Adó | Járulék | IlletékSzemélyi jövedelemadó

Külföldi szakértő, művész, sportoló magánszemélyek magyarországi adózásának érdekességei

NagyKülföldi előadó szerencsénkre legyen mondva, a világ kapuja mindkét irányban nyitott, így nem csak mi jutunk el valahová, hanem hozzánk is gyakran látogatnak el külföldiek – és most nem a turisztikai iparra gondolunk, hanem egy-egy művészre, sportolóra, vendégelőadóra. Nem véletlen ugyanakkor, hogy egy gazdasági vállalkozásnál, társadalmi szervezetnél a könyvelő haja szála az égnek mered, ha külföldi magánszemély részére kell kifizetést elszámolni, mert az adózási szabályokon belül is a külföldi jövedelemszerzés az egyik legrázósabb kérdéskör:

Az egyes országok adószabályai és a kettős adóztatást elkerülő egyezmények a magánszemélyek illetőségétől teszik függővé, hogy az egyes jövedelemfajtákat mely állam(ok) adóztathatja (adóztathatják).

A külföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége kizárólag a jövedelemszerzés helye (Szja tv. 3.§ 4. pont) alapján belföldről származó, vagy egyébként nemzetközi szerződés, viszonosság alapján a Magyar Köztársaságban adóztatható bevételére terjed ki, vagyis a külföldi illetékességű magánszemély magyar adókötelezettsége az Szja tv. 2.§ (4) bekezdése alapján korlátozott.

Ez azt is jelenti, hogy a nemzetközi szerződés az Szja tv. rendelkezéseit felülírhatja.

 

Az Szja tv. 3. § 3. pontja alapján külföldi illetőségű magánszemély a belföldi illetékességű magánszemélynek nem minősülő természetes személy, és ezt az illetőség-vizsgálatot kötelező jelleggel el is kell végezni.

Általában nagy biztonsággal feltételezhető (de ezt mindig pontosan meg is kell állapítanunk), hogy a külföldi magánszemély ott bír illetőséggel, amilyen állampolgár, melyet az útleveléből tudunk meg elsősorban, és másodsorban (bár adójogilag ez a fontosabb) a vele kötött szerződésünk mellékletében rögzítettek szerinti adóilletőség igazolásának megküldésével válik biztossá.

Célszerű készítenünk egy táblázatot ? név, végzett tevékenység, útlevél szerinti állampolgárság, illetőség , kettős adóztatást elkerülő egyezmény száma oszlopokkal -, ahol külön fel vannak sorolva a számunkra tevékenységet végző külföldi magánszemélyek, és ezt a táblázatot a kifizetési bizonylathoz csatoljuk (a szerződésekkel és illetőségigazolásokkal együttesen).

Erre azért van szükség, hogy ? az írás további részéből majd érthető lesz ? az egyes országokkal hatályos kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények megfelelő részeit határozottan mellé tudjuk illeszteni, és ne egy ellenőrzéskor kapkodjunk, mint Bernát a ménkű után. (Nem beszélve arról, ha többször előfordul, akkor szép kis gyűjteményünk lesz, és csak ujjgyakorlattá válik egy ilyen elszámolás. 🙂 )

A kettős adóztatás elkerülése érdekében az adóegyezmények az egyes jövedelemfajták és a vagyon vonatkozásában meghatározzák a forrásállam, illetve az illetőség államának adóztatási jogát. A forrásállamban érvényes elbánás módjától függően a jövedelmek három csoportba sorolhatók:

a.) A jövedelem csak az egyik államban adóztatható

b.) A jövedelem mindkét államban adóztatható

c.) A jövedelem a forrásállamban adóztatható

A kifizető számára ? érthető és nyilvánvaló okokból ? az a legkedvezőbb, ha az általa tervezett bruttó összeget adó és járulék levonása nélkül átadja a külföldi illetőségű magánszemélynek, és további adminisztrációs terhe nincs, vagy igen minimális ? a többi teendő a külföldi magánszemélyre hárul.

