- Általános forgalmi adó
Áfa levonási jog – korlátozás és feloldás
[print_link] [email_link] A marslakó idegesen tekergeti a “médincsájna”-feliratú fordítógépének gombjait: “Alien, UFO, alien, UFO…” – a sercegés mellett nehezen hallhatóak a szavai. “Jaaa!! ÁFA?” – világosul meg egy, éppen a BMW-je indexét szerelő férfi elméje. “Forduljon a könyvelőkhöz, azok foglalkoznak az ÁFA-val!” – mondja, majd bőszen tovább keresi az irányjelző kart, aminek – a BMW leírása szerint – valahol a kocsiban kellene lennie. Őszintén szólva, lehet, hogy egy marslakóval előbb lehetne szót érteni, mint a szövevényes magyar adójogszabályokban rálelni az állandóságra, és ezek alól az UFO törvény, akarjuk mondani: az ÁFA törvény sem egy üdítő kivétel… Az általános forgalmi adó (az áfa) képezi a költségvetés legnagyobb bevételét, és ezért úgy is vigyáz rá, mint szegény leány az ártatlanságára. Az általános forgalmi adó működési elve azon alapszik, hogy az állam megengedi, hogy termékeket állítsunk elő, szolgáltatásokat nyújtsunk, és a legvégén, aki a terméket megveszi, a szolgáltatást igénybe veszi, az érték meghatározott részét adóként megfizesse számára. Tehát, ezen adóval a végfelhasználói ár kerül megterhelésre, amelyet az összes vevő kifizet a beszállítónak az értékesítési láncban, majd a legutolsó eladó – az állam megbízása alapján – az adóval elszámol a közös kassza felé. A láncolat nagyon fontos eleme, hogy amit pl. az előállított termékhez/szolgáltatáshoz…
Többet olvasni... - Általános forgalmi adó
Külföldre nyújtott szolgáltatások áfája – egyszerűen
[print_link] [email_link] Nem tudni, hogy a héten hányadszor, de naponta legalább egyszer egészen biztos, hogy előkerül valami ilyesmi kérdés: … ha a vállalkozásunk számlázik szolgáltatást xxxx országi partnernek, akkor kell-e áfát is számláznunk? Én úgy tudom, hogy nem, viszont visszaigényelhetem az ehhez tartozó költségek áfáját… Ha magyarországi székhelyű vállalkozás külföldre ? függetlenül attól, hogy Európai Unión belüli vagy harmadik államról beszélünk ? szeretne szolgáltatást nyújtani, figyelembe kell venni, hogy a szolgáltatást adószámmal rendelkező adóalany vagy magánszemély veszi-e igénybe. Főszabály szerint a) vállalkozások közötti ügyleteknél (B2B kapcsolat – Business-to-Business) a teljesítés helye a szolgáltatás igénybevevőjének székhelye , ami azt jelenti, hogy az ÁFA-fizetési kötelezettség abban a tagállamban vagy harmadik államban keletkezik, ahol az adott vállalkozás székhelye található. Ezt az adózást nevezzük fordított adózásnak (reverse charge mechanism), ennek alkalmazása során a szolgáltatást nyújtó vállalkozás kötelessége, hogy ezt tényt a számlán feljegyezze, amennyiben a megrendelőnek keletkezik ÁFA-fizetési kötelezettsége, valamint javasolt a számlán feltüntetni azt is, hogy a szolgáltatásnyújtás az Áfa-törvény hatályán kívül áll. b) magánszemély részére történő szolgáltatásnyújtás esetén (B2C kapcsolat – Business-to-Custome) a magyar ÁFA-kulcsok lépnek érvénybe, mivel a teljesítés helye a szolgáltatás nyújtójának székhelye. Különleges szabályok szerint A főszabályon kívül több olyan eset létezik, amikor a teljesítés helye a szolgáltatástól függően állapítandóak…
Többet olvasni... - Általános forgalmi adó
Lakóingatlan kedvezményes áfakulcs feltételeiről
[print_link] [email_link] Az igaz, hogy már 2016. január 01-től csökkent a lakóingatlanok áfa kulcsa 27 %-ról 5 %-ra, de azt már kevesebben tudják, hogy a jogszabály szerint ez a kedvezmény 2019. december 31-ig él, valamint azt is látni kell, hogy még mindég nem teljesen világos a fejekben, hogy melyek a feltételek, hogy az 5 %-os értékesítés megvalósulhasson. Az elmúlt 2 év tapasztalatai alapján igyekszünk összefoglalni a kedvezményes adókulcs alkalmazásának szabályait, hogy a még hátralévő 2 évben legyen kapaszkodója az építőknek, az építeni szándékozóknak: Az áfa törvény 259. § 12. pontja az alábbiakban határozza meg a lakóingatlan fogalmát: lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan. Nem minősül lakóingatlannak a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült, így különösen: a garázs, a műhely, az üzlet, a gazdasági épület; Ugyanezen törvény 13/A pontja pedig az összes hasznos alapterület fogalmát határozza meg: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének 2016. január 1-jén hatályos 34., 46., 46a. és 88. pontjai által meghatározott alapterület; Az áfa törvény 3. sz mellékletének első részében kerültek meghatározásra az 5 %-os adó hatálya alá eső termékek,…
Többet olvasni... - Gondolatkarcok
Drága a könyvelő, vagy meghajszolt emberke?
Mennyibe kerül a könyvelés egy könyvelőirodában, 2017-ben? Vigyázat! Ez egy szubjektív könyvelőirodai önriport, a helyzet ennél azért rosszabb és jobb – csak nézőpont kérdése… Valljuk be őszintén, hogy nagyon kevés kisvállalkozás végez egészen pontos számítást arról, hogy mennyibe kerül egy vállalkozás indítása, fenntartása, üzemeltetése. Nagyságrendileg megsaccoljuk, aztán zsupsz, be a mély vízbe, és úszunk az árral, az árral szembe, és úszunk keresztbe-hosszába ? reméljük, csak túléljük az egészet. Mi, a számviteli- könyvelési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók, rendkívüli módon el tudunk csodálkozni azon, amikor a kedves Ügyfelünk közli, köszöni, hogy eddig kiadtuk a szívünket-lelkünket-belünket érte, de talált olyan könyvelőt, aki 5-10ezer forintért megcsinálja a könyvelését. Hogy a búbánatos, kékséges egekbe lehet ennyiért elvállalni a munkát? Tudja a kolléga, hogy mit vállalt? Mivel régóta csípi már a kérdés a csőrünket, összeállítottunk egy kis beszédes kalkulációt ? hátha az Ügyfelek, és a kollégák is elgondolkodnak rajta; mennyibe kerül ma egy könyveltetés. 1. A könyvelő bére: Egy legálisan működő vállalkozásnál legalább egy alkalmazottnak/vállalkozónak rendelkeznie kell a megfelelő szakképzettséggel és hatósági regisztrációval (okleveles mérlegképes könyvelő), akit a vállalkozásnak be kell jelentenie. Többféle módon lehet valaki bejelentett vállalkozó könyvelő, így pl. a.) alkalmazottként b.) egyéni vállalkozóként c.) társas vállalkozás tagjaként 1/A. Az alkalmazotti állományú könyvelő: Egy szakképzettséget…
Többet olvasni... - Általános forgalmi adó
Számlákról egyszerűen – proforma számla, előlegszámla, rész-számla, számla, végszámla
[print_link] [email_link] Előre is nagy bocsánatokat kérünk kettő dologért: Olyan témát tűztünk a klaviatúra hegyére, amelyet biztos, hogy sokan ismernek Olyan egyszerűen mondjuk el mondandónkat, mint a százas szög Nem bonyolult törvényi helyeket sorolunk fel, hanem nagyon egyszerű szavakkal mondjuk el, hogy mi az alapvető különbség a proforma (díjbekérő)-, az előleg-, a rész- és a végszámla között, és milyen áfa, illetőleg adófizetési hatása lehet egyiknek, vagy másiknak egy-egy vállalkozás életére. Nagyon fontos, különösen a kezdő vállalkozások esetén, hogy ezekkel az alapfogalmakkal tisztában legyenek, hogy egy nyelvet beszéljen mindenki – a vállalkozás, a könyvelő, a megrendelő, és – naná, hogy persze! – a NAV. ProForma számla (Díjbekérő) Egy számlához hasonló (bármilyen formátumú) dokumentumon megkérjük partnerünket arra, hogy bizonyos összeget utaljon bizonyos határidőre (gyakorlatilag ez egy szerződéses ajánlat). Amennyiben utalja a díjat, a szerződés létrejön az előre meghatározott feltételekkel. Ha nem utal, akkor nem jön létre szerződés. A díjbekérőt a könyvelés technikailag nyilvántartja, de semmiféle adózási, áfabeli következménye nincs. (Lehet ezt hívni előlegbekérőnek, díjbekérőnek, fizetési emlékeztetőnek, vagy bárminek – szabadon választott. A lényeg: még nem történt termékértékesítés/szolgáltatásnyújtás, még csak ajánlati szinten vagyunk. Előlegszámla: A felek már megállapodtak a termékértékesítés/szolgáltatásnyújtás feltételeiben, beleértve a fizetési feltételeket is. A fizetési feltételek során a felek abban…
Többet olvasni... - Könyvelőzóna
KÖNYVELŐZÓNA – a könyvelőiroda 2017.08.07-ig zárva tart
Kedves Ügyfelünk! Kedves Barátunk, Partnerünk! Tisztelettel tájékoztatunk minden érdekeltet, hogy Könyvelőirodánk – nyári szabadságolások miatt – zárva tart. Nyitás: 2017. augusztus 07., hétfő, 08:00 Az igazán sürgős esetekben ügyeletes munkatársunk, az évek óta szokásos módon áll rendelkezésre (email, mobil, skype). Kérjük, vegyék figyelembe, hogy az ügyeletes munkatárs az ügyeleti szolgálatot távmunkában végzi, így a konkrét dokumentumokhoz korlátolt a hozzáférése. Mindenkinek kellemes időt, aktív pihenést kívánunk!
Többet olvasni... - Könyvelőzóna
Szolgálati közlemény: új szerveren a KÖNYVELŐZÓNA
Kedves tárhely-szolgáltatónk, a Maxer.hu szíveskedett nekünk felajánlani egy új, ropogós VPS szervert, amelyen már a PHP 7-es verziója szolgálja ki weboldalainkat. Naná, hogy örömmel elfogadtuk, hiszen mindig is a haladás, a frissítés hívei voltunk és vagyunk; jól dolgozni csak jó szerszámmal lehet. Még jobban dolgozni pedig, csak még jobb szerszámmal lehet. 🙂 A tegnapi napon a migrálás (költöztetés) megkezdődött, és estvére kelvén már az új VPS szolgálja ki a weboldal(aka)t. Hogy mi az a VPS? A VPS (virtual private server) egy olyan számítástechnikai szolgáltatás ahol a nagy teljesítményű fizikai szervergépeket több kisebb, önálló, elkülönített erőforrásokkal rendelkező virtuális szerverre osztják fel. Ezen VPS szerverek rendelkeznek az önálló szerverek minden előnyével, azonban a fizikai szervereknél sokkal költséghatékonyabbak, mivel azonos energia felvétel mellett több kisebb VPS-t szolgál ki a fizikai szerver. Most még rövid ideig a finomhangolást végzik a szakemberek, hiszen nem csak új “vasat” kapott a weboldal, hanem új futtató-környezetet is, a PHP 7-es, legújabb verzióját, amellyel néhány kiszolgáló kényelmi funkció még nem teljesen barátságos. Jelen percekben éppen a hozzászólás-, hírlevél-küldés rendszerének a hangolása zajlik, ami idő alatt – értelemszerűen – előfordulhat, hogy átmenetileg nem lehet hozzászólni egy írásunkhoz, vagy kérdezni,vagy feliratkozni a hírlevelünkre, vagy éppenséggel igen, de nem érkezik visszaigazoló levél,…
Többet olvasni... - KATA
KATA adózási szabályok évközi változásai 2017-ben
[print_link] [email_link] Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXXVII. törvény (Módosító tv.) több ponton módosította a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvényt (a továbbiakban: Katv.). A módosításokat összefoglaltuk, és egy kis táblázatban megosztjuk minden érdeklődővel: Korábbi szabályozás Új szabályozás A Katv. 6. §-a korábban úgy rendelkezett, hogy ha a Kata szerinti adóalanyiság megszűnt, az adóalanyiság a megszűnés évében és az azt követő 12 hónapban ismételten nem választható. Ez lényegében azt jelenti, hogy ha egy vállalkozás Kata adóalanyisága 2016-ban megszűnt, akkor azt ismételten először 2018. januárjában választhatja, de csak 2018. februárjára vonatkozóan. Hatálybalépés: 2017.01.01. az adóalanyiság a megszűnés évére és az azt követő 12 hónapra nem választható. A kedvező módosítás a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha az adózó Kata adóalanyisága 2017-ben megszűnik, akkor a Katv. szerinti adózási mód már 2019. januárjára ismételten választható. A Katv. 5. § (1) bekezdés j) pontja szerint eddig a Katv. hatálya alá tartozó adóalany adóalanyisága megszűnt az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat jogerőre emelkedésének napját magában foglaló hónap utolsó napjával, ha a kisadózó vállalkozás állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladta a 100 ezer forintot. Hatálybalépés:…
Többet olvasni... - Adó | Járulék | Illeték
Vállalkozói költségelszámolási alap tudnivalók – nagyon-nagyon egyszerűen
[print_link] [email_link] Az új vállalkozások létrehozása előtt, de sokszor még a régi vállalkozásoknál is a kérdések listáján előkelő helyen szerepel a “Mit számolhatunk el költségként?” mondat. Mivel – szinte – minden újszülött vállalkozónak minden vállalkozási elem új, kreáltunk egy mini magyarázó történetet, amivel képszerűen próbáljuk elmagyarázni az alapvető szabályokat. Mindenki vésse alaposan az eszébe azt az ökölszabályt, hogy költségként kizárólag a vállalkozás érdekében felmerült költségeket lehet/szabad elszámolni, olyan számlával, amely a vállalkozás nevére és címére szól! Tudjuk jól mindannyian – és a NAV-os ellenőrök sem biciklibelsőben élnek -, hogy vannak olyan költségelemek, amelyekről néha nehéz eldönteni, hogy a vállalkozás használta-e fel jogszerűen, avagy a magánszemély személyes szükségletét elégíti-e ki. A probléma megértéséhez, érzékeltetéséhez és megoldásához kitaláltunk egy bugyuta történetet, amelyet átgondolva és alkalmazva, továbbá a józan észt használva, nem fordul elő, hogy az ellenőrzés kiszórja a költségszámlákat a könyvelésből, a levont áfát nem elismerve, a költséget nem elismerve. A lányos vállalkozó apukák nagyon jól tudják, hogy az intimbetét – legyen az szárnyas, avagy szárnyatlan – nem kétfilléres kiadás. Vajon elszámolhatja-e költségként a vállalkozás, ha kérünk róla számlát? Egészségügyi vállalkozásunk van, a betét kiváló nedvszívó hatású, bőrbarát, nem mozdul el, stb. A NAV ellenőr “ez mire szolgál a vállalkozásban?” kérdésére adott…
Többet olvasni... - Cégügyek
Cégkapu regisztráció – útmutató segédlet minden érdekeltnek
Hivatalosan 2017. július 01-én 14:00 órakor indult a Cégkapu regisztráció, és – régi jó szokás szerint – szinte az összes könyvelőiroda, könyvelő már nyitás előtt ott tolongott a kapunál, hogy ezt a kissé “misztikus” újdonságot kipróbálja, ismerkedjen a regisztrációs eljárással, hiszen majd bennünket fognak ostromolni az Ügyfelek, hogy mit és hogyan kell(ene) csinálni… 😉 Nos, igaz az, amit az Áfabevallás áfahatár, Cégkapu 2018., NAV online számlázás című írásunkban összefoglaltunk (“…Az álmok, a vágyak, a realitás ötvözve a magyaros megoldásokkal…”), de mindezekkel együtt történtek javítások, és a rendszer, a Cégkapu regisztrációs oldala jelenleg nyilvános tesztüzemeben működik 2017.07.15-ig. Amit feltétlenül tudnia kell az érdekelteknek: 2017. augusztus 31-ig kötelező a Cégkapun történő regisztráció a gazdálkodó szervezeteknek, továbbá – az illetékesek hivatalos tájékoztatása szerint – a hivatalos és kötelező használatig, 2018. január 01-ig, történő regisztrációt az augusztusi időpontot követően nem fogják szankcionálni. Tehát, a lényeg: a Cégkapu használata a gazdálkodó szervezetek számára 2018. január 01-től kötelező 2017. augusztus 31-ig, de legkésőbb 2017. december 31-ig a Cégkapu regisztrációt el kell végezni Nem javasoljuk egyáltalán senkinek azt, hogy az utolsó pillanatra hagyja a regisztrációt, és ezt nem csak a majdani büntetésekre tekintettel mondjuk, hanem azért is, mert a Cégkapu segítségével végre kettéválik az eddig használatos Személyi…
Többet olvasni...
