Év: 2010
- Társadalombiztosítás
Biztosítási jogviszony megszüntetése nyugdíjba vonuláskor
Sokak számára ismeretes dolog, hogy a nyugdíjba vonulásnak alapvetően három feltétele van: – életkori feltétel, – előírt minimális szolgálati idő és – a biztosítási jogviszony (munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, bírósági és ügyészségi szolgálati jogviszony, bedolgozói jogviszony, szövetkezeti tag munkaviszony jellegű tevékenységre irányuló jogviszonya) nyugdíjba vonulás időpontjáig történő megszüntetése. Lehetőségek a biztosítási jogviszony megszüntetéséhez, melyek nem kötelezőek a munkáltató számára: 1. közös megegyezéssel való megszüntetés – mely során legkorábban az előírt életév betöltése előtti napra célszerű megszüntetni a munkaviszonyt – munkáltatót nem terheli semmilyen fizetési kötelezettség, nincs felmondási idő, nincs felmentés, nincs végkielégítés 2. rendes felmondás a munkáltató részéről – ez akkor gyakorolható, ha a munkáltató olyan különösen indokolt felmondási okot tud megjelölni, amely a ?védett korban? ? 5 évvel az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt lévő munkavállaló esetén is megfelelően megállja a helyét. (Pl. nem felmondási indok a nyugdíjba vonulásra történő hivatkozás!) – munkáltató felmondási idő felére átlagkereset fizetéssel felmenti a munkavállalót, jár végkielégítés is ? plusz 3 havi átlagkeresettel növelten a fenti ?védett kor? miatt, ha legalább 3 éve ennél a munkáltatónál áll munkaviszonyban. 3. rendes felmondás a munkavállaló részéről – ha az 1. és 2. megoldás nem érhető el a munkáltatónál, amire nem kötelezhető ? ez a lehetőség marad. Indokolni nem kell,…
Többet olvasni... - Társadalombiztosítás
Még nem törvény a nők nyugdíjba vonulása 40 év szolgálati idő után!
A kormányszóvivő 2010. november 11-én jelentette be a kabinet döntését arról, hogy a nők nyugdíjba vonulhatnak már 40 év szolgálati idő után is, függetlenül attól, hogy a nyugdíjkorhatárt leérték-e vagy sem. A 40 évbe képzési idő – sem szakiskolai, sem felsőfokú – nem számít bele, ugyanakkor beleszámít a gyermekneveléssel töltött idő is. Mivel honlapunkon és a hozzánk írott levelekben megszaporodott a nők nyugdíjkedvezményével kapcsolatos kérdések száma, ezért felhívjuk a figyelmét minden kedves olvasónknak, látogatónknak, hogy ez a bejelentés még nem jogszabály (!), így részletekben menően még nincs arra lehetőség, hogy a feltett kérdésekre egzakt válaszokat lehessen adni. Amint kihirdetik a jogszabályt – természetesen, ahogyan szoktuk is – összefoglaló, közérthető ismertető közzétételét tervezzük. Addig tisztelettel megkérjük Önöket, hogy ne tegyenek fel konkrét kérdéseket a nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőségeiről! Megértő türelmüket köszönjük szépen!
Többet olvasni... - Magánnyugdíjpénztár
Magánnyugdíjpénztári tagdíj 2010. november 1-től
Nem csoda, hogy a könyvelő kollégák feje is kóvályog a törvényváltozások okozta értelmezésektől és többletmunkától; most a magánnyugdíjpénztári tagdíjak okozzák a kalamajkát. 🙁 Közérthetőbben: a jövő év végéig a munkaadók a nyugdíjpénztárakat megillető járulékot is arra az APEH-számlára kell befizetniük, aminek a bevételei az állami nyugdíjbiztosítót illetik meg. Szakszerűen: A magánnyugdíjpénztári befizetésekhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 2010. évi CI. törvény rendelkezései alapján módosul a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.). A Tbj. 19. § új (7) bekezdése szerint a magánnyugdíjpénztári tag után fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 9,5 százalék, ezzel egyidőben a tagdíj mértéke 0 százalékra módosul a Tbj. 33. § új (3) bekezdése szerint. (Apeh tájékoztató) Mitől fájdul meg a könyvelő feje? November 2-án hirdették ki a törvéymódosítást (ami úgy szól, hogy kihirdetésétől hatályos), november 3-án készültek el a tájékoztatók és az új bevallási nyomtatványok, 4-én jelent meg az Apeh tájékoztató, és máris lehet újra elkészíteni az október végén elkészült számfejtéseket, bér- és utaláslistákat. Szegény ügyfeleink úgy néznek ránk, mint liba a piros kukoricára, pedig mi aztán teljesen ártatlanok vagyunk ebben a kérdésben (is). Az októberi kifizetések utáni (megváltozott) járulék-bevallási és fizetési kötelezettség határideje változatlanul november 12-e. A 2010. október…
Többet olvasni... - Illeték
Öröklési és ajándékozási illetékmentesség 2010.
