- Adó | Járulék | Illeték
Legfontosabb 2018. évi adóváltozásokról távirati stílusban
Őszintén szólva erősen kételkedünk abban, hogy valaki, a kiadón kívül, végigolvassa a Magyar Közlönyt és a Hivatalos értesítőt, ezért távirati stílusban összefoglaltuk, hogy 2018. január 01-től mire számíthat a magyar vállalkozó a legfontosabb adószabályok, adózási muszáj-számok tekintetében. A Magyar Közlöny Magyarország hivatalos napja. A Magyar Közlönyben csak új jogszabály jelenhet meg, régebbi hatályos szövege (egységes szerkezetben való kihirdetés) nem (Melléklete a miniszteri utasításokat, határozatokat, tájékoztatókat és más szervektől származó közleményeket, hirdetményeket tartalmazó Hivatalos Értesítő). Ma mi voltunk a Magyar Közlöny online felületén a 7 040 514. látogatók, vagyis az ország apraja-nagyja évente, átlagosan majdnem egy alkalommal megtekintette az oldalt. Igaz, hogy még a karácsonyi kumiszok elnyújtott hatása alatt vagyunk, de nem állunk rosszul, amit az alábbi ministatisztika is bizonyít: év2017*2016.2015.2014.2013.lapszám220221211190225oldal35.31086.57828.7762702290.345 * 2017. december 21-i adatok Nos, a beszédes számokat követően, lássuk a 2018. évi medvét! Minimálbér és garantált bérminimum A minimálbér mértéke bruttó 138.000,- Ft/hó, míg a garantált bérminimum mértéke bruttó 180.500,- Ft/hó. Személyi jövedelemadó (SZJA) és egyéni járulékok Az SZJA kulcs (15 %), és az egyéni járulék-kulcsok mértéke (nyugdíjjárulék 10 %, egészségbizosítási és munkaerőpiaci járulék 8,5%) nem változik. Családi kedvezmény Az adóalap kedvezmény mértéke 2018-ban 2 gyermek esetén gyermekenként 100.000,- Ft/hóról 116.670,- Ft/hóra növekszik (ez adóban 15.000 Ft helyett…
Többet olvasni... - Adó | Járulék | Illeték
Cafeteria és a cafeteria közterhei 2018-ban
A cafeteria (angolul önkiszolgáló éttermet, kávéházat jelent) lassanként meghonosodott szónak, kifejezésnek tekinthető, amelynek nincs ugyan magyar megfelelője, de mégis mindenki – nagyjából ismeri a tartalmát, a lényegét; választható béren kívüli juttatások rendszere. A béren kívüli juttatások (cafeteria) közül a munkavállalók választhatják ki, mely elemeket milyen értékben kérik, a választékot azonban a vállalkozások szabhatják meg, azt, hogy miből lehet választani. A béren kívüli juttatások rendszeréről még annyit érdemes tudni, hogy az adószabályok az alkalmazhatóságukat a (kedvezményes) fizetendő közterhekkel befolyásolják, támogatják, amit úgy kell értelmezni, hogy bizonyos keretek és feltételek betartása mellett a munkaadónak a bér közterheinél kisebb mértékű adót és járulékot kell fizetni a cafeteria elemek alkalmazásánál. 2018-ban (is) változik a cafeteria rendszer; az adómentes juttatások elemei közé kerül a diákhitel-törlesztés támogatása, enyhülnek a mobilitási célú lakhatási támogatás (köznyelvben: albérlet támogatás) igénybevételének szabályai, az egyes meghatározott juttatások esetében a munkáltatói terhek 43,66-ról 40,71 százalékra csökkennek. A cafeteria 2018. évi elemeit és a cafeteria közterheit az alábbi táblázatban mutatjuk be: Cafeteria elem Cafeteria elem közterhe 2018-ban Egyes meghatározott juttatások Munkahelyi étkeztetés Korlátozás nélkül 40,71% Erzsébet-utalvány Korlátozás nélkül 40,71% Helyi bérlet Bérlet értékéig 40,71% Iskolakezdési támogatás Korlátozás nélkül 40,71% Önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás Korlátozás nélkül 40,71% Egészségpénztár, önsegélyező pénztár ? hozzájárulás Korlátozás nélkül 40,71%…
