- KATA
A főállású kata vállalkozó időszaka mégis teljes szolgálati időnek minősül
Egyes sajtóhíresztelésekkel ellentétben a főállású katás időszak 100%-a számít be a szolgálati időbe a résznyugdíjhoz szükséges legalább 15 éves, a teljes nyugdíjhoz szükséges legalább 20 éves szolgálati idő megállapításakor. Ugyanakkor az öregségi nyugdíj összegének kiszámításakor esetükben arányosítani kell. Tehát a főállású kisadózó nyugdíjának számításakor havi 81300 forintot lehet keresetként figyelembe venni, és ? mivel az kevesebb 2013-ban, mint a minimálbér ? arányosítást kell alkalmazni rá a leendő nyugdíj összegének kiszámításakor. Kiadó: Nemzetgazdasági Minisztérium Úgy tartjuk korrektnek, ha az Országos Sajtószolgálat közleményét, amely az NGM-re hivatkozik, szó szerint tesszük közzé. Úgy tűnik, hogy a “Főállású kata adózási mód esetén mennyi a szolgálati idő?” című, 14 nappal ezelőtti írásunk címére kaptunk egy választ. Tudjuk azt is jól, hogy egy olyan kicsike könyvelőiroda vagyunk, mint a bolha fenekén egy pattanás, mégis: némi hiányérzetünk van a közlemény olvasása során. Mi nem ezt olvassuk ki a törvényből, pontról-pontra levezettük a mi álláspontunkat, de a közleményben nem tértek ki arra, hogy az NGM mi alapján mondja azt, amit mond. Nem gondoljuk, hogy egyetlen kormányhivatal, fő- avagy alsó soron, egy törvénynek ellent mondhat, vagy sajátos módon értelmezhet. Ha egy törvény nem egyértelmű, akkor a jogszabály-alkotási folyamatban elfoglalt helyének megfelelő módon kötelessége a törvényt úgy módosítani, hogy az…
Többet olvasni... - Adó | Járulék | Illeték
A kata és a munkaviszony kapcsolata
Valljuk be őszintén, hogy a kata adózási módban foglalkoztatott személy után fizetendő közterhek csábítóbbak egy foglalkoztatónak a munkabért sújtó közterheknél. Két – lényegében azonos – kérdést is feltettek honlapunkon, ami arra ösztönzött bennünket, hogy ezzel a viszonylag keveset említett területtel foglalkozzunk, felhívjuk a rejtett veszélyeire a figyelmet: T.Könyvelőiroda. 2012-ben Főállású Egyéni Vállalkozást váltottam ki. Vagyonőri tevékenységre. A könyvelőm 2013 Január. 01-től átjelentett a KATA rendszerbe. A munkáltatóm a januári leadott számlámra azt válaszólta nem tudja elfogadni mert nem vagyok jogosúlt a KATA rendszerhez. A számlámra rávezettem hogy kisadózó. A NAVA is megkűldte a visszaigazolást. Mi a teendőm! A másik kérdés tartalmában teljesen egyező az előzővel, csak itt – szerencsére – még a döntés előtt kérdez a kérdés feltevője: Személy vagyonőrként dolgozom és kiszeretném váltani a vállalkozói igazolványt és úgy tudom hogy a személy és vagyonőrök nem vehetik igénybe.Azt szeretném megkérdezni hogy nekem igénybe lehet venni ezt a Kata vállalkozást? A kata adózási mód szerint adózó vállalkozó általános esetben, amennyiben főállásúnak minősül, havonta 50ezer Ft tételes adóval, amennyiben kiegészítő tevékenységűnek minősül 25ezer Ft tételes adóval és egy bevételi nyilvántartással “letudhatja” kötelezettségeit (és teherként még a 3 féle mód közül választható HIPA, azaz a helyi iparűzési adó, jelentkezik számára). Ha ugyanezt a…
Többet olvasni... - KATA
Főállású kata adózási mód esetén mennyi a szolgálati idő?
