minimálbér

  • Minimálbér, garantált bérminimum 2014-ben

    Frissítve: 2013.12.30. (Közfoglalkoztatási bérek – 496/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet) Megjelent a Magyar Közlönyben a 483/2013. (XII.17.) Kormány számú rendelet, melynek értelmében a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér), illetőleg a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2014. január 1-jétől az alábbiak szerint alakul: [table id=4 /] Az egyszerűsített foglalkoztatással foglalkoztatottak esetén a minimálbér, illetve a garantált bérminimum 2014. január 1-jétől a következők szerint alakul: [table id=5 /] A közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér 2014. január 1-jétől a következők szerint alakul: [table…

    Bővebben »
  • Összefoglaló főleg bérszámfejtőknek 2012-ről – távirati stílusban

    Nos, a tavalyi év utolsó napján – azaz tegnap – a Könyvelőiroda Pécs jól kipanaszkodta magát, hogy a jogszabály-dömping el fog bennünket gázolni, ezért itt az ideje, hogy máris indítsuk a 2012-es évet. 🙂 A továbbiakban, távirati stílusban összefoglaljuk, hogy mire kell ügyelniük bérszámfejtéssel foglalkozó kollégáinknak a 2012-es év indulásakor: Az adójóváírás megszűnik. Az adóalap kiegészítés évi 2.424.000,- Ft jövedelem felett 27%, alatta nincs. Adóelőleg számítási módszerek: – Szja tv. 47.§.(8) szerint A várható éves rendszeres jövedelmet úgy határozzuk meg, hogy a tárgyhóig kifizetett halmozott rendszeres jövedelemhez hozzáadjuk a tárgyhavi rendszeres jövedelmet és az évből még hátralevő hónapok számát. (Későbbiekben…

    Bővebben »
  • Kötelező minimálbér 2012., garantált bérminimum 2012.

    A Magyar Közlöny 2011. december 22-i, 157. számában megjelent a A Kormány 298/2011. (XII. 22.) Korm. rendelete a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról. A rendelkezés 2012. január elsejétől lép hatályba, és alkalmazása minden munkaadóra és munkavállalóra kötelező jelleggel kiterjed.   Minimálbér (Ft) Garantált bérminimum (Ft) Havibér esetén 93.000 108.000 Hetibér esetén 21.400  24.850 Napbér esetén  4.280   4.970 Órabér esetén    533     621 Teljesítménybérezésnél a teljesítménykövetelmények százszázalékos és a teljes munkaidő teljesítése esetén a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló havi munkabérének (tiszta teljesítménybér, illetve garantált bér és teljesítménytől függő mozgóbér együttes) kötelező legkisebb összege, illetve a…

    Bővebben »
  • EVA 2012, avagy amiről szintén nem szerettünk volna hallani

    37 % lesz az EVA mértéke 2012-ben, 30 millió forintos az árbevétel-határ! Nem ez a 37 % volt az egyetlen hír, amelynek nem örvendünk. Hétfőn még egyezkedett a Fidesz-frakció és a Kormány, mára pedig itt a megállapodásuk eredménye: 37 %. Néhány varázsszám addig, amíg parlamenti képviselők végleg rábólintanak arra, amiről a büfében már úgyis megegyeztek: – Nagyjából 7millió forint éves árbevétel alatt nem érdemes evázni, illetve akkor van valamelyest értelme, ha a költségek (beleértve a saját kivétet és közterheket is) szintje az árbevétel maximum 13 %-a, – 10millió forint bruttó bevételnél a költség-százalék 16-17 %-nál ne legyen több, – 30…