A nyári adócsökkentő csomag egyik eleme az illetékmentesség bevezetése volt az öröklés és ajándékozás esetén. Az új szabály 2010. augusztus 16-án lépett hatályba, de bizonyos esetekben korábbi ügyekre is lehet alkalmazni. 2010. augusztus 13-án kihirdetésre került törvény két új illetékmentességgel egészítette ki az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. Törvényt. Az örökhagyó és az ajándékozó egyenes ági rokona által megszerzett örökrész, illetve ajándék, mentes az illeték alól. Két személy közötti egyenes ági rokonságról akkor beszélünk, ha az egyik személy a másiktól származik. Így például egyenes ági rokonnak kell tekinteni: – vér szerinti gyermeket, szülőt, unokát – háztartásban eltartott szülő nélküli unokát – örökbefogadott gyermeket – örökbefogadó szülőt Tehát, ha valaki a testvérét szeretné megajándékozni, akkor először a szülőknek ajándékozzon, majd a szülők továbajándékozzák a másik gyermeküknek. Ezen mentességi szabály nincs értékhatárhoz kötve, alkalmazása visszamenőleges hatályú, és vonatkozik gépkocsi öröklésére és ajándékozására is. Tehát 2010. július 1-jén jogerősen még el nem bírált ügyekre az új szabályt kell alkalmazni. Jogerősen még el nem bírált az ügy, amelyben döntés még nem született vagy a döntés már megszületett, de a jogerő még nem állt be. Azokra az adózókra is vonatkozik az új mentesség, akik az örökléssel, ajándékozással kapcsolatban már kézhez vették az illetékkötelezettség megállapításáról szóló fizetési…
Többet olvasni... - Számvitel
Mikor kell könyvelni a fejlesztési tartalékot?
A legutóbbi Adónavigátor konferencián is felvetették a hallgatók, hogy az adóhatóság kifogásolja a december 31-ét követően könyvelt, de tárgyévre vonatkozó fejlesztési tartalékkal való adóalap csökkentést. A kifogás számomra is elképesztő, hiszen minden körülmény amellett szól, hogy a fejlesztési tartalék könyvelése a fordulónap után történik. Kérdésünkre a leginkább meggyőző választ egy Legfelsőbb Bírósági döntésben találhatjuk meg. A törvényi háttér: A Tao-tv. 7. § (1) bekezdésének f) pontja szerint az adózás előtti eredményt csökkenti az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege, de legfeljebb az adóévi adózás előtti nyereség 50 százaléka és legfeljebb adóévenként 500 millió forint (a továbbiakban: fejlesztési tartalék), figyelemmel a (15) bekezdésben foglaltakra. A probléma: A konkrét ügyben az adóhatóság határozatának indokolásában megállapította, hogy a fejlesztési tartalék képzésére fordított összeg adózás előtti eredménycsökkentő tételként történő alkalmazásának két konjunktív feltétele van: a fejlesztési tartalékként képezni kívánt összeget az eredménytartalékból az adóévben át kell vezetni a lekötött tartalékba, és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kell kimutatni. Az adóhatóság hangsúlyozta: az adózó főkönyvi könyvelésének tanúsága szerint a fejlesztési tartalékképzés az előírt időpontig nem történt meg, ezért állapított meg adóhiányt. A Legfelsőbb Bíróság ?válasza?: A Legfelsőbb Bíróság szerint az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg,…
Többet olvasni... - Általános forgalmi adó
Adományok áfamentessége 2010.
