Akár akarjuk, akár nem akarjuk az élet minden területén a digitális forradalom szélvihara söpör végig, és gyakran újabb és újabb buckákat sodor elénk.
Könyvelőknél, könyvelőirodáknál régóta folyik arról a szó, hogy mi lesz a könyvelés, a könyvelők jövője. Átveszik a gépek a hatalmat? Megszűnik a könyvelői szakma, mert kiszorítják őket az okos programok? Ezekre, és még sok más, kapcsolódó kérdésre kell megkeresni a kielégítő válaszokat, és ennek kapcsán jutott eszünkbe, hogy mennyire érdekes, sokszínű és elgondolkodtató a világ, mennyi szegmensben kell gondolkodnunk – könyvelőknek és “könyvelteknek” egyaránt. 🙂
Van egy szívünkhöz közel álló civil szervezet, egyesület, ahol – az egyébként rendkívül aktív tevékenységet folytató – tagok átlagéletkora 50+. Minden érdekli őket, előadókat hívnak meg, órákig tartó vitákat tudnak folytatni a körülöttük zajló világ eseményeiről, legyen az zene, színház, építészet, football, közgazdaságtan, történelem (csak a politika és vallás a “tabu”).
A szervezet legközelebbi programja, amiről már volt előadás, de újabb és újabb információkat igényelnek, a mesterséges intelligencia. Rengeteg kérdés, vélemény, észrevétel, vita, elképzelés kap teret ebben a témakörben.
A szervezet saját internetes oldallal, elektronikus levelezőrendszerrel rendelkezik, minden tagja felső vezetőnek számít, a napi életben is használják a számítástechnikát, de…
De a slusszpoén az, hogy idegenkednek tőle, nem szeretik, elég tekintélyes részük utálja, ha egy percre is megteheti, dobja is ki az ablakon az okostelefont, a tabletet, a notebookot, a számítógépet. 😀
Velük fordul elő, hogy azt mondja a gazdasági vezetőjük: “Állítsátok ki a számlákat, küldjétek meg nekem emailben, majd kinyomtatjuk őket, és az összejövetelen kiosztjuk azoknak akik ott lesznek, a többieknek meg kipostázzuk.”
Nem tudni, hogy ilyenkor sírni kell, vagy nevetni? Minden tagnak van email címe, miért kell a nyomtatóval, a papírpazarlással terhelni a környezetet, a borítékolással és postázással energiát, pénzt, időt pocsékolni?
Csendes ellenállás? Megszokás? A papír illata? Ők azok, akik nem a könyvelő munkáját segítik? Vagy – máshonnan nézve – ők azok, akik a könyvelői mesterség megtartásáért küzdenek? 😀