Év: 2016
- Adó | Járulék | Illeték
Online pénztárgépek kötelező használatának bővítése
2016. április 2-án lép hatályba A nemzetgazdasági miniszter 9/2016. (III. 25.) NGM rendelete a pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet módosításáról című jogszabály. Az NGM rendelete számos változást tartalmaz, többek között azt is, hogy mely további tevékenységi területekre terjed ki az online pénztárgépek kötelező használata: A rendeletmódosítás 40 paragrafuson 56 oldalon (!) keresztül sorolja a tudnivalókat, illetőleg a módosításokat, amiből mi – az egyszerűség kedvéért – kiemeljük, hogy melyek azok a területek, amelyekre az online pénztárgép használat kötelező: 1. melléklet a 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelethez, amely 2016. szeptember 30-tól kezdődően hatályos: Nyugtaadási kötelezettségüknek kizárólag pénztárgéppel eleget tenni kötelezettek köre 1. Az Áfa tv. 166. § (2) bekezdésében foglalt feltétel teljesülése hiányában nyugtaadási kötelezettségüknek kizárólag pénztárgéppel tehetnek eleget az alábbi adóalanyok, illetve üzletek: a) a gyógyszertárak, b) a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR 08 1. a 45.20 szerinti gépjármű-javítási, karbantartási 2. a 45.32 szerinti gépjárműalkatrész-kiskereskedelemi, 3. a 45.40 szerinti motorkerékpár, -alkatrész kereskedelmi, javítási, 4. a 47.1-47.7 és 47.91 szerinti kiskereskedelmi, 5. az 56.1 és 56.3 szerinti vendéglátási (kivéve a mozgó szolgáltatásnyújtási), 6. az 55.1-55.3 szerinti szálláshely-szolgáltatási (kivéve a falusi…
Többet olvasni... - Cégügyek
Kötelező törzstőke emelés 2017. március 15-ig
Február utolsó napján még kérdőjellel írtuk, hogy Kötelező törzstőke emelés 1 évvel elhalasztva?, de ma azt mondhatjuk, hogy Kötelező törzstőke emelés 2017. március 15-ig! Az Országgyűlés honlapján az látható, hogy “Állapot: Országgyűlés elnökének aláírására vár”. T/9379 számú javaslatról – A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény módosításáról – 2016.03.01-én szavaztak a képviselők, és 175 igen szavazattal, nulla nem és nulla tartózkodással elfogadták azt. Természetesen, meg kell várni, hogy az aláírások a helyükre kerüljenek, és kihirdessék a törvénymódosítást, de így már szinte biztosra vehető, hogy a 3 millió forintnál alacsonyabb összegű törzstőkével rendelkező korlátolt felelősségű társaságok további egy év haladékot kapnak arra, hogy létesítő okiratukat az új Ptk. rendelkezéseihez igazítsák. FIGYELEM! Azon kft-k számára, amelyek törzstőkéje eléri ugyan a 3 millió forintot, de a létesítő okirat rendelkezései nem állnak összhangban az új Ptk. rendelkezéseivel, változatlanul 2016. március 15-e a kötelező módosítás időpontja.
Többet olvasni... - Cégügyek
Kötelező törzstőke emelés 1 évvel elhalasztva? Holnap kiderül.
2016. március 01-én, azaz a holnapi napon fog szavazni az Országgyűlés arról a törvénytervezetről, amely szerint a 3millió forint jegyzett tőkét el nem érő társaságoknak ne 2016. március 15-ig, hanem 2017. március 15-ig legyen kötelező a törzstőke emelés (T/9379. számon, 2016. február 26-án benyújtott törvényjavaslat). A Ptk. hatálybalépésekor nyilvántartásba bejegyzett, illetve a 9 . § (1) bekezdése szerint bejegyzés alatt álló egyesület és alapítvány 2017 . március 15 . napjáig köteles a létesítő okiratának mindazon rendelkezését felülvizsgálni és szükség szerint módosítani, amelyek nem felelnek meg a Ptk . szabályainak. Egyesület esetében nem kell módosítani az alapszabályt abból az okból, hogy az tartalmazza az egyesület alapító tagjainak nevét, és azok lakóhelyét vagy székhelyét . Feltehetően ez egy olyan javaslat, amivel nagyon sokan egyetértenek, hiszen az érintett társaságoknak több mint a fele a mai napig még nem rendezte/nem tudta rendezni az alultőkésítettség kérdését. Remélhetőleg, a holnapi szavazást követően azt tudjuk írni majd a bejegyzésünk elejére, hogy elfogadva, megszavazva! 🙂
Többet olvasni... - Munkaügy
Nők 40+ munkaerőpiaci program
Már ezen a honlapon is, és sok másikon is, volt olvasható az a kérdés, hogy Már csak egy évem hiányzott volna, hogy igénybe vehessem a nők 40 éves, kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőségét, de elvesztettem a munkámat. Jelentkeztem én mindenhova, de kinek kell ilyen idősen egy nő? Mit tanácsolnak, mit csináljak? Most arról számolhatunk be, hogy központilag támogatott egyéves segítségre van lehetőség; a programban részt vevő nők munkaviszonyban történő foglalkoztatása esetén a munkáltatók számára a munkabér (legfeljebb 146.600 Ft) és a ténylegesen megfizetésre kerülő szociális hozzájárulási adó együttes összegének száz százaléka kerülhet megtérítésre, személyenként legfeljebb 8 hónapig (legkésőbb 2016. december 31-ig), a munkáltatónak a támogatás időtartama felével megegyező továbbfoglalkoztatási kötelezettséget kell vállalnia. Miről is van szó egész pontosan a nők 40 éves kedvezményes nyugdíjba vonulása esetén? A program célja a nők 40 év jogosultsággal történő kedvezményes nyugellátásához szükséges, még hiányzó jogosultsági idő megszerzése. A nők 40+ program keretében történő elhelyezkedés során szerzett jogosultsági idővel elérhető a már meglévő jogosultsági idő kiegészítése a nyugellátáshoz szükséges 40 év jogosultsági időhöz. Emlékeztetőül: Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik. A nyugellátás szempontjából jogosultsági időnek számít a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá…