Többet olvasni... - Adózás rendje
Cégkapu adatmódosítás 2017 – nyitott kérdések a Cégkapu 2018. évi bevezetése kapcsán
?Ez az élet, Babolcsai néni!? – 2017. júliusában került az online térre a Cégkapu regisztráció intézménye (ha már 2018-tól kötelező az alkalmazása…). A szokásos magyaros virtussal állt neki a magyarországi vállalkozások hada – most aztán jogkövetőek leszünk, regisztrálunk, mint a huzat! Ámde, a regisztrációs felületen történő közlekedés is magyarosan kacifántosra sikeredett, így az érdekelteknek külön “Cégkapu regisztráció ? útmutató segédlet minden érdekeltnek“-hegyek készültek (többek között magunk is készítettünk ilyent). Leálló szolgáltatás, megfejthetetlen hibaüzenetek, “az egyiknek sikerül, a másiknak nem…”, véget nem érő kérdések halmaza a szakmai fórumokon. A kialakult szakmai álláspont: tegyük el a kérdést november-decemberre, ne kapkodjunk, hiszen csak 2018. január 01-től lesz kötelező a Cégkapu alkalmazása. Nos, a bátrabbak, így november vége felé ismételten bemerészkedtek a küzdőtérre, gondolván, a szolgáltatónak volt elegendő ideje javítani a felületen, közkinccsé tenni a kötelező használathoz szükséges funkciókat. Tévedtünk. 🙁 Minden úgy van, ahogyan a nyáron hagytuk. Nem mozdultak a malteros vödrök, ugyanúgy áll az állványzat, csak a megrendelői kérdések sokasodtak… Egyéb, megbízható információ hiányában levelet fogalmaztunk a kormányzati ügyfélvonal (1818.hu) és a Nemzeti Információs Szolgáltató Zrt. (nisz.hu) számára. Mindkét helyről gyors választ kaptunk. A kérdéseinket, és a kapott válaszokat megosztjuk mindenkivel: “Úgy véljük, alaposan áttanulmányoztuk a Cégkapu alkalmazás használati útmutatóját, az alkalmazás…
Többet olvasni... - Társadalombiztosítás
A vállalkozó, a KATA és a táppénz viszonyáról
Tudjuk nagyon jól, hogy a vállalkozónak törvény- és természetadta joga és kötelessége a látástól-Mikulásig történő munkavégzés, cserébe a fenenagy vállalkozói önállóságért, szabadságért.”Életemet és véremet, a királyságomat és fele lovamat a vállalkozói létért!” 🙂 🙂 …lenne egy kérdésem, táppénzzel kapcsolatban! Volt egy műtétem és nem tudom ez egy vállalkozó esetén hogyan működik. (Ott minden ehhez szükséges papírt megkaptam!) Előre is köszönöm… Többen feltették már a hasonló tartalmú kérdésüket, többen lehetnek érintettek, ezért most kedves Ügyfelünknek úgy válaszolunk, hogy más érintettek is érthessenek belőle: Az eléggé közismert dolog, hogy egy alkalmazottnak, a munkavállalónak, rendkívül sok joga van, és ezeket a jogokat sok-sok szervezet hivatott védeni, oltalmazni – a szakszervezetektől a Munkavédelmi Felügyelőségig, a Munka Törvénykönyvétől a Nőtanácsig árgus szemekkel védik és óvják a munkavállalókat, hogy a legcsekélyebb szabálysértés se maradjon megtorlatlanul a munkaadóval szemben; jár a szabadság, jár a pótszabadság, az apák pótszabadsága, a fiatalkorúak pótszabadsága, a gyermekek utáni pótszabadság, az évi 15 nap betegszabadság – csak néhány példa, és csak a szabadságok köréből, hogy mi jár a munkavállalóknak. Ha a munkavállaló (az alkalmazott) betegsége miatt nem képes munkát végezni, akkor a betegség miatt igazoltan keresőképtelen munkavállaló évente 15 nap betegszabadságra jogosult. (Amennyiben a munkaviszony év közben jön létre, a munkavállalónak a…
Többet olvasni... - Általános forgalmi adó
Általános szabályok szerinti áfa fizetésre kötelezett adóalany ingatlanértékesítésének áfája 2017.
