemélyek szja bevallásában kell szerepeltetni a vállalkozóvá válási támogatás, még akkor is, ha azt a megalapított társaság bankszámlájára utalják? Vállalkozóvá válási támogatást az az álláskereső, vagy rehabilitációs járadékban részesülő személy kaphat, aki munkaviszonyon kívüli tevékenységgel gondoskodik önmaga foglalkoztatásáról. Azaz vállalkozást indít, vagy vállalkozáshoz csatlakozik. A vállalkozóvá válási támogatást a magánszemélynek kell a bevallásában feltüntetnie még akkor is, ha azt a Munkaügyi Központ a társas vállalkozás bankszámlájára küldi el. (Ekkor érdemes azt rögtön a magánszemélynek továbbadni.) Ha a magánszemély egyéni vállalkozás alapításához kapott támogatást, akkor az szja törvény 19 §-a szerint kell kezelni a támogatás…
Bővebben » -
Társadalombiztosítás
Vállalkozók járulékalapja 2011-ben
Az már nem újdonság, hogy a tevékenységre jellemző kereset szabályát 2011-től hatályon kívül helyezték. Viszont a vállalkozóknál is bevezették a ?szakmai minimálbér? fogalmát. Most mégsem azzal szeretnék foglalkozni, hogy kinek kell a magasabb összeg után fizetni, és kinek nem. Nézzük meg inkább azt, ha nincs tényleges jövedelem, akkor mi a járulék alapja. Bár sok hasonlóság található az egyéni és társas vállalkozók járulékfizetésének szabályaiban, mégis a csekély számú, de annál fontosabb különbségek miatt válasszuk most szét őket. Egyéni vállalkozók A biztosított egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulékot vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét, de havi átlagban legalább a törvény szerinti…
Bővebben »