Az agrárkamarai bejelentkezésnek határideje november 30, minél előbb dönteni kell, a kötelező agrárkamarai tagságot választja-e, és kéri a kereskedelmi és iparkamarai regisztrációkor megadott adatainak átadását az agrárkamarának, kötelező tagságot létesítve.
Nem az első eset – és valószínűleg nem is az utolsó -, hogy a vállalkozásoknak halvány, megveszekedett fogalmuk sincs arról, hogy a működésük során milyen szabályozás vonatkozik rájuk.
Bármennyire is szeretnének a legjobb tudásuk szerint megfelelni minden előírásnak, de már a törvényhozás gondoskodik róla, hogy törekvéseik sikertelenek legyenek.
Kamara, agrárkamara: a magyar gazdasági kamarai rendszerrel kapcsolatos törvényeket többször és jelentősen módosította az Országgyűlés, de – ha lehet ilyent mondani, a helyzet tovább bonyolódott, nincs egyértelmű és világos nyugvópont.
A kereskedelmi és iparkamarák esetében önkéntes a tagság, de a törvény előírja a nem tag vállalkozások számára a regisztrációt és az évenkénti 5.000,- Ft összegű kamarai hozzájárulás befizetését, a közteherviselés érdekében.
Tehát, a kötelező kamarai hozzájárulás megfizetésével a vállalkozások nem válnak kamarai taggá. Ugyanakkor, a törvény felsorolja, hogy melyek azok a szolgáltatások, amelyeket a regisztrált vállalkozások ingyenesen vehetnek igénybe, és a kereskedelmi és iparkamara napi gazdaságot képviselő szakmai, hatósági és fejlesztő munkájával is szolgálja őket.
Az agrárkamarai törvény kötelező kamarai tagságot ír elő az agrárvállalkozásnak meghatározott vállalkozói körben, és ezért kötelezően be kell jelentkezni az agrárkamarához tagként, 5.000,- Ft agrárkamarai nyilvántartásba vételi díj megfizetésével. A kötelező agrárkamarai tagdíjat a tavasszal állapítják majd meg számukra.
A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény melléklete felsorolja azokat a tevékenységeket, amelyek az agrárkamarai besorolás történik. Azoknak kell az agrárkamarába kötelező tagságra bejelentkezni, akik az agrárgazdasági tevékenységet főtevékenységként folytatják.
A társas és egyéni vállalkozások számára az alábbiakban letölthető segédletből kiválasztható, hogy mely’ tevékenységekről van szó:
[Nem található a letöltés]
[Nem található a letöltés]
A KSH a főtevékenységnek, a végzett tevékenységek közül azt a tevékenységet tekinti, amelyik a legnagyobb mértékben járul hozzá a szóban forgó egység összes hozzáadott értékéhez, de nem szükségszerű, hogy a főtevékenység részesedése a teljes hozzáadott értéknek legalább 50%-a legyen. A számítási metódus alapján előfordulhat az is, hogy egy másodlagos tevékenység árbevétele magasabb, mint a főtevékenységé. Ebből következik, hogy minden társas vállalkozásnak lehetősége van a tevékenységi besorolásának újragondolásához.
Az önkéntes kereskedelmi és iparkamarai tagok esetében a a törvény lehetővé teszi a kettős tagságot.