Adó | Járulék | Illeték
-
Szja köteles-e az alkalmi munkabér?
Nem szokásos az idei év az alkalmi munkavállalással kapcsolatban. Az idén már a harmadik törvény van hatályban ezek szabályozására. De kell-e a magánszemélynek adóznia az alkalmi munkavállalás során kézhez kapott “nettó” fizetése után? Nézzük az idei év kronológiája szerint a törvényi szabályozást: 2010. január 1- március 31. 1997. évi LXXIV. Törvény az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetésérő 8. § (6) Az (1) bekezdésben említett bérjövedelmet nem kötelező bevallania annak a magánszemélynek, akinek ez a jövedelme kevesebb, mint a munkabér mindenkori legkisebb összegének (minimálbér) éves összege, és az Szja alkalmazásában adóterhet nem viselő járandóságnak…
Többet olvasni... -
Egyszerűsített foglalkoztatás 2010. augusztus 1-től
A Magyar Közlöny 118. számának 21.910. oldalán (2010. július 12.) megjelent a 2010. évi LXXV. törvény az egyszerűsített foglalkoztatásról. Az új törvény előírásait – javarészt – 2010. augusztus 1-től kell alkalmazni. Emlékeztetőül: 2010. április 01-től lépett hatályba a korábbi alkalmi munkavállalói könyvet megszüntető, az egyszerűsített foglalkoztatás intézményét bevezető jogszabály. Élt 4 hónapot. Vissza nem sírjuk, az bizonyos, de látszik, hogy az új törvény sem kezel számtalan, a gyakorlatban előforduló problémát, de még lesz ideje kiforrni – reméljük… A továbbiakban – nyilvánvalóan – részletesebb ismertetőket is fogunk nyújtani, jelen írásunkban néhány fontos jellemzőt, tudnivalót foglalunk össze: Az új törvény előírásait a…
Többet olvasni... -
Fizetőképességi nyilatkozat az osztalék kifizetéséhez
Azoknál a társaságoknál, ahol a tulajdonosok osztalék jóváhagyásáról döntöttek, a Gt. 131. §-a további feladatokat határoz meg. De hogyan lehet ennek eleget tenni? A számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. A taggyűlés a jóváhagyásról az ügyvezetőnek, – és ha a társaságnál felügyelőbizottság működik – a felügyelőbizottság által jóváhagyott javaslatára dönt. A mérleg (számviteli törvény szerinti beszámoló) elfogadásával együtt lehet határozni az eredmény felosztásáról, vagyis osztalékfizetésről. A Gt. 131. § (3) bekezdése alapján az ügyvezetőnek (azaz, ez a kötelezettség bt-kre, kkt-re nem tejed ki, a kft-re viszont igen) írásban nyilatkoznia kell a taggyűlésnek arról, hogy a kifizetés…
Többet olvasni... -
Vakáció előtt: elektronikus beszámolók ellenőrzése
Ugye, nem csak én vártam a május 31-i határidőt és könnyebbültem meg, amikor az utolsó beszámoló is elkészült? Most, hogy túl vagyunk a beszámolók közzétételén, egy fontos feladatra szeretném még felhívni a figyelmet. A 2008-ban bevezetett, 2009. május 1-jétől hatályos elektronikus nyilvánosságra hozatali szabályok betartását az adóhatóság 2010-től minden esetben ellenőrzi. Érdemes tehát a legfontosabb közzétételi szabályokat és a mulasztás szankcióit röviden áttekinteni. A nyilvánosságra hozatal elektronikus úton teljesítendő eljárásán túl a vállalkozás köteles biztosítani, hogy munkavállalói, alkalmazottai, tagjai a beszámolót és a könyvvizsgálói jelentést a vállalkozás székhelyén megtekinthessék és azokról teljes vagy részleges másolatot készíthessenek. Az adózott eredmény felhasználására…
Többet olvasni... -
Egyszerűsített foglalkoztatás 2010 – kiemelkedően közhasznú szervezet
A jogviszony jellegzetességei: – határozott idejű, vagy – határozatlan idejű A jogviszony létrejöttének írásbeli dokumentumai Egyszerűsített munkaszerződés (1. sz. melléklet) Jelenléti ív (2. sz. melléklet) IGEN – 5 naptári nap vagy annál hosszabb határozott idejű, vagy – határozatlan idejű NEM NEM: – 5 naptári napnál rövidebb, határozott idejű IGEN Bejelentési kötelezettség (APEH): Munkavégzés megkezdése előtt – Ügyfélkapun keresztül elektronikusan, vagy – telefonon (185), vagy – SMS-en (2010.07.01-től) Közteherviselés: Általános közteherviselés szabályai szerint Az egyszerűsített foglalkoztatás alapvető szabályainak táblázatban összefoglalt dokumentuma (DDRMK összeállítása) letölthető formátumban: (Az összeállítás a 2009. évi CLII. törvény és a Dél-Dunántúli Regionális Munkaerő Központ segédlete alapján történt.)