[print_link] [email_link] Az “Áfa levonási jog – korlátozás és feloldás” című írásunkban említett marslakónk, aki nyilván nem egy igazi marslakó, hanem csak ideteleportált mesterséges intelligenciával bíró gépezet, a pozitron agyának folyamatos hűtése mellett próbálta megfejteni az áfa törvényünk logikáját, majd egy idő múlva csüggedten beleszólt a “médincsájnerébe”: – Az áfatörvény feldolgozása során úgy érzékelte az 1.948.714 áfa-feldolgozási szenzorom a közel 10millió másik jelfeldolgozó egységgel együtt, hogy az egészet csak vállalkozóként láthatnám át, ezért az ötödik paragrafust követően létrehozattam egy kft-t, hogy gyakorlati példákon keresztül fejtsem meg a föld rejtélyét. – A kft-m készen van – folytatta, de szeretnék egy ingatlant vásárolni, ahova pár évig visszahúzódva dekódolhatom az áfa törvény, mert az egészen bizonyosnak tűnik, hogy a magyar bürokrácia ide rejtette az üzenetét a Naprendszer számára. (Mert az szja törvényt még nem mertük megmutatni neki. – a szerk. megjegyzése) Az ingatlanok értékesítése kapcsán többféle áfa-fizetési szabállyal találkozhatunk; van amikor áfamentes, van úgy, hogy áfamentes, de mégis választható az áfa-fizetés (és célszerű néha azt választani), és olyan is van, amikor – bizonyos esetekben – fordított adózású az ingatlanértékesítés. Most elég annyit említeni, hogy az áfa törvény magára az ingatlanra nem igazán tartalmaz konkrét meghatározást, az építési telek és lakóingatlan fogalmak kaptak némi…
Többet olvasni... - Általános forgalmi adó
Áfa levonási jog – korlátozás és feloldás
[print_link] [email_link] A marslakó idegesen tekergeti a “médincsájna”-feliratú fordítógépének gombjait: “Alien, UFO, alien, UFO…” – a sercegés mellett nehezen hallhatóak a szavai. “Jaaa!! ÁFA?” – világosul meg egy, éppen a BMW-je indexét szerelő férfi elméje. “Forduljon a könyvelőkhöz, azok foglalkoznak az ÁFA-val!” – mondja, majd bőszen tovább keresi az irányjelző kart, aminek – a BMW leírása szerint – valahol a kocsiban kellene lennie. Őszintén szólva, lehet, hogy egy marslakóval előbb lehetne szót érteni, mint a szövevényes magyar adójogszabályokban rálelni az állandóságra, és ezek alól az UFO törvény, akarjuk mondani: az ÁFA törvény sem egy üdítő kivétel… Az általános forgalmi adó (az áfa) képezi a költségvetés legnagyobb bevételét, és ezért úgy is vigyáz rá, mint szegény leány az ártatlanságára. Az általános forgalmi adó működési elve azon alapszik, hogy az állam megengedi, hogy termékeket állítsunk elő, szolgáltatásokat nyújtsunk, és a legvégén, aki a terméket megveszi, a szolgáltatást igénybe veszi, az érték meghatározott részét adóként megfizesse számára. Tehát, ezen adóval a végfelhasználói ár kerül megterhelésre, amelyet az összes vevő kifizet a beszállítónak az értékesítési láncban, majd a legutolsó eladó – az állam megbízása alapján – az adóval elszámol a közös kassza felé. A láncolat nagyon fontos eleme, hogy amit pl. az előállított termékhez/szolgáltatáshoz…
Többet olvasni... - Általános forgalmi adó
Külföldre nyújtott szolgáltatások áfája – egyszerűen