Többet olvasni... - Adó | Járulék | Illeték
Cafeteria 2016 (adómentes juttatások, béren kívüli- és egyes meghatározott juttatások)
Cafeteria 2016 Közteher Adómentes juttatások Adómentes Munkábajárás a bérlet árának 14 %-a Sport nincs korlát Kultúra 50.000 Ft/év Bölcsőde nincs korlát Kockázati biztosítás (élet-, baleset-, egészség) 33.300 Ft/hó Teljes életre szóló biztosítás (2018. jan. 1.-ig) nincs korlát Számítógép-használat nincs korlát Lakáscélú támogatás 5 évente 5 millió Béren kívüli juttatások 34,51% Erzsébet utalvány 8.000 Ft/hó 200 ezer forint éves keret 450 ezer forint éves rekreációs keret Helyi bérlet a bérlet értéke Iskolakezdési támogatás 33.300 Ft/gyermek/év Egészség- és önsegélyező pénztár 33.300 Ft/hó Önkéntes Nyugdíjpénztár 55.500 Ft/hó Munkahelyi étkeztetés 12.500 Ft/hó Iskolarendszerű képzés 277.500 Ft/ év Üdültetés 111.000 Ft/fő/év Foglalkoztatói nyugdíjpénztár 55.500 Ft/hó SZÉP kártya szállás 225.000 Ft/év SZÉP kártya vendéglátás 150.000 Ft/év SZÉP kártya szabadidő 75.000 Ft/év Egyes meghatározott juttatások 49,98% A béren kívüli juttatások egyedi értékhatár feletti része A béren kívüli juttatások egyedi értékhatárt meg nem haladó, de összértékben 200 ezer forint feletti része (SZÉP kártyán kívül) A SZÉP kártya és a 200 ezres kör együttes összegéből a 450 ezer forint feletti rész Adóköteles biztosítási díj Csekély értékű ajándék évente 3 alkalommal max. 11.100 Ft/alkalom Szabályzat alapján adott áru vagy szolgáltatás, vagy arra szóló utalvány
Többet olvasni... - Cégügyek
Tőkeemelés a követelés apportálásával
A tőkeemelések során vannak cégek, akik a tulajdonos tagi kölcsönével emelnek jegyzett tőkét. Több közösségi oldalon is felmerült kérdésként, gondoltam talán másnak is segít, ha végigmegyünk a könyvelési tételeken. A tőkeemelésnek több módja van, melyből az egyik a tulajdonos tagi kölcsönének apportálása. A kölcsönt két oldalról nézve: kötelezettség a társaságnak követelés a tulajdonos magánszemélynek A tőkeemeléskor az történik, hogy a magánszemély, mint tulajdonos a követelését apportként beviszi a társaságba. A cégbírósági bejegyzés után a társaságnak ugyanazzal a magánszeméllyel szemben követelése és kötelezettsége is van, ami egymással szemben összevezethető. A módszer hátránya, hogy egy többszemélyes társaság esetén eltolódhatnak a tulajdoni arányok abban az esetben, ha a kölcsönt korábban csak az egyik tulajdonos adta a cégnek. Persze megoldás az is, hogy az egyik tag követelést apportál, a másik pedig pénzbeli hozzájárulással rendezi a rá eső részt. És ekkor ebből a befizetett pénzből akár a másik tagnak is törleszthető a tagi kölcsön. Könyvelési tételek: A taggyűlési határozattal, amikor a tőkeemelést elhatározták, nincs teendő, hiszen befizetés nem történik, a követelés átadása pedig a bejegyzéssel történik meg. Cégbírósági bejegyzés T 36. Egyéb követelés ? K. 411. Jegyzett tőke Összevezetés T. 45. Tagi kölcsön ? K. 36. Egyéb követelés Olvastam olyan véleményeket, melyben a tagi kölcsön…
Többet olvasni... - Munkaügy
Minimálbér 2016, garantált bérminimum 2016
Szokás szerint a lehető legkésőbben, de megjelent az év végén a Magyar Közlönyben a Kormány 454/2015. (XII. 29.) Korm. rendelete a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér), illetőleg a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2016. január 1-jétől az alábbiak szerint alakul: Az egyszerűsített foglalkoztatással foglalkoztatottak esetén a minimálbér, illetve a garantált bérminimum 2016. január 1-jétől a következők szerint alakul: A közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér 2016. január 1-jétől a következők szerint alakul *: * A jogszabály változásakor a táblázatot módosítjuk. A közfoglalkoztatottak bérei egyelőre nem növekedtek, de maximum 1,6%-os emelkedéssel lehet számolni 2016-tól. A nem teljes munkaidőben foglalkoztatottak esetén a fenti táblázatokban szereplő összegeket arányosítani kell (teljes munkaidő = heti 40 óra, napi 8 óra). A közfoglalkoztatási részmunkaidő esetén a meghatározott bértételt a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve kell figyelembe venni. Mint ismeretes, nem született megállapodás a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) a 2016-os minimálbér és garantált bérminimum emelésének mértékéről, így a kormánynak kellett határozni a 2016. évi minimálbér összegéről.
Többet olvasni...