A 2010-ben elfogadott évközi módosítások közül az adományokat érintő áfa szabályozás jól jöhet ezekben a katasztrófákkal sújtott időkben. Az áfa törvényben 2010. június 17-i hatálybalépéssel visszaállították az áfamentes adományozás lehetőségét. Azaz, nem minősül ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek a közcélú adomány [11. § (3) bekezdés a) pontja], illetve nem minősül ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtásnak a közcélú adományozás [14. § (3) bekezdés]. Ugyanakkor az áfatörvény 133. §-át érintő módosítás biztosítja azt, hogy ha a közcélú adomány nem tekinthető sem termékértékesítésnek, sem szolgáltatásnyújtásnak, akkor a korábban, a beszerzéskor még a vállalkozási célra történő felhasználást valószínűsítve levonásba helyezett áfát ne kelljen korrigálni. Ha azonban a cég az adományozni szánt terméket már kifejezetten erre a célra vásárolta meg, akkor már a beszerzéskor sem vonható le az áfa. Számomra nehezen értelmezhető ez szolgáltatások esetében, hiszen a szolgáltatás igénybevétele általában saját célból történik, így azt már nem tudom tovább adományozni. Ha viszont más hasznára történik a szolgáltatás igénybe vétele, akkor a beszerzésről szóló számla áfa tartalma eredetileg sem helyezhető levonásba. Fontos, hogy az áfamentesség csak a közcélú adomány(ozás) áfatörvénybeli definíciójának megfelelő esetekre terjed ki! Ezért nézzük ezt a fogalmat a törvény értelmező rendelkezései között a 259. § 9/A. pontjában. Közcélú adomány, adományozás: a közhasznú szervezet, a kiemelkedően…
Többet olvasni... - Adó | Járulék | Illeték
Külföldi szakértő, művész, sportoló magánszemélyek magyarországi adózásának érdekességei
Nagy szerencsénkre legyen mondva, a világ kapuja mindkét irányban nyitott, így nem csak mi jutunk el valahová, hanem hozzánk is gyakran látogatnak el külföldiek – és most nem a turisztikai iparra gondolunk, hanem egy-egy művészre, sportolóra, vendégelőadóra. Nem véletlen ugyanakkor, hogy egy gazdasági vállalkozásnál, társadalmi szervezetnél a könyvelő haja szála az égnek mered, ha külföldi magánszemély részére kell kifizetést elszámolni, mert az adózási szabályokon belül is a külföldi jövedelemszerzés az egyik legrázósabb kérdéskör: Az egyes országok adószabályai és a kettős adóztatást elkerülő egyezmények a magánszemélyek illetőségétől teszik függővé, hogy az egyes jövedelemfajtákat mely állam(ok) adóztathatja (adóztathatják). A külföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége kizárólag a jövedelemszerzés helye (Szja tv. 3.§ 4. pont) alapján belföldről származó, vagy egyébként nemzetközi szerződés, viszonosság alapján a Magyar Köztársaságban adóztatható bevételére terjed ki, vagyis a külföldi illetékességű magánszemély magyar adókötelezettsége az Szja tv. 2.§ (4) bekezdése alapján korlátozott. Ez azt is jelenti, hogy a nemzetközi szerződés az Szja tv. rendelkezéseit felülírhatja. Az Szja tv. 3. § 3. pontja alapján külföldi illetőségű magánszemély a belföldi illetékességű magánszemélynek nem minősülő természetes személy, és ezt az illetőség-vizsgálatot kötelező jelleggel el is kell végezni. Általában nagy biztonsággal feltételezhető (de ezt mindig pontosan meg is kell állapítanunk), hogy a külföldi magánszemély…
Többet olvasni... - Adó | Járulék | Illeték
Szja köteles-e az alkalmi munkabér?
Nem szokásos az idei év az alkalmi munkavállalással kapcsolatban. Az idén már a harmadik törvény van hatályban ezek szabályozására. De kell-e a magánszemélynek adóznia az alkalmi munkavállalás során kézhez kapott “nettó” fizetése után? Nézzük az idei év kronológiája szerint a törvényi szabályozást: 2010. január 1- március 31. 1997. évi LXXIV. Törvény az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetésérő 8. § (6) Az (1) bekezdésben említett bérjövedelmet nem kötelező bevallania annak a magánszemélynek, akinek ez a jövedelme kevesebb, mint a munkabér mindenkori legkisebb összegének (minimálbér) éves összege, és az Szja alkalmazásában adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő jövedelmén kívül más, Szja szerinti adóbevallás alá eső adóköteles jövedelme nem volt. 2010. április 1- július 31. 2009. évi CLII. Törvény az egyszerűsített foglalkoztatásról 10. § (1) E törvény alkalmazásában a 7. § (2) bekezdésében említett foglalkoztatásból származó jövedelemnek a kifizetett (nettó) munkabér száz százalékát kell tekinteni. (2) A 7. § (2) bekezdésében említett foglalkoztatásból származó jövedelemről a természetes személynek nem kell bevallást benyújtania, kivéve, ha a) külföldi személy vagy b) egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelme az adóévben a 840 ezer forintot meghaladja vagy c) az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelme mellett az Szja.tv. alkalmazásában adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő jövedelmén…
Többet olvasni... - Társadalombiztosítás
Özvegyi nyugdíj feléledése 2010.