[print_link] [email_link] Nem tudni, hogy a héten hányadszor, de naponta legalább egyszer egészen biztos, hogy előkerül valami ilyesmi kérdés: … ha a vállalkozásunk számlázik szolgáltatást xxxx országi partnernek, akkor kell-e áfát is számláznunk? Én úgy tudom, hogy nem, viszont visszaigényelhetem az ehhez tartozó költségek áfáját… Ha magyarországi székhelyű vállalkozás külföldre ? függetlenül attól, hogy Európai Unión belüli vagy harmadik államról beszélünk ? szeretne szolgáltatást nyújtani, figyelembe kell venni, hogy a szolgáltatást adószámmal rendelkező adóalany vagy magánszemély veszi-e igénybe. Főszabály szerint a) vállalkozások közötti ügyleteknél (B2B kapcsolat – Business-to-Business) a teljesítés helye a szolgáltatás igénybevevőjének székhelye , ami azt jelenti, hogy az ÁFA-fizetési kötelezettség abban a tagállamban vagy harmadik államban keletkezik, ahol az adott vállalkozás székhelye található. Ezt az adózást nevezzük fordított adózásnak (reverse charge mechanism), ennek alkalmazása során a szolgáltatást nyújtó vállalkozás kötelessége, hogy ezt tényt a számlán feljegyezze, amennyiben a megrendelőnek keletkezik ÁFA-fizetési kötelezettsége, valamint javasolt a számlán feltüntetni azt is, hogy a szolgáltatásnyújtás az Áfa-törvény hatályán kívül áll. b) magánszemély részére történő szolgáltatásnyújtás esetén (B2C kapcsolat – Business-to-Custome) a magyar ÁFA-kulcsok lépnek érvénybe, mivel a teljesítés helye a szolgáltatás nyújtójának székhelye. Különleges szabályok szerint A főszabályon kívül több olyan eset létezik, amikor a teljesítés helye a szolgáltatástól függően állapítandóak…
Többet olvasni... - Általános forgalmi adó
Lakóingatlan kedvezményes áfakulcs feltételeiről
[print_link] [email_link] Az igaz, hogy már 2016. január 01-től csökkent a lakóingatlanok áfa kulcsa 27 %-ról 5 %-ra, de azt már kevesebben tudják, hogy a jogszabály szerint ez a kedvezmény 2019. december 31-ig él, valamint azt is látni kell, hogy még mindég nem teljesen világos a fejekben, hogy melyek a feltételek, hogy az 5 %-os értékesítés megvalósulhasson. Az elmúlt 2 év tapasztalatai alapján igyekszünk összefoglalni a kedvezményes adókulcs alkalmazásának szabályait, hogy a még hátralévő 2 évben legyen kapaszkodója az építőknek, az építeni szándékozóknak: Az áfa törvény 259. § 12. pontja az alábbiakban határozza meg a lakóingatlan fogalmát: lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan. Nem minősül lakóingatlannak a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült, így különösen: a garázs, a műhely, az üzlet, a gazdasági épület; Ugyanezen törvény 13/A pontja pedig az összes hasznos alapterület fogalmát határozza meg: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének 2016. január 1-jén hatályos 34., 46., 46a. és 88. pontjai által meghatározott alapterület; Az áfa törvény 3. sz mellékletének első részében kerültek meghatározásra az 5 %-os adó hatálya alá eső termékek,…
Többet olvasni... - Gondolatkarcok
Drága a könyvelő, vagy meghajszolt emberke?