    Bővebben »
  • Vállalkozók járulékalapja 2011-ben

    Az már nem újdonság, hogy a tevékenységre jellemző kereset szabályát 2011-től hatályon kívül helyezték. Viszont a vállalkozóknál is bevezették a ?szakmai minimálbér? fogalmát. Most mégsem azzal szeretnék foglalkozni, hogy kinek kell a magasabb összeg után fizetni, és kinek nem. Nézzük meg inkább azt, ha nincs tényleges jövedelem, akkor mi a járulék alapja. Bár sok hasonlóság található az egyéni és társas vállalkozók járulékfizetésének szabályaiban, mégis a csekély számú, de annál fontosabb különbségek miatt válasszuk most szét őket. Egyéni vállalkozók A biztosított egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulékot vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét, de havi átlagban legalább a törvény szerinti…

    Bővebben »
  • Járulékváltozások 2011. ? távirati stílusban

    A 2010. évi CXXIII. törvény kihirdetésével véglegessé váltak a 2011. évi adó és járulék szabályok. Jelen írásunkban a járulékokkal kapcsolatos érdemleges dolgokon szaladunk végig: – a nyugdíjjárulék mértéke – függetlenül a magánnyugdíj-pénztári tagságtól – 10 százalékra nő, – az egészségügyi szolgáltatási járulék összege havi 5.100 (napi 170 forintra) változik, – a társadalombiztosítási járulék mértéke továbbra is 27 százalék marad, és nincs felső határ (ebben a tekintetben nincs változás), – megszűnnek a munkaviszonyban álló dolgozó minimális járulékfizetésére vonatkozó szabályok, a munkaadó csak a tényleges jövedelem alapul vételével köteles járulékok megfizetésre, – megszűnik a természetbeni juttatások után járulékfizetési kötelezettség (a béren kívüli…

    Bővebben »
  • Egyszerűsített foglalkoztatás 2010. április 01-től – összefoglaló

    Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2009. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Eftv.) 2010. április 1-ei hatállyal bevezeti az egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony (a továbbiakban: egyszerűsített foglalkoztatás) fogalmát, ezzel egyidejűleg az 1997. óta létező alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás megszűnik. A)  Fogalmak Az Eftv. 1. § (1) bekezdése kimondja, hogy egyszerűsített foglalkoztatás a) természetes személy munkáltató által kizárólag háztartási munkára, b) kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő munkáltató által, c) mezőgazdasági, továbbá idegenforgalmi idénymunkára vagy d) alkalmi munkára létesíthető. A törvény a 2. §-ában értelmezi a fenti fogalmakat, eszerint: 1.   háztartási munka: természetes személy munkáltató által létesített, kizárólag a maga és háztartásában vele együtt…

    Bővebben »
  • Újabb bizonytalan adóztatási forma: TJK (tevékenységre jellemző kereset)

    A szerző hozzájárulásával – utánközlés. A fenti három betű nem egy újabb adónem, mint a legutóbb megbukott ingatlanadó, hanem egy cselesen összegyúrt, magasan adóztatott adóalap, amit az osztalékfizetésnél és járulékszámításnál kellene alkalmazni. A járulékalap szélesítése ismét a jogszabály-idézgető propagandán múlik, ugyanis a rendelkezést az érintettek könnyedén kikerülhetik, miközben árgus szemekkel figyelik, hogy az Alkotmánybíróság mit tesz az ügyben? A pénzügyminiszter kifejezetten harcosan állt ki a mellett, hogy az 1 millió minimálbéres országát megváltoztassa és szélesítse, tágítsa a járulékfizetés alapját. A szabályok azonban ismét hézagosak és kiskapukat kínálnak. A tevékenységre jellemző kereset (TJK) több sebből vérző, de mégis látványos próbálkozás, ami…

    Bővebben »
"Vissza a tetejére" gomb
Bezárás

Ez a weboldal a megfelelő működés, és a felhasználói kényelem érdekében, más oldalakhoz hasonlóan, websütiket (cookies) használ.

Kérjük, hagyja jóvá, hogy elfogadja a követő sütiket. Amennyiben elutasítja a követést, úgy ön továbbfolytathatja a honlapon történő böngészést anélkül, hogy a weboldalunk bármilyen adatot továbbítana harmadik szolgáltató felé.