minimálbér
-
Társadalombiztosítás
Vállalkozók járulékalapja 2011-ben
Az már nem újdonság, hogy a tevékenységre jellemző kereset szabályát 2011-től hatályon kívül helyezték. Viszont a vállalkozóknál is bevezették a ?szakmai minimálbér? fogalmát. Most mégsem azzal szeretnék foglalkozni, hogy kinek kell a magasabb összeg után fizetni, és kinek nem. Nézzük meg inkább azt, ha nincs tényleges jövedelem, akkor mi a járulék alapja. Bár sok hasonlóság található az egyéni és társas vállalkozók járulékfizetésének szabályaiban, mégis a csekély számú, de annál fontosabb különbségek miatt válasszuk most szét őket. Egyéni vállalkozók A biztosított egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulékot vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét, de havi átlagban legalább a törvény szerinti…
Bővebben » -
Társadalombiztosítás
Járulékváltozások 2011. ? távirati stílusban
A 2010. évi CXXIII. törvény kihirdetésével véglegessé váltak a 2011. évi adó és járulék szabályok. Jelen írásunkban a járulékokkal kapcsolatos érdemleges dolgokon szaladunk végig: – a nyugdíjjárulék mértéke – függetlenül a magánnyugdíj-pénztári tagságtól – 10 százalékra nő, – az egészségügyi szolgáltatási járulék összege havi 5.100 (napi 170 forintra) változik, – a társadalombiztosítási járulék mértéke továbbra is 27 százalék marad, és nincs felső határ (ebben a tekintetben nincs változás), – megszűnnek a munkaviszonyban álló dolgozó minimális járulékfizetésére vonatkozó szabályok, a munkaadó csak a tényleges jövedelem alapul vételével köteles járulékok megfizetésre, – megszűnik a természetbeni juttatások után járulékfizetési kötelezettség (a béren kívüli…
Bővebben » -
Munkaügy
Egyszerűsített foglalkoztatás 2010. április 01-től – összefoglaló
Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2009. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Eftv.) 2010. április 1-ei hatállyal bevezeti az egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony (a továbbiakban: egyszerűsített foglalkoztatás) fogalmát, ezzel egyidejűleg az 1997. óta létező alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás megszűnik. A) Fogalmak Az Eftv. 1. § (1) bekezdése kimondja, hogy egyszerűsített foglalkoztatás a) természetes személy munkáltató által kizárólag háztartási munkára, b) kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő munkáltató által, c) mezőgazdasági, továbbá idegenforgalmi idénymunkára vagy d) alkalmi munkára létesíthető. A törvény a 2. §-ában értelmezi a fenti fogalmakat, eszerint: 1. háztartási munka: természetes személy munkáltató által létesített, kizárólag a maga és háztartásában vele együtt…
Bővebben » -
Adó | Járulék | Illeték
Újabb bizonytalan adóztatási forma: TJK (tevékenységre jellemző kereset)
A szerző hozzájárulásával – utánközlés. A fenti három betű nem egy újabb adónem, mint a legutóbb megbukott ingatlanadó, hanem egy cselesen összegyúrt, magasan adóztatott adóalap, amit az osztalékfizetésnél és járulékszámításnál kellene alkalmazni. A járulékalap szélesítése ismét a jogszabály-idézgető propagandán múlik, ugyanis a rendelkezést az érintettek könnyedén kikerülhetik, miközben árgus szemekkel figyelik, hogy az Alkotmánybíróság mit tesz az ügyben? A pénzügyminiszter kifejezetten harcosan állt ki a mellett, hogy az 1 millió minimálbéres országát megváltoztassa és szélesítse, tágítsa a járulékfizetés alapját. A szabályok azonban ismét hézagosak és kiskapukat kínálnak. A tevékenységre jellemző kereset (TJK) több sebből vérző, de mégis látványos próbálkozás, ami…
Bővebben »