Igen megtisztelő, hogy Könyvelőirodánkhoz fordulnak kérdéseikkel, és a megtiszteltetésen túl számunkra is izgalmas kihívást jelent a válaszadás; tornáztatjuk az agyunkat, keresünk, kutatunk, megvitatunk… Időről-időre az érdekesebb kérdésekből születik is egy írásunk, vagy közzétesszük az illetékes hatóság kapcsolódó állásfoglalását: Tisztelt Iroda ! 1952. május 8-án születtem, 62 éves és 183 napos koromban :-)))) nyugdíjba szándékozok menni. Férjem 1997. áprilisában hunyt el, 1 évig ideiglenes özvegyi nyugdíjat kaptam. Majdani nyugdíjazásomkor feléled-e az özvegyi nyugdíjam, akár részben is. Újabb házasságot nem kötöttem. Kedves Tana! Ön már 59 éves korában, azaz jövő májusban is előrehozott öregségi nyugdíjba vonulhat, ha megfelel a szolgálati időre vonatkozó előírásoknak. A fokozatos korhatáremelés miatt az özvegy ne essen el az özvegyi nyugdíjtól, ezért az özvegyi nyugdíj feléledése során az özvegyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt a jogszerző halálakor hatályos jogszabályok alapján kell megállapítani. Az özvegyi nyugdíj feléledése szempontjából az elhunyt házastárs halálakor irányadó korhatárt kell figyelembe venni. Pl. Ön 1952-ben született nő, férje 1997-ben hunyt el, az ideiglenes özvegyi nyugdíjat egy évig folyósították, a beszüntetés ideje 1998. Ekkor Ön 46 éves. Az 1952-es születésűek nyugdíjkorhatára 62 év és 183 nap, (2014-ben tölti be) az emelt korhatárig tehát 16 év 183 nap fog eltelni, az öregségi nyugdíjkorhatárt azonban 10 éven belül kell…
Többet olvasni... - Adó | Járulék | Illeték
Egyszerűsített foglalkoztatás 2010. augusztus 1-től
A Magyar Közlöny 118. számának 21.910. oldalán (2010. július 12.) megjelent a 2010. évi LXXV. törvény az egyszerűsített foglalkoztatásról. Az új törvény előírásait – javarészt – 2010. augusztus 1-től kell alkalmazni. Emlékeztetőül: 2010. április 01-től lépett hatályba a korábbi alkalmi munkavállalói könyvet megszüntető, az egyszerűsített foglalkoztatás intézményét bevezető jogszabály. Élt 4 hónapot. Vissza nem sírjuk, az bizonyos, de látszik, hogy az új törvény sem kezel számtalan, a gyakorlatban előforduló problémát, de még lesz ideje kiforrni – reméljük… A továbbiakban – nyilvánvalóan – részletesebb ismertetőket is fogunk nyújtani, jelen írásunkban néhány fontos jellemzőt, tudnivalót foglalunk össze: Az új törvény előírásait a mezőgazdasági idénymunka, a turisztikai idénymunka, valamint az alkalmi munka esetén kell alkalmazni. Az alkalmi munka esetén maradt az 5 – 15 – 90-es szabály (az alkalmi munka összesen legfeljebb öt egymást követő napig, egy hónapon belül 15 napig, egy éven belül pedig legfeljebb 90 napig tarthat), de 2010. augusztus 01-től a 90 nap újraindul; nem kell figyelembe venni az előző időszaki napokat. Új elemként komoly létszámkorlátozást építettek be az alkalmi munkavállalás szabályai közé: A foglalkoztatottak létszáma nem haladhatja meg a megelőző 6 havi átlagos statisztikai létszámot alapul véve amennyiben nincs főállású munkavállaló, akkor 1 főt 1-5 fő között a 2…
Többet olvasni...