Az OECD Mintaegyezmény 14. cikk szerint a külföldi szakértők tevékenysége az úgynevezett “szabadfoglalkozás” körébe tartozhat (önálló jellegű tevékenység), és ? mivel van kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény ? a 14. cikk előírásait kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a jövedelem, melyet az adott államban illetőséggel bíró magánszemély szabad foglalkozásból szerez, csak az illetőség államában adóztatható, kivéve, ha a személy a tevékenysége kifejtéséhez a másik államban rendszeresen állandó bázissal rendelkezik.

A külföldi szakértők – általában – hazánkba utaznak, elmondják, előadják mondandójukat, nem rendelkeznek magyarországi állandó bázissal, továbbá a tevékenységük sem hoz létre állandó bázist, így a részükre fizetett díjazás a magánszemély illetősége szerint adóztatható.

A helyzetet bonyolítja, hogy a Modellegyezmény 17. cikke a művészek / sportolók által kifejtett tevékenység jövedelmét másként kezeli; a külföldi illetékességű művész abban az államban adóztatható, ahol a személyes tevékenységét kifejti.

Az adóegyezmény 17.1 cikk alkalmazásában azonban nem minősül művésznek például egy konferencia előadója, adminisztratív illetőleg kisegítő személyzete. A példálózó jelleg alapján elmondhatjuk, hogy e tekintetben például egy filmszemlére érkező alkotó, vagy zsűritag nem minősül művésznek, hiszen nem személyes résztvevő a tevékenységében (mint pl. egy zenekari tag, vagy egy előadóművész, vagy egy futó, egy úszó, stb.), így a 17. cikk esetében nem alkalmazható, így vissza kell térnünk a 14. cikk alkalmazására.

Mi van azonban akkor, ha nem tántorítható el az illetékes szervezet attól az állásponttól, hogy például egy filmrendező ? ebben az értelemben is ? bizony, művésznek minősül?

Függetlenül az előbb említett 17. cikk előírásaitól, a jövedelme mentes az adó alól abban a szerződő államban, amelyben a művész a tevékenységét kifejti, feltéve, ha tevékenységét jelentős mértékben ennek az államnak, vagy a másik államnak a közpénzeiből támogatják, vagy a szerződő államok közötti kulturális egyezmény vagy megállapodás alapján fejtik ki.

Ebben az esetben a tevékenység jövedelme csak a művész illetősége szerinti államban adóztatható.

Mivel nagyobbrészt egy (főleg nevesebb) művész, sportoló, előadó stb. főleg pályázatokból finanszírozható, ezért nagy gyakorisággal alkalmazható a közpénzekből történő támogatás kérdése is. A mentességi szabály megfogalmazása adóegyezményenként eltérő lehet, ezért mindig nagy gondossággal kell keresni a számunkra bizonyosan kedvező passzusokat!

Összefoglalva: Alapesetben a művészekre, sportolókra – kivételként – a 17. cikk vonatkozik, de adómentes  lehet Magyarországon a jövedelem a közpénzekből történő támogatások miatt, ugyanakkor a külföldi szakértőkre a 14. cikk eleve adómentességet mond, még akkor is, ha foglalkozásukat tekintve művészek, de nem művészi, hanem szakértői mivoltukban fejtik ki tevékenységüket (pl. zsűritagok).

Az adóhatóság a szerződéseket ? függetlenül azok címétől és megnevezésétől a tényleges szándék és (gazdasági) esemény alapján minősíti, de soha ne felejtsünk összhangot teremteni az esetleges támogatást biztosító pályázati szerződésekkel (elszámolható költség-jogcímek) se a külföldi magánszeméllyel kötendő szerződésben!

Címke
Továbbiak

Kapcsolódó bejegyzések

"Vissza a tetejére" gomb

Ez a weboldal a megfelelő működés, és a felhasználói kényelem érdekében, más oldalakhoz hasonlóan, websütiket (cookies) használ.

Kérjük, hagyja jóvá, hogy elfogadja a követő sütiket. Amennyiben elutasítja a követést, úgy ön továbbfolytathatja a honlapon történő böngészést anélkül, hogy a weboldalunk bármilyen adatot továbbítana harmadik szolgáltató felé.