Tisztelt Konyvelozona.hu! KATA-s kisadozo vagyok, es dec. 20-an jelentkeztem at eva-bol kata-ba. allitolag 20.-a utan kedves emberek megvaltoztattak par dolgot nyugdijjal kapcsolatban, ami azt jelenti, hogy 5 év KATA-ban eltöltött ido csak 4 evkent szamolhato el a nyugdijban. Igaz ez? Ha igen, az 50e ft helyett vajon mennyit kell havonta fizetnem, hogy minden evemet elszamoljak? Úgy gondoltuk, hogy teljesen egyszerű lesz a válasz: 1 év = 1 évvel, járulékalap 81.300,- Ft, oszt csókolom. Igen ám, de nálunk az a rendszer,hogy még egy gyógypillantást vetünk az adott napon hatályos jogszabályra; tényleg jól tudjuk-e. Nos, majd a klaviatúrát nyeltük le mi is a meglepetéstől: 2012. december 22-én – a karácsonyfa alá somfordálva – jelent meg a magyar Közlöny 178. számában a 2012. évi CCVIII. törvény az Egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról. Ennek a kis aranyos törvénykének a 14. §. b) pontja az alábbiak szerint szól: 39. § (2) bekezdésében a ?biztosítási idejének? szövegrész helyébe a ?biztosítási idejének, valamint a főállású kisadózó biztosítási idejének? szöveg… lép Nézzük meg, hogy ez a csutaknyi mondattöredék mit is okoz 2013. január 01-től a főfoglalkozású kata adózási módot választó vállalkozók esetén? Az ominózus mondatrész az 1997. évi LXXXI. törvény…
Többet olvasni... - Adó | Járulék | Illeték
Összefoglaló főleg bérszámfejtőknek 2013-ról – távirati stílusban
A tavalyi évkezdéshez hasonlóan, az idei év elején is felvillantunk bérszámfejtő kollégáinknak néhány figyelemreméltó, fontosabb változást a 2013-as évre vonatkozóan. (Frissítve: 2013.01.03.) – Az adóalap kiegészítés megszűnik, ezzel megvalósul a magyarság évszázados álma, az egykulcsos adó 🙂 – A nyugdíjjárulék felső határa 2013-ban megszűnik, a teljes járulékalap után 10% nyugíjjárulékot kell fizetni. – Egyéni járulékok mértéke nem változott: – 10% nyugdíjjárulék– 8.5% egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék, melyből 4% természetbeni, 3% pénzbeli, 1.5% munkaerő-piaci – A kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozók egészségügyi szolgáltatási járuléka emelkedett: 6.660 Ft/hó, 222 Ft/nap. – Megszűnt az a szabály, hogy a bedolgozó csak a minimálbér 30%-át meghaladó jövedelem esetén válik biztosítottá. – 2013-ban megszűnt a korkedvezmény-biztosítási járulék. – A minimálbér 98.000 Ft, a garantált bérminimum 114.000 Ft. – A bérenkívüli juttatások után fizetendő egészségügyi hozzájárulás 10-ről 14%-ra emelkedett. Szociális hozzájárulási adókedvezmények A munkabérek nettó értékének megőrzését célzó kedvezmény megmaradt, de mértéke változott, jóval alacsonyabb bérig lehet figyelembe venni:– a kedvezményalap 16 százaléka, de legfeljebb 12 ezer forint, ha a kedvezmény-alap nem haladja meg a 75 ezer forintot,– az előzőek szerint meghatározott összegnek a 75 ezer forint feletti kedvezményalap 20 százalékát meghaladó része, amennyiben a kedvezményalap meghaladja a 75 ezer forintot 2012-tól új szocho kedvezményeket vezettek be:– szakképzettséget…
Többet olvasni... - Adó | Járulék | Illeték
Rövid útmutató a KATA hatálya alá történő bejelentkezéshez
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról korábban már honlapunkon írtunk; mi ez az új adónem, kik választhatják, mik a feltételek, stb. (Aki nem olvasta volna, az a megadott hivatkozásra kattintva pótolhatja a lemaradását. 🙂 ) Reméljük, hogy mindenki összedugta könyvelőjével a kis buksiját, meghányták-vetették a dolgokat, és nagyjából megszületett az elhatározás: 2013-tól irány a KATA! Véleményünk szerint téved az, aki úgy gondolja, hogy soha többé nem kell már nekik könyvelő, de mindenesetre arra gondoltunk, hogy röviden összefoglaljuk a technikai teendőket is (persze, elképzelhető, hogy néhány könyvelő kolléga is örülni fog egy kis “sorvezetőnek”.): 1. SZJA vagy TAO hatálya alól KATA hatálya alá 2013.01.01-től ?Normál? adózási szabály alkalmazása esetén T101 és T201: december 31-ig választani kell a KATA alkalmazását T101 és T201: december 31-ig az áfa szabálya megváltoztatható: ha most áfás, és megfelel a 6 milliós bevételi értékhatárnak, akkor választhaó az alanyi adómentesség (2012. és 2013. is szempont) ha most alanyi adómentes , akkor bejelenthető az általános szabályok választása nem kell tenni semmit az áfával, ha a korábbi áfa választásunkat szeretnénk megtartani 1229: aki a TAO alól kerül a KATA hatálya alá, annak a 2012. évre szóló társasági adóbevallásában kell bevallania az osztalék utáni adót kiváltó adót. Ilyen kötelezettsége az SZJA hatálya…