Többet olvasni... -
Egyszerűsített foglalkoztatás 2010 – mezőgazdasági idénymunka
A jogviszony jellegzetességei: – növénytermesztés, erdőgazdálkodás, halászat, állattenyésztés területén végzett olyan munka, amely az előállított áru vagy a nyújtott szolgáltatás miatt évszakhoz, adott időszakhoz kötődik – azonos felek között maximum egybefüggő 31 napra köthető – azonos felek között egy naptári évben maximum 90 napra köthető A jogviszony létrejöttének írásbeli dokumentumai Egyszerűsített munkaszerződés (1. sz. melléklet) Jelenléti ív (2. sz. melléklet) IGEN – 5 naptári nap vagy annál hosszabb, határozott idejű NEM NEM: – 5 naptári napnál rövidebb, határozott idejű IGEN Bejelentési kötelezettség (APEH): Munkavégzés megkezdése előtt – Ügyfélkapun keresztül elektronikusan, vagy – telefonon (185), vagy – SMS-en (2010.07.01-től) Közteherviselés: Kedvezményes…
Többet olvasni... -
Egyszerűsített foglalkoztatás bejelentése 2010
2010. április 01-i hatállyal kell alkalmazni az egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó törvény előírásait (Az egyszerűsített foglalkoztatásról korábbi írásunkban már ejtettünk néhány szót.) A hozzászólások gyakran visszatérő kérdése, hogy miként, vagy milyen nyomtatványon kell bejelenteni az egyszerűsített foglalkoztatás alapján foglalkoztatottakat? A munkáltató a bejelentési kötelezettségének főszabály szerint elektronikus úton, a 10T1041E jelű nyomtatványon köteles eleget tenni, de az háztartási munka, illetve növénytermesztési idénymunka esetén akár telefonon is teljesíthető. Az egyszerűsített foglalkoztatással kapcsolatos adatok telefonon történő bejelentése a 185-ös, országon belül helyi tarifával hívható hívószámon érhető el. 2010. július 1-jétől pedig lehetőség lesz az SMS-ben történő bejelentésre is.
Többet olvasni... -
Az iparűzési adó 2010-ben megváltozott rendszere
A 2010. március 15-én esedékes helyi iparűzési adóelőleg kötelezettséget még az önkormányzati adóhatóság felé kellett teljesítenie az adózóknak az önkormányzat által kibocsátott fizetési meghagyás alapján. De hogyan tovább? Március 15. Az állami adóhatóság a 2010. március 15-én esedékes helyi iparűzési adóelőleg fizetési kötelezettség teljesítése során ezt az előleget a saját nyilvántartása szerint megfizetettnek és teljesítettnek tekinti. Abban az esetben, ha ezt az előleget az adózó nem fizeti meg, a különbözet végrehajtását az önkormányzati adóhatóság végzi. Május 31. 2010. március 15-én fizetendő előlegen túl a 2009. évről szóló bevallást, és az adókülönbözet elszámolását is 2010. május 31-ig az önkormányzati adóhatóság felé…
Többet olvasni... -
Adókamara közleménye az Ügyfélkapuról 2010. március 08.
A Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete felháborodását fejezi ki, hogy az új Ügyfélkapu rendszer a múlt heti teljes leállítása és a régi rendszer visszaállítása után, az ismételten ?vasárnap késő délután?újra beindított új rendszer nem vagy csak akadozva működik, sorozatosan leáll a szerverük, vagy nem teszi lehetővé a bevallások feltöltését, akadályozva ezzel a vállalkozókat, a könyvelőiket a bérek járulékainak március 12-ei határidejű bevallásának teljesítésében. Ugyancsak elvárnánk, hogy a magyarorszag.hu a hibaüzeneteit ne angolul, hanem a hivatalos magyar nyelven küldje, amit minden magyar vállalkozó megért. Azt is elvárjuk, hogy ne csak a külcsín, hanem a használhatóság is kiemelt szempont legyen,…
Többet olvasni... -
Egyéni vállalkozás, egyéni cég 2010-től II. rész
Az egyéni vállalkozás megújult szabályai mellett újraformálódott az alig ismert vállalkozási forma az egyéni cég, amely önálló jogalanyként jelenik meg. Az egyéni cég már nem csupán cégbírósági regisztrációt jelent, hanem az alapító természetes személy tisztázott mértékű vagyoni felelőssége mellett működő cégként funkcionálhat. Az egyéni cég alapítása Az egyéni cég alapításához közjegyző vagy ügyvéd által szerkesztet okirat szükséges és azt a cégbíróságnak kell benyújtani bejegyzésre. A szabályok hasonlatosak más cégekével, de van bőven kivétel. Ilyen például, hogy az egyéni cégnek nincs ?előtársasági? időszaka, a cégnyilvántartásba való bejegyzéstől kezdheti csak meg működését. A bejegyzés határideje 30 nap, de a cégbíróság azonnali bejegyzést…
Többet olvasni...