Mennyibe kerül a könyvelés egy könyvelőirodában, 2017-ben? Vigyázat! Ez egy szubjektív könyvelőirodai önriport, a helyzet ennél azért rosszabb és jobb – csak nézőpont kérdése… Valljuk be őszintén, hogy nagyon kevés kisvállalkozás végez egészen pontos számítást arról, hogy mennyibe kerül egy vállalkozás indítása, fenntartása, üzemeltetése. Nagyságrendileg megsaccoljuk, aztán zsupsz, be a mély vízbe, és úszunk az árral, az árral szembe, és úszunk keresztbe-hosszába ? reméljük, csak túléljük az egészet. Mi, a számviteli- könyvelési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók, rendkívüli módon el tudunk csodálkozni azon, amikor a kedves Ügyfelünk közli, köszöni, hogy eddig kiadtuk a szívünket-lelkünket-belünket érte, de talált olyan könyvelőt, aki 5-10ezer forintért megcsinálja a könyvelését. Hogy a búbánatos, kékséges egekbe lehet ennyiért elvállalni a munkát? Tudja a kolléga, hogy mit vállalt? Mivel régóta csípi már a kérdés a csőrünket, összeállítottunk egy kis beszédes kalkulációt ? hátha az Ügyfelek, és a kollégák is elgondolkodnak rajta; mennyibe kerül ma egy könyveltetés. 1. A könyvelő bére: Egy legálisan működő vállalkozásnál legalább egy alkalmazottnak/vállalkozónak rendelkeznie kell a megfelelő szakképzettséggel és hatósági regisztrációval (okleveles mérlegképes könyvelő), akit a vállalkozásnak be kell jelentenie. Többféle módon lehet valaki bejelentett vállalkozó könyvelő, így pl. a.) alkalmazottként b.) egyéni vállalkozóként c.) társas vállalkozás tagjaként 1/A. Az alkalmazotti állományú könyvelő: Egy szakképzettséget…
Többet olvasni... - Általános forgalmi adó
Számlákról egyszerűen – proforma számla, előlegszámla, rész-számla, számla, végszámla
[print_link] [email_link] Előre is nagy bocsánatokat kérünk kettő dologért: Olyan témát tűztünk a klaviatúra hegyére, amelyet biztos, hogy sokan ismernek Olyan egyszerűen mondjuk el mondandónkat, mint a százas szög Nem bonyolult törvényi helyeket sorolunk fel, hanem nagyon egyszerű szavakkal mondjuk el, hogy mi az alapvető különbség a proforma (díjbekérő)-, az előleg-, a rész- és a végszámla között, és milyen áfa, illetőleg adófizetési hatása lehet egyiknek, vagy másiknak egy-egy vállalkozás életére. Nagyon fontos, különösen a kezdő vállalkozások esetén, hogy ezekkel az alapfogalmakkal tisztában legyenek, hogy egy nyelvet beszéljen mindenki – a vállalkozás, a könyvelő, a megrendelő, és – naná, hogy persze! – a NAV. ProForma számla (Díjbekérő) Egy számlához hasonló (bármilyen formátumú) dokumentumon megkérjük partnerünket arra, hogy bizonyos összeget utaljon bizonyos határidőre (gyakorlatilag ez egy szerződéses ajánlat). Amennyiben utalja a díjat, a szerződés létrejön az előre meghatározott feltételekkel. Ha nem utal, akkor nem jön létre szerződés. A díjbekérőt a könyvelés technikailag nyilvántartja, de semmiféle adózási, áfabeli következménye nincs. (Lehet ezt hívni előlegbekérőnek, díjbekérőnek, fizetési emlékeztetőnek, vagy bárminek – szabadon választott. A lényeg: még nem történt termékértékesítés/szolgáltatásnyújtás, még csak ajánlati szinten vagyunk. Előlegszámla: A felek már megállapodtak a termékértékesítés/szolgáltatásnyújtás feltételeiben, beleértve a fizetési feltételeket is. A fizetési feltételek során a felek abban…
Többet olvasni...