Többet olvasni... - Adó | Járulék | Illeték
Módosítják a KIVA törvényt? Úgy tűnik…
2013. január 1-én lép hatályba a Magyar Közlöny 2012. október 15-i, 136., számában megjelent 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról. 2012. december 5-én Balog Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adóügyekért felelős helyettes államtitkára úgy nyilatkozott, hogy a kormány ülésén arról született döntés, hogy “szakmai észrevételek hatására” módosítja a kormány a kisvállalkozási adó (kiva) szabályait. Jelenlegi ismereteink szerint a kormány a módosításokkal szeretné feloldani a társasági adóról való áttérés során felmerülő akadályokat (társasági adóból kiva alá történő áttérés) a kivát választók részére is elérhetővé kívánja tenni a munkajövedelmekhez kapcsolódó egyes szociálpolitikai kedvezményeket A kiva hatálya alá 2012. december elsejétől 20-ig lehet bejelentkezni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV). A tényleges módosításokról be fogunk számolni, kísérjék figyelemmel honlapunkat!
Többet olvasni... - Kamara
Kamarai kötelező tagság keveredések 2012.
Az agrárkamarai bejelentkezésnek határideje november 30, minél előbb dönteni kell, a kötelező agrárkamarai tagságot választja-e, és kéri a kereskedelmi és iparkamarai regisztrációkor megadott adatainak átadását az agrárkamarának, kötelező tagságot létesítve. Nem az első eset – és valószínűleg nem is az utolsó -, hogy a vállalkozásoknak halvány, megveszekedett fogalmuk sincs arról, hogy a működésük során milyen szabályozás vonatkozik rájuk. Bármennyire is szeretnének a legjobb tudásuk szerint megfelelni minden előírásnak, de már a törvényhozás gondoskodik róla, hogy törekvéseik sikertelenek legyenek. Kamara, agrárkamara: a magyar gazdasági kamarai rendszerrel kapcsolatos törvényeket többször és jelentősen módosította az Országgyűlés, de – ha lehet ilyent mondani, a helyzet tovább bonyolódott, nincs egyértelmű és világos nyugvópont. A kereskedelmi és iparkamarák esetében önkéntes a tagság, de a törvény előírja a nem tag vállalkozások számára a regisztrációt és az évenkénti 5.000,- Ft összegű kamarai hozzájárulás befizetését, a közteherviselés érdekében. Tehát, a kötelező kamarai hozzájárulás megfizetésével a vállalkozások nem válnak kamarai taggá. Ugyanakkor, a törvény felsorolja, hogy melyek azok a szolgáltatások, amelyeket a regisztrált vállalkozások ingyenesen vehetnek igénybe, és a kereskedelmi és iparkamara napi gazdaságot képviselő szakmai, hatósági és fejlesztő munkájával is szolgálja őket. Az agrárkamarai törvény kötelező kamarai tagságot ír elő az agrárvállalkozásnak meghatározott vállalkozói körben, és ezért kötelezően be…
Többet olvasni... - Adó | Járulék | Illeték
Tételes belföldi ÁFA összesítő jelentés 2013. január 1-től
A 2012. évi LXIX. törvény módosította a 2011. évi CLVI. törvényt, amelyből az következik, hogy az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) új, 31/B. §-sal jelzett pontja még sok álmatlan forgolódásra fog okot adni adózóknak, programozóknak, könyvelőknek egyaránt: ?31/B. § (1) Az általános forgalmi adó alanya termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele esetén azon számlákról, amelyekben az áthárított általános forgalmi adó összege a 2 000 000 forintot eléri vagy meghaladja, arról az adómegállapítási időszakról teljesítendő általános forgalmi adó bevallásban, amelyben az ügylet teljesítését vagy az előleg megfizetését tanúsító számla alapján adólevonási jogot gyakorol, számlánként nyilatkozni köteles…” Lassan már nem fogunk csodálkozni azon sem, hogy (talán már) 2014. január elsejétől az adózót elektronikusan ellátott adatmemóriával ellátott kütyüvel össze kell kötni a könyvelővel, a könyvelőt elektronikus agyleszívó-berendezéssel kell ellátni, és mindkettőjüket be kell kapcsolni a NAV adatbázis központjába. Ha az adózó olyan dologra gondol, amelyben nincs vagy adóbefizetés, vagy egy vödör adminisztráció, akkor a könyvelő felé automatikusan indul egy gyengéd “átfogó-ellenőrzésre-készüljön-és-bírságra”-figyelmeztetés impulzus, amelynek során a könyvelő köteles az éppen kimúlásban lévő lelke utolsó energianyalábjával rábírni az adózót valamiféle önkéntes kötelezettségvállalásra. Hogy teljesen őszinték legyünk, nem is hisszük, hogy a NAV-ra rótt feladathalmaz mellett nekik van arra idejük, hogy ennyi nehezítést, akadályt tóljanak a vállalkozások elé;…
Többet olvasni... - Adó | Járulék | Illeték
A kisvállalati adó (kiva) 2013. január 01-től indul
A Magyar Közlöny 2012. október 15-i, 136. számában jelent meg a 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról. A kisadózó vállalkozások tételes adójanak (kata) részleteiről előző írásunkban adtunk tájékoztatást (a megadott hivatkozásra kattintva olvasható az írásunk), jelen cikkünkben a kisvállalati adót (kiva) mutatjuk be. A kisvállalati adó egy – 2013. január 1-gyel induló – választható, új adónem, amely azt a célt szolgálja, hogy a kisebb vállalkozások adminisztrációs és fizetési terheit némileg könnyítse. Kik választhatják egyáltalán a kisvállalati adóalanyiságot? egyéni cég közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság, szövetkezet és lakásszövetkezet, erdőbirtokossági társulás, végrehajtó iroda, ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, szabadalmi ügyvivői iroda, külföldi vállalkozó, illetve a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy Természetesen, a felsorolt szervezetek csak abban az esetben választhatják a kisvállalati adózási módot, ha a törvényben felsorolt feltételek mindegyikének maradéktalanul megfelel a bejelentkezéskor: a KSH 2009. január 1-jei tájékoztatója szerint meghatározott átlagos statisztikai létszám az adóévet megelőző évben nem haladja meg a 25 főt, az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétele/eva alapja nem haladja meg az 500 millió forintot (nem teljes adóév esetén arányosan számolandó), az adóévet megelőző adóévről készítendő beszámolóban a mérlegfőösszeg nem haladja meg az 500 millió forintot, az…
Többet olvasni... - Adó | Járulék | Illeték
A kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) 2013. január 01-től indul
2012. október 03-án kelt írásunkban még arról írtunk, hogy a jogszabály aláírásra várakozik. Nos, a Magyar Közlöny 2012. október 15-i, 136. számában hivatalosan ki is hirdették a jogszabályt, így nem maradt más hátra, mint – ahogyan azt szokták volt mondani – belecsapni a lecsóba, elmerülni a részletekbe. Az említett írásunkban (ha a hivatkozásra kattintanak) ismertettük az alapokat, jelen írásunkban pedig a 2 új adónem (kisadózó vállalkozások tételes adója és a kisvállalati adó) közül a kisadózó vállalkozások tételes adóját (szakmai néven: kata) ismertetjük. Természetesen, későbbi időpontban sort fogunk keríteni a kisvállalati adó legfontosabb szabályainak ismertetésére is. Nem vitatjuk, hogy a jogszabályalkotó eredeti szándéka szerint – a törvény viszonylag bonyolult szövegezése ellenére – az adminisztrációs terhek jelentősen csökkenthetnek, de azért ne kezdje senki dörzsölgetni a markát, hogy végre, kirúghatja a könyvelőjét; ilyen profán tervet csak annak érdemes fontolgatnia, aki csak egy szem maga van, mint az ujja, esetleg csak egy-két személyesen közreműködő tagot regisztrál. Ha áfa körbe tartozik, ha csak egy alkalmazottja is van, akkor jusson eszébe, hogy az áfa bevallást össze kell állítani és beküldeni, a havi járulékbevallásokat be kell küldeni, az évvégi beavallásokat/beszámolókat össze kell állítani, elektronikusan be kell küldeni – csak, hogy a hirtelen eszünkbe jutott legfontosabb dolgokat említsük……
Többet olvasni...